Jegyzőkönyv
az Országos Doktori Tanács üléséről
ideje: 2023. május 19.
helyszín: SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)
jelen vannak: a Tanács tagjai és meghívottjai jelenléti ív szerint
30 szavazati jogú tag közül 24 van jelen, a tanács határozatképes.
Benyó Zoltán (SE): Köszöntöm a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntöm Báló András KIM főosztályvezetőt, a felügyelő bizottságunk elnökét, valamint Mészáros Gábor urat, ugyancsak a KIM képviseletében. Köszöntöm a MAB részéről Csépe Valéria elnök asszonyt és Mosolygóné Gődény Ágnes igazgató asszonyt, illetve Molnár Dánielt, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnökét.
Bejelentem, hogy kimentését kérte Korányi András az Evangélikus Hittudományi Egyetem, Jakab Éva, a Károli Gáspár Református Egyetem és Padisák Judit, a Pannon Egyetem képviseletében.
Helyettessel képviselteti magát:
Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Rauscher Edina
Mezey Barna (Eötvös Loránd Tudományegyetem) helyett: Darázs Lénárd
Rainer M. János (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem) helyett: Mika János
Kontler László (Közép-európai Egyetem) helyett: Nagy Éva Katalin
Balázs Géza (Színház- és Filmművészeti Egyetem) helyett Timár András
Vécsei László professzor úr éppen most veszi át a Szeged Díszpolgári címet, amelyhez ezúton is gratulálunk. Helyette a Szegedi Tudományegyetem képviseletében Mezei Péter online kapcsolódik be.
1/2023. (V. 19.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Csernoch László - DE, Papp Tekla - NKE, 24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámlálókat (Varga Zsolt, Vida Mária, 24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
1. Elnöki beszámoló
Benyó Zoltán (SE): A héten kiírásra kerültek az idei ÚNKP pályázatok. Sajnálatos és előzetesen nem várt módosítás, hogy az ösztöndíjak mellett járó, ún. intézményi támogatás a felére csökkent, így nominálisan is kevesebb lesz a kutatásra fordítható összeg. Reméljük, hogy egy átmeneti változásról van szó, és később majd visszaáll a korábban megszokott intézményi támogatás. Az ÚNKP ösztöndíjakkal kapcsolatban sokszor kapom azt a kérést, hogy próbáljuk a fenntartó felé jelezni, hogy szerencsésebb lenne az ügymenet és az intézmények szempontjából, hogy ha hamarabb jelennének meg a pályázati felhívások, így hamarabb történnének meg az intézményi rangsorolások és a javaslattétel. Nyáron ugyanis a PhD felvételivel, a vizsgaidőszakkal és a nyári szabadságolással sokszor nehezen összeegyeztethető, hogy a bírálatot és a rangsorolást el tudják végezni a doktori iskolák. Úgyhogy, ezt szeretnénk most is jelezni, és megpróbálom majd jelezni Hankó Balázs államtitkár úrnak is.
A decemberi ODT ülésünkön javaslatot tettünk arra, hogy az idei évben hogyan alakuljanak az állami ösztöndíjas keretszámok. Erre még hivatalos visszajelzést nem kaptunk, azonban nem hivatalosan azt az információt kaptam, hogy a minisztérium támogatja a javaslatunkat, és hogyha igény mutatkozna a STEM, illetve az orvos- és egészségtudományi területeken ösztöndíjas létszám bővítésre, akkor arra is lenne lehetőség. Az előző években sajnos inkább az volt a tapasztalat, hogy a meglévő keretszámokat sem sikerült mindenütt betöltenünk. De bízom benne, hogy ez a trend megfordul. Megválasztásom után én kezdeményeztem egy találkozót államtitkár úrral. Arról tájékoztatott, hogy a kormányzat tervei között szerepel a PsD keretszámok növelése, elsősorban a STEM, orvos-egészségügyi, mérnöki, matematikai területeken. Nagyon szeretnék, hogyha a KDP programhoz hasonló konstrukcióban, az ipari és versenyszféra-beli, KFI munkában résztvevő munkatársak, fiatal kutatók, fejlesztők is bekapcsolódnának a doktori képzésbe. Olyan szabályozást terveznek kidolgozni, ami érdekeltté teszi majd a KFI-ben aktív cégeket, hogy a munkatársaik doktori képzésbe kapcsolódjanak be. Ezen a találkozón én előhoztam két régi kérésünket, amelyeket a Doktoranduszok Országos Szövetsége és az Országos Doktori Tanács is már többször kezdeményezett. Egyrészt, hogy a doktorandusz hallgatói jogviszony beszámítson a szolgálati időben, hasonlóan mondjuk a rezidensi jogviszonyhoz, illetve hogy a doktoranduszi ösztöndíjak hitelfelvételére alapot nyújtó bevételnek számítsanak. Ígéretet kaptam, hogy ebben a két kérdésben lépéseket tesz a minisztérium. Illetve az Oktatási Hivatal kezdeményezésére volt még egy kisebb fajsúlyú javaslat egy olyan kormányrendelet módosításra, ami a doktori iskolák összevonásával kapcsolatos szabályozást tenné gördülékenyebbé. Nevezetesen arról van szó, hogy ha a doktori iskolák összevonásra kerülnek, akkor a korábban nyilvántartásba vett tudományágak köre megmarad akkreditáció nélkül is, tehát nem kell újra akkreditálni.
