Csonka Sándor

Antropogén táj- és domborzatformálás vizsgálata és modellezése különböző emberi tevékenységek során

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

Neveléstudományi Doktori Iskola

Varga Attila

Sütő László

társ

PhD

Antropogén táj- és domborzatformálás vizsgálata és modellezése különböző emberi tevékenységek során Az antropogén tájformálás jelentőségének megnövekedése adja a doktori téma alapját. Központi kutatási kérdésköre, hogyan lehet megadni a különböző emberi tevékenységekhez tartozó tájátalakítás és domborzatformálás időbeli és térbeli változásait. A kutatás során több részegység önálló vizsgálatára van szükség. Egyrészt az egyes emberi tevékenységtípusok táj- és domborzatformáló szerepének, hatáserősségének, másrészt az egyes tájtényezőkben bekövetkezett változásoknak a kvantitatív és kvalitatív elemzésére. A domborzatminősítés egyik megoldandó feladata az antropogén beavatkozások minél egzaktabb értékelése, az így átalakult felszínformák és folyamatok jövőbeni alakulásának minél jobb előrejelzése. Az antropogén bolygatottság megadásához szükséges a változók (változás sebessége, léptéke, térbeli elterjedés iránya, mintázata stb.) témához illeszkedő definiálása, majd a mutatók paramétereiből az adatbázis kialakítása. Az adattartalom előállításához a téma léptékének megfelelően terepi, laboratóriumi, adattári vizsgálatokat kell elvégezni. A szándékolt antropogén beavatkozásokat gyakorlati szempontból, a kárrendezés, a társadalmi hasznosíthatóság és veszélyek miatt (folyószabályozások, bányászat, közlekedés stb.) már régóta kutatják. Ezen esettanulmányok adatai jól felhasználhatók az antropogén tájformálás elemzése során. A történeti léptékű tájformáló folyamatokra történeti statisztikai adatok és térképek feldolgozásával tudunk következtetni. Az adattári anyaggyűjtés, terepi áttekintő felvételezés után kijelölt mintaterületeken mérhetők az anyagtranszportot érintő eróziós és akkumulációs folyamatok, vizsgálható a különböző környezeti tényezők befolyásoló hatása. Az így kapott adatbázist térinformatikai környezetben kialakítva, térinformatikai eszközökkel megkísérelhető a természetes felszínformálódás analógiái alapján, az antropogén formaképzés és a felszínborítás térbeli modellezése, összehasonlító elemzése. Összességében a kutatás végeredményeként megadható a különböző emberi tevékenységekhez tartozó bolygatottság, valamint az egyes tevékenységek szerepe a vizsgált tájtényezők megváltozásában, amely segítheti az ezekből származó veszélyek megoldását.

2019-09-01

2025-01-01

abszolutóriumot szerzett

A természet szabad felfedezésének integrálása a környezeti nevelésbe című PhDdisszertációjával kapcsolatban

2025-09-23 13:00