Témakiírások
Kortárs társadalmi jelenségek és újítások hatása a városi lakhatásra és jól-létre
témakiírás címe
Kortárs társadalmi jelenségek és újítások hatása a városi lakhatásra és jól-létre
doktori iskola
témakiíró
társtémakiíró
tudományág
témakiírás leírása
A téma rövid leírása:
A kutatási téma kettős témavezetés (50-50%) esetén lehetővé teszi az interdiszciplináris megközelítést, az építészettudományon belüli településtudomány és regionális tudományokon belüli terület- és településfejlődés gazdasági és társadalmi folyamatai tudományág együttműködését.
A városi tér a társadalom lenyomata, ezért a kutatás napjaink társadalmi jelenségeinek, elsősorban a szociális gazdaság, társadalmi és kulturális innovációk, városi zöld, az önkéntes és közösségi tevékenységek hatásait elemzi a városi lakhatásformáin és a fizikai környezet jól-lét dimenzióin keresztül. Középpontban a társadalmi tőke a lakhatás városi környezetét alakító tényezői, illetve az ennek következtében létrejövő kortárs építészeti és városépítészeti megoldások vannak. A kutatás célja az alulról szerveződő térkeresés okainak és a térfoglalás, téralakítás lehetséges alternatíváinak,tervezési folyamatának és eredményeinek feltárása, kapcsolódása városi lakhatás elméletekhez esettanulmányok kvantitatív és kvalitatív összehasonlító vizsgálata által.
Főbb kérdések: Hogyan és hol lehet az egyre sűrűbb, környezeti kihívásokkal küzdő, fizikai és társadalmi értelemben egyaránt – sokszor – igen nyomasztó és egészségtelen (nagy)városi környezetben megnyugvást, társaságot, közösséget vagy akár “boldogságot” találni? Milyen társadalmi-kulturális innovációkkal lehet a városokat jövőtudatosabban tervezni, élhetőbbé, fenntarthatóvá, szerethetővé tenni? Milyen új nagyvárosi lakhatási formák jelentek meg az elmúlt években és ezek építészeti, környezetalakítási és közösségi megoldásai hogy viszonyulnak a közvetlen és a tágabb épített és társadalmi környezethez, a városi jól-léthez? Meghatározhatók-e egyedi jellegzetességek a közép európai nagyvárosok lakhatási trendjeiben?
A téma meghatározó irodalma:
- Cameron J., Odendaal N. & Todes A. (2004). Integrated Area Development Projects: Working Towards Innovation and Sustainability, Urban Forum, 15 (4), 311-339.
- Deakin M. & Allwinkle S. (2007). Urban Regeneration and Sustainable Communities: The Role of Networks, Innovation, and Creativity in Building Successful Partnerships, Journal of Urban Technology, 14 (1), 77-91.
- DeFilippis, J. & Saegert, S. (Ed.) (2012). The Community Development Reader. New York: Routledge.
- Gerometta, J., Haussermann, H. and Longo, G. (2005). Social Innovation and Civil Society in Urban Governance: Strategies for an Inclusive City, Urban Studies, 42 (11), 2007-2021.
- MacKerron, G. & Mourato, S. (2013). Happiness is greater in natural environments. Global Environmental Change 23, 992-1000.
- Montaner, J. M., Muxi, Z. & Falagán, D.H. (2011). Tools for Inhabiting the Present: Housing int he 21st century. Barcelona: UPC.
- Moulaert, F. and Ailenei, O. (2005). Social Economy, Third Sector and Solidarity Relations: A Conceptual Synthesis from History to Present, Urban Studies, 42 (11), 2037-2053.
- Pisano,U., Lange, L. and Berger.G. (2015). Social Innovation in Europe. An Overview of the Concept of Social Innovation in the Context of European Initiatives and Practices, in ESDN Quarterly Report, No.36, 3-25, Vienna: ESDN.