Ezzel kapcsolatban szeretném tájékoztatni az ODT-t, hogy a Semmelweis Egyetemen elindult ez a doktori iskolák összevonásával kapcsolatos folyamat. Gyakorlatilag a szenátus is határozott, hogy az eddigi nyolc doktori iskolánk egy közös doktori iskolában egyesül, és ezt a változtatást már az Oktatási Hivatal is elfogadta. Nagyon kedvező tapasztalataim voltak ezzel kapcsolatban. A doktori iskolák vezetői kivétel nélkül örömmel fogadták ezt a változtatást. A tudományágak, a korábbi doktori iskolák talaján, a tudományágak reprezentációja megmarad. Bizonyos kérdésekben teljes autonómiájú tagozatok jönnek létre a doktori iskolák helyett. Úgy gondoljuk, hogy a képzésünk ennek hasznát fogja látni. Tulajdonképpen ezzel lesz kapcsolatos, vagy ehhez hasonló témában kértük Elnök asszonynak is a rövid beszámolóját azzal a MAB levéllel kapcsolatban, amit az idei, illetve jövő évi akkreditációkkal kapcsolatban kaptunk, ez lesz majd a negyedik napirendi pontunk.
2. Beszámoló az Országos Doktori Tanács 2022. évi tevékenységéről
Benyó Zoltán (SE): A szöveges beszámoló, a pénzügyi kimutatás, valamint a szervezet számára meghatározott formában elkészített „egyszerűsített éves beszámoló és közhasznúsági melléklet” dokumentum a honlapon elérhető volt. Mivel a beszámoló az előző évről szól, megkérem Csernoch László professzor urat, hogy röviden ismertesse a dokumentumokat, ezután a Felügyelőbizottság elnökét és tagjait kérnénk hozzászólásra, véleményezésre.
Csernoch László (DE): Tekintettel arra, hogy a beszámoló szöveges formátumban hozzáférhető volt, én nem szeretnék hosszasan beszélni. Tulajdonképpen az elmúlt évben folytattuk azokat a munkákat, amiket korábban elkezdtünk és meghatároztunk. Ennek megfelelően a doktori.hu és az adatbázis megújítása volt napirenden. Emellett természetesen, ahogy Elnök úr az előbb említette, foglalkoztunk a felvételi keretszám intézmények közötti elosztásának elveivel, illetve az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzésének a tapasztalataival. Megváltoztak a nyelvi követelmények, az ODT elég hosszasan és részletesen tárgyalta, hogy ezzel kapcsolatban milyen feladatok vannak előttünk, és hogyan haladjunk tovább. Illetve természetesen együttműködtünk a Doktoranduszok Országos Szövetségével, a doktori képzésben résztvevőkkel kapcsolatos változásokra tettünk javaslatot és itt is szeretném megköszönni a konstruktív együttműködést. Az ODT képviseltette magát a MAB plénumában, és folyamatosan együttműködtünk a MAB plénumával, illetve a MAB tisztségviselőivel, a doktori iskolák akkreditációjával és egyéb dolgaival kapcsolatos ügyekben. A MAB továbbra is a doktori.hu-t használja bizonyos dolgok nyomon követésére. Ezúton is szeretném megköszönni Elnök asszonynak, illetve mindenkinek, aki a MAB-ban dolgozik, a konstruktív együttműködést. A minisztérium tavaly is biztosította az ODT számára az ötmillió forintot az adatbázis működtetésével kapcsolatos személyi kiadásokra. Ezt alapvetően arra használtuk, hogy az abban közreműködő számítástechnikai cég szolgáltatásait finanszírozzuk. Itt egy olyan adatbázis áll rendelkezésre, ami mindenképpen nagy kincse nem csak az ODT-nek, hanem az egész országnak. Ezen kívül természetesen az ODT megkapta a tagoktól a működési rendben meghatározott hozzájárulást. Ez összesen 5 millió 45 ezer forint volt. Ehhez kiadásként alapvetően az előbb említett fejlesztésen kívül különböző könyvelési és bankköltségek, társultak, ezek tették ki a legnagyobb összeget. Így a teljes évi kiadás 5.229.655 forint volt. Így az ODT 2022. évi záróegyenlege 23.250.418 forint. Itt véget is ér a hivatalos beszámoló, de két dolgot szeretnék személyesen hozzáfűzni ehhez a beszámolóhoz. Egyrészt szeretném megköszönni azt a hosszú-hosszú évek során végzett munkát, amit együtt tudtunk tenni. Amikor elkezdtem az elnöki feladataimat, úgy gondoltam, hogy két kiemelt feladat áll az ODT előtt. Az egyik megszilárdítani és megfelelő formális struktúrába tenni az ODT-t. Ez megtörtént, és mint jogi személy működünk. Ha visszaemlékeznek azok, akik itt voltak kilenc évvel ezelőtt, elég nehéz helyzetben volt anyagilag az Országos Doktori Tanács. Én úgy gondolom, hogy mostanra anyagilag is stabil helyzetbe kerültünk. De hogy ne csak az eredményekről és a jókról szóljak, reméltem, hogy sikerül megoldani a doktori.hu, mint honlap és adatbázis átalakítását. Ezt nem tudtuk befejezni, ez a következő elnökség vagy jelenlegi elnökség feladataként marad. A másik, amit mondani szeretnék, az viszont egy javaslat, vagy megfontolásra ajánlott dolog. Úgy érzem, hogy mostanra az ODT anyagi helyzete stabil. Ezt a stabilitást ki kellene használni. Nevezetesen javaslom, hogy fontoljunk meg a Doktoranduszok Országos Szövetségével közösen, hogy a doktoranduszok meghatározó konferenciáján, a Tavaszi Szélen, az Országos Doktori Tanácsnak legyen egy vagy több speciális díja, amit a legjobb előadónak vagy valamilyen más szempont alapján kiad. Nem nagy tétel ez, de mégiscsak érzékelteti a rendszerrel, hogy az ODT valamit akar tenni a hallgatókért. Ez az egyik ötletem. Nem akarom, hogy most erről szavazzunk, csak felvetem. A másik ötletem pedig az, hogy doktoranduszok nagyon sok mindent kutatnak. Szerintem támogatni kellene azt, hogy a doktoranduszok között legyen olyan, aki a doktorképzéssel kapcsolatos dolgokat is kutatja, és erre is fordítsuk esetleg támogatást. Hogyan változik, mi változik, hányan iratkoznak be, miért iratkoznak be, miért nem iratkoznak be, társadalomtudós, doktorandusz hallgatók biztos érdeklődhetnek egy ilyen terület iránt. Ez is egy olyan dolog, amit ki lehetne használni, és megint csak az ODT jobban kiléphetne a színre. Úgy gondolom, hogy mi itt ülünk és beszélgetünk és ez nagyon jó, de azért sok helyen nem biztos, hogy tudják, hogy az ODT mit csinál és miért csinálja.
