Jegyzőkönyv
az Országos Doktori Tanács üléséről
ideje: 2024. december 6.
helyszín: SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)
jelen vannak: a Tanács tagjai és meghívottjai jelenléti ív szerint
30 szavazati jogú tag közül 24 van jelen, a tanács határozatképes.
Benyó Zoltán (SE): Köszöntöm a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntöm Fábián Attila rektor urat a Magyar Rektori Konferencia képviseletében, Dr. Káposztáné Jáger Éva KIM főosztályvezetőt, valamint Molnár Dánielt, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnökét.
Bejelentem, hogy három intézményben is változott a doktori tanács elnökének személye, így az ODT új tagjaként köszöntöm Heidrich Balázst a Budapesti Gazdasági Egyetem, Péntek Mártát az Óbudai Egyetem, illetve Bukovics Istvánt a Wesley János Lelkészképző Főiskola képviseletében.
Kimentését kérte az ülésről Ellen Bos az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Kőnig Frigyes a Magyar Képzőművészeti Egyetem és Tihanyi József a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem képviseletében. Az ülésen Ausztráliából bejelentkezve, online vesz részt Csernoch László a Debreceni Egyetem képviseletében.
Helyettessel képviselteti magát:
Csepregi Zoltán (Evangélikus Hittudományi Egyetem) helyett: Borókay Réka
Bozsonyi Károly (Neumann János Egyetem) helyett: Tangl Anita
Kocziszky Éva (Színház és Filmművészeti Egyetem) helyett: Tímár András
1/2024. (XII. 6.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Padisák Judit - PE, Nyulászi László - BME, 24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámlálókat (Varga Zsolt, Vida Mária, 24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
1. Elnöki beszámoló
Benyó Zoltán (SE): A júliusi online ülést követően került sor az augusztusi pótfelvételi eljárásokra. Elmondható, hogy sikeres volt az idei felvételi időszak, hiszen rekord számban sikerült új doktoranduszokat felvenni, a felvett és be is iratkozott hallgatók száma meghaladta a 2000 főt. Köszönöm szépen minden intézménynek, akik rugalmasságot tanúsítottak. Nagyon fontos, hogy minden arra érdemes hallgatót fel tudjunk venni. Természetes, hogy intézményenként évről évre ingadozik a jelentkezők száma, így nagyon hasznos, hogy van lehetőség az aktuális igényekhez igazítani a keretszámokat.
Tájékoztatom, a Tanácsot, hogy a KIM kezdeményezésére lekezdődött egy egyeztetési folyamat a doktori képzés átalakításával kapcsolatban. A legjelentősebb változás az lehet, hogy többféle fokozatszerzési út lesz a rendszerben. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelő út megmarad. Emellett lesz olyan út, amelynek célja az egyes egyetemek saját oktatói utánpótlásának biztosítása lesz. Itt a doktoranduszok olyan konstrukcióban lesznek felvéve, hogy mellette egyetemi oktatói státuszt is betölthetnek. Valószínűleg lesz egy olyan konstrukció is, ami nagyban hasonlít a jelenlegi egyéni fokozatszerzéshez. Itt a hallgató egy adott kutatási projektbe kapcsolódik be, onnan kap finanszírozást. Jelenleg kevés ilyen pályázat van, de az egyeztetések az NKFIH bevonásával történnek, így ezen a területen is megnyílhatnak új lehetőségek. Továbbra is fenn kívánja tartani a minisztérium a kooperatív doktori képzés intézményét. Emellett egy új lehetőségként, az iparban elért eredmények, szabadalmak alapján, de természetesen az egyetemek által hitelesítetten is lesz lehetőség fokozatszerzésre. Várhatóan változás lesz abban is, hogy milyen jogviszonyban lesznek a hallgatóink. A klasszikus, a mostanihoz hasonló képzésben a doktoranduszok megmaradnának hallgatói jogviszonyban, a másik négy úton valószínűleg inkább