- Sanoff, H. (2000). Community Participation Methods in Design and Planning. New York: Wiley
- Sennett, R. (2016). Building and Dwelling: Ethics for the City. London: Penguin
A téma hazai és nemzetközi folyóiratai:
- Architektúra & Urbanizmus / WoS, Scopus
- Építés-, Építészettudomány / Scopus
- Utóirat, az Régi-Új Magyar Építőművészet Melléklete
- Journal of Place Management and Development / Scopus
- Periodica Politechnica Architecture
- Community Development Journal, Oxford University Press / WoS, Scopus
- Indian Journal of Social Work / Scopus
- Corvinus Journal of Sociology and Social Policy/ WoS ESCI, Scopus
- Századvég
- Society and Economy / Scopus
Téma hosszabb leírás:
A kutatási téma kettős témavezetés (50-50%) esetén lehetővé teszi az interdiszciplináris megközelítést, az építészettudományon belüli településtudomány és regionális tudományokon belüli terület- és
településfejlődés gazdasági és társadalmi folyamatai tudományág együttműködését.
A városi tér a társadalom lenyomata, ezért a kutatás napjaink társadalmi jelenségeinek, elsősorban a szociális gazdaság, társadalmi és kulturális innovációk, városi zöld, az önkéntes és közösségi tevékenységek hatásait elemzi a városi lakhatás formáin és a fizikai környezet jól-lét dimenzióin keresztül. Középpontban a társadalmi tőke a lakhatás városi környezetét alakító tényezői, illetve az ennek következtében létrejövő kortárs építészeti és városépítészeti megoldások vannak. A kutatás célja az alulról szerveződő térkeresés okainak és a térfoglalás, téralakítás lehetséges alternatíváinak, tervezési folyamatának és eredményeinek feltárása, kapcsolódás a városi lakhatás elméletekhez esettanulmányok kvantitatív és kvalitatív összehasonlító vizsgálata által. Főbb kérdések: Hogyan és hol lehet az egyre sűrűbb, környezeti kihívásokkal küzdő, fizikai és társadalmi értelemben egyaránt – sokszor – igen nyomasztó és egészségtelen (nagy)városi környezetben megnyugvást, társaságot, közösséget vagy akár “boldogságot” találni? Milyen társadalmi-kulturális innovációkkal lehet a városokat jövőtudatosabban tervezni, élhetőbbé, fenntarthatóvá, szerethetővé tenni? Milyen új nagyvárosi lakhatási formák jelentek meg az elmúlt években és ezek építészeti, környezetalakítási és közösségi megoldásai hogy viszonyulnak a közvetlen és a tágabb épített és társadalmi környezethez, a városi jól-léthez? Meghatározhatók-e egyedi jellegzetességek a közép európai nagyvárosok lakhatási trendjeiben? A város egyfajta „piac és csere” helyszíne, ahol anyagi és szellemi termékek, szolgáltatások, gondolatok, tudás és ötletek cserélnek gazdát. Ugyanakkor a város a társadalmi együttélés és „kísérletezés” laboratóriuma, mondhatni konyhája: amit itt „jól kifőznek” – és „ízlik” is – azt valószínűleg nagyobb társadalmi léptékben és meg lehet valósítani. Vagyis a város a folytonos kísérletezés, megújulás és újítások színtere. Kutatásink szempontjából pedig kiemelten fontosak a társadalmi-kulturális
innovációk, mert ezek híján az emberi közösségek nem tudnák a felmerült – kisebb és nagyobb - problémáikat megoldani, amelyek előbb-utóbb - bármilyen magas szintű is a technikai kivitelezés, gazdag a közösség -, a város, vagy egy egész kultúra és civilizáció végét jelentheti. Bár az elmúlt években egyre élénkebb a társadalmi innovációk kutatása, azok értelmezése, szerepe a regionális és városfejlesztésében6, saját – egyetemi - tapasztalataink alapján is elmondhatjuk, hogy még mindig létezik némi „technikai/műszaki” elfogultság, ha innovációról beszélünk, különösen a városfejlesztések (pl. smart city/okos város) és város rehabilitációk terén. Miközben számos nemzetközi, köztük Kelet-Közép- Európai, sőt magyar példa is bizonyítja kiemelt szerepüket az integrált, jövőtudatos (fenntartható), élhető városok kialakításában. A lakófejlesztések többsége napjainkban is a modernista elvek szerint a későbbi lakók érdekében, de nélkülük épül. Hogyan vonhatók be a tervezésbe és a fenntartásba a lakók? Mi a viszonya a részvételi tervezésnek a helyhez és a léptékhez? Vagy hogyan tervezhetők lakók nélkül házak, amik képesek alkalmazkodni a változó lakhatási igényekhez? A városi életminőség, a jól-lét hogy viszonyul a lakáshoz, a házhoz?
