Belvizes területek tájhasználatának tájépítészeti szempontú elemzése és optimalizálási lehetőségei

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola

Hubayné Horváth Nóra Krisztina

agrárműszaki tudományok

Magyarország területének jelentős részét a XVIII. század végéig lápok, mocsarak, árterületek jellemezték. A XIX. században végrehajtott ármentesítő tevékenység és a lecsapolások eredményeként a vízfolyásaink befolyása alatt lévő vízjárta területek és ezzel a vizes élőhelyek kiterjedése drasztikusan lecsökkent. A tőzeges lápterületek pusztulási folyamatát érzékelteti, hogy kiterjedésük a hajdani területük három százalékára zsugorodott. Az ármentesített területeken ugyanakkor kiterjedt területeket érintően sok helyen megjelent az országban a belvíz. A belvízjárta területek fenntartható hasznosítása jelenleg is aktuális kérdés, hiszen az ország területének mintegy egynegyedét érinti a jelenség. A kutatás fókuszában a belvizes területek tájalakulásának és tájgazdálkodásának elemzése, valamint tájrehabilitációjuk és kezelésük tájépítészeti eszközei, hasznosításuk optimalizálási lehetőségei állnak.

Kulcsszavak: belvizes területek, tájalakulás, tájgazdálkodás, tájrehabilitáció, tájépítészet

1 fő

SZIE BC 1118 Budapest, Villányi út 29-43.

2018-05-31

Belvizes területek tájhasználatának tájépítészeti szempontú elemzése és optimalizálási lehetőségei