Jegyzőkönyv
az Országos Doktori Tanács üléséről
ideje: 2021. november 19.
helyszín: webex online felület
jelen vannak: a Tanács tagjai és meghívottjai jelenléti ív szerint
29 szavazati jogú tag közül 23 van jelen, a tanács határozatképes.
Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Csépa Valéria MAB elnököt valamint Baló András főosztályvezetőt és Rádli Katalin főtanácsost az ITM képviseletében.
Bejelentette, hogy a KRE új képviselője a Tanácsban Hermann Róbert.
Javaslatot tett a jegyzőkönyv hitelesítőire és kérte a napirend elfogadását.
1/2021. (XI. 19.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Helyes Lajos - MATE, Gálfi Péter - ÁTE, 23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
1. Elnöki beszámoló
Csernoch László (DE): Tájékoztatom a tanácsot, hogy augusztus 31-ig lezárult a kooperatív doktori program beadási határideje. A program úgy lett meghirdetve, hogy február elsejével indulna. Ugyanakkor a beérkezett 403 pályázat egy jelentős része hiánypótlásra került, így a bírálati folyamat elindulása is késik. Hivatalosan január 14-e van kitűzve, mint céldátum, amikor is a döntés várható. A kooperatív doktori program keretein belül elindult egy úgynevezett nemzetvédelmi alprogram október 14-i beadási határidővel, erre 36 pályázat érkezett. Ezek esetében is folyamatban van a feldolgozás és a hiánypótlás. Elnök asszonnyal vállaltuk, hogy első körben megnézzük, hogy a pályázó doktori iskolák hogyan is végzik a tevékenységüket, és ennek megfelelően véleményt is mondunk erről. Szeretném itt és most a tanács előtt is megköszönni az ITM-nek, hogy idén is 5 millió forinttal támogatja az Országos Doktori Tanács működését. A támogatás nyár végén érkezett, így azt kértük, hogy a pénz elköltésére jövő év június 30-ig kapjunk lehetőséget. A pénz alapvetően az adatbázis fejlesztésére fordítódik. Ezúton szeretném megköszönni a DOSZ-nak azt az együttműködést, aminek eredményeként közös levélben fordultunk a minisztériumhoz, hogy a 400 ezer forintos sikerdíj, amit egy doktorandusz hallgató akkor kap meg, hogyha a meghatározott időn belül a doktori értekezését megvédi, az állami ösztöndíjas hallgatókról az önköltséges hallgatókra és kiterjesztésre kerüljön. Ezzel kapcsolatban a levél elment, várjuk az ITM döntését. Ez egy egyszeri kifizetés lenne azoknak, akik az új rendszerben már megszerezték a fokozatukat, illetve folyamatosan azoknak, akik önköltséges formában végzik a tanulmányaikat és szerik meg a fokozatot. Szeretném bejelenteni azt is, hogy az Országos Doktori Tanács Felügyelő Bizottságának határozott idejű megbízása lejárt, és ennek megfelelően kezdeményeztük a minisztérium felé a felügyelőbizottság tisztviselőinek a megújítását. Reméljük, ez elindul, és akkor az új felügyelő bizottság, esetleg a régi tagok újbóli megbízásra sor kerül.
2. Felvételi tapasztalatok és a 2022. évi felvételi keretszám intézmények közötti elosztása
Csernoch László (DE): Szeretném emlékeztetni a kollegákat arra, hogy a 2021-es keretszám elosztása egy kicsit másképp alakult, mint a korábbi években, hiszen az általunk 2020 év végén benyújtott keretszámokat az ITM módosította annak érdekében, hogy a 2000 hely, az államilag finanszírozott keretszám, a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon. A nyári felvételi eljárások lezárása után egy újabb elosztási körre is sor került, amelynek keretében helyeket csoportosítottunk át olyan intézményekhez, ahol a túljelentkezés mértéke (és minősége) ezt indokolta. A kiküldött és most bemutatásra kerülő táblázatban az első oszlop azt mutatja, hogy mennyi volt az a keretszám, amit az algoritmus alapján az ODT javasolt. A következő oszlopban ott tetszenek látni az ITM által meghatározott keretszámokat. A nyár eleji felvételi eredmények után, a tárgyalások eredményeként kialakult végső keretszámot a pirossal kiemelt számok mutatják a harmadik oszlopban.
A következő oszlopok a felhasználást mutatják. Tetszenek látni, hogy a 2020/2021-es tanév második félévében, tehát 2021-ben az első felvételi időszakban, keresztféléves képzésben 179 főt vettek fel az egyetemek. A nyári felvételi eljárások során további 1608 hallgató felvételére került sor, ami tehát azt jelenti, hogy a 2021-es évben összesen 1787 hallgató felvételére történt meg, vagyis 183 hely nem lett felhasználva. Ez a különböző egyetemeken különböző mértékű.
