Gyomnövények vírusrezervoár szerepének vizsgálata kukoricában, valamint a vírusfertőzések vizsgálata abiotikus stresszhatások függvényében kukoricán és gyomnövényeken

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Biológiatudományi Doktori Iskola

Várallyay Éva

Jaksa-Czotter Nikoletta

biológiai tudományok

A mezőgazdaságban évről-évre egyre nagyobb problémát okozó klimatikus szélsőségek (aszály, szélsőséges hőmérséklet-változások) mellett a kártevők és kórokozók is egyre súlyosabb problémát jelentenek a gazdálkodóknak. A kukorica vírusos megbetegedései által okozott gazdasági kár jelenleg Afrikában a legnagyobb mértékű, azonban a melegebb éghajlat miatt Európa és Magyarország is vírusbetegségek célkeresztjébe kerülhet, hiszen az éghajlatváltozás kedvez a vírusok és vektorok terjedésének és fennmaradásának. A vírusfertőzések konkrét gazdasági hatásait nehéz vizsgálni, hiszen sok tényezőtől függ, hogy adott vírus mekkora termésveszteséget és minőségromlást okoz, azonban a növényélettani változások megfigyelésével közelebb kerülhetünk egy-egy vírus kártételének felméréséhez. A tervezett kutatásban kukoricán folytatnánk vizsgálatokat, hiszen ez hazánk és a világ egyik legjelentősebb haszonnövénye. A kutatás első lépéseként kukoricaültetvény gyomfelvételezését végeznénk el, majd az ültetvényen növő kukorica és a jelenlévő gyomnövények viromját határoznánk meg nagyáteresztőképességű módszerekkel. Beállított kísérletekben vizsgálnánk a vírusfertőzött növények (kukorica és gyomnövények is) élettani változásait, melyek nyomon követésével közelebb kerülhetünk a fertőzés okozta kártétel felderítéséhez, konkretizálásához. A kutatás során megvizsgáljuk, hogy a stressznek (pl. hőstressz, vízhiánystressz) kitett kukorica növények hogyan reagálnak a vírusfertőzésekre és ezt lehetne-e esetleg ellensúlyozni növénykondicionáló készítményekkel. A kutatással bővebb információt kaphatunk a rezervoár gyomok, vektorszervezetek és a kultúrnövény fertőzöttsége közötti kapcsolatokra. Mivel a vírusfertőzések ellen rendkívül nehéz a védekezés, mely főképp a megelőzésen alapul, így jelen kutatás elősegíthetné a vírusok elleni védekezési lehetőségeket, valamint a fertőzött növények „kezelési” lehetőségeihez is közelebb vihetne. Az eredmények továbbá hozzájárulnának az éghajlatváltozással összefüggő környezeti veszélyek növénytermesztésre gyakorolt hatásainak vizsgálatához és enyhítéséhez.

1 fő

MATE Növényvédelmi Intézet

2025-05-30