Témakiírások
Különböző antifungális szerek kombinációjának hatásvizsgálata invazív aspergillosis egér modellben
témakiírás címe
Különböző antifungális szerek kombinációjának hatásvizsgálata invazív aspergillosis egér modellben
intézmény
doktori iskola
témakiíró
tudományág
témakiírás leírása
Az Aspergillus nemzetségbe tartozó gombák környezetünkben mindenhol megtalálhatóak, de humán opportunista patogénként, általában csak legyengült immunrendszerű egyéneket képesek megfertőzni. Említést érdemel, hogy az Aspergillus fumigatus faj önmagában az invazív aspergillosis esetek 90 %-áért felelős. Ez az egyik legsúlyosabb, légúton terjedő gombafertőzés, aminek ráadásul nehéz a diagnosztizálása és nagyon magas a halálozási aránya. A túlélés feltétele az időben megkezdett antifungális terápia.
A sziderofórok, azaz a vasat komplexálni képes kis molekulatömegű molekulák, az Aspergillus fumigatus vasháztartásában és virulenciájában kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Irodalmi adatok szerint, mennyiben a gomba extra- és intracelluláris sziderofórok termelésére nem képes, olyan mértékű vashiány alakítható ki, amely a virulencia drámai csökkenéséhez vezet. A vas ugyanis alapvetően fontos bizonyos sejtfolyamatokban, mint pl. az elektrontranszportban, az aminosav-metabolizmusban, továbbá a DNS és a membránokat felépítő ergoszterin bioszintézisében.
A kutatás stratégiai célja tehát az opportunista humán patogén Aspergillus fumigatus esetében vashiányos állapot kialakítása olyan vaskeláló ágens(ek) alkalmazásával, amely(ek) stabil vaskomplexek képzésével hatékonyan csökkenthetik a gomba számára a gazdaszervezeten belül elérhető vas mennyiségét, ugyanakkor önmaguk a gomba sejtek számára nem hasznosíthatók. Irodalmi adatok alapján a krónikus vashiány interferál az ergoszterin bioszintézisével, ami a gyógyászatban alkalmazott ergoszterin bioszintézis gátlók hatását fokozhatják, és ez a gombasejtek apoptózis rátáját is megnövelheti. Ebben az esetben különösen érdekes lehet ezen vegyületek kombinációja apoptózist kiváltó ágensekkel, pl. a Penicillium chrysogenum gomba által termelt kis molekulatömegű antifungális fehérjével (PAF-fal). Ezen kísérletek eredményeképpen várhatóan az antifungális szerek olyan kombinációját alakíthatjuk ki, amely alkalmas lehet az invazív aspergillosis kezelésére.
A sziderofórok, azaz a vasat komplexálni képes kis molekulatömegű molekulák, az Aspergillus fumigatus vasháztartásában és virulenciájában kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Irodalmi adatok szerint, mennyiben a gomba extra- és intracelluláris sziderofórok termelésére nem képes, olyan mértékű vashiány alakítható ki, amely a virulencia drámai csökkenéséhez vezet. A vas ugyanis alapvetően fontos bizonyos sejtfolyamatokban, mint pl. az elektrontranszportban, az aminosav-metabolizmusban, továbbá a DNS és a membránokat felépítő ergoszterin bioszintézisében.
A kutatás stratégiai célja tehát az opportunista humán patogén Aspergillus fumigatus esetében vashiányos állapot kialakítása olyan vaskeláló ágens(ek) alkalmazásával, amely(ek) stabil vaskomplexek képzésével hatékonyan csökkenthetik a gomba számára a gazdaszervezeten belül elérhető vas mennyiségét, ugyanakkor önmaguk a gomba sejtek számára nem hasznosíthatók. Irodalmi adatok alapján a krónikus vashiány interferál az ergoszterin bioszintézisével, ami a gyógyászatban alkalmazott ergoszterin bioszintézis gátlók hatását fokozhatják, és ez a gombasejtek apoptózis rátáját is megnövelheti. Ebben az esetben különösen érdekes lehet ezen vegyületek kombinációja apoptózist kiváltó ágensekkel, pl. a Penicillium chrysogenum gomba által termelt kis molekulatömegű antifungális fehérjével (PAF-fal). Ezen kísérletek eredményeképpen várhatóan az antifungális szerek olyan kombinációját alakíthatjuk ki, amely alkalmas lehet az invazív aspergillosis kezelésére.
felvehető hallgatók száma
1 fő
helyszín
DE TEK Mikrobiális Biotechnológiai és Sejtbiológiai Tanszék
jelentkezési határidő
2012-05-15