munkaviszonyba kerülnének. Ennek vannak előnyei és hátrányai is. A munkaviszony előnye, hogy szolgálati időt szerez a doktorandusz, viszont ott nem járnának neki a hallgatói kedvezmények. Elképzelhető valamiféle köztes megoldás is, hogy mindkét jogviszony előnyeit lehessen élvezni, de ebben még a Pénzügyminisztérium részéről is lehetnek aggályok. Megmaradna az az idén bevezetett lehetőség is, hogy ha egy egyetem átvállalja a doktorandusz nyugdíjjárulékának befizetését, akkor az állam a fele összeget visszatéríti az intézménynek. Tudomásom szerint eddig csak kevés intézmény él ezzel a lehetőséggel. A Semmelweis Egyetem úgy döntött, hogy pályázati formában hirdeti ezt meg, hiszen nem lehet tudni, hogy a hallgatók milyen számban tartanának erre igényt. A következő ülésen beszámolok majd az első tapasztalatokról. Van arra lehetőség, hogy az egyetem a hallgató nevében tegye meg ezt a befizetést a nyugdíj alapba, ennek összege a diplomás minimálbér 22 százaléka. A befizetés történhet utólag, visszamenő hatállyal. Ez azért célszerű, mert sokszor nem tudható előre, hogy év közben mikor keletkezik a hallgatónak olyan egyéb jogviszonya, amellyel egyébként is jogosultságot szerez. Vannak egyéb példák is, a szakképzésben töltött évek például már beszámítanak a nyugdíj jogosultságba.
Molnár Dániel (DOSZ): A DOSZ 2022-ben kötött együttműködési megállapodást a KIM-mel. Ebben rögzítettük, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség a doktori képzésben. Célként tűztük ki a kutatói életpálya vonzóbbá tételét. Az elmúlt években több ilyen ösztönző program valósult meg. Tavaly elindult a Neumann János Program, amelyben a doktori képzés egy fontos, meghatározó pillér. Elkészült Magyarország 2030-ig szóló innovációs stratégiája is. Ebben az évben indult el az az együtt gondolkodás a KIM-mel, az ODT-vel a MAB-bal és az NKFIH-val közösen, amelynek célja a doktori képzés megújítása. A DOSZ részéről a következő elvárásokat, célokat határoztuk meg: szakmai és anyagi megbecsülés a doktoranduszok számára; kiszámítható kutatói életpálya; világos karrierutak. Számos rendezvényen, fórumon ismertük meg a doktoranduszok igényeit, elvárásait, legutóbb két hete a Mérföldkő Konferencián beszélgettünk ezekről a célokról. A nyugdíjjal kapcsolatban nekünk is az a tapasztalatunk, hogy bár a lehetőség adott, nagyon kevés intézmény él vele. Érdeklődéssel várjuk a jó gyakorlatokra vonatkozó tapasztalatokat.
Benyó Zoltán (SE): Természetesen szívesen megosztjuk majd a tapasztalatokat. A pályázati feltételek kidolgozása, a pályázati felhívás, űrlapok, eljárásrend már megvannak.
2024. október 15-én került megrendezésre a Kooperatív Doktori Program első konferenciája a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az eseményt a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Doktoranduszok Országos Szövetsége szervezte együttműködésben a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal. Nagyon izgalmas, pezsgő esemény volt. A kooperatív doktori képzésben részt vevők beszámoltak a kutatásaikról és az ipari partnerek is megosztották a tapasztalataikat. A pozitív visszajelzések alapján biztosra vehető, hogy jövőre is megrendezésre kerül az esemény.
A DOSZ tisztújító közgyűlésén újabb egy évre Molnár Dánielt választották elnöknek. Gratulálok és további sok sikert kívánok!
Nyulászi László (BME): A doktori képzés megújítási folyamatában nem kellene-e az ODT-nek nagyobb szerepet vállalnia? Nyilván az egyeztetés végére kialakul egy koncepció, egy dokumentum, amit majd megismerünk, de talán érdemes lenne közben is egy-egy sarokpontot, kérdést testületi szinten is megvitatni.
