Témakiírások
Az alvási apnoe szindróma epidemiológiája és jelentősége
témakiírás címe
Az alvási apnoe szindróma epidemiológiája és jelentősége
intézmény
doktori iskola
témakiíró
tudományág
témakiírás leírása
Az obstruktív alvási apnoe az alvás alatti légzészavarok leggyakoribb formája. Fő jellemzője a felső légutak alvás alatti ismétlődő, részleges vagy teljes elzáródása, mely következtében legalább 4%-os oxigénszaturáció csökkenés és mikroébredés lép fel.
Becslések szerint a felnőtt népesség körében az enyhe apnoe gyakorisága 20%, a súlyos alvási apnoe prevalenciája 4-6% körül van. E feltételezéseket néhány nagy nemzetközi vizsgálat adatai megerősítették. Hazánkban ezidáig nem történt vizsgálat az alvási apnoe valós prevalenciájának felderítésére, de a “HUNGAROSTUDY 2002” országos, reprezentatív felmérés során a felnőtt népesség 28%-a számolt be hangos, légzésszünetekkel járó horkolásról, amit az apnoe legfőbb tünetének tartunk.
Napjainkban az egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelentő szív- és érrendszeri betegségek vezetik a haláloki statisztikákat a fejlett országokban. Az utóbbi évtizedben fokozott figyelem fordult az alvási apnoe szindróma és a kardiovaszkuláris betegségek lehetséges kapcsolatának vizsgálata felé. Több nemzetközi vizsgálatban azt találták, hogy az apnoés betegek körében kiemelkedősen magas a szív-és érrendszeri morbiditás és mortalitás, másfelől a kardiovaszkuláris betegségben szenvedők körében igen gyakori az alvási apnoe. Ezek alapján felmerül, hogy az apnoe szerepet játszhat a hipertónia, iszkémiás szívbetegség, szívelégtelenség és ritmuszavarok, valamint a stroke patogenezisében. A már említett “HUNGAROSTUDY 2002” tanulmány adatainak elemzéséve munkacsoportunk leírta, hogy több rizikótényezőtől független kapcsolat áll fenn a hangos horkolás és számos kardiovaszkuláris betegség fennállása között. Ugyancsak jellemeztük az apnoe egyes epidemiológiai jellemzőit vesebeteg populációkban.
A témával kapcsolatos kutatások a SE Magatartástudományi Intézet Alvásmedicina Munkacsoport keretén belül folynak. E multidiszciplináris munkacsoport egyedülálló keretet biztosít az alvászavarok interdiszciplináris kutatására, számos vizsgálómódszer megismerésére, valamint az eredmények elemzésének, értékelésének elsajátítására. Az e témában végzett kutatáshoz kapcsolódó Ph.D. hallgató megismeri az alvási apnoe epidemiológiájával, klinikai és társadalmi jelentőségével kapcsolatos főbb kérdéseket, kutatási irányokat és a téma szakirodalmát. Megismeri az e területen alkalmazott kérdőíves és műszeres vizsgálómódszereket. Részt vesz a rendelkezésre álló epidemiológiai adatbázisok elemzésében. A témavezető irányítása mellett bekapcsolódik a munkacsoportban folyó kutatásokba, esetleg új projektet dolgoz ki és indít. A munkacsoport jelenleg krónikus vesebetegek és magas vérnyomásban szenvedők körében végez vizsgálatokat. A munkacsoport együttműködései révén folyamatban van szervtranszplantáltak, szívelégtelenségben szenvedő betegek, cukorbetegek vizsgálatának tervezése is. E kutatásokban az alvási apnoe szindróma, a metabolikus szindróma és a kardiovaszkuláris betegségek patomechanizmusa közötti kapcsolatokat, az apnoe és a morbiditás, mortalitás közötti kapcsolatot is vizsgáljuk. Az Alvásmedicina Munkacsoport több európai (Németország, Olaszország) valamint észak-amerikai (Toronto, Michigan, Detroit) munkacsoporttal való együttműködése révén lehetőség van arra, hogy a hallgatók hosszabb-rövidebb tanulmányút keretében bővítsék szakmai-tudományos ismereteiket.