Benyó Zoltán (SE): Kérdezem a Felügyelőbizottság elnökét a véleményükről.
Báló András (KIM): Igazából nem tennék észrevételt, gratulálok a stabil pénzügyi működéshez.
Benyó Zoltán (SE): Csernoch professzor úr felvetésére reagálva azt javaslom, hogy a következő ülésünkig mindenki gondolja végig, hogy milyen olyan tevékenységek vannak, amit érdemesnek találnánk arra, hogy finanszírozzuk az ODT vagyonából, amivel növelhetnénk az ODT láthatóságát. Támogathatunk a doktori képzéssel kapcsolatos kutatásokat, lehet kiválóságra ösztönözni, de szóba jöhet bármi más, ami fölmerül. Nem óriási összeg áll rendelkezésünkre, de azért mégis számottevő és inkább hasznos dolgokra fordítsunk, mint hagyjuk, hogy az infláció elemésze. Ezek után javasolom, hogy a 2022. évi beszámolót az ODT fogadja el.
2/2023. (V. 19.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta az ODT 2022. évi tevékenységéről szóló beszámolót (24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
3. ODT tisztségviselők megválasztása
Benyó Zoltán (SE): Az ODT előző elnökségének megbízatása 2022. december 31-én lejárt. Az ügyrendünk IV.3. pontja szerint: „Az elnöki, a társelnöki és az alelnöki tisztségekre - a tisztségválasztó tanács ülése előtt legalább 14 nappal - az elnökség pályázatot ír ki, amelyre az ODT azon tagjai nyújthatnak be írásos pályázatot, legkésőbb a tanács ülését megelőző hetedik napig, akik várhatóan a következő időszakban is tagok maradnak. A pályázók közül a tanács választja meg az ODT tisztségviselőit.” Mivel a decemberben megtartott tisztújító ülésen nem volt pályázó a társelnöki tisztségre, illetve csak egy alelnök megválasztására került sor, így erre a két tisztségre új pályázatot írtunk ki. A megadott határidőig egyetlen pályázat érkezett: Várkonyiné Kóczy Annamária professzor asszony az Óbudai Egyetemről az alelnöki posztot pályázta meg. A benyújtott pályázat az ODT honlapján elérhető volt a tanács tagjai számára. A pályázó jelen van, így amennyiben szeretné, szóban is kiegészítheti pályázatát, illetve lehetőség van kérdésekre, hozzászólásokra.
Várkonyiné Kóczy Annamária (ÓE): A pályázatom az elérhető volt a honlapon, úgyhogy én nem szeretnék erről hosszan beszélni. Talán csak annyit mondanék ismétlésként, hogy nyilvánvalóan egy ilyen posztra elsősorban azért pályázik az ember, hogy támogassa az elnököt a munkájában. Különbözőek vagyunk, tehát mindenkinek vannak bizonyos preferenciái. Amire hangsúlyt szeretnék fektetni, az a folyamatosság és az egyensúlyok fenntartása, a minőségbiztosítás kiemelt szinten történő kezelése, a doktori képzés megerősítése, valamint a doktoranduszok anyagi és erkölcsi elismerésére való törekedés. Elnök úr is említette, hogy ennek például egy eleme az, hogy a doktoranduszképzés beleszámítson a nyugdíjba. Ebben mi megállapodtunk, de még nincs törvényi szinten rendezve. Aztán egy másik ilyen elem lehet, hogy jó lenne bizonyos ajánlásokat megfogalmazni például a nyelvi elvárásokkal kapcsolatban, amely nyilván a minőségbiztosításnak is egy eleme. Az elmúlt években többször volt vita arról, hogy a különböző tudományterületet metrikái nagyon eltérőek, és nem nagyon lehet direktbe összehasonlítani. Jó lenne valami egységes keretrendszerbe foglalni, és ezeknek a megfeleltethetőségét valahogy megtalálni. A folyamatosság jegyében én szeretném támogatni továbbra is azt, ami korábban is itt célként megfogalmazódott, és amikkel mind egyetértettünk.
