Témakiírások
Oxidatív stress és adaptáció fizikai terhelés alatt különböző életkorban
témakiírás címe
Oxidatív stress és adaptáció fizikai terhelés alatt különböző életkorban
doktori iskola
témakiíró
tudományág
témakiírás leírása
Becslések szerint napi 2 billió szabadgyök molekula képződik egy patkány sejt mitokondriumaiban. Intenzív mozgás folyamán az izomsejt mitokondriumaiban az oxigén molekula belépése akár százszorosára is nőhet, ami együtt jár a szabadgyök képződés növekedésével.
A szervezet nem mindig képes a teljes védelemre a szabadgyökökkel szemben. Általában azt mondhatjuk, hogy egyszeri terhelés edzettleneken oxidatív sérüléssel jár, de a rendszeres edzés csökkenti a minennapos oxidatív sérülés nagyságát azáltal, hogy növeli a védőrendszer aktivitását.
A témába vágó vizsgálatok szinte mindegyike patkánykísérleteken alapul, ám valószínű, hogy a patkányszervek érzékenyebbek az oxidatív sérülésre a magasabb xanthine oxidase és az alacsonyabb superoxide dismutase aktivitás miatt.
A jövőbeli kísérletekben szeretnénk az állatkísérletek emberi adaptálhatóságát vizsgálni. Azt tudjuk az irodalomból, hogy idős állatok (edzettlenek) érzékenyebbek az oxidatív stresszre. A kérdés az, hogy vajon a rendszeres edzés milyen alkalmazkodási folyamatokat vált ki a különböző korú állatoknál és az, hogy az esetleges adaptáció szervspecifikus-e.
Az is valószínű, hogy a szabadgyökök bizonyos oxidatív jelekkel szabályozhatják a fehérjeszintézis sebességét és megjelölik (jelölhetik) azt a fehérjét, aminosavat, amelyiknek a szintézisére szükség van. Különböző típusú edzések hatására bizonyos enzimek, strukturális fehérjék különböző módon válaszolnak. Bizonyos fehérjealkotók szerkezetének szabadgyökök által kiváltott változása segíthet a szabadgyökök sejtfolyamatokban lévő szerepének jobb megismerésében.
A DNS szerepe rendkívül fontos a fehérjeszintézisben és oxidatív sérülése jelentős következményekkel járhat. Szeretnénk vizsgálni a DNS sérülés nagyságát, vizeletből nyert mintán, edzetlen és edzett egyéneknél különböző életkorban. A DNS „repair” helyreállítása nagyon fontos és a rendszeres edzés valószínűleg befolyásolja ezt a mechanizmust. A jelenlegi tudásunk nagyon hiányos ezen a területen is.
A szervezet nem mindig képes a teljes védelemre a szabadgyökökkel szemben. Általában azt mondhatjuk, hogy egyszeri terhelés edzettleneken oxidatív sérüléssel jár, de a rendszeres edzés csökkenti a minennapos oxidatív sérülés nagyságát azáltal, hogy növeli a védőrendszer aktivitását.
A témába vágó vizsgálatok szinte mindegyike patkánykísérleteken alapul, ám valószínű, hogy a patkányszervek érzékenyebbek az oxidatív sérülésre a magasabb xanthine oxidase és az alacsonyabb superoxide dismutase aktivitás miatt.
A jövőbeli kísérletekben szeretnénk az állatkísérletek emberi adaptálhatóságát vizsgálni. Azt tudjuk az irodalomból, hogy idős állatok (edzettlenek) érzékenyebbek az oxidatív stresszre. A kérdés az, hogy vajon a rendszeres edzés milyen alkalmazkodási folyamatokat vált ki a különböző korú állatoknál és az, hogy az esetleges adaptáció szervspecifikus-e.
Az is valószínű, hogy a szabadgyökök bizonyos oxidatív jelekkel szabályozhatják a fehérjeszintézis sebességét és megjelölik (jelölhetik) azt a fehérjét, aminosavat, amelyiknek a szintézisére szükség van. Különböző típusú edzések hatására bizonyos enzimek, strukturális fehérjék különböző módon válaszolnak. Bizonyos fehérjealkotók szerkezetének szabadgyökök által kiváltott változása segíthet a szabadgyökök sejtfolyamatokban lévő szerepének jobb megismerésében.
A DNS szerepe rendkívül fontos a fehérjeszintézisben és oxidatív sérülése jelentős következményekkel járhat. Szeretnénk vizsgálni a DNS sérülés nagyságát, vizeletből nyert mintán, edzetlen és edzett egyéneknél különböző életkorban. A DNS „repair” helyreállítása nagyon fontos és a rendszeres edzés valószínűleg befolyásolja ezt a mechanizmust. A jelenlegi tudásunk nagyon hiányos ezen a területen is.
felvehető hallgatók száma
3 fő
helyszín
Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
jelentkezési határidő
2024-05-31