Témakiírások
Kísérletes viselkedéstudomány
témakiírás címe
Kísérletes viselkedéstudomány
intézmény
doktori iskola
témakiíró
tudományág
témakiírás leírása
A viselkedés-kutatás elsősorban a pszichés, míg a magatartás-kutatás a neuropszichológiai aspektusait vizsgálja ugyanazon élettani folyamatoknak, melyek az angol „behaviour” fogalom alá tartoznak. A mentális Egészségtudományi Doktori Iskola tematikájához elsősorban a viselkedés neurobiológiai és molekuláris neuroanatómiai kutatása került felajánlásra. Az agyélettani kutatások a Lissák Kálmán alapította Pécsi Iskola hagyományaira épülnek idehaza, szoros együttműködésben a Groningeni Egyetem Természettudományi Fakultásával, és azon belül a Molekuláris Neurobiológiai és Neuroendokrinológiai Kutató Laboratóriumokkal.
1. A tanulás és memória neurobiológiája és –anatómiája altéma a kognitív viselkedés fejlődését és öregkori változásait vizsgálja döntően patkánykísérletekben. A fejlődés szempontjából környezeti (táplálkozás, hipoxia/iszkémia, glukokortikoid túladagolás) és endogén (hormonális) tényezők hosszantartó (feltehetően epigenetikai) hatásait elemzi a figyelem, exploráció, tanulás és memória folyamatokra viselkedési és immuncitokémiai módszerekkel. Az öregedés során szintén a figyelem, tanulás és memória funkciók változása áll a kutatások középpontjában a neuroanatómiai alapok, illetve kísérő jelenségek egyidejű feltárásával: a cholinerg és szerotoninerg neuronok axon-arborizációjának és -degenerációjának mértéke, a neurotrofikus folyamatok és a neurogenézis involuciója, az intracelluláris foszforillációs folyamatok egyensúlya, stb.
2. Az agy öregedésének vizsgálatához kapcsolódik a dementia állatkísérletes modellek fejlesztése és alkalmazása a neuropszichológiai gyógyszer-kutatásokban. Eddig két modell került kidolgozásra: az NMDA (N-Metil-D-Aszpartát) excitotoxicitási modell és a béta aniloid 1-42 peptid okozta lokális agyi degeneráció. A lokalizált léziók specifikus anatómiai struktúrákra terjedtek ki: kolinerg nucleus basalis magnocellularis, parietális neocortex és az entorhinális agykéreg. Ezen állatkísérletes (patkány és egér) modellek fejlesztése folyamatos, a neurodegenerációs folyamatok egyre alaposabb konkretizálásával és alapját képezi az in vivo neuropszichofarmakológiai preklinikai kutatásoknak. Számos potenciális, és már bizonyítottan antidemenciás farmakon hatása került tesztelésre. A kutatások célja nemcsak az antidementív hatások regisztrálása, hanem a gyógyszerek pontosabb hatásmechanizmusának feltárása is.
3. Neuropeptidek és a viselkedés A tanulás és memória folyamatok molekuláris sejtbiológiai mechanizmusának megismerése szempontjából fontos a motiváció és a jutalmazás, sőt ezen túlmenően a megszokás és a függőség idegélettani folyamatainak megértése is. Ezen funkciók jelenleg a táplálkozási viselkedés és tanulás agyi szerveződésének kutatásával érhető el a jelen témában kutatók számára. Jelentős hangsúlyt kapnak a hypothalamikus neuropeptidek, különös tekintettel a melanin koncentráló peptid (MCH) és az orexinek. A nucleus paraventricularis CRF-t termelő sejtjeinek interaktív szerepe szintén kiemelt, lévén ezek kapcsolódása az adaptációhoz, az autonom idegrendszer és a glukokortikoidok bekapcsolásával. Ezen a ponton a téma kutatása kapcsolódik a Lissák iskola korábbi adaptációs neuroendokrinológiai kutatásaihoz is. A mezolimbikus dopamin és az endokanabinoid strukturák szerepe szorosan összefügg a laterális hypothalamikus neuropeptiderg rendszerek működésével. Új felvetés a cholinerg struktúrák integrált működésének vizsgálata mind a táplálék, mind a folyadék felvétel szabályozásában.
