Témakiírások
Jelenkori társadalmi igazságossági dilemmák. Erkölcs és társadalmi döntések
témakiírás címe
Jelenkori társadalmi igazságossági dilemmák. Erkölcs és társadalmi döntések
intézmény
doktori iskola
témakiíró
tudományág
témakiírás leírása
A javasolt téma a társadalmi igazságosság tekintetében vizsgálja különféle aktuális társadalmi dilemmák lehetséges megközelítését. A mindennapi társadalmi együttélés során szüntelenül olyan helyzetekkel és problémákkal szembesülünk, amelyek eldöntése egyáltalán nem egyértelmű, és amelyek megosztják az embereket. Egy szabad társadalomban az egyének mindenekelőtt maguk akarják eldönteni, hogy az életükkel kapcsolatos kérdésekben milyen döntéseket akarnak meghozni, és a lehetséges alternatívák közül mit választanak. Ezeket a döntéseket meghatározzák ösztönös beidegződések, érzelmek, elfogultságok és tudatos megfontolások vagy akár kognitív torzítások. Meghatározzák személyiségünk jellegzetes vonásai, de épp úgy személyes érdekeink, életkörülményeink, a választáshoz elengedhetetlen tudásunk, erőforrásaink és gondolkodásunk. És természetesen a másokkal való együttélés szükségszerűségei és szabályai. Társadalmi létezésünk a másokkal való együttélés keretei között zajlik, minden pillanatban rá vagyunk utalva mások létezésére és viselkedésére, szükségünk van a többiekre, és döntéseinkben meghatározó szerepet játszik a másokkal való együttműködésünk. Döntéseinkben mindig figyelembe vesszük mások viselkedését, saját magunk és mások érdekeit, és az együttműködésen alapuló kölcsönös előnyöket vagy éppen érdekellentéteket. Mindezeknek a kereteit pedig a társadalmi együttélést biztosító intézmények és magatartási szabályok adják, amelyek a közösségi élet berendezkedésének az alapjai.
Az érdekazonosságok és az érdekellentétek szempontja a döntéseink meghozatalának egyik legizgalmasabb dimenziója. Az érdekazonosságok leginkább abban nyilvánulnak meg, hogy a céljaink elérésében számíthatunk mások segítségére és támogatására, és nem kell csupán saját magunkra hagyatkozni. Az érdekellentétek figyelembevételének pedig abban van jelentősége, hogy fel tudjuk mérni az előnyök és hátrányok megoszlását, és mérlegelni tudjuk, hogy mikor sikerül legelőnyösebben elérni a saját céljainkat. A társadalmi együttélés közös szabályai pedig iránytűként szolgálnak ebben a mérlegelésben. Ezek a normák alapulhatnak a tradíción, jogi, politikai, vallási szabályokon, csoportokhoz való tartozásból fakadó érdekeken, illetve erkölcsi megfontolásokon.
Az erkölcs a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetésén alapszik, és valamilyen értékelést fejez ki. Amikor az egyén társadalmi dilemmákkal kerül szembe, el kell döntenie, hogy mit tart helyesnek, illetve helytelennek, mit tekint a maga és a társadalom szempontjából jónak vagy rossznak. A társadalmi dilemma, mint kifejezés ebből a szempontból kétfajta értelemben is felfogható: egyrészt egy olyan helyzet, amelyben nehéz döntést kell hozni két különböző dolog között, amit megtehetünk vagy amit a magunk számára jó megoldásnak tartunk, másrészt, amikor választanunk kell abból a szempontból, hogy az egyéni érdekeink és a közjó hogyan feleltethető meg egymással.
Az erkölcsi elvek és a társadalmi igazságosság kérdése vizsgálatra érdemes számos aktuális témában. Ezek közül néhányat gyűjtöttem össze:
• Covid 19, korona vírus, kötelező oltások és a covid teszt, elektiv műtétek
• migráció és menekült kérdés, idegenellenesség
• garantált minimum jövedelem
• gender, LMBTQ, homofóbia, melegek örökbefogadási joga
• családpolitika, gyes, gyed, gyerekek védelme, családpolitika
• mesterséges megtermékenyítés, abortusz
• örökösödéssel kapcsolatos kérdések
• fizessenek a gazdagok, elit és siker, elosztó igazságosság, szja visszatérítés
• social media, internet
• Adatvédelem, adatkezelés: a privacy és a transzparencia határai.
Az érdekazonosságok és az érdekellentétek szempontja a döntéseink meghozatalának egyik legizgalmasabb dimenziója. Az érdekazonosságok leginkább abban nyilvánulnak meg, hogy a céljaink elérésében számíthatunk mások segítségére és támogatására, és nem kell csupán saját magunkra hagyatkozni. Az érdekellentétek figyelembevételének pedig abban van jelentősége, hogy fel tudjuk mérni az előnyök és hátrányok megoszlását, és mérlegelni tudjuk, hogy mikor sikerül legelőnyösebben elérni a saját céljainkat. A társadalmi együttélés közös szabályai pedig iránytűként szolgálnak ebben a mérlegelésben. Ezek a normák alapulhatnak a tradíción, jogi, politikai, vallási szabályokon, csoportokhoz való tartozásból fakadó érdekeken, illetve erkölcsi megfontolásokon.
Az erkölcs a helyes és helytelen, a társadalmi jó és rossz megkülönböztetésén alapszik, és valamilyen értékelést fejez ki. Amikor az egyén társadalmi dilemmákkal kerül szembe, el kell döntenie, hogy mit tart helyesnek, illetve helytelennek, mit tekint a maga és a társadalom szempontjából jónak vagy rossznak. A társadalmi dilemma, mint kifejezés ebből a szempontból kétfajta értelemben is felfogható: egyrészt egy olyan helyzet, amelyben nehéz döntést kell hozni két különböző dolog között, amit megtehetünk vagy amit a magunk számára jó megoldásnak tartunk, másrészt, amikor választanunk kell abból a szempontból, hogy az egyéni érdekeink és a közjó hogyan feleltethető meg egymással.
Az erkölcsi elvek és a társadalmi igazságosság kérdése vizsgálatra érdemes számos aktuális témában. Ezek közül néhányat gyűjtöttem össze:
• Covid 19, korona vírus, kötelező oltások és a covid teszt, elektiv műtétek
• migráció és menekült kérdés, idegenellenesség
• garantált minimum jövedelem
• gender, LMBTQ, homofóbia, melegek örökbefogadási joga
• családpolitika, gyes, gyed, gyerekek védelme, családpolitika
• mesterséges megtermékenyítés, abortusz
• örökösödéssel kapcsolatos kérdések
• fizessenek a gazdagok, elit és siker, elosztó igazságosság, szja visszatérítés
• social media, internet
• Adatvédelem, adatkezelés: a privacy és a transzparencia határai.
felvehető hallgatók száma
1 fő
helyszín
ELTE Szociológia Doktori Iskola
jelentkezési határidő
2026-04-30