Benyó Zoltán (SE): Valójában eddig csak a helyzetfelmérés történt és azt próbáltuk definiálni, hogy mik azok a területek, mik azok a kérdések, amelyekben javításra, változtatásra van szükség. Természetesen azt meg tudom ígérni, hogy ha lesz olyan dokumentum, javaslat, amelyet véleményezni lehet, akkor azt megosztom valamennyi ODT taggal és meg tudjuk vitatni. Nekem az a benyomásom, hogy figyelik, várják a szakma javaslatait, ötleteit, nagy nyitottságot és figyelmességet érzékeltem a KIM részéről.
Jakab Éva (KRE): A változások bevezetéséhez kellő időre van szükség, hiszen a jogszabályok módosításán túl, az intézményi, tudományterületi szabályzatokban is át kell vezetni az új előírásokat, illetve a 2025-ben induló képzésekre már elkészült a felvételi tájékoztató.
Benyó Zoltán (SE): Nyilvánvalóan a törvénymódosítás kidolgozásához, elfogadásához is idő kell. Azt sem tartom kizárnak, hogy ezekre a változásokra csak 2026-tól kerül majd sor.
2. ODT alelnökének megválasztása
Benyó Zoltán (SE): Az előzmény az, hogy Várkonyiné Kóczy Annamáriának 2024. október 1-én megszűnt a doktori tanács elnöki megbízatása az Óbudai Egyetemen, így az ODT tagsága és az alelnöki megbízatása is. Az ügyrendünknek megfelelően pályázatot írtunk ki a megüresedett alelnöki tisztség betöltésére. A megadott határidőig nem érkezett egyetlen pályázat sem, így ezen az ülésen nem tudjuk a választást lebonyolítani. A következő ülés előtt újra közzé tesszük majd a felhívást és várjuk a pályázatokat.
3. Felvételi tapasztalatok és a 2024. évi felvételi keretszám intézmények közötti elosztása
Benyó Zoltán (SE): A javaslatot megosztottuk, illetve kivetítve is látható. Az elmúlt néhány évben a keretszámok elosztása a korábbiakhoz képest eltérően alakult. Az ODT által javasolt keretszámokat a minisztérium módosította annak érdekében, hogy az országosan elérhető, mostanra több, mint 2000 hely minél nagyobb mértékben hasznosuljon. A nyári felvételi eljárások lezárása után - hasonlóan a korábbi évekhez - egy újabb elosztási körre is sor került, amelynek keretében helyeket csoportosítottunk át olyan intézményekhez, ahol a túljelentkezés mértéke (és minősége) ezt indokolta. Ezek hatására a végső keretszámok, illetve a helyek tényleges betöltése mára több intézménynél jelentősen eltér attól az értéktől, amely a 2008-ban bevezetett algoritmus alapján következne.
Az Nftv. tavalyi változásával a doktori felvételi keretszám már nem egy fix érték (korábban 2000), hanem a „legalább” szó beszúrásával felülről nyitott lett, így nincs is értelme algoritmussal számolni. A kormányzati szándék egyértelműen a doktori fokozatot szerzők létszámának növelésére irányul, kiemelten a STEMM területeken.
Mindezek alapján a 2025 évi keretszám elosztásáról szóló javaslatot úgy készítettük el, hogy az egyes intézmények előző évi eredeti (átcsoportosítás előtti) keretszámát és a felvételi eljárás eredményességét vettük alapul. Ettől csak az Óbudai Egyetem esetében tértünk el nagyobb (+10 fő) létszámemeléssel, mert ők ezt kérték, ugyanis új doktori iskolát alapítottak.
Ezeket a számokat bocsátjuk vitára, illetve javasoljuk elfogadásra, kiegészítve azzal, hogy az elmúlt évek kedvező tapasztalatai alapján 2025 nyarán is lehet egy újabb egyeztetést tartani, és az igényeknek megfelelően utólagosan keretszámot módosítani.
