Témakiírások
A mozgás hatása az agy öregedésére: vaszkuláris hatások és a neurotrofikus hormonok szerepe (patkány- és egér kísérletek)
témakiírás címe
A mozgás hatása az agy öregedésére: vaszkuláris hatások és a neurotrofikus hormonok szerepe (patkány- és egér kísérletek)
intézmény
doktori iskola
témakiíró
tudományág
témakiírás leírása
A kutató csoport több éve vizsgálja a kognitív jellegű adaptációs magatartás öregkori változásait összefüggésben számos neurobiológiai és molekuláris neuroanatómiai folyamattal, patkánykísérletekben. Az öregedés során a figyelem, tanulás és memória funkciók változása áll a kutatások középpontjában a neuroanatómiai alapok, illetve molekuláris kísérő folyamatok egyidejű feltárásával: a cholinerg és szerotoninerg neuronok axon-arborizációjának és -degenerációjának mértéke, az intracelluláris Ca ion anyagcsere változása, a neurotrofikus folyamatok és a neurogenezis involúciója, az intracelluláris foszforillációs folyamatok egyensúlya, stb.
Az agy öregedésének vizsgálatához kapcsolódik a dementia állatkísérletes modellek fejlesztése és alkalmazása a neuropszichológiai gyógyszer-kutatásokban. Eddig két modell került kidolgozásra: az NMDA (N-Metil-D-Aszpartát) excitotoxicitási modell és a béta aniloid 1-42 peptid okozta lokális agyi degeneráció. A lokalizált léziók specifikus anatómiai struktúrákra terjedtek ki: kolinerg nucleus basalis magnocellularis, parietális neocortex és az entorhinális agykéreg. Ezen állatkísérletes (patkány és egér) modellek fejlesztése folyamatos, a neurodegenerációs folyamatok egyre alaposabb anatómiai lokalizációjával és alapját képezi az in vivo neuropszichofarmakológiai preklinikai kutatásoknak. Számos potenciális, és már bizonyítottan antidemenciás farmakon hatása került tesztelésre. A kutatások célja nemcsak az antidementív hatások regisztrálása, hanem a gyógyszerek pontosabb hatásmechanizmusának feltárása is.
A külső élettani hatások közül a rendszeres mozgás számos előnyös hatással rendelkezik az agy öregedésére. A rendszeres mozgás molekuláris és sejtbiológiai hatásai összehasonlíthatóak a neuroprotektív gyógyszeres kezelések hasonló hatásaival. A kutatások célja tehát a „drug vs. non-drug” terápiák kiegészítő és összehasonlítható hatásának vizsgálata az agy öregedésére. Összehasonlításra kerül pl. a vinpocetin és a rendszeres testmozgás hatása az öregkori kognitív jellegű teljesítményre patkányban. Mindkét esetben jelentős változások figyelhetők meg az agy vaszkularizációjában. A mozgás primér hatása a keringésen és az endotél sejteken keresztül érvényesül és eljut a neurogenezis jelentős fokozásához pl. a gyrus dentatusban. A priméren vaszkuláris eredetű neuroprotektív hatás molekuláris kaszkád mechanizmusának feltárása az egyik alapvető cél a tervezett kutatásokban. Ez a folyamat számos neurotrofikus peptidet involvál.
A kutatások részét képezi a fizikai erőnléti állapot vizsgálata is kísérleti állatokban. Mind a rendszeres testmozgás, mind a kémiai intervenció (gyógyszerek) hatása feltételezett és részben bizonyított. A fizikai aktivitáson túl a táplálkozás szerepe is jelentős komponens ebben a folyamatban (kutatások a többszörösen telítetlen zsírsavakkal, a táplálék zsírösszetételének változtatásával). Mivel a demenciák (főleg az Alzheimer típusú) kb. 80%-ában a leglényegesebb precipitáló ok az agyi erek kóros állapota, mind a mozgás, mind a helyes táplálkozás neuroprotektív hatásainak feltárása az öregedés során igen komoly gyakorlati jelentőségű.
Az agy öregedésének vizsgálatához kapcsolódik a dementia állatkísérletes modellek fejlesztése és alkalmazása a neuropszichológiai gyógyszer-kutatásokban. Eddig két modell került kidolgozásra: az NMDA (N-Metil-D-Aszpartát) excitotoxicitási modell és a béta aniloid 1-42 peptid okozta lokális agyi degeneráció. A lokalizált léziók specifikus anatómiai struktúrákra terjedtek ki: kolinerg nucleus basalis magnocellularis, parietális neocortex és az entorhinális agykéreg. Ezen állatkísérletes (patkány és egér) modellek fejlesztése folyamatos, a neurodegenerációs folyamatok egyre alaposabb anatómiai lokalizációjával és alapját képezi az in vivo neuropszichofarmakológiai preklinikai kutatásoknak. Számos potenciális, és már bizonyítottan antidemenciás farmakon hatása került tesztelésre. A kutatások célja nemcsak az antidementív hatások regisztrálása, hanem a gyógyszerek pontosabb hatásmechanizmusának feltárása is.
A külső élettani hatások közül a rendszeres mozgás számos előnyös hatással rendelkezik az agy öregedésére. A rendszeres mozgás molekuláris és sejtbiológiai hatásai összehasonlíthatóak a neuroprotektív gyógyszeres kezelések hasonló hatásaival. A kutatások célja tehát a „drug vs. non-drug” terápiák kiegészítő és összehasonlítható hatásának vizsgálata az agy öregedésére. Összehasonlításra kerül pl. a vinpocetin és a rendszeres testmozgás hatása az öregkori kognitív jellegű teljesítményre patkányban. Mindkét esetben jelentős változások figyelhetők meg az agy vaszkularizációjában. A mozgás primér hatása a keringésen és az endotél sejteken keresztül érvényesül és eljut a neurogenezis jelentős fokozásához pl. a gyrus dentatusban. A priméren vaszkuláris eredetű neuroprotektív hatás molekuláris kaszkád mechanizmusának feltárása az egyik alapvető cél a tervezett kutatásokban. Ez a folyamat számos neurotrofikus peptidet involvál.
A kutatások részét képezi a fizikai erőnléti állapot vizsgálata is kísérleti állatokban. Mind a rendszeres testmozgás, mind a kémiai intervenció (gyógyszerek) hatása feltételezett és részben bizonyított. A fizikai aktivitáson túl a táplálkozás szerepe is jelentős komponens ebben a folyamatban (kutatások a többszörösen telítetlen zsírsavakkal, a táplálék zsírösszetételének változtatásával). Mivel a demenciák (főleg az Alzheimer típusú) kb. 80%-ában a leglényegesebb precipitáló ok az agyi erek kóros állapota, mind a mozgás, mind a helyes táplálkozás neuroprotektív hatásainak feltárása az öregedés során igen komoly gyakorlati jelentőségű.
felvehető hallgatók száma
1 fő
jelentkezési határidő
2009-05-29