Becslések szerint a felnőtt népesség körében az enyhe apnoe gyakorisága 20%, a súlyos alvási apnoe prevalenciája 4-6% körül van. E feltételezéseket néhány nagy nemzetközi vizsgálat adatai megerősítették. Hazánkban ezidáig nem történt vizsgálat az alvási apnoe valós prevalenciájának felderítésére, de a “HUNGAROSTUDY 2002” országos, reprezentatív felmérés során a felnőtt népesség 28%-a számolt be hangos, légzésszünetekkel járó horkolásról, amit az apnoe legfőbb tünetének tartunk.
Napjainkban az egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelentő szív- és érrendszeri betegségek vezetik a haláloki statisztikákat a fejlett országokban. Az utóbbi évtizedben fokozott figyelem fordult az alvási apnoe szindróma és a kardiovaszkuláris betegségek lehetséges kapcsolatának vizsgálata felé. Több nemzetközi vizsgálatban azt találták, hogy az apnoés betegek körében kiemelkedősen magas a szív-és érrendszeri morbiditás és mortalitás, másfelől a kardiovaszkuláris betegségben szenvedők körében igen gyakori az alvási apnoe. Ezek alapján felmerül, hogy az apnoe szerepet játszhat a hipertónia, iszkémiás szívbetegség, szívelégtelenség és ritmuszavarok, valamint a stroke patogenezisében. A már említett “HUNGAROSTUDY 2002” tanulmány adatainak elemzéséve munkacsoportunk leírta, hogy több rizikótényezőtől független kapcsolat áll fenn a hangos horkolás és számos kardiovaszkuláris betegség fennállása között. Ugyancsak jellemeztük az apnoe egyes epidemiológiai jellemzőit vesebeteg populációkban.
A témával kapcsolatos kutatások a SE Magatartástudományi Intézet Alvásmedicina Munkacsoport keretén belül folynak. E multidiszciplináris munkacsoport egyedülálló keretet biztosít az alvászavarok interdiszciplináris kutatására, számos vizsgálómódszer megismerésére, valamint az eredmények elemzésének, értékelésének elsajátítására. Az e témában végzett kutatáshoz kapcsolódó Ph.D. hallgató megismeri az alvási apnoe epidemiológiájával, klinikai és társadalmi jelentőségével kapcsolatos főbb kérdéseket, kutatási irányokat és a téma szakirodalmát. Megismeri az e területen alkalmazott kérdőíves és műszeres vizsgálómódszereket. Részt vesz a rendelkezésre álló epidemiológiai adatbázisok elemzésében. A témavezető irányítása mellett bekapcsolódik a munkacsoportban folyó kutatásokba, esetleg új projektet dolgoz ki és indít. A munkacsoport jelenleg krónikus vesebetegek és magas vérnyomásban szenvedők körében végez vizsgálatokat. A munkacsoport együttműködései révén folyamatban van szervtranszplantáltak, szívelégtelenségben szenvedő betegek, cukorbetegek vizsgálatának tervezése is. E kutatásokban az alvási apnoe szindróma, a metabolikus szindróma és a kardiovaszkuláris betegségek patomechanizmusa közötti kapcsolatokat, az apnoe és a morbiditás, mortalitás közötti kapcsolatot is vizsgáljuk. Az Alvásmedicina Munkacsoport több európai (Németország, Olaszország) valamint észak-amerikai (Toronto, Michigan, Detroit) munkacsoporttal való együttműködése révén lehetőség van arra, hogy a hallgatók hosszabb-rövidebb tanulmányút keretében bővítsék szakmai-tudományos ismereteiket.
felvehető hallgatók száma
3 fő
helyszín
Semmelweis Egyetem
jelentkezési határidő
2016-05-20