Egy további szempont, hogy a modellváltó intézmények esetében a közfeladat finanszírozási szerződésben rögzítésre került az, hogy az állam hány ösztöndíjas PhD hallgatói helyet finanszíroz. Ez nem feltétlenül esik egybe azzal, ami itt a javaslatban megfogalmazódott, hiszen mi nem is tudjuk, hogy az egyes intézmények szerződéseiben milyen számok szerepelnek. Érdemes szem előtt tartani, hogy ha valaki több ösztöndíjas hallgatót vesz fel, mint amennyi a közfeladat finanszírozási szerződésben rögzítve van, akkor azt az egyetem saját költségén kell fedeznie.
Varga László (SZE): Egy korrekciót szeretnék kérni a táblázatban: a Széchenyi István Egyetemnél a 29. sorban. Az összes létszám 86 fő, ennek felosztása a két terület között helyesen 35-51.
Benyó Zoltán (SE): Köszönöm szépen, javítjuk! Az ODT javaslatát elküldjük majd a minisztériumnak, ők a döntés után értesítik az intézményeket. Szeretnénk kérni, hogy a minisztériumi döntés lehetőleg még januárban szülessen meg. Az elmúlt két évben a döntés tavasz végére húzódott, ami a keresztfelvételi döntések meghozatala szempontjából problémás az intézményeknek. Mi az ülést követően rögtön megküldjük a javaslatot.
Káposztáné Jáger Éva (KIM): Továbbítani fogom a kérést.
2/2024. (XII. 6.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a 2025. évi állami ösztöndíjas intézményi keretszámokra vonatkozó javaslatot (24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
4. Javaslat a komplex vizsga általános elvei és szabályai módosítására
Benyó Zoltán (SE): A téma elindítója a Corvinus volt, ahol egy akkreditációs folyamat során derült fény arra, hogy az ODT ajánlástól eltérő módon szervezik a komplex vizsgát, amely problémát jelentett az akkreditációs eljárásban. Ennek kapcsán kértek egy szövegmódosítást az ajánlás szövegében. Kértük az intézményeket, hogy jelezzék, amennyiben észrevételük, módosítási javaslatuk van. A beérkezett anyagok elérhetőek voltak a honlapon, ezek összesítését most kivetítjük. Az első bekezdésben én javasoltam törölni a zárójelben szereplő „első négy félév” kitételt, a komplex vizsga alapvetően a negyedik félév végén történik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem javasolta a bekezdés utolsó mondatának korrigálását a jogszabályi szövegnek megfelelően. A következő bekezdésben egy mondat került beszúrásra, ami tulajdonképpen a doktori kormányrendeletből lett átvéve. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem javasolta annak a fél mondatnak az átemelését, hogy „a kizárólag hitéleti képzést folytató doktori iskola kivételével.” Nyilván ennek semmi akadálya, de szeretném megkérdezni, hogy mi az oka ennek a kivétel szabálynak.
Bándi Gyula (PPKE): Alapvetően az, hogy ezt több esetben sokkal nehezebb, vagy nem lehetséges megoldani. Alapvetően nagyon belterjes a terület.
Hodossy-Takács Előd (DRHE): A Debreceni Református Hittudományi Egyetem részéről mi üdvözöljük és támogatjuk ezt a javaslatot. Történelmi okokból alapvetően hiányoznak a mi területünkön a megfelelő szakmai tapasztalattal és doktori fokozattal rendelkező szakemberek az egyetemen kívül.
Bándi Gyula (PPKE): A javasolt módosítás természetesen csak a komplex vizsgára vonatkozik, a védési bizottságokban mindenképp megoldjuk a külső tagok bevonását.
Benyó Zoltán (SE): A komplex vizsga legfőbb célja annak felmérése, hogy az előrehaladás mértéke garantálja-e a későbbi sikeres fokozatszerzést. Alapvetően itt az adott egyetem viheti vásárra a bőrét, hiszen ha ezt rosszul ítélik meg, akkor a sikertelenség az egyetem mutatóit rontja. A védésnél azonban a minőségbiztosítási szempontok feltétlenül indokolják a külső tagok bevonását.