Ezek alapján a különálló két oszlopban azt mutatnánk be, hogy mit gondolunk a 2022-es évi keretszámokról. Az első fehér oszlop azt jelzi, hogy mi lenne a keretszám, hogyha az ODT az eredeti, általunk többször megvitatott algoritmus szerint osztaná el a rendelkezésre álló 1970 állami ösztöndíjat. Ugye mindenki tudja, hogy a maradék 30 ez a határon túliakról szól, tehát azokkal nem szoktunk foglalkozni ebben a körben. A sárga hátterű oszlopokban próbáltuk figyelembe venni azt, hogy az ITM korábban hogyan módosította a keretszámokat annak megfelelően, hogy hol tudták, illetve hol nem tudták, vagy milyen mértékben tudták a tavalyi rendelkezésre álló keretszámokat kitölteni.
Gálfi Péter (ÁTE): Az Állatorvostudományi Egyetemen elindul a keresztféléves képzés, már meg is hirdettük. Most a mi javasolt ösztöndíjas létszámunk azért csökkent, mert kevesebb hallgatót vettünk föl. Idén a keresztféléves képzésben legalább három-négy hallgatót szeretnénk februárban fölvenni. Ezért szeretnénk, ha mi megmaradnánk a 18 fő mellett amennyiben ez lehetséges.
Nyulászi László (BME): A javasolt 160 fő az nekünk elfogadhatónak tűnik. Éppen azért, mert visszaadtuk az utolsó években helyeket, az egyetem vezetése elindított egy ösztöndíj programot, a legkiemelkedőbb doktoránsoknak. Reméljük, hogy ezzel a létszámunk növekedni fog, de ennek a hatását még nem látjuk egész pontosan. Azt szeretném kérdezni, hogy az az algoritmus, mely szerint a nyáron a felvételik után még itt lehet tovább egyeztetni, az idén is életben marad-e, mert akkor szerintem ezek a dolgok megoldhatók lesznek. Ezzel kapcsolatban még egy megjegyzést szeretnék tenni. Idén 130 helyet használtunk fel a végén, de júniusban még 140-en voltak a felvettek. Ez a 10 fő a végén nem iratkozott be, és egy jelentős részük, informális hírek szerint külföldre ment el végül doktorit csinálni.
Csernoch László (DE): Az ITM-től azt az ígéretet kaptuk, hogy ez a fajta nyári egyeztetés nem csak a tavalyi évre, hanem általában elfogadott gyakorlat lesz. A másik sajnos nem csak a Műszaki Egyetemre jellemző probléma. Sajnos több helyről az a visszajelzés, hogy vannak olyan hallgatók, akik bár felvételt nyernek, de végül nem iratkoznak be a doktorképzésbe. Az adott egyetem azt hiszi, hogy ő feltöltötte a keretszámát, de a valóságban nem, mert nem iratkozik be minden hallgató, akit fölvett.
Papp Tekla (NKE): A Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek a számított keretszáma 33, és a javasolt 25. A tavalyi végső keretszám 31 volt, amiből 18-at sikerült feltölteni. Nálunk nem jellemző, hogy akit felveszünk, az nem iratkozik be. Nyáron, amikor az egyeztetések voltak, mi odaadtuk a be nem töltött helyeinket. Azt szeretném kérni, hogy legyenek szívesek figyelembe venni az egyetem rugalmasságát, illetve azt, hogy a doktorandusz hallgatóink fegyelmezettek. Szeretném, hogy 3-4 további hellyel közelítsünk az előző évi 31-fős kerethez.
Benyó Zoltán (SE): Meg kell erősítenem, hogy a külföld elszívó hatása sajnos mindenütt, így nálunk is érződik. Nyilván ösztöndíjban, kutatási feltételekben sokkal attraktívabb ajánlatokat tudnak kapni külföldről a hallgatóink, és ez sajnos pont a legjobb hallgatók esetében egy nagyon erős elszívó hatás. A keretszámokkal kapcsolatban, itt most két viszonyítási alap van: a számított keretszám, illetve a 2021-ben betöltött keretszám. Mi az utóbbi számolás esetében, talán úgy érzem, hogy egy kicsit rosszabbul járunk, hiszen talán egyedüli egyetem vagyunk, akik az idén fölvett keret, a fölvett hallgatói létszámnál alacsonyabb keretszámot kapunk. Az összes többi partner egyetemnél legalább a mostani felvett létszámot, vagy pedig annál nagyobb keretet kaptak. Azt gondolom, hogy mi 2022-ben is be tudjuk tölteni azt, amit 2021-ben betöltöttünk. Ennek ellenére, hogyha létezik a nyári újra allokációs mechanizmus, akkor megindulhatunk a javasolt 230 létszámmal, de gyakorlatilag biztos vagyok benne, hogy idén is be tudnánk tölteni 250 helyet is. További növekedésre már sajnos nem látok lehetőséget, mert a kapacitásaink limitáltak.
