Témakiírások
Gyulladásos bélbetegségek korszerű kezelése
témakiírás címe
Gyulladásos bélbetegségek korszerű kezelése
intézmény
doktori iskola
témakiíró
tudományág
témakiírás leírása
A gyulladásos bélbetegségek (inflammatory bowel disease, IBD) a gasztrointesztinális traktus remissziókkal és relapszusokkal jellemezhető krónikus gyulladással járó megbetegedései. Két fő formája a Crohn-betegség (CD) és a colitis ulcerosa (UC), melyek mellett megkülönböztetjük a két csoportba egyértelműen nem besorolható eseteket (IBD-unclassified, IBD-U).
Korábban a hangsúlyt a két fő fenotípus, a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa megkülönböztetése kapta, azóta az új biológiai terápiák és kis molekulájú szerek gyors megjelenése, az egyre szélesebb körben elérhetővé váló korszerű diagnosztikai eszközök (képalkotó vizsgálatok, a széklet gyulladásos biomarker-, gyógyszerszint-, testösszetétel mérés, életminőség felmérő kérdőívek) új lehetőségeket kínálnak a betegségkimenetel javítására, a gyorsabb terápiás módosításra. A kezelési algoritmusok ugyanakkor egyre komplexebbé válnak, ami új terápiás célkitűzések megjelenését is eredményezi – ilyenek például a szövettani gyógyulás, a transzmurális gyógyulás, valamint a beteg életminőségének javítása. Az IBD kezelése napjainkra komplex, multidiszciplináris szemléletet igényel.
Továbbá egyre fiatalabb életkorban jelentkezik a betegség, miközben bővülő ismereteink egyre több kérdést vetnek fel: mikor kezdjük el a kezelést, mikor módosítsuk az adagolást, mikor érdemes abbahagyni, illetve mikor kerüljön sor műtéti beavatkozásra.
A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Bókay utcai részlegén működő IBD Centrum több száz gyermeket gondoz a gasztroenterológiai, illetve a biológiai terápiás ambulancia keretein belül. Az új szemléletmódnak köszönhetően lehetőségünk van a diagnosztikai és terápiás eszköztár teljes körű alkalmazására, ezáltal a kezelési algoritmusok finomhangolására. Betegeinket egységes protokoll alapján látjuk el, ami lehetővé teszi a retrospektív adatelemzést számos kutatási kérdés vonatkozásában.
Mindemellett egyre nagyobb figyelmet fordítunk a funkcionális panaszok vizsgálatára is gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekeknél. A funkcionális gasztroenterológiai kórképek olyan emésztőrendszeri zavarok, melyek hátterében nem mutatható ki szervi, szövettani vagy biokémiai eltérés. Ide tartozik például az irritábilis bél szindróma, a funkcionális diszpepszia, a visszatérő hasi fájdalom vagy a funkcionális székrekedés. Bár ezek nem járnak szövettani gyulladással, mégis jelentős mértékben rontják a betegek életminőségét.
A tünetek hátterében gyakran komplex interakciók állnak, többek között a bél–agy tengely zavara, fokozott viscerális érzékenység, motilitási rendellenességek, valamint pszichés tényezők. Mivel az IBD aktivitását is gyakran hasi fájdalom és székletszám-emelkedés jelzi, kulcsfontosságú a funkcionális és organikus eredetű panaszok elkülönítése.
A funkcionális zavarok kezelése szintén összetett megközelítést igényel, amelyben kiemelt szerepe van a dietetikai tanácsadásnak, a gyógyszeres terápiának, valamint a pszichoszociális támogatásnak, ugyanakkor nem szükséges immunszupresszív, immunmodulátor vagy biológiai terápia használata! Amennyiben nem ismerjük fel az IBD és a funkcionális betegségek egyidejű fennállását, indokolatlan gyógyszerváltások történhetnek, melyek nem oldják meg a panaszokat.