A következő módosítást a negyedik bekezdésben én javasoltam beszúrni. Az elméleti rész tematikájának meghatározásánál fontosnak tartom, hogy az a vizsgázó kutatási területének elméleti, ill. módszertani hátteréhez kapcsolódjon. Fontosnak tartom annak deklarálását, hogy a komplex vizsgán milyen elméleti tudást akarunk felmérni. Ez abból a szempontból is fontos, hogy az első két évben a hallgatók mivel töltik az idejüket. Én úgy vélem, hogy a doktori képzés középpontjában a kutatásnak, az új tudományos eredmények elérésének kell állnia. Itt a hallgatónak olyan tudást, készségeket kell elsajátítaniuk, amely alkalmassá teszik őket az önálló kutatási tevékenységre. Ennek kapcsán is szeretnék utalni azokra a jelzésekre, amelyeket a DOSZ képviselőitől érkeztek. Vannak iskolák, ahol az első négy szemeszterben nagyon nagy arányú képzési kredit megszerzése a követelmény és sok esetben a kutatási tevékenységtől egészen távoli, ahhoz nem kapcsolódó tematikával történik a képzés. Ezt követően a komplex vizsgán is nagy hangsúlyt kapnak olyan elméleti tananyagok számonkérése, amelyeknek nincs kapcsolata a kutatási területtel. Természetes méltánylandó, ha valaki nem szakbarbár és sok területen mozog otthonosan. Ugyanakkor ha ez az eredeti cél rovására megy, elvonja az időt és az energiát a kutatási feladatoktól, akkor én ezt inkább kontraproduktívnak tartom. Az is több esetben kiderült, hogy a doktoranduszoktól a graduális képzés egyes kurzusainak teljesítését várják el. Ez elvi szempontból is aggályos. Fontosnak tartom, hogy a doktorandusz legyen tisztában a saját szűkebb szakterületének újdonságaival, fejlődésével, az adott terület kutatási módszertanával. Érdemes lenne egy széleskörű felmérést végezni arra vonatkozóan, hogy a képzési és kutatási szakaszban milyen arányban kell képzési krediteket teljesíteni és ezeknek a tartalmát milyen módon határozzák meg az egyes iskolák. Természetesen lehetnek, vannak tudományterületi különbségek.
Csernoch László (DE): Nem hiszem, hogy szakbarbárokat fogunk képezni akkor, ha előre megmondjuk, hogy mit kell megtanuljon a hallgató és neki ebből vizsgáznia kell. Nem arra született a PhD képzés, hogy a hallgatókat beküldjük a laboratóriumba vagy elküldjük a könyvtárba, és a kutatási feladatokat végrehajtva ebből fokozatot szerez. A hallgatókat képezni kell, nem csak technikailag, hanem szakmailag is. Ahhoz, hogy szakmailag képezzük őket, meg kell nekik mondani, hogy mi az a tananyag, amit meg kell nekik tanulni, amivel tisztában kell lenniük. Nem attól lesz valaki kutató, hogy végre tud hajtani egy kísérletet, hanem attól, hogy értelmezni tudja azt, amit végez. Akkor lesz szakbarbár, ha csak azt várjuk el tőle, hogy azt az ici-pici, nagyon szűk területet ismerje, amiről az ő konkrét kísérlete szól. A magas szintű egyetemi képzésben elvárható a hallgatótól, hogy széles körű ismeretei legyenek az adott szakterületen. Arra készítjük fel a hallgatókat, hogy az adott területen önálló tudományos tevékenységet végezzenek. Akkor is, amikor kilép a képzésből és az adott szűk laboratóriumi közegből, témából. A komplex vizsga másik része szól arról, hogy a saját kutatási területén való jártasságát, az eredményeit bemutassa és meggyőzze a bizottságot arról, hogy el tudja készíteni a szükséges publikációkat és az értekezést. Az elméleti részben a széleskörű elméleti tudást kell számon kérni és ehhez előre biztosítani kell, hogy a pontos elvárások előre ismertek legyenek a hallgató számára. Én önmagában nem érzem problémának, hogy esetleg a graduális képzés kurzusaiból is kell valakinek teljesítenie. Például, ha valaki vegyészként érkezik egy elméleti orvostudományi iskolába, akkor nem baj, ha némi biológiai ismeretek megszerzését is előírják a számára. A baj akkor van, ha nem mondjuk meg előre, hogy mi az a széles körű tudás, amit majd a komplex vizsgán elvárunk tőle.
Jakab Éva (KRE): Itt két dologról van szó. Egyrészt, hogy mik azok a kurzusok, amelyek teljesítését egy doktori iskola minden hallgatójától elvár. Annak muszáj átalánosnak és módszertaninak maradnia, hogy azt minden hallgató hasznosítani tudja. Ezen túl az egyes hallgatóknak a szűkebb szakterületén, diszciplinájában is képzést kell adni, amely már nyilván magasabb színvonalú. A komplex vizsgán már inkább az utóbbi tudás felmérése lenne a cél. Tehát el kell különíteni az általános, módszertani képzési részt és a szakmai, specifikus képzést. Én itt inkább elnök úrral értenék egyet.
Balázs Zoltán (BCE) : A napirend kezdeményezőjeként azt tartom fontosnak, hogy olyan általános szabályrendszert fogadjunk el, amelyet minden területen, minden intézményben alkalmazni lehet. Azon túl az intézmények a saját szabályzataikban megfogalmazhatják a részleteket, konkrétumokat. Bár nevében az ODT csak ajánlást ad, de az akkreditáció során kiderült, hogy ezt kötelező levárásként, szabályként kell kezelniük az intézményeknek.
Benyó Zoltán (SE): Úgy gondolom, hogy ebbe a szöveges javaslatba mindkét megközelítés, álláspont belefér.
Molnár Dániel (DOSZ): Az első komplex vizsgák, 2018 óta eltelt már 6 év, sok tapasztalat áll már rendelkezésre. A rendezvényeinek több módon is teret adunk annak, hogy a tapasztalatokat megosszuk, illetve elemezzük. A komplex vizsgák gyakorlatában nagyon nagy különbségek, eltérések vannak az egyes intézmények, doktori iskolák között. Mindenképpen szükséges az általános keretek meghatározása, amelyek minden területen érvényesek. Jelenleg nagyon jelentős különbségek vannak. Van ahol a doktorandusz prezentálja a kutatási eredményeit és a terveit, néhány kérdésre válaszol és 15 perc alatt végez. Máshol több órás, különböző nagy területeket érintő, összetett vizsgáztatás van. Azt tartanánk szerencsésnek, ha felmenő rendszerben egységesen meghatározott keretrendszer kerülne kidolgozásra, amelynek segítségével elkerülhetőek az ilyen szélsőséges különbségek. Több helyről kaptunk jelzést, hogy olyan tárgyak teljesítését várják el egységesen minden doktorandusztól, amelyek érintőlegesen sem kapcsolódnak a kutatási területükhöz. Ezért támogatjuk elnök úr javaslatát. További kérdés, hogy ha egy adott kurzus elvégzésekor az adott tárgyból levizsgázik a hallgató, a teljesítményét érdemjeggyel értékelték, akkor mennyire indokolt ugyanennek a tárgynak, témának az ismételt számonkérése a komplex vizsga keretében.
Nyulászi László (BME): Mélységesen egyetértek elnök úrnak a felvezetésével, hogy a doktorandusznak a képzés során az elsődleges feladata a kutatás, és ennek az óraszámban és a kreditszámban is tükröződnie kell. Ugyancsak egyetértek Csernoch professzor úr érvelésével is, szerintem a kettő nincs ellentmondásban egymással. A fokozatot szerzett kutatónak az egészen szűk kutatási területén kívüli szakterületének általános ismeretével is rendelkeznie kell. Minden doktori iskolának meg kell találnia azt az egyensúlyt, azt a kompromisszumot, hogy mennyi időt kell a képzésre fordítani, de alapvetően a kutatásra kell fókuszálni. Abban is egyetértek Csernoch professzor úrral, hogy esetenként nem probléma, ha a különböző háttérrel (pl. SH hallgatók) érkező hallgatókat beültetjük a graduális kurzusokra és elvárjuk az ottani ismeretek elsajátítását. Egy további része a képzésnek az oktatási feladatok ellátása, nálunk ezt úgy hívják, hogy „irányított oktatás.” Ezeknek az oktatásoknak a témája általában az általános ismeretekre irányul, az oktató PhD hallgató szükségképpen mélységében kell elsajátítsa az általa oktatott anyagot. De itt is nagyon fontos a mértékletesség, nem szabad a doktoranduszokat oktatási feladatokkal túlterhelni, ez sem mehet a kutatás rovására.
Mezey Barna (ELTE): A viták jelentős részben terminológiai különbségek miatt indulnak el. Egy-egy kifejezésen mindenki mást ért, ezért először azt kell tisztázni. A mostani beszélgetésben két dolog keveredik: az egyik a képzés, a másik a komplex vizsga. A komplex vizsgának az eredeti célja azt felmérni, hogy az illető alkalmas lesz-e arra, hogy megírja a disszertációját, elengedhetjük-e a következő két évre. Arról is szó volt, hogy ha az egyetemek rosszul mérik fel a hallgatót és sikeres komplex vizsga ellenére nem jut el a fokozatszerzésig, akkor visszafizetési szankcióra is sor kerülhet. Kifejezetten arra koncentrál a vizsga, hogy alkalmas-e az illető. Tehát arra, hogy a saját kutatási területén mennyire jártas, elsajátította-e a módszertant, képes lesz-e végezni. A képzés ettől részben független. A fokozat nevében benne van, „filozófiai doktor”, hogy a birtokosa egy általánosabb, magas szintű műveltséggel rendelkező valaki. A képzésnek önmagának kell tudnia számon kérni a megszerzett tudást, az nem a komplex vizsga körébe tartozik.
Papp Tekla (NKE): Mezey professzor úr gondolatát vinném eggyel tovább. Az alap és mesterképzésben a hallgatóknak meg kell szerezniük az adott terület alapvető ismereteit. A doktori képzésben nem alapvető ismeretek megszerzéséről beszélünk, hanem emelt szintű képzésről van szó. Nem lehet, hogy a doktori képzésben a mesterképzést ismételjük meg.
Benyó Zoltán (SE): Abban egyetérthetünk, hogy a komplex vizsgának nem kell tartalmaznia az összes tantárgy, kurzus anyagát, amit az előző két évben teljesített. Kizárólag a kutatásával kapcsolatos elméleti háttér, módszertan elsajátításáról és a saját kutatásáról, eredményeiről kell számot adnia. Úgy gondolom, hogy a javaslatként megfogalmazott szöveg mindenki számára elfogadható lesz. Azzal is rugalmasabbá tesszük a szöveget, hogy kivesszük azt a félmondatot, hogy a képzési tervnek tartalmaznia kell a tárgyak, témakörök listáját. Ezzel az is elkerülhető, hogy sűrűn át kelljen írni a képzési tervet.
Mezey Barna (ELTE): Az új megfogalmazás szerint a „működési szabályzatban meghatározott módon kell meghatározni” a tárgyakat, témaköröket. Ez ugye nem a tárgyak, témakörök tételes felsorolását jelenti?
Benyó Zoltán (SE): Nem, a működési szabályzatban kell meghatározni, hogy hol érhető el.
Csernoch László (DE): Mégis csak van egy minőségbiztosítási rend, amit a MAB számon fog kérni. Minden képzésre általánosan igaz, hogy amikor egy hallgató az adott képzésre beiratkozik, akkor neki tisztában kell lennie azzal, hogy milyen vizsgákat fog tenni, milyen számonkérések lesznek vele szemben. Ha ez nem tisztázott, akkor a MAB azt fogja mondani, hogy a képzési rend nincs meghatározva. Azt nem lehet mondani, hogy egy adott vizsgát minden esetben az adott hallgatóhoz igazítjuk. A képzés elején már tudnia kell a hallgatónak, hogy a komplex vizsgán milyen tárgyból, tárgyakból kell vizsgáznia.
Benyó Zoltán (SE): Itt arról van szó, hogy a doktori iskola képzési terv dokumentumából kerül ki a felsorolás. Attól az egyes hallgatók képzési tervében szerepelnek a rá vonatkozó előírások. Ezek minden hallgató esetében a témavezetővel egyeztetett elvárások. Mivel erről a bekezdésről külön is hosszan beszéltünk, külön szavazást kérek, hogy a javasolt szöveg elfogadható-e.
3/2024. (XII. 6.) sz. határozat:
Az ODT elfogadta a negyedik bekezdés módosított szövegét (23 igen, 1 nem, 0 tartózkodás).
Benyó Zoltán (SE): A következő bekezdésben az „önálló” kutatási eredmény lenne az elvárt.
Jakab Éva (KRE): Nálunk az merült fel, hogy vannak olyan elvárások, hogy a hallgató a témavezetővel közösen publikáljon. Ugyanakkor az „önálló” arra is vonatkozhat, hogy nem csak társszerzős közleményei legyenek a hallgatóknak. Persze ez tudományterületenként egészen különböző módon alakul.
Benyó Zoltán (SE): Van-e még esetleg további szempont, aminek meg kellene jelennie a szövegben?
Jakab Éva (KRE): A komplex vizsga kétfokozatú - megfelelt / nem megfelelt - minősítése gondot jelent, hogy akkor az eredmény hogyan számítható be a fokozat minősítésébe.
Benyó Zoltán (SE): Ez a kormányrendelet előírása, ettől nem tudunk eltérni. Azt kell kijelenteni, hogy a komplex vizsga eredménye nem számít bele a fokozat minősítésébe. Sokan még mindig úgy tekintenek a komplex vizsgára, mint a régebbi szigorlat utódjára, pedig egészen más a funkciója és időben is nagyon elválik a védéstől. A Közszolgálati Egyetem javasolta még egyértelműsíteni, hogy a komplex vizsga teljesítéséért nem jár kredit. Így tehát az utolsó előtti bekezdés kiegészül a következő mondattal: A komplex vizsga teljesítéséért nem jár kredit, a komplex vizsga eredménye nem számít bele a fokozat minősítésébe.
4/2024. (XII. 6.) sz. határozat:
Az ODT elfogadta a komplex vizsga általános elveire és szabályaira vonatkozó ajánlás módosított szövegét (23 igen, 1 nem, 0 tartózkodás).
Benyó Zoltán (SE): Még egyszer köszönöm szépen a beérkezett javaslatokat és a vitában elhangzott értékes hozzászólásokat.
5. Egyebek
Benyó Zoltán (SE): Nekem egy bejelenteni valóm van: az egyetemünk megpályázta és elnyerte a 2026-os Orpheus Konferencia szervezési jogát. Az Orpheus szervezetről bizonyára többen hallottak már, ez egy európai szintű szakmai szervezet, amely a doktori képzés gyakorlatával foglalkozik első sorban. A jövőben szeretném majd rendszeresen tájékoztatni a tanácsot az előkészületekről és természetesen számítunk majd a részvételükre is.
Az ülést bezárom, az asztalokra készített kis ajándékcsomagokkal szeretnék mindenkinek békés karácsonyi ünnepet és boldog új évet kívánni!
kmf.
lejegyezte: Varga Zsolt jóváhagyta: Benyó Zolán
titkár elnök
Hitelesítők:
Padisák Judit Nyulászi László
PE BME