Benyó Zoltán (SE): Annyival egészíteném ezt ki, hogy nagyon örültem ennek a pályázatnak, hiszen professzor asszony egy olyan tudományterületet képvisel, ahol talán a legnagyobb kihívás elé néz a doktori képzésünk. Meg kell küzdenünk azokért a tehetséges fiatalokért, akikre az ipar is feni a karmait. Meg kell próbálni őket még valamilyen módon az egyetemekhez kötve továbbképezni, hogy még jobb szakemberekként kerüljenek ki majd a versenyszférába. Ez egy komoly kihívás az elmúlt időben és következőkben is. Remélem, hogy amit államtitkár úr említett az ipari partnerek, versenyszféra résztvevőknek az érdekeltté tétele ebben talán egy lépést tesz majd előre ebben a kérésben. Professzor asszony javasolta, hogy az ODT ajánlásokat fogalmazzon meg. Ezt én is nagyon fontosnak tartom, és mindjárt kezdeményezném is, hogy a következő ODT ülésre dolgozzunk ki egy közös javaslatot a nyelvi követelményekkel kapcsolatban. Szintén nagyon fontos, hogy a témavezetéssel kapcsolatos szabályok valamilyen módon, legalább ajánlás formájában kerüljenek megfogalmazásra. Itt van egy nagyon jó kiindulási anyag, az akkreditációs bizottságnak volt egy ajánlása, ami azt gondolom, hogy kis változtatásokkal nagyon jól, aktuálisan is megállná a helyét. Úgyhogy, ha erre kapunk engedélyt, hogy ezt fölhasználva egy ajánlást, fogalmazzunk meg, akkor ezt a két témát mindjárt a következő ülésünk napirendjére is tennénk. Azt gondolom, hogy vannak még számosan olyan témák, amiket célszerű lenne a lehetőségeinkhez mérten, ajánlásként megfogalmazni, hogy egyfajta igazodási pontot biztosítsunk a különböző intézmények részére. Kérdezem, hogy van-e kérdés esetleg professzor asszonyhoz a pályázatával kapcsolatban. Ha nincsen, akkor szavazásra bocsátom a kérdést. Mivel személyi kérdésről van szó, ezért titkos szavazást tartunk. A kiosztásra kerülő szavazólapokon kérem, hogy mindenki adja le a szavazatát, és aztán szavazatszámláló bizottságot szeretnénk kérni a szavazatok összesítésére.
3/2023. (V. 19.) sz. határozat:
Az ODT megválasztotta Várkonyiné Kóczy Annamáriát az Országos Doktori Tanács alelnökévé a 2023. május 20. és 2025. december 31. közötti időszakra (23 igen, 1 nem, 0 tartózkodás).
4. Doktori iskolák akkreditációja 2023-2024
Benyó Zoltán (SE): Szeretném felkérni Igazgató asszonyt, illetve Elnök asszonyt, hogy tájékoztassanak bennünket az akkreditációval kapcsolatos aktuális tudnivalókról.
Mosolygóné Gődény Ágnes (MAB): A rektoroknak írott levelet megelőzte egy statisztikai elemzés. A korábban lefolytatott eljárások számának alakulása alapján az eljárások ütemezése viszonylag pontosan tervezhető. A doktori iskolák száma és az egyes iskolák akkreditációs hatálya adott. Vannak intézmények, ahol egy-egy doktori iskola működik, ugyanakkor a doktori iskolák 60 százaléka 6 intézményben működik. A sok doktori iskolával rendelkező intézményekben több alkalommal kell, sokszor ugyanazokat a kollégákat összehozni a látogató bizottságokkal. Az új típusú akkreditációt 2019-ben vezette be a MAB, 65 eljárás zajlott le azóta, ebből 20 támogató, 5 nem támogató és 40 monitor eljárásról szóló döntés született. Tehát az eljárások több, mint felénél bizonyos időn belül újabb vizsgálatot kell folytatni, újabb határozatot kell hozni. A jelenleg folyamatban lévő eljárások illetve a 2023-2024-ben lejáró akkreditációval rendelkező iskolák vizsgálata összesen 103 eljárást jelent. Ha egy tanév 10 hónapjával számolunk és egy hónapban 2, de maximum 3 lefolytatott eljárást veszünk, akkor egy évben maximum 30 akkreditációs eljárást lehet felelősséggel felvállalni. Mindezek alapján született meg a levél, amelyben kérte a MAB az egyetemeket a doktori iskolák működési kereteinek átgondolására. A monitor eljárásról szóló döntések száma mutatja, hogy szükséges ezeket az akkreditációs eljárásokat mélységükben végig vinni. A tapasztalatok szerint a monitor vizsgálattal érintett területeken az intézmények érdemi döntéseket hoznak, változtatásokat eszközölnek, azaz az eljárásoknak szakmai relevanciája van.
