Újraértelmezett határ: város és épület változó viszonya

Budapest University of Technology and Economics

Pál Csonka Doctoral School of Architecture

Benkő Melinda

architecture

„…csak egyetlen, de végtelen tér-birodalom van, és ezen belül igen különböző mértékben és jelleggel elhatárolt tértartományok”, írja Meggyesi Tamás A külső tér című könyvében. A 20. század végi drasztikus átalakulás, ami az élet minden területén bekövetkezett, az építészetelmélet, ezen belül a térelmélet egyik kulcsfogalmának, a határnak az újraértelmezését is követeli. Globális világ, Európa, ország, vidék, város és ház között is megváltoztak a korábban biztosnak gondolt a viszonyok. Ezek közül a város és épületek közti terek jelentik azt a városépítészeti léptéket, mely elsősorban az építészek számára ad tudományos kutatási lehetőségeket. A határon különböző felosztások működnek, így ezek egymásra rétegződése eredményezi azt a komplexitást, mely meghatározza a térbeliség minőségét és használatát: külső vagy belső tér, köz vagy magán, épített vagy természeti elemekkel tagolt, nyilvános vagy zárt használatú, belátható vagy elzárt, őrzött vagy szabadon bejárható, wifivel lefedett vagy sem, stb. területek, ahol ezek a hagyományos vagy-vagy megnevezések már nem írják le megfelelően a valóságot. A javasolt kutatási téma nagyrészt a BME korábbi (pl. Szentkirályi Zoltán, Hajnóczi Gyula, Schneller István, Meggyesi Tamás és a témavezető doktori) kutatásaira épül, ugyanakkor kiemelt szerepet játszik az Urbanisztika Tanszék és a témavezető jelenlegi tudományos tevékenységében is (fenntarthatóság, városforma, városbiztonság, lakótelepek, köztérhasználat, stb.), mivel a határhelyzetek térbelisége és használata kapcsolatba hozható a településtudomány számos kérdéskörével. A kutatás eredménye egyrészt az építészeti (épület) és városépítészeti (külső terek, beépítés) tervezés és oktatás tudatosítását teszi lehetővé, másrészt alátámasztja a fenntarthatóság egyik kulcstémáját, a városi életminőség javítását célzó hazai és nemzetközi kutatásokat. Hiszen az európai kultúrkör városainak értékei, ugyanakkor problémáinak többsége is ezekben a - úthálózatok és házak közé ékelődő - határzónákban rejlik.

1

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

2014-05-30