A kutatás Európa központú, és a 20. század modernista lakhatási megoldásait, elsősorban a tömeges lakásépítést követő, azok problémáiból tanuló, de akár értékeit továbbéltető új lakóterület ejlesztéseket és megújításokat vizsgál. Olyanokat, melyek hátterében van társadalmi innováció. A fizikai, környezeti (természeti / épített) és társadalmi dimenziókat együtt kezeli. Városi léptéke a városrész és a tömb, építészeti léptéke a telek, a ház és a lakás. Társadalmi léptékei a lakó, a család, a lakóközösség, a szomszédság. A kérdések hátterében az egyik legfontosabb a határzónák kezelése, magán – közösségi – nyilvános között, a külső és belső tér között, a természetes és a mesterséges között. Kapcsolódik a Közép-Európában egyre fontosabbá váló kérdéskörhöz, a „város mindenkié” kutatásokhoz, ahol az idősödő város, az akadálymentesítés, a biztonság, a vitalitás, a sűrűség, stb. mind olyan urbanisztikai téma, melyben város és épület határa, a magán és nyilvános
határa lényeges kutatási, tervezési és működtetési terület. A társadalmi innovációkra épülő lakhatási megoldások ezen a területen is figyelemreméltó változásokat eredményeznek. Kiemelten fontos tényező a városi jól-lét és „boldogság” szempontjából a „városi zöld”-del kapcsolatos innovációk felkutatása és bemutatása is. A kutatási téma aktualitása és a témavezetők tevékenysége lehetővé
teszi, hogy a doktorandusz munkája kapcsolódjon az oktatáshoz és a folyamatban lévő tanszéki14, hazai és nemzetközi kutatásokhoz, illetve új kutatási pályázatok előkészítéséhez. A doktorandusz képzés egyben a BME oktatási utánpótlás nevelését is jelenti, így a lakhatás téma későbbi szakértője remélhetőleg az oktatásban is majd alkalmazhatja megszerzett tudását.
A kutatási téma kettős témavezetés (50-50%) esetén lehetővé teszi az interdiszciplináris megközelítést, az építészettudományon belüli településtudomány és regionális tudományokon belüli terület- és településfejlődés gazdasági és társadalmi folyamatai tudományág együttműködését.
A városi tér a társadalom lenyomata, ezért a kutatás napjaink társadalmi jelenségeinek, elsősorban a szociális gazdaság, társadalmi és kulturális innovációk, városi zöld, az önkéntes és közösségi tevékenységek hatásait elemzi a városi lakhatásformáin és a fizikai környezet jól-lét dimenzióin keresztül. Középpontban a társadalmi tőke a lakhatás városi környezetét alakító tényezői, illetve az ennek következtében létrejövő kortárs építészeti és városépítészeti megoldások vannak. A kutatás célja az alulról szerveződő térkeresés okainak és a térfoglalás, téralakítás lehetséges alternatíváinak,tervezési folyamatának és eredményeinek feltárása, kapcsolódása városi lakhatás elméletekhez esettanulmányok kvantitatív és kvalitatív összehasonlító vizsgálata által.
Főbb kérdések: Hogyan és hol lehet az egyre sűrűbb, környezeti kihívásokkal küzdő, fizikai és társadalmi értelemben egyaránt – sokszor – igen nyomasztó és egészségtelen (nagy)városi környezetben megnyugvást, társaságot, közösséget vagy akár “boldogságot” találni? Milyen társadalmi-kulturális innovációkkal lehet a városokat jövőtudatosabban tervezni, élhetőbbé, fenntarthatóvá, szerethetővé tenni? Milyen új nagyvárosi lakhatási formák jelentek meg az elmúlt években és ezek építészeti, környezetalakítási és közösségi megoldásai hogy viszonyulnak a közvetlen és a tágabb épített és társadalmi környezethez, a városi jól-léthez? Meghatározhatók-e egyedi jellegzetességek a közép európai nagyvárosok lakhatási trendjeiben?
