Utak hatása a növényi biodiverzitásra

Debreceni Egyetem

Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola

Molnár V. Attila

környezettudományok

Az úthálózat kiterjedése az elmúlt évszázadban megdöbbentő méreteket öltött. Európai Unión belül 2008-ig létesült burkolt utak hossza meghaladja az 5 millió kilométert. Az utak sűrűségének negatív hatása van a legtöbb élőlénycsoport előfordulására és a biodiverzitásra. Az utak legáltalánosabb élővilágra gyakorolt káros hatásai közé az élőhelyek feldarabolása, az érintett életközösségek sérülékenyebbé válása és a természetes élőhelyek inváziós fajok általi könnyebb elérhetősége sorolható. Az utak, ökológiai folyosóknak számítanak, melyeknek az inváziós fajok terjedésésében játszott szerepe világszerte ismert folyamat. Bár az utak növényzetre gyakorolt hatásai közül ismertebbek (és kutatottabbak) az eddig részletezett negatív tényezők, ugyanakkor az utaknak élőhelyteremtő, illetve refúgium szerepük is lehet. Napjainkban az egyre intenzívebb tájhasználat miatt folyamatosan csökken és fragmentálódik a természetes és természetközeli élőhelyek területe. Úgy tűnik, az ilyen folyamatokra érzékeny növényfajok megőrzése szempontjából egyre jelentősebb szerepet töltenek be a kisebb, antropogén eredetű élőhelyek, mint az útszegélyek. Ezek a keskeny gyepsávok megfelelő élőhelyet biztosíthatnak ritka fajok számára, többek között azért, mert sok helyen érvényesül a hagyományos tájhasználat egyik eleme: a kaszálás, mely értékes közösségek fenntartásához járulhat hozzá. Arról azonban, hogy ezek az út menti élőhelyek milyen jelentősek e fajok populációinak fennmaradásában kevés ismeretünk van. Nem tudjuk, hogy ezesetben az útszegélyek ökológiai csapdáknak tekinthetők-e.

1 fő

Élettudományi labor épület, 1. emelet, 1.509, 1034 (oktatói szoba, labor)

2017-05-15