Összefoglalva, jelenleg a kísérletes viselkedéstudományban helyezhetőek el tematikailag azok a fenti kutatási trendek és kutatási tervek, melyek kidolgozásához szervezett PhD munka is szükséges.
1. A tanulás és memória neurobiológiája és –anatómiája altéma a kognitív viselkedés fejlődését és öregkori változásait vizsgálja döntően patkánykísérletekben. A fejlődés szempontjából környezeti (táplálkozás, hipoxia/iszkémia, glukokortikoid túladagolás) és endogén (hormonális) tényezők hosszantartó (feltehetően epigenetikai) hatásait elemzi a figyelem, exploráció, tanulás és memória folyamatokra viselkedési és immuncitokémiai módszerekkel. Az öregedés során szintén a figyelem, tanulás és memória funkciók változása áll a kutatások középpontjában a neuroanatómiai alapok, illetve kísérő jelenségek egyidejű feltárásával: a cholinerg és szerotoninerg neuronok axon-arborizációjának és -degenerációjának mértéke, a neurotrofikus folyamatok és a neurogenézis involuciója, az intracelluláris foszforillációs folyamatok egyensúlya, stb.
2. Az agy öregedésének vizsgálatához kapcsolódik a dementia állatkísérletes modellek fejlesztése és alkalmazása a neuropszichológiai gyógyszer-kutatásokban. Eddig két modell került kidolgozásra: az NMDA (N-Metil-D-Aszpartát) excitotoxicitási modell és a béta aniloid 1-42 peptid okozta lokális agyi degeneráció. A lokalizált léziók specifikus anatómiai struktúrákra terjedtek ki: kolinerg nucleus basalis magnocellularis, parietális neocortex és az entorhinális agykéreg. Ezen állatkísérletes (patkány és egér) modellek fejlesztése folyamatos, a neurodegenerációs folyamatok egyre alaposabb konkretizálásával és alapját képezi az in vivo neuropszichofarmakológiai preklinikai kutatásoknak. Számos potenciális, és már bizonyítottan antidemenciás farmakon hatása került tesztelésre. A kutatások célja nemcsak az antidementív hatások regisztrálása, hanem a gyógyszerek pontosabb hatásmechanizmusának feltárása is.
3. Neuropeptidek és a viselkedés A tanulás és memória folyamatok molekuláris sejtbiológiai mechanizmusának megismerése szempontjából fontos a motiváció és a jutalmazás, sőt ezen túlmenően a megszokás és a függőség idegélettani folyamatainak megértése is. Ezen funkciók jelenleg a táplálkozási viselkedés és tanulás agyi szerveződésének kutatásával érhető el a jelen témában kutatók számára. Jelentős hangsúlyt kapnak a hypothalamikus neuropeptidek, különös tekintettel a melanin koncentráló peptid (MCH) és az orexinek. A nucleus paraventricularis CRF-t termelő sejtjeinek interaktív szerepe szintén kiemelt, lévén ezek kapcsolódása az adaptációhoz, az autonom idegrendszer és a glukokortikoidok bekapcsolásával. Ezen a ponton a téma kutatása kapcsolódik a Lissák iskola korábbi adaptációs neuroendokrinológiai kutatásaihoz is. A mezolimbikus dopamin és az endokanabinoid strukturák szerepe szorosan összefügg a laterális hypothalamikus neuropeptiderg rendszerek működésével. Új felvetés a cholinerg struktúrák integrált működésének vizsgálata mind a táplálék, mind a folyadék felvétel szabályozásában.
Összefoglalva, jelenleg a kísérletes viselkedéstudományban helyezhetőek el tematikailag azok a fenti kutatási trendek és kutatási tervek, melyek kidolgozásához szervezett PhD munka is szükséges.
felvehető hallgatók száma
3 fő
helyszín
Semmelweis Egyetem
jelentkezési határidő
2013-05-24