Témakiírások
Szabadtérépítészeti és növényalkalmazási módszerek a korszerű állatkert tervezésben
témakiírás címe
Szabadtérépítészeti és növényalkalmazási módszerek a korszerű állatkert tervezésben
intézmény
doktori iskola
témakiíró
tudományág
témakiírás leírása
A városi zöldfelületi rendszer értékes elemeit jelentik világszerte az állatkertek, vagy - sok helyen - az állat- és növénykertek. A mindennapos rekreációs és turisztikai vonzerőn túl ezek az intézménykertek az oktatás, a kultúra szerves részét képezik, szabadtéri oktatóteremként is működnek, továbbá intézménykertként, jelentős zöldfelületi adottságaikkal a városi ökoszisztémában is fontos kondicionáló szerepet tölthetnek be .
Az elmúlt néhány évtizedben az állatkertek egyre tudatosabban vállalják fel a helyi és globális természetvédelem, az állat- és növényvilág veszélyeztetett fajainak megőrzését, s az ezzel kapcsolatos ismeretek átadását. A korszerűsítés során a meglévő, régi állatkertek rendre ebben az új szemléletben újulnak meg. Az állatok bemutatása társul az élőhely megidézésével, az állatok élettere nem csak kényelmesebbé, tágasabbá válik, hanem a természetes életmódhoz hasonló téri adottságokat és moozgás-lehetőségeket kínál a "lakók" számára. A fenntarthatóság, a köznevelés mellett az ökológiai rendszerek tisztelete érvényesül ebben napjaink állatkert-tervezésében (ZOO Design).
A ZOO design az állat- és növénygyűjtemények és a látogatók szabadtéri igényeit kielégítő, inspiratív és esztétikus környezet, ahol az állatok eredeti élőhelyét meghonosodott, meghonosítható vagy azt megidőző növényállománnyal, építőanyagokkal, színvilággal és térstruktúrával teremti meg a tervező, s ad a látogatóknak tanulásra, ismeretszerzésre is ösztönző természetélményt. A ZOO Design szabadtérépítészeti és növényalkalmazási lehetőségei, módszerei az állatok életterének, az adott környezeti rendszereknek és az állatok életmódjának a részletes megismerésén alapuló, tudományos alapozást igénylő tervezés, ami földrajzi, botanikai, dísznövénytani és -alkalmazási, állat élettani kutatásokat igényel, továbbá olyan szabadtérépítészeti megoldások kidolgozását, ami segíti a természetes élőhelyi hangulat megteremtését, az állatok "környezetbarát, élhető" fogvatartását, és a látogatók számára nem csak az állatok látványának élményét nyújtják, hanem oktatási-nevelési-ismeretterjesztési funkciót is betöltenek.
A tájépítészet forma- és eszközrendszere az állatkertek, mint intézménykertek kialakításához nélkülözhetetlen, ám a
módszerek sokoldalú tudományos kutatás alapján fejleszthetőek.
Az elmúlt néhány évtizedben az állatkertek egyre tudatosabban vállalják fel a helyi és globális természetvédelem, az állat- és növényvilág veszélyeztetett fajainak megőrzését, s az ezzel kapcsolatos ismeretek átadását. A korszerűsítés során a meglévő, régi állatkertek rendre ebben az új szemléletben újulnak meg. Az állatok bemutatása társul az élőhely megidézésével, az állatok élettere nem csak kényelmesebbé, tágasabbá válik, hanem a természetes életmódhoz hasonló téri adottságokat és moozgás-lehetőségeket kínál a "lakók" számára. A fenntarthatóság, a köznevelés mellett az ökológiai rendszerek tisztelete érvényesül ebben napjaink állatkert-tervezésében (ZOO Design).
A ZOO design az állat- és növénygyűjtemények és a látogatók szabadtéri igényeit kielégítő, inspiratív és esztétikus környezet, ahol az állatok eredeti élőhelyét meghonosodott, meghonosítható vagy azt megidőző növényállománnyal, építőanyagokkal, színvilággal és térstruktúrával teremti meg a tervező, s ad a látogatóknak tanulásra, ismeretszerzésre is ösztönző természetélményt. A ZOO Design szabadtérépítészeti és növényalkalmazási lehetőségei, módszerei az állatok életterének, az adott környezeti rendszereknek és az állatok életmódjának a részletes megismerésén alapuló, tudományos alapozást igénylő tervezés, ami földrajzi, botanikai, dísznövénytani és -alkalmazási, állat élettani kutatásokat igényel, továbbá olyan szabadtérépítészeti megoldások kidolgozását, ami segíti a természetes élőhelyi hangulat megteremtését, az állatok "környezetbarát, élhető" fogvatartását, és a látogatók számára nem csak az állatok látványának élményét nyújtják, hanem oktatási-nevelési-ismeretterjesztési funkciót is betöltenek.
A tájépítészet forma- és eszközrendszere az állatkertek, mint intézménykertek kialakításához nélkülözhetetlen, ám a
módszerek sokoldalú tudományos kutatás alapján fejleszthetőek.
felvehető hallgatók száma
1 fő
helyszín
Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Bp. 1118 Vuillányi út 29-43.
jelentkezési határidő
2015-05-31