A téma meghatározó irodalma:
- Cameron J., Odendaal N. & Todes A. (2004). Integrated Area Development Projects: Working Towards Innovation and Sustainability, Urban Forum, 15 (4), 311-339.
- Deakin M. & Allwinkle S. (2007). Urban Regeneration and Sustainable Communities: The Role of Networks, Innovation, and Creativity in Building Successful Partnerships, Journal of Urban Technology, 14 (1), 77-91.
- DeFilippis, J. & Saegert, S. (Ed.) (2012). The Community Development Reader. New York: Routledge.
- Gerometta, J., Haussermann, H. and Longo, G. (2005). Social Innovation and Civil Society in Urban Governance: Strategies for an Inclusive City, Urban Studies, 42 (11), 2007-2021.
- MacKerron, G. & Mourato, S. (2013). Happiness is greater in natural environments. Global Environmental Change 23, 992-1000.
- Montaner, J. M., Muxi, Z. & Falagán, D.H. (2011). Tools for Inhabiting the Present: Housing int he 21st century. Barcelona: UPC.
- Moulaert, F. and Ailenei, O. (2005). Social Economy, Third Sector and Solidarity Relations: A Conceptual Synthesis from History to Present, Urban Studies, 42 (11), 2037-2053.
- Pisano,U., Lange, L. and Berger.G. (2015). Social Innovation in Europe. An Overview of the Concept of Social Innovation in the Context of European Initiatives and Practices, in ESDN Quarterly Report, No.36, 3-25, Vienna: ESDN.
- Sanoff, H. (2000). Community Participation Methods in Design and Planning. New York: Wiley
- Sennett, R. (2016). Building and Dwelling: Ethics for the City. London: Penguin
A téma hazai és nemzetközi folyóiratai:
- Architektúra & Urbanizmus / WoS, Scopus
- Építés-, Építészettudomány / Scopus
- Utóirat, az Régi-Új Magyar Építőművészet Melléklete
- Journal of Place Management and Development / Scopus
- Periodica Politechnica Architecture
- Community Development Journal, Oxford University Press / WoS, Scopus
- Indian Journal of Social Work / Scopus
- Corvinus Journal of Sociology and Social Policy/ WoS ESCI, Scopus
- Századvég
- Society and Economy / Scopus
Téma hosszabb leírás:
A kutatási téma kettős témavezetés (50-50%) esetén lehetővé teszi az interdiszciplináris megközelítést, az építészettudományon belüli településtudomány és regionális tudományokon belüli terület- és
településfejlődés gazdasági és társadalmi folyamatai tudományág együttműködését.
A városi tér a társadalom lenyomata, ezért a kutatás napjaink társadalmi jelenségeinek, elsősorban a szociális gazdaság, társadalmi és kulturális innovációk, városi zöld, az önkéntes és közösségi tevékenységek hatásait elemzi a városi lakhatás formáin és a fizikai környezet jól-lét dimenzióin keresztül. Középpontban a társadalmi tőke a lakhatás városi környezetét alakító tényezői, illetve az ennek következtében létrejövő kortárs építészeti és városépítészeti megoldások vannak. A kutatás célja az alulról szerveződő térkeresés okainak és a térfoglalás, téralakítás lehetséges alternatíváinak, tervezési folyamatának és eredményeinek feltárása, kapcsolódás a városi lakhatás elméletekhez esettanulmányok kvantitatív és kvalitatív összehasonlító vizsgálata által. Főbb kérdések: Hogyan és hol lehet az egyre sűrűbb, környezeti kihívásokkal küzdő, fizikai és társadalmi értelemben egyaránt – sokszor – igen nyomasztó és egészségtelen (nagy)városi környezetben megnyugvást, társaságot, közösséget vagy akár “boldogságot” találni? Milyen társadalmi-kulturális innovációkkal lehet a városokat jövőtudatosabban tervezni, élhetőbbé, fenntarthatóvá, szerethetővé tenni? Milyen új nagyvárosi lakhatási formák jelentek meg az elmúlt években és ezek építészeti, környezetalakítási és közösségi megoldásai hogy viszonyulnak a közvetlen és a tágabb épített és társadalmi