Gabonafélék és hüvelyes növények társításának mikrokörnyezetre gyakorolt hatása

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Természettudományok Doktori Iskola

Ujj Apolka

környezettudományok

Magyarországon a vetésszerkezet az elmúlt évtizedekben leegyszerűsödött, a vetésterület 70%-án gabonanövényeket termesztünk. Az egyoldalú gabonatermesztés agronómiai szempontból vetésváltási, növényvédelmi és talajművelési problémát okozhat, gazdasági szempontból pedig kiszolgáltatottá teszi növénytermesztésünket. Szükségszerűvé vált a jelenlegi gabona túlsúlyos vetésszerkezetünk fokozatos diverzifikációja a fehérje-, olaj- és ipari növények vetésterületének növelésével. A fehérjenövények vetésterület-növelésének egyik lehetősége a növénytársítás, ahol két növényt együtt vetve, termesztve és betakarítva a két növény előnyös tulajdonságait próbáljuk kihasználni.
A gabonafélék és a hüvelyesek növénytársítása számos vetésváltási, tápanyagellátási, növényvédelmi és talajbiológiai kérdést vet fel, melyre a kutatást irányítani lehet, vizsgálva a növénytársítás termőhelyi mikrokörnyezetére gyakorolt hatását. Okoz-e a növénytársítás változást a hasznos élő szervezetek elszaporodásában, kedvezően hat-e a talajéletre két növény együtt-termesztése. A célok elérése érdekében talajbiológiai, növényvédelmi és élettani monitoring vizsgálatokat szükséges végezni.

1 fő

Szent István Egyetem

2021-05-31