Csépe Valéria (MAB): Ezúton is köszönöm az Országos Doktori Tanácsnak és külön Csernoch Lászlónak is azt a sokéves együttműködést, amely a doktori képzés területén a MAB és az ODT között kialakult. A MAB ki is használta az alkalmat, hogy Csernoch László elnöki mandátuma lejárt, beválasztottuk őt tagnak a MAB Doktori Kollégiumába. Az a sok tapasztalat, amelynek ő birtokában van, hiszen egy olyan egyetem felel ezért a területért, ahol a legtöbb doktori iskola működik. A kormányzat törekvése, hogy több doktori hallgató legyen. Nekünk nem mindegy, hogy ők milyenek lesznek, milyen keretben, milyen feltételeket tudunk biztosítani a doktori programokban. Az Nftv. doktori képzésről beszél, a kormányrendelet viszont kizárólag doktori iskolákról. Az Európai Egyetemek kezdeményezésben a közös képzéseket nem csak az alap és mester szinten célozzák meg, de a doktorképzésben is. Különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a mi doktori képzésünk hogyan lesz kompatibilis az Európai Felsőoktatási Térség képzéseivel. Az Oktatási Hivatal 15 képzési területet nevez meg, tart nyilván. Célszerű végiggondolni, hogy több iskola helyett hogyan lehetne egy, több programból álló, erős doktori iskolát csinálni. Ennek az egyetem felől is megfogalmazható előnye, hogy csak egyetlen iskolát kell akkreditálni, az azon belül működő programokat már maga az egyetem hozza létre. Másik fontos szempont, hogy az erősebb doktori iskola, az adott intézményi hierarchiában egy magasabb szinten, nagyobb önállósággal működhet, akár nagyobb költségvetési önállósággal. A változásokat természetesen csak érintettek bevonásával, együttműködésével szabad végrehajtani. Új lehetőség a kormányrendelet azon változása, hogy akár két egyetem is létrehozhat, működtethet közösen egy doktori iskolát. Napirenden van a szabályozottabb együttműködés az Eötvös Loránd Kutatóhálózat intézményeivel, azok kutatóival. A doktori iskola minőségének legfontosabb mérője, hogy kik a törzstagjai, kik oktatnak az iskolában, milyen infrastruktúra áll rendelkezésre, hogyan működik a minőségbiztosítás rendszere. Az Európai Felsőoktatási Térség minőségügyi standardja az ESG, az alapján nézzük meg, hogy hogyan működik a doktori iskola, a menedzsment. Ellenőrzik-e, mérik-e az oktatói eredményességet? A MAB minden eljárásába bevonja a hallgatókat. Szeptemberben széleskörű nemzetközi egyeztetést szervez a MAB, ugyanis az Európai Egyetem kezdeményezésen belül rövidesen elindulnak azok a doktori képzések, amelyek nagy vonzerővel fognak rendelkezni, akár a mi doktori iskoláinktól is el fogják szívni a potenciális hallgatókat. Arra kell felkészülnünk, hogy a kialakuló versenyben elég erősek legyünk, elég erősek legyenek a doktori iskoláink. Tudomásul kell venni, hogy a tudományterületek döntő többségében az elsődleges nyelv az angol. Fontos, hogy a doktoranduszaink magas szinten tudják használni az adott tudományterületen fontos idegen nyelvet. Ne legyünk papírfókuszúak, a használható nyelvismeret fontosabb, mint a nyelvvizsga bizonyítvány! A doktori iskola maga határozza meg az elvárásait, mind a bemeneti követelményeknél, mind a képzés során és természetesen a kimenetnél is. Az akkreditációs eljárások során sokszor hangzik el, hogy kevés a pénz. Ilyenkor az a kérdés, hogy az adott egyetem mit tesz, illetve mit tervez másként tenni azért, hogy a kutatáshoz szükséges infrastruktúra rendelkezésre álljon. Többször volt már téma a habilitáció. Mindenki tudja, hogy ha egy adott területen több intézményben is meg lehet szerezni a címet, akkor a szintet éppen megugrani képes oktató oda fog menni, ahol legkevesebb az elvárás. További kihívás, hogy a végzett doktoranduszok közül hogyan tudja megtartani az intézmény azokat, akik alkalmasak arra, hogy oktatói, kutatói utánpótlásként szolgáljanak az adott egyetem számára. Meg kell teremteni a jelenleginél sokkal szélesebb körű posztdoktori rendszer feltételeit. A MAB munkájában rendszeresen támaszkodik a doktori.hu rendszerére. Ha a fejlesztés megvalósul úgy, ahogyan az korábban bemutatásra került, akkor az komoly segítség lesz.
Várkonyiné Kóczy Annamária (ÓE): Az Óbudai Egyetemen most újítjuk meg a doktori és a habilitációs szabályzatot. A doktori szabályzatba az fog bekerülni, hogy egy nyelv ismerete szükséges. Ez igazolható akár középfokú komplex nyelvvizsgával, akár más módon is. A teljesítés határideje pedig legkésőbb a doktori értekezés benyújtásának időpontja. A felvételinél egy nyelvi felmérésre kerül sor.
Nyulászi László (BME): A Műegyetemen is hasonló tartalommal fogadtuk el a szabályzat módosítását egy hónappal a törvénymódosítás megjelenése után. Vannak különbségek a doktori iskolák között, van olyan, amelyik már a komplex vizsga előtt megköveteli a nyelvismeret igazolását. A műszaki területen az angol nyelv mindenhol egyértelműen az elvárt nyelv. A MAB levele kapcsán áttekintettük, hogy mely doktori iskolák esetében jöhet szóba az összevonás. A jövő évi akkreditációban érintett iskoláknál nincs ilyen. Olyan drasztikus változtatásban, mint a Semmelweis Egyetemen, mi nem gondolkodunk. A doktori iskoláink gyakorlatilag a karokhoz kötődnek, a doktori iskolák oktatói egyúttal az adott karnak is oktatói és a pénzügyek menedzselése is a karokon belül történik. Az esetleges változtatások hosszabb előkészítést igényelnek, át kell beszélni az előnyöket és a hátrányokat.
