Témakiírások
Vizuális elmélet-művészet
témakiírás címe
Vizuális elmélet-művészet
intézmény
doktori iskola
témakiíró
tudományág
témakiírás leírása
1. A művész kísérlete. A művészi kísérlet terepének, hatókörének feltárása, relevanciájának meghatározása művészet területén folyó kutatások értelemadó feladata. Modellek, hipotézisek, igazolásuk. A „laboratóriumi” és/vagy „terepmunka” kreatív mozzanatai. Kapcsolat a különböző innovatív folyamatok különböző műfajokban és médiumokban fellelhető „kísérletei” között.
2. Az elmélet mint látvány. Az elméleti közelítések vizuális művészeti megjelenítésének relevanciáját a XX. század elmúltával általában nem vitatják. A tudás és kreativitás integratív folyamataiban elméletigényes, elméletekhez kötött kifejezési formák jelenhetnek meg. Reprezentációs-demonstrációs formákat, módszereket (szövegek, meghatározások, dokumentációk, statisztikák, folyamatábrák, grafikonok stb.), a nyilvánosság helyszíneit, az egyéni és a közösségi élmény-korpuszt, a környezetet, kommunikációt alkalmazó formateremtés. A kreativitás határterületein várható témabővülések és jelentés-megújulások. A történet, tapasztalat és elmélet új kapcsolataiban található utak. A pszichológia, az antropológia, orvosi tudományok, matematika, fizika, filozófia stb. és ezek összefüggései az erkölcsi-esztétikai fenoménnel.
3. A művészet mint terápiás folyamat. A művészet egyik legősibb funkciója, a lelki-testi egyensúlyzavarok mérséklésének céljával mozgásba hozott kreativitás. A kutatási téma keretei között a közösség én-, és kreativitást formáló hatását, az „odafordulás”, figyelem, kitartás, „emberi hasznosság” és személyesség reprezentációját is lehetséges értékelni. Foglalkozik a kutatás az önmegvalósítás, a fejleszthetőség, az optimális stimuláció egyéni és közösségi lehetőségeinek metaforizációs kapacitásával, a „gyógyulás” kérdéseivel.
4. Művészet–tudomány. Tudomány a művészetben. A XXI. századra valószínűsíthető tudás és emocionális komplexitás, a modern tudományok ember képe, a tudás és a hit igazságkritériumai, az igazság és valóság megragadására irányuló szándékok nemcsak gazdasági, hanem kulturális alakulatokat alakító erőközéppontokká is váltak. A „kutatás és fejlesztés, az innováció” a művészeket hivatásszerűen foglalkoztatja. A művészet funkciója a több száz éves párhuzamos fejlődést követően miképpen vethető össze a tudománnyal és ennek az áttekintésnek milyen következményeivel (eredményeivel) számolhatunk? A tudomány művészetének és a művészet tudományának közös halmazai. A jogi, erkölcsi és ökológiai kérdések, az élet közösségi formáinak alakítását befolyásoló körülmények vizuális – integrált reprezentációja.
2. Az elmélet mint látvány. Az elméleti közelítések vizuális művészeti megjelenítésének relevanciáját a XX. század elmúltával általában nem vitatják. A tudás és kreativitás integratív folyamataiban elméletigényes, elméletekhez kötött kifejezési formák jelenhetnek meg. Reprezentációs-demonstrációs formákat, módszereket (szövegek, meghatározások, dokumentációk, statisztikák, folyamatábrák, grafikonok stb.), a nyilvánosság helyszíneit, az egyéni és a közösségi élmény-korpuszt, a környezetet, kommunikációt alkalmazó formateremtés. A kreativitás határterületein várható témabővülések és jelentés-megújulások. A történet, tapasztalat és elmélet új kapcsolataiban található utak. A pszichológia, az antropológia, orvosi tudományok, matematika, fizika, filozófia stb. és ezek összefüggései az erkölcsi-esztétikai fenoménnel.
3. A művészet mint terápiás folyamat. A művészet egyik legősibb funkciója, a lelki-testi egyensúlyzavarok mérséklésének céljával mozgásba hozott kreativitás. A kutatási téma keretei között a közösség én-, és kreativitást formáló hatását, az „odafordulás”, figyelem, kitartás, „emberi hasznosság” és személyesség reprezentációját is lehetséges értékelni. Foglalkozik a kutatás az önmegvalósítás, a fejleszthetőség, az optimális stimuláció egyéni és közösségi lehetőségeinek metaforizációs kapacitásával, a „gyógyulás” kérdéseivel.
4. Művészet–tudomány. Tudomány a művészetben. A XXI. századra valószínűsíthető tudás és emocionális komplexitás, a modern tudományok ember képe, a tudás és a hit igazságkritériumai, az igazság és valóság megragadására irányuló szándékok nemcsak gazdasági, hanem kulturális alakulatokat alakító erőközéppontokká is váltak. A „kutatás és fejlesztés, az innováció” a művészeket hivatásszerűen foglalkoztatja. A művészet funkciója a több száz éves párhuzamos fejlődést követően miképpen vethető össze a tudománnyal és ennek az áttekintésnek milyen következményeivel (eredményeivel) számolhatunk? A tudomány művészetének és a művészet tudományának közös halmazai. A jogi, erkölcsi és ökológiai kérdések, az élet közösségi formáinak alakítását befolyásoló körülmények vizuális – integrált reprezentációja.
felvehető hallgatók száma
1 fő
helyszín
PTE MK Doktori Iskola
jelentkezési határidő
2020-05-25