Témakiírások
Rendszerszintű szintézis módszerek kutatása
témakiírás címe
Rendszerszintű szintézis módszerek kutatása
doktori iskola
témakiíró
tudományág
témakiírás leírása
A gyors technológiai fejlődés egyre bonyolultabb, “intelligens”, (Intellectual Property, IP) készen kapható funkcionális egységeket kínál építőelemekként a tervezőknek. A megoldandó feladatból kiinduló rendszerspecifikáció már elképzelhetetlen a komplex építőelemeknek (IP-knek), konkrét fizikai erőforrásokként való kezelésével. Jóval magasabb absztrakciós szintről kell indítani a tervezési folyamatot, amelyet emiatt rendszerszintű szintézisnek (system-level synthesis, SLS) neveznek. A kiindulási magas absztrakciós szinten az ú.n. viselkedési specifikációból (behavioral specification) kell kiindulni, amely fiktív viselkedési összetevők együttműködésének leírása. A gyártók egyre növekvő választékát kínálják az IP-knek, katalógusaikban többnyire viselkedési szintű specifikációval. Az IP-k között teljesen programozható cél- és általános processzorok is megjelennek (pl. DSP).
A rendszerszintű szintézis további lépéseiben olyan dekompozíciós algoritmusra van szükség, amely a teljes rendszert felbontja előre definiált IP-kre. Ennek során sokszor egymásnak ellentmondó peremfeltételek mellett (az IP-k közötti kommunikáció sebessége, a vezérlési struktúra egyszerűsége, az ismételt felhasználás mértéke, a különböző költségtényezők egymáshoz képesti aránya, pipe-line működés biztosítása, stb.) kell a lehető legkedvezőbb megoldásokat megtalálni, lehetőleg szisztematikus lépésekben.
A tervezés automatizálása (design automation) döntő jelentőségű a rendszerszintű szintézisben, mert a legtöbb lépés NP-teljes jellegű, így a nem mindig kerülhetők el a közelítő optimumkereső eljárások.
A kutatási munka célja az irodalomból ismert módszerek megismerése és értékelése alapján a fentiekben vázolt feladatokra új algoritmusok kidolgozása, valamint azok összehasonlító értékelése nemzetközi benchmark feladatok megoldása révén.
A kutatási munkának az Irányítástechnika és Informatika Tanszéken művelhető konkrét alkalmazási területei:
- jelfeldolgozó algoritmusokat megvalósító célrendszerek tervezése,
- pipeline működésű gyors feldolgozó egységek optimalizált tervezése (www.iit.bme/~pipe)
A témához kapcsolódó tanszéki együttműködések: Karlsruhei Egyetem, New Hampshire-i Egyetem (USA), TIMA Intézet(Franciaország)
Követelmény: a szakirodalom tanulmányozásához szükséges szintű angol nyelvtudás
A rendszerszintű szintézis további lépéseiben olyan dekompozíciós algoritmusra van szükség, amely a teljes rendszert felbontja előre definiált IP-kre. Ennek során sokszor egymásnak ellentmondó peremfeltételek mellett (az IP-k közötti kommunikáció sebessége, a vezérlési struktúra egyszerűsége, az ismételt felhasználás mértéke, a különböző költségtényezők egymáshoz képesti aránya, pipe-line működés biztosítása, stb.) kell a lehető legkedvezőbb megoldásokat megtalálni, lehetőleg szisztematikus lépésekben.
A tervezés automatizálása (design automation) döntő jelentőségű a rendszerszintű szintézisben, mert a legtöbb lépés NP-teljes jellegű, így a nem mindig kerülhetők el a közelítő optimumkereső eljárások.
A kutatási munka célja az irodalomból ismert módszerek megismerése és értékelése alapján a fentiekben vázolt feladatokra új algoritmusok kidolgozása, valamint azok összehasonlító értékelése nemzetközi benchmark feladatok megoldása révén.
A kutatási munkának az Irányítástechnika és Informatika Tanszéken művelhető konkrét alkalmazási területei:
- jelfeldolgozó algoritmusokat megvalósító célrendszerek tervezése,
- pipeline működésű gyors feldolgozó egységek optimalizált tervezése (www.iit.bme/~pipe)
A témához kapcsolódó tanszéki együttműködések: Karlsruhei Egyetem, New Hampshire-i Egyetem (USA), TIMA Intézet(Franciaország)
Követelmény: a szakirodalom tanulmányozásához szükséges szintű angol nyelvtudás
felvehető hallgatók száma
1 fő
helyszín
Irányítástechnika és Informatika Tanszék
jelentkezési határidő
2013-01-31