Témakiírások
A vallások szerepe a fegyveres konfliktusokban és a modern biztonsági kihívásokban
témakiírás címe
A vallások szerepe a fegyveres konfliktusokban és a modern biztonsági kihívásokban
intézmény
doktori iskola
témakiíró
tudományág
témakiírás leírása
A vallási közösségek a társadalmi viszonyok befolyásolására törekszenek. Ennek integráns része a konfliktusok kirobbantása, vagy elmélyítése, de a béke, illetve a felekezetek közötti párbeszéd vagy az etnikai kiengesztelődés előmozdítása is. Emellett a vallási közösségek a háború-etikai kérdéseket is értékelik. Saját tanításuk és filozófiájuk van a háborúról és az új biztonsági kihívásokról. A világvallások szervezetei részt vállalnak a nemzetközi válságkezelés egyes szakaszaiban, és támogatják a katonai missziós szerepvállalásokat. Ez utóbbira vonatkozóan mind a nemzetközi szervezeteknek, mind az egyes vallási közösségeknek saját belső szabályozóik vannak. Ez jelzi, hogy a terület a civil katonai együttműködésen belül is külön figyelmet érdemel. A kutatás megközelítőleg 15 éves hagyományra vezethető vissza HDI-ben és az NKE, Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán. Eredménye számtalan nemzetközi és hazai konferencia, kötetek és a szakmai tanulmányok. A kutatási terület lefedi:
1. A vallási közösségek szervezeteit, jogi szabályozását, etikai alapelveit és az új típusú biztonsági kihívásokra adott válaszait.
2. A vallási szervezetek pozicionálását, tevékenységét és reformját az új típusú biztonsági kihívások és a háború-, illetve a biztonsági kihívások kezelése érdekében.
3. A vallási közösségek vezetés-irányításának megnyilatkozásait az egyes új típusú biztonsági kihívások és háború-etikai kérdések kapcsán.
4. A szervezetek felépítését és a megnyilatkozások homlokterében fellelhető teológiai paradigmákat, amelyek megkülönböztetik az egyes vallási közösségeket más nemzetközi aktoroktól és a nemzetállamoktól.
A kutatás célja:
alap- és alkalmazott kutatás, amely vizsgálja:
1. A vallási közösségek tanítását a békéről és a háborúról.
2. A vallási közösségek alapítóinak és képviselőinek vagy egyes korszakoknak az álláspontját a biztonsági kérdésekről.
3. A vallási közösségek részvételét a regionális fegyveres konfliktusokban.
4. Összehasonlító kutatások a vallások, annak képviselői és azok hatásai katonai doktrínákra és gondolkodásra.
5. A vallási közösségek szerkezetét, a diplomáciában való részvételének a képességét.
6. A vallási közösségek képességeit, biztonsági és katonapolitikai kérdésekben, mint a migráció, a tömegpusztító fegyverek, terrorizmus, emberkereskedelem, a humán- és környezet biztonság más területei, regionális konfliktusok vonatkozásában.
7. Az egyes fegyveres konfliktusok kapcsán megjelenő klasszikus etikai kérdések vallási, így az igazságosság, az arányosság, az ártatlanok védelme, a háborút viselő főhatalom, a szegénység, a szolidaritás- a népek közötti béke, a társadalmi egyenlőtlenség, illetve a teremtett világ védelme.
1. A vallási közösségek szervezeteit, jogi szabályozását, etikai alapelveit és az új típusú biztonsági kihívásokra adott válaszait.
2. A vallási szervezetek pozicionálását, tevékenységét és reformját az új típusú biztonsági kihívások és a háború-, illetve a biztonsági kihívások kezelése érdekében.
3. A vallási közösségek vezetés-irányításának megnyilatkozásait az egyes új típusú biztonsági kihívások és háború-etikai kérdések kapcsán.
4. A szervezetek felépítését és a megnyilatkozások homlokterében fellelhető teológiai paradigmákat, amelyek megkülönböztetik az egyes vallási közösségeket más nemzetközi aktoroktól és a nemzetállamoktól.
A kutatás célja:
alap- és alkalmazott kutatás, amely vizsgálja:
1. A vallási közösségek tanítását a békéről és a háborúról.
2. A vallási közösségek alapítóinak és képviselőinek vagy egyes korszakoknak az álláspontját a biztonsági kérdésekről.
3. A vallási közösségek részvételét a regionális fegyveres konfliktusokban.
4. Összehasonlító kutatások a vallások, annak képviselői és azok hatásai katonai doktrínákra és gondolkodásra.
5. A vallási közösségek szerkezetét, a diplomáciában való részvételének a képességét.
6. A vallási közösségek képességeit, biztonsági és katonapolitikai kérdésekben, mint a migráció, a tömegpusztító fegyverek, terrorizmus, emberkereskedelem, a humán- és környezet biztonság más területei, regionális konfliktusok vonatkozásában.
7. Az egyes fegyveres konfliktusok kapcsán megjelenő klasszikus etikai kérdések vallási, így az igazságosság, az arányosság, az ártatlanok védelme, a háborút viselő főhatalom, a szegénység, a szolidaritás- a népek közötti béke, a társadalmi egyenlőtlenség, illetve a teremtett világ védelme.
felvehető hallgatók száma
2 fő
helyszín
https://hdi.uni-nke.hu/nyitolap
jelentkezési határidő
2025-12-31