Csépe Valéria (MAB): Semmilyen kényszer nincs, csak javaslatot tettünk. A doktori iskola az egyetem doktori iskolája, mindenütt Európában és Amerikában is. A doktori iskolának önálló programjai vannak. Személy szerint nem tartom jónak, ha egy egyetem csak kari struktúrában tud gondolkodni. Nem szükséges minden iskolát összevonni, viszont mindenképpen érdemes egy koherens struktúrát létrehozni, egy közös képzési, minőségi, értékelési, pénzügyi keretet. Egy olyan összegyetemi szervezetet, amely megfelelő szintű partnere a karoknak. A sok kicsi vár jellegű struktúra a jövőben nem lesz versenyképes. Nem kell elsietni semmit, a doktori iskolák új típusú, ESG alapú akkreditációjára történt átállást is kétéves előkészítés előzte meg. A Semmelweis Egyetemen sem összevonásnak nevezném a folyamatot, hanem egy új doktori iskola, egy új keret létrehozása történik a meglévő programjai számára. A doktori iskola programjainak nem kell feltétlenül egyetlen karhoz kötődnie. Nem szakmai összevonásra kell gondolni, hanem szervezési, minőségbiztosítási, forráselosztási, gazdálkodási egység létrehozása a cél. Csak úgy lesz eredményes az átalakulás, ha azt nem kötelezővé, hanem kívánatossá tesszük.
Csernoch László (DE): A Debreceni Egyetemen 24 doktori iskola működik. Nem merült fel olyan javaslat, hogy ebből egyetlen doktori iskolát csináljunk. Annyira különböznek egymástól az egyes tudományterületek, hogy egy ilyen összeállásnak nem lenne értelme. Azt szoktam mondani, hogy ha az MTA megelégszik 11 tudományos osztállyal, akkor nem biztos, hogy egy egyetemnek ennél nagyobb számú egységből álló doktori struktúrára van szüksége. A Semmelweis Egyetem az orvos- és egészségtudomány területén hoz létre egy doktori iskolát. Mi is úgy látjuk, hogy a Debreceni Egyetemen is elegendő lenne egy doktori iskola ezen a területen a jelenleg tízzel szemben. De nem gondoljuk, hogy ezt össze kellene illeszteni a természettudományokkal, még a biológusokkal sem. Nálunk, de sok más egyetemen is a doktori képzés finanszírozása jelenleg nem a doktori iskola keretében valósul meg, hanem a karokon keresztül. Esetleges előnyök mellett ennek inkább hátrányai vannak. Ha egy kar valamilyen oknál fogva forráshiányos, akkor hajlamos a doktorképzés finanszírozására szánt összegből máshová csoportosítani. Az lenne a cél, hogy jöjjön létre egy karok melletti, finanszírozásában is elkülönülő szervezeti forma, amely aztán természetesen megegyezik a karokkal, hogy a kar erőforrásainak használatáért milyen anyagi ellenszolgáltatást ad. Ez egy egészen másfajta alkupozíciót jelent a doktori képzés számára. Persze mindezt jól át kell gondolni és lépésről lépésre haladva lehet megvalósítani. Az új struktúrában is van helye az egyes programok, vagy korábbi iskolák valamilyen szintű önállóságának.
Zsengellér József (OR-ZSE): Akkreditációs szempontból nem biztos, hogy kevesebb feladatot jelent egy multidiszciplináris iskola kezelése, mint több homogén egységé.
Csépe Valéria (MAB): Meg kell különböztetni a sok kis önálló tudományágat egybe terelő iskolákat a valóban multidiszciplináris, az egyes területek együttműködésén alapuló szervezetektől. A jogszabályokat is finomítani kell. Az egyes oktatók, törzstagok megítélésénél nem az a szempont, hogy valamikor régen milyen tudományágban szerzett fokozatot az illető, hanem hogy a doktori iskola képzéséhez, programjához hogyan tud az ő tevékenysége hozzájárulni. Már az egyetemi tanári pályázatok értékelési folyamatában is megjelent a multidiszciplinaritás, a pályázó százalékosan megadhatja, hogy az ő tudományos munkássága mely területekhez, milyen arányban kötődik. Természetesen, ha egy egyetem egy területen működik és egyetlen doktori iskolája van, akkor ezek a kérdések nem merülnek fel. Létezik az ún. integrált akkreditáció, ahol az intézményi akkreditáció és a doktori iskolák akkreditációja egyetlen közös folyamatban történik. Ez zajlik jelenleg az Óbudai Egyetemnél, természetesen úgy, hogy ezt előre leegyeztettük.
Várkonyiné Kóczy Annamária (ÓE): Az jó hír, hogy nem szükséges több tudományterület iskoláit összevonni. Az Óbudai Egyetemen a doktori iskolák közvetlenül a rektor alá vannak rendelve, nem tartoznak a karokhoz. A rendszer jól működik a finanszírozás szempontjából is, jó alapokat teremt a stabil anyagi működéshez.