környezethez, a városi jól-léthez? Meghatározhatók-e egyedi jellegzetességek a közép európai nagyvárosok lakhatási trendjeiben? A város egyfajta „piac és csere” helyszíne, ahol anyagi és szellemi termékek, szolgáltatások, gondolatok, tudás és ötletek cserélnek gazdát. Ugyanakkor a város a társadalmi együttélés és „kísérletezés” laboratóriuma, mondhatni konyhája: amit itt „jól kifőznek” – és „ízlik” is – azt valószínűleg nagyobb társadalmi léptékben és meg lehet valósítani. Vagyis a város a folytonos kísérletezés, megújulás és újítások színtere. Kutatásink szempontjából pedig kiemelten fontosak a társadalmi-kulturális
innovációk, mert ezek híján az emberi közösségek nem tudnák a felmerült – kisebb és nagyobb - problémáikat megoldani, amelyek előbb-utóbb - bármilyen magas szintű is a technikai kivitelezés, gazdag a közösség -, a város, vagy egy egész kultúra és civilizáció végét jelentheti. Bár az elmúlt években egyre élénkebb a társadalmi innovációk kutatása, azok értelmezése, szerepe a regionális és városfejlesztésében6, saját – egyetemi - tapasztalataink alapján is elmondhatjuk, hogy még mindig létezik némi „technikai/műszaki” elfogultság, ha innovációról beszélünk, különösen a városfejlesztések (pl. smart city/okos város) és város rehabilitációk terén. Miközben számos nemzetközi, köztük Kelet-Közép- Európai, sőt magyar példa is bizonyítja kiemelt szerepüket az integrált, jövőtudatos (fenntartható), élhető városok kialakításában. A lakófejlesztések többsége napjainkban is a modernista elvek szerint a későbbi lakók érdekében, de nélkülük épül. Hogyan vonhatók be a tervezésbe és a fenntartásba a lakók? Mi a viszonya a részvételi tervezésnek a helyhez és a léptékhez? Vagy hogyan tervezhetők lakók nélkül házak, amik képesek alkalmazkodni a változó lakhatási igényekhez? A városi életminőség, a jól-lét hogy viszonyul a lakáshoz, a házhoz?
A kutatás Európa központú, és a 20. század modernista lakhatási megoldásait, elsősorban a tömeges lakásépítést követő, azok problémáiból tanuló, de akár értékeit továbbéltető új lakóterület ejlesztéseket és megújításokat vizsgál. Olyanokat, melyek hátterében van társadalmi innováció. A fizikai, környezeti (természeti / épített) és társadalmi dimenziókat együtt kezeli. Városi léptéke a városrész és a tömb, építészeti léptéke a telek, a ház és a lakás. Társadalmi léptékei a lakó, a család, a lakóközösség, a szomszédság. A kérdések hátterében az egyik legfontosabb a határzónák kezelése, magán – közösségi – nyilvános között, a külső és belső tér között, a természetes és a mesterséges között. Kapcsolódik a Közép-Európában egyre fontosabbá váló kérdéskörhöz, a „város mindenkié” kutatásokhoz, ahol az idősödő város, az akadálymentesítés, a biztonság, a vitalitás, a sűrűség, stb. mind olyan urbanisztikai téma, melyben város és épület határa, a magán és nyilvános
határa lényeges kutatási, tervezési és működtetési terület. A társadalmi innovációkra épülő lakhatási megoldások ezen a területen is figyelemreméltó változásokat eredményeznek. Kiemelten fontos tényező a városi jól-lét és „boldogság” szempontjából a „városi zöld”-del kapcsolatos innovációk felkutatása és bemutatása is. A kutatási téma aktualitása és a témavezetők tevékenysége lehetővé
teszi, hogy a doktorandusz munkája kapcsolódjon az oktatáshoz és a folyamatban lévő tanszéki14, hazai és nemzetközi kutatásokhoz, illetve új kutatási pályázatok előkészítéséhez. A doktorandusz képzés egyben a BME oktatási utánpótlás nevelését is jelenti, így a lakhatás téma későbbi szakértője remélhetőleg az oktatásban is majd alkalmazhatja megszerzett tudását.
helyszín
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
jelentkezési határidő
2019-08-31