Témakiírások
Hazai vízgazdálkodás műszaki és katasztrófavédelmi kutatása és fejlesztése
témakiírás címe
Hazai vízgazdálkodás műszaki és katasztrófavédelmi kutatása és fejlesztése
intézmény
doktori iskola
témakiíró
társtémakiíró
tudományág
témakiírás leírása
Magyarországon az éghajlatváltozás hatásai egyre nagyobb terhet rónak a hazai vízügyi ágazatra. A vízgazdálkodási szélsőségek elleni küzdelem jelentősége – mind a mitigáció, mind az adaptáció terén - egyre növekszik. Magyarország vízkészlet-gazdálkodási kitettsége erősödik, a vízkészletek megváltozott tér- és időbeli eloszlása gazdasági, társadalmi feszültségeket indukál.
Éppen ezért egyre nagyobb jelentősége van az integrált vízgazdálkodás bevezetésének, amely a vízgazdálkodási konfliktusok kezelésének, és megelőzésének eszköze, a víz természeti egysége és a vízgazdálkodás társadalmi–gazdasági megosztottsága közötti ellentmondás feloldását célozza meg, amelyet a 2017-ben elfogadott Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) is megerősít.
A vízgazdálkodás feladatainak ellátása alapvetően a társadalom igényeit elégíti ki, amit a következő hat kérdés köré csoportosíthatunk:
1. Rendelkezésre áll-e elégséges, jó minőségű víz?
2. A víz és a vele történő gazdálkodás mennyire szolgálja az életminőség javítását?
3. Milyen mértékű a biztonság, és mekkorák a kockázatok?
4. Mennyire érvényesülnek az ökológiai szempontok?
5. Milyen mértékben szolgálja a vízgazdálkodás a területfejlesztést, a vidékfejlesztést?
6. Mennyire hatékony a döntés-előkészítés. A döntéshozatal során mekkora szerep jut a tudománynak?
A fenti kérdésekre adandó válaszként a Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) a hazai vízgazdálkodás 2030-ig terjedő fő célkitűzéseiként az alábbiakat irányozza elő:
vízvisszatartás fokozását és vizeink jobb hasznosítását,
a vizek állapotának fokozatos javítását és a jó állapot elérését,
a társadalom és a víz viszonyának javítását,
az elviselhető fogyasztói teherviselés mellett működő minőségi víziközmű-szolgáltatás fenntartását és a csapadékvíz-gazdálkodás rendszerének kialakítását,
a veszélyhelyzet-elhárítás orientált vízkárelhárításról a megelőzés-központú vízgazdálkodásra történő áttérést,
a vízfolyások természetes állapotának megtartását,
a vízügyi tervezés és irányítás megújítását,
a vízgazdálkodás gazdaságszabályozási rendszerének megújítását.
Kutatási célkitűzések:
A mitigatív és adaptív vízkészletgazdálkodás eszközrendszerének (műszaki, gazdasági, jogi, igazgatási), valamint a hatékonyság mérhetőségének módszertani fejlesztése.
Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények:
Konkrét műszaki követelményeken alapuló ajánlások kidolgozása a hazai vízgazdálkodás – ezen belül is a vízkészletgazdálkodást - érintő jog-, intézmény-, eljárás- és eszközrendszer, valamint az oktatás és továbbképzés területén
Éppen ezért egyre nagyobb jelentősége van az integrált vízgazdálkodás bevezetésének, amely a vízgazdálkodási konfliktusok kezelésének, és megelőzésének eszköze, a víz természeti egysége és a vízgazdálkodás társadalmi–gazdasági megosztottsága közötti ellentmondás feloldását célozza meg, amelyet a 2017-ben elfogadott Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) is megerősít.
A vízgazdálkodás feladatainak ellátása alapvetően a társadalom igényeit elégíti ki, amit a következő hat kérdés köré csoportosíthatunk:
1. Rendelkezésre áll-e elégséges, jó minőségű víz?
2. A víz és a vele történő gazdálkodás mennyire szolgálja az életminőség javítását?
3. Milyen mértékű a biztonság, és mekkorák a kockázatok?
4. Mennyire érvényesülnek az ökológiai szempontok?
5. Milyen mértékben szolgálja a vízgazdálkodás a területfejlesztést, a vidékfejlesztést?
6. Mennyire hatékony a döntés-előkészítés. A döntéshozatal során mekkora szerep jut a tudománynak?
A fenti kérdésekre adandó válaszként a Nemzeti Vízstratégia (Kvassay Jenő Terv) a hazai vízgazdálkodás 2030-ig terjedő fő célkitűzéseiként az alábbiakat irányozza elő:
vízvisszatartás fokozását és vizeink jobb hasznosítását,
a vizek állapotának fokozatos javítását és a jó állapot elérését,
a társadalom és a víz viszonyának javítását,
az elviselhető fogyasztói teherviselés mellett működő minőségi víziközmű-szolgáltatás fenntartását és a csapadékvíz-gazdálkodás rendszerének kialakítását,
a veszélyhelyzet-elhárítás orientált vízkárelhárításról a megelőzés-központú vízgazdálkodásra történő áttérést,
a vízfolyások természetes állapotának megtartását,
a vízügyi tervezés és irányítás megújítását,
a vízgazdálkodás gazdaságszabályozási rendszerének megújítását.
Kutatási célkitűzések:
A mitigatív és adaptív vízkészletgazdálkodás eszközrendszerének (műszaki, gazdasági, jogi, igazgatási), valamint a hatékonyság mérhetőségének módszertani fejlesztése.
Tervezett, illetve várható új tudományos eredmények:
Konkrét műszaki követelményeken alapuló ajánlások kidolgozása a hazai vízgazdálkodás – ezen belül is a vízkészletgazdálkodást - érintő jog-, intézmény-, eljárás- és eszközrendszer, valamint az oktatás és továbbképzés területén
felvehető hallgatók száma
2 fő
helyszín
KMDI
jelentkezési határidő
2023-03-31