Mosolygóné Gődény Ágnest (MAB): A graduális képzésben egy most záruló eljárásban a képzési terület alapú akkreditációt teszteltük. A jelenlegi gyakorlat szerint az egyszer létrehozott szakokat a későbbiekben senki nem vizsgálja. A MAB kísérletet tesz egy olyan önértékelési és értékelési eszközrendszer kialakítására, amiben az intézmények a saját szakjaikat tudják folyamatosan értékelni. Ennek az értékelési folyamatnak az összegzéseként ad egy újabb önértékelést, azaz megtörténik a szakok működés közbeni mérése, értékelése. A MAB pedig erről ad ESG alapú értékelést, hasonlóan az intézményekhez és a doktori iskolákhoz. Azok az intézmények, ahol az adott képzési területen több szervezeti egység, vagy kar is képzést folytat nagyon nehezen tudták elkészíteni az önértékelést. Nincs benne az oktatás működtetési logikájában sem operatív, sem tartalmi, sem képzési, szakfelelősi oktatói szinten, hogy közös kimeneti követelményeket határozzanak meg. Hasonló lenne a feladat most a doktori iskolák esetében is, hogy egy tudományterületen belül kellene meghatározni azokat a közös minimumokat, amelyek közös kimeneti feltételként elfogadhatók. Melyek azok a működési mechanizmusok, amelyek az intézmény által meghatározott minőségi célként meghatározott követelmények teljesítését garantálni tudják. A nagyobb szervezeti egység sokkal stabilabb garanciát tud adni a minőségi működésre.
Benyó Zoltán (SE): Professzor Asszony korábbi hozzászólására reagálva annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy sajnos nem létezik olyan jogszabályi rendszer, sőt egységes gyakorlat sem, ami a doktori képzés, a doktori iskolák finanszírozására vonatkozna. Nagyon különböző ebben a tekintetben az egyes egyetemek gyakorlata. A szőnyeg alá van söpörve az a kérdés, hogy egy oktató, egy témavezető bére honnan is származik. Milyen részben tekinthető valaki a doktori képzés vagy a graduális képzés oktatójának és a bérét milyen forrásokból kell ennek megfelelően biztosítani. A Semmelweis Egyetemen kivételesen jó a helyzet, a doktori normatíva 975 ezer forintjából 900 ezer forintot a témavezető a kutatás költségeire fordíthat. Ilyen módon a doktori iskola szervezet átalakítása semmilyen kari érdeket nem sértett. A korábbi doktori iskola vezetők is nagy örömmel mondtak igent az átalakulásra, hiszen a korábbi iskolák megszabadultak egy sor adminisztrációs tehertől. Nyilván egy szakegyetemen sokkal könnyebb átlátni az összes doktori programnak a minőségellenőrzését, szervezését, közös kurzusait. Ezzel a témával még várhatóan évekig fogunk foglalkozni, a folyamatnak alulról kezdeményezettnek kell lennie. Bízom benne, hogy sokan fel fogják ismerni azokat a lehetőségeket, amelyeket az integráció nyújthat. Gyakorlati kérdés, hogy akiknek 2023-ban lejár az akkreditációjuk, de még nem indították el az eljárást, azoknak automatikusan meg lesz-e hosszabbítva az akkreditációjuk.
Mosolygóné Gődény Ágnest (MAB): Június 30-án lesz a MAB utolsó testületi ülése. A beérkező válaszok alapján megnézzük az akkreditációs hatályok hosszabbításának lehetőségét és minden érintett intézményt értesíteni fogunk a testület döntéséről. Több kérdést is kaptunk, igyekszünk minél előbb operatív válaszokat adni. Ha esetleg új, valamilyen okból sürgős akkreditációs igények érkeznének, azt megpróbáljuk kezelni, de a 2023-as naptár már erősen betelt. Létesítési eljárást az Oktatási Hivatalnál kell kezdeményezni, azokban az eljárásokban a MAB kirendelt szakértőként vesz részt, az eljárásnak jogszabályban meghatározott határideje van. A már működő iskolák akkreditációjának eljárásában a MAB maga határozza meg az ütemezést. A törzstagi megfelelőség vizsgálatában teljes mértékben az ODT honlapjára hagyatkozunk, ha a doktori iskola dokumentációja és a törzstagi megfelelőség ott teljesen rendben van, akkor az akkreditációs hatályok meghosszabbításának nincs akadálya.
Geresdi István (PTE): Tehát az integrációs folyamat első lépése lehet a hasonló területen működő doktori iskolák csoportos akkreditációja?
Mosolygóné Gődény Ágnest (MAB): Így van.
Csernoch László (DE): Mi ezt fogjuk csinálni.
Csépe Valéria (MAB): Az akkreditált integrált doktori iskola további programok indításáról már saját hatáskörben dönthet. Könnyebben tud alkalmazkodni a változó tudományos kihívásokhoz. A rangsorokban előkelő kelyen álló nagy nemzetközi egyetemeken a doktori iskola egy sokkal szélesebb keretet jelent, a mi doktori iskoláink jelenleg inkább az ottani doktori programoknak feleltethetők meg.
5. Egyebek
Benyó Zoltán (SE): A felvételi eljárások zajlanak, vagy már elkezdődtek, vagy hamarosan el fognak kezdődni. Bár írásbeli értesítést még nem kaptunk, de tekintsük alapnak azokat a keretszámokat, amelyeket decemberben elfogadtunk. Mint azt az ülés elején is jeleztem, bírjuk a minisztérium ígéretét, hogy ha igény mutatkozna a STEM, illetve az orvos- és egészségtudományi területeken ösztöndíjas létszám bővítésre, akkor arra is lesz lehetőség. Július elején szokás szerint kérni fogjuk az intézmények adatszolgáltatását az intézményi keretek várható betöltéséről, július végén online ülésen fogunk tárgyalni az esetleges átcsoportosítási igényekről.
