Új, nagy érzékenységű és áteresztőképességű diagnosztikai módszerek kidolgozása fásszárú növények vírus és fitoplazma fertőzöttségének megállapítására

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Festetics Doktori Iskola

Várallyay Éva

Kocsis László

növénytermesztési és kertészeti tudományok

A fásszárú növényültetvények egészségügyi állapota, ami alapvetően az ültetvény viroidokkal, vírusokkal, baktériumokkal és gombákkal való fertőzöttségétől függ befolyásolja az ültetvény élettartamát és termésminőségét. A kutatómunka célja olyan megfelelő érzékenységgel rendelkező, és rövid időn belül eredményt adó új, molekuláris biológiai (RT-PCR, hibridizációs technikák, új generációs szekvenálás(NGS)) vírus és fitoplazma detektálási módszerek adaptálása és fejlesztése szőlőn és csonthéjas gyümölcsökön, melyek érzékenysége meghaladja a hagyományos tesztekét , illetve alkalmasak új, nem ismert patogének azonosítására is. RT-PCR alapú teszteket optimalizálunk és dolgozunk ki azokra a vírusokra, melyek jelenlétének ellenőrzése jelenleg csak szerológiai vizsgálatokkal és fás tesztekkel oldható meg és Magyarországon elterjedtek. Az optimalizált víruskimutatás lehetővé teszi a vírusmentesítési folyamatok monitoringját, aminek segítségével a mentesítési protokollok folyamatosan optimalizálhatóak. Célunk, hogy a költség és időigényes bioteszteket korszerű molekuláris biológiai módszerek alkalmazásával váltsuk ki, hogy a vírusmentes szaporítóanyag előállításának idejét lerövidítsük. További célunk, hogy metagenomikai vizsgálatokat végezzünk hazai ültetvényeken, és felmérjük, valamint összehasonlítsuk a nagy közlekedési forgalmú utak közelében, főként országhatáraink mentén található ültetvények és a forgalomtól távol eső, elzártabb területeken lévők egészségi állapotát, vizsgálva a hazánkban megjelent, vagy várhatóan előforduló vírusok, fitoplazmák jelenlétét. Ezen kutatások azért fontosak, mert ahhoz hogy a kórokozók elleni védekezésre hatékony technológiákat alkalmazzunk, meg kell ismernünk a kórokozók fertőzési stratégiáját, terjedésének módját.

A kutatási téma előzményei:
Napjainkban egy-egy új klón, fajta, törzsállomány kialakításához szükséges mentesítést követő igazoltan vírusmentes állapot kiadása 6-8 évet vesz igénybe. A projekt során olyan RNS alapú módszert kívánunk kidolgozni, mely pontosan meghatározza és kvantifikálja a vírust és biztonságosan felválthatja majd a hosszú ideig tartó fásteszteket. A Georgikon kar Kertészeti tanszékének több évtizedes múltja van a szőlőnemesítés területén, törzstőkéket, különböző származási fokozatú törzsültetvényeket létesítenek, tartanak fenn. Ismerik a fajták vírusmentesítésének, elfogadtatásának folyamatát és ez közvetlen kapcsolatot jelent a gyakorlat felé.
A NAIK-MBK Diagnosztikai csoportja 2013 májusában alakult, azzal a céllal, hogy kezdődjenek diagnosztikai módszereket adaptáló, fejlesztő kutatások az MBK-ban, melyek érzékenysége meghaladja a hagyományos tesztekét. A csoport vezetője – a doktori téma társtémavezetője 2001-től az MBK Virológiai, majd Növény Fejlődésbiológiai csoportjának tagjaként rendelkezik a kutatáshoz és a tervezett fejlesztésekhez szükséges metodikai tapasztalattal (érzékeny víruskimutatások, kisRNS hibridizálási technikák, in situ hibridizáció). A 2014 januárban alakult NAIK mind az MBK-t, mind szőlészeti és gyümölcs kutatóintézeteket egyesít, így az itt végzett kutatómunka lehetőséget ad a kidolgozott módszerek közvetlen gyakorlatban való alkalmazásának tesztelésére. Az MBK-ban az új generációs szekvenálás technológiájában az elmúlt évek során komoly tapasztalatot szereztünk az intézet Mezőgazdasági Genomikai és Bioinformatikai csoportjával való együttműködésben.

Megjegyzés:
A kutatás végrehajtásának pénzügyi feltételeit a VM céltámogatása és az MBK Corvinus Egyetemmel közös KTIA pályázata teszi lehetővé.

1 fő

Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely, Deák F. u. 16.

2014-06-01