Helyes Lajos (MATE): Amióta ez az új, megemelt keretszám van, ez az első év, hogy mi nem tudtuk betölteni a kvótát. Én azt gondolom, hogy akár a 114 fős számított keretszámunkat is fel tudnánk tölteni. Nálunk is az egyik oka az idei 7 fős maradványnak, hogy kevesebben iratkoztak fel. Egyre többen vannak, főleg a biológiai doktori iskolánkból, akik jelentkeznek, de nem iratkoznak be, elmennek külföldre. A másik pedig azt gondolom, hogy az átalakulásunk is okozhatta a bizonytalanságot, hisz tulajdonképpen a MATE február 1-el jött létre, több egyetem összeolvadásával, és ennek megfelelően egy kicsit kaotikus volt a kép. Én azt gondolom, hogy a 110 javasol helyet beiratkozott és a doktori képzést el is kezdő hallgatókkal biztosan be fogjuk tudni tölteni.
Kilár Ferenc (PTE): Mi általában 160-170 közötti helyet szoktunk betölteni az utóbbi időben. Most riasztónak tűnik, hogy 39 helyet nem töltöttünk be, de ennek a fő oka az az, hogy a tavalyi elosztásban nagyon sokat kaptunk, csak úgy, pedig nem feltétlenül volt várható ez a nagy növekedés. A flexibilis helyátadásra, ami nyáron megtörtént, arra mi mindenképpen készen vagyunk, mint ahogy ezen a nyáron is készen voltunk. Mivel 175-178-nál többet nem vettünk fel eddig sem, ha most az lenne a kérés, hogy mondjuk öt helyet adjunk át, akkor én ezt föl tudom ajánlani így látatlanban is.
Papp Tekla (NKE): Nagyon szépen köszönöm, nekünk akár három hely is sokat jelentene.
Csernoch László (DE): Köszönjük szépen, akkor a pécsi öt hely felajánlásból 3 helyet az NKE-hez, 2 helyet pedig az ÁTE-hez csoportosítunk át. Én továbbra is azt mondom, hogy a nyári utólagos átrendezésnek mindenképpen működnie kell, amennyire csak tudunk, legyünk rugalmasak ebben a kérdésben.
Várkonyiné Kóczy Annamária (ÓE): Szeretném megerősíteni, hogy ez a nyári utóhangolás, ez az átcsoportosítás, valóban egy nagyon jól működő és nagyon dicséretes rendszer. Én azt hiszem, hogy ez mindannyiunknak egy komoly biztonságot ad arra vonatkozóan, hogy egyrészt be lesz töltve minél több hely, másrészt pedig az, hogy van egy kis játékterünk, hogy a várólistásokat is esetleg fölvegyük. Egyébként az Óbudai Egyetem vonatkozásában, mi végül is egy helyet nem töltöttünk be a 29-ből. Föl tudtunk volna venni, de éppen a minőségbiztosítás miatt végül is elutasítottuk a további jelentkezőket.
Michalkó Gábor (BCE): Mi a MATE-tól kaptuk a nyolc helyünket tavaly nyáron. Látszik, hogy elvégeztük a leckét, tehát a nyolcból nyolcat föl is vettünk, egy nem iratkozott be. Mi nagyon szívesen visszaadnánk a MATE-nak akár a nyolc helyet is, de ha jól értettem, akkor Helyes Lajos professzor úr azt javasolta, hogy nekik a 114, tehát az eredeti számított hely az jó lenne. Szerintem, ha most tehetek egy ilyen felajánlást, akkor a négy helyett a mi helyünkből nyugodtan át lehet írni a MATE-nak, és nagyon szépen köszönjük a tavaly nyári közvetlen felajánlásukat.
Csernoch László (DE): Köszönjük szépen, ez egy nagyon dicséretes gondolat, akkor ezt is átvezetjük.
Benyó Zoltán (SE): Nyáron mi sem átvevőként, sem átadóként nem vettünk részt az újra elosztásban, ezért kicsit tájékozatlan is vagyok abból a szempontból, hogy akkor hogyan célszerű előkészítenünk a felvételiket. Legyen egymás között összhang ebben, hogy ez a mechanizmus jól működjön. Akkor mindenki egyszerre tudja, hogy körülbelül hány helyről tud lemondani, illetve hányat szeretne még fölvenni. Ebben szeretnék valamilyen útmutatást kapni, hogy mikorra kéne nekünk ezekkel az adatokkal rendelkeznünk ahhoz, hogy ebben majd részt tudjunk venni.