Csernoch László (DE): Javasolom, hogy a Tanács kezdjen el gondolkodni és valamikor vegyük napirendre a mesterséges intelligencia és a doktori disszertáció kapcsolatát. Már az a tény is, hogy az ODT foglalkozik a témával, valamiféle indikáció lehet az intézmények számára, hogy a kérdéssel foglalkozni kell. Vannak egyetemek, amelyek azt már megtették, sőt szabályozták is, de fontosnak tartom, hogy legyen egyfajta közös gondolkodás is a témában. Örömmel hallottam, hogy a minisztérium támogatni kívánja, hogy a STEM területen növekedjen a doktoranduszok száma, ha erre igény van. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy milyenek az adatok a graduális képzésre jelentkezők, illetve beiratkozók száma vonatkozásában ezeken a területeken. A problémakör megoldását a középiskolai képzéseknél kell kezdeni, hogy több fiatal legyen, aki ezeken a területeken érettségizik. Jelenleg, abban a rendszerben, ahol a magyar, matematika, történelem és az egy idegen nyelv mellett egy szabadon választható tárgy van, nehezen várható el valakitől, hogy úgy döntsön, hogy belső indíttatásból két természettudományi tárgyból érettségizzen. Egy-két kivételtől eltekintve kitől várható el, hogy biológiából és kémiából, vagy fizikából érettségizzen? Nem tudunk addig STEM területen doktori képzésre beíratni több hallgatót, amíg a graduális képzésben nem emelkedik meg a hallgatói létszám.
Geresdi István (PTE): Voltak olyan hírek, hogy a doktori felvételi keretszámok képzési területenként lesznek meghatározva, vertikálisan. Például a természettudományokra egy keretszám lesz meghatározva a BSc-MSc-PhD képzésekre, és azon belül az intézmény, vagy a kar osztja szét.
Benyó Zoltán (SE): A jelenlegi törvényi szabályozás a doktori keretszámot teljesen külön kezeli.
Geresdi István (PTE): Az alapítványi egyetemeknél elvileg a finanszírozási szerződés fog majd kereteket meghatározni.
Benyó Zoltán (SE): Lehetséges, hogy a finanszírozás oldaláról vannak ilyen elképzelések, de az idei kereteket ezek még biztosan nem érintik.
Nyulászi László (BME): A ChatGPT minőségi és etikai kérdéseket is felvet. Nemrég jött a hír, hogy ma már lehet cikket vásárolni. Van egy honlap, be lehet jelentkezni, két hét múlva harmadik szerzőként megjelenhetünk egy tudományos közleményben. Erről a jelenségről Science cikk is megjelent. A BME doktori tanácsa egy rövid állásfoglalást fogadott el a munkák tisztaságával kapcsolatban. Arra is kitértünk, hogy minden doktori fokozatszerzést megalapozó publikáció esetében lehetőség van a cikk megjelenésével kapcsolatos levelezést is bekérni. Ez valamelyest ellenőrizhetővé teszi a cikkel kapcsolatos történéseket. Publikációs nyomás alatt vagyunk, ezért az etikai kérdések egyre fontosabbak. Másik témakör az MDPI folyóiratokkal kapcsolatos fejlemények, de ezek már nagyon messzire visznek. Ezekkel a kérdésekkel nekünk is foglalkoznunk kell.
Csépe Valéria (MAB): Az európai minőségbiztosítási szervezetnek sok más szervezettel együtt tavaly októberben megalakult egy Global Academic Integrity Network (GAIN) nevezetű hálózata. Ez kifejezetten ezekkel a témával foglalkozik: csalás, visszaélés, etikátlan kimenetek, diplomák, publikációk. Ide tartoznak az ún. diplomagyárak, az online oktatás mentén megjelent fake diploma szerzések lehetősége. Ennek a GAIN hálózatnak a MAB is alapító tagja.
Helyes Lajos (MATE): A Nyulászi professzor úr által említett üggyel az MTA Tudományetikai Bizottsága is foglalkozott. A mi egyetemünkön is van olyan oktató, aki egy év alatt 40 Q1-es publikáció megjelentetésére vállalt kötelezettséget. Akár az egyetemi tanári kinevezési folyamatban, de akár a doktori értekezések szintjén is felmerül a predátor lapoknak a problematikája. Az akadémiai osztályok is foglalkoztak az MDPI lapokkal kapcsolatos problémákkal. Például a Sustainability című lap egy évben csak különszámokból annyit jelentetett meg, amely napi öt különszámot jelent. A cikkek díja 800.000-1.000.000 forint körül vannak. Persze vannak már olyan kiadók is, amelyek az egyetemi tudományetikai bizottság igazolását kérik, hogy nincs etikai probléma az adott kézirattal.
Benyó Zoltán (SE): Sajnos egy komolytalan intézmény esetén egy tudományetikai bizottsági állásfoglalás kiadása sem jelent problémát. Valóban foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel.
Harmati Hedvig (MOME): A doktori iskolánk 25 éves idén, az ünnepi események megnyitására az titkár úr közvetítésével invitáltuk az ODT tagjait. kiállítás még megtekinthető, kínálunk akár tárlatvezetést is. Erre vonatkozóan küldenénk egy újabb meghívót, megtisztelő lenne, ha velünk együtt ünnepelnének.
Benyó Zoltán (SE): Az ülést bezárom, júliusban online ülésen találkozunk legközelebb.
kmf.
lejegyezte: Varga Zsolt jóváhagyta: Benyó Zolán
titkár elnök
Hitelesítők:
Papp Tekla Csernoch László
NKE DE