Multidiszciplináris csapatunkban pszichológus és dietetikus kolléga is aktív szerepet vállal. Prospektív adatgyűjtés segítségével kívánjuk vizsgálni az IBD és a funkcionális betegségek társulásának jellemzőit, hatását és terápiás következményeit.
Korábban a hangsúlyt a két fő fenotípus, a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa megkülönböztetése kapta, azóta az új biológiai terápiák és kis molekulájú szerek gyors megjelenése, az egyre szélesebb körben elérhetővé váló korszerű diagnosztikai eszközök (képalkotó vizsgálatok, a széklet gyulladásos biomarker-, gyógyszerszint-, testösszetétel mérés, életminőség felmérő kérdőívek) új lehetőségeket kínálnak a betegségkimenetel javítására, a gyorsabb terápiás módosításra. A kezelési algoritmusok ugyanakkor egyre komplexebbé válnak, ami új terápiás célkitűzések megjelenését is eredményezi – ilyenek például a szövettani gyógyulás, a transzmurális gyógyulás, valamint a beteg életminőségének javítása. Az IBD kezelése napjainkra komplex, multidiszciplináris szemléletet igényel.
Továbbá egyre fiatalabb életkorban jelentkezik a betegség, miközben bővülő ismereteink egyre több kérdést vetnek fel: mikor kezdjük el a kezelést, mikor módosítsuk az adagolást, mikor érdemes abbahagyni, illetve mikor kerüljön sor műtéti beavatkozásra.
A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Bókay utcai részlegén működő IBD Centrum több száz gyermeket gondoz a gasztroenterológiai, illetve a biológiai terápiás ambulancia keretein belül. Az új szemléletmódnak köszönhetően lehetőségünk van a diagnosztikai és terápiás eszköztár teljes körű alkalmazására, ezáltal a kezelési algoritmusok finomhangolására. Betegeinket egységes protokoll alapján látjuk el, ami lehetővé teszi a retrospektív adatelemzést számos kutatási kérdés vonatkozásában.
Mindemellett egyre nagyobb figyelmet fordítunk a funkcionális panaszok vizsgálatára is gyulladásos bélbetegségben szenvedő gyermekeknél. A funkcionális gasztroenterológiai kórképek olyan emésztőrendszeri zavarok, melyek hátterében nem mutatható ki szervi, szövettani vagy biokémiai eltérés. Ide tartozik például az irritábilis bél szindróma, a funkcionális diszpepszia, a visszatérő hasi fájdalom vagy a funkcionális székrekedés. Bár ezek nem járnak szövettani gyulladással, mégis jelentős mértékben rontják a betegek életminőségét.
A tünetek hátterében gyakran komplex interakciók állnak, többek között a bél–agy tengely zavara, fokozott viscerális érzékenység, motilitási rendellenességek, valamint pszichés tényezők. Mivel az IBD aktivitását is gyakran hasi fájdalom és székletszám-emelkedés jelzi, kulcsfontosságú a funkcionális és organikus eredetű panaszok elkülönítése.
A funkcionális zavarok kezelése szintén összetett megközelítést igényel, amelyben kiemelt szerepe van a dietetikai tanácsadásnak, a gyógyszeres terápiának, valamint a pszichoszociális támogatásnak, ugyanakkor nem szükséges immunszupresszív, immunmodulátor vagy biológiai terápia használata! Amennyiben nem ismerjük fel az IBD és a funkcionális betegségek egyidejű fennállását, indokolatlan gyógyszerváltások történhetnek, melyek nem oldják meg a panaszokat.
Multidiszciplináris csapatunkban pszichológus és dietetikus kolléga is aktív szerepet vállal. Prospektív adatgyűjtés segítségével kívánjuk vizsgálni az IBD és a funkcionális betegségek társulásának jellemzőit, hatását és terápiás következményeit.
helyszín
Semmelweis Egyetem
jelentkezési határidő
2026-05-31