Csernoch László (DE): Az volt a megállapodás, hogy mindenki megpróbálja június végére, július első felére befejezni a nyári felvételi eljárását, és ezután közölni, hogy hány helyet nem tudott betölteni, vagy hány olyan hallgató van, aki felvenne, ha lenne keretszáma. Ez az ODT felé jelzésre kerül, az ODT összesíti, ezt az egyetemeknek kiküldi, hogy az augusztus második felében megvalósuló pótfelvételiknél ezt már figyelembe lehessen venni. Én ezt az eljárást javasolnám 2022-es felvételi rendszerben is. Javasolom, hogy július 15-ére derüljön ki, hogy hogy állunk első körben. Mielőtt szavazunk, kérem titkár urat, hogy erősítsen meg, hogy akkor világos, hogy mik a számok.
Varga Zsolt (ODT): Igen, világos. Az Állatorvostudományi Egyetem plusz kettő, a Közszolgálati Egyetem plusz három, Pécs mínusz öt, valamint a Corvinus mínusz négy MATE plusz négy átcsoportosításokat rögzítettem.
Kilár Ferenc (PTE): Mi várható a minisztériumtól, esetleg lesz-e megint egy nagy átcsoportosítás?
Csernoch László (DE): Erre a kérdésre én nem tudok válaszolni. Az ODT azt a feladatot kapta a törvény erejénél fogva, hogy a minisztérium felé tegyen javaslatot a keretszám elosztására. Hogy ezen a minisztérium változtat-e vagy sem, ezt majd a minisztérium megfelelő személyei megteszik, vagy nem teszik meg. Ha megteszik, akkor majd tovább egyeztetünk.
2/2021. (XI. 19.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a 2022. évi állami ösztöndíjas felvételi keretszám intézmények közötti felosztását (23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
3. Témavezetők jogviszonya
Csernoch László (DE): A Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora állásfoglalást kért az ODT-től arra vonatkozóan, hogy a doktori témavezetőnek kell-e valamilyen jogviszonyban állnia a doktori iskola intézményével és amennyiben igen, akkor ez milyen jogviszony lehet. A levél teljes szövege elérhető volt az ülés anyagai között.
A doktori kormányrendelet nem utal arra, hogy az adott intézménnyel milyen jogviszonyban kell állnia a doktori iskola oktatóinak, ellentétben a törzstagokra vonatkozó előírással, a törzstag „ az adott felsőoktatási intézményben, teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató ”.
Ugyanakkor, mivel a témavezetőnek a doktorandusz munkáját az intézmény tanulmányi rendszerében értékelnie kell, így ahhoz hivatalos hozzáféréssel kell rendelkeznie. Ennek pedig feltétele, hogy az intézménnyel valamilyen (akár alkalmazotti, akár megbízási) jogviszonyban kell állnia. Szeretném, hogyha a véleményeket, illetve az intézményi gyakorlatokat megismernénk ezzel kapcsolatban.
Nyulászi László (BME): A BME-n a témavezetők alapvetően a mi egyetemünkről vannak. Ugyanakkor a doktori szabályzatunkban is rögzített módon létezik egy olyan fogalom, hogy meghívott témavezető. Meghívott témavezető az adott doktori iskola javaslatára és az egyetemi doktori tanács által elfogadott módon lehet valaki. A meghívott témavezető mellé szabályzat szerint egy belső konzulenst kell kijelölni, aki ezeket az adminisztratív dolgokat el tudja végezni, de természetesen szakmailag is konzultál a doktorandusszal.
Kilár Ferenc (PTE): Az egyetemeken a graduális képzésben is vesznek részt vendégelőadók, akikkel az egyetem szerződést köt. Innentől kezdve az illető ugyanúgy oktató, és teljes joggal képzelheti a hallgatói Neptun kérdéseket. Ugyanez a gyakorlat a külső témavezetőkkel, azt abszolút nem fogadjuk el, hogy valaki más írjon be helyette.
Csernoch László (DE): Én úgy gondolom, hogy ha bármilyen formában az egyetem és az adott oktató között valamilyen írásos megállapodás létezik, az egy jogilag tisztázott helyzetet jelent, és akkor onnantól kezdve ez rendben van. A kérdés arra irányult, hogy lehet-e anélkül ilyet csinálni, hogy ilyenfajta megállapodás létezne.
Michalkó Gábor (BCE): A 2016-os új típusú doktori képzés bevezetésekor átálltunk arra a rendszerre, hogy mind a külső, és mind a belső témavezetőkkel valamilyen jogviszonyba lép a doktori iskola. A belsősökkel egy keresetkiegészítési szerződést a külsősökkel megbízási jogviszony szerződést kötünk. Ez egy úgynevezett sikerdíjas szerződés. Az értekezéstervezet vitája, tehát a munkahelyi vita, illetőleg a végső védés, disszertáció megvédése után kapnak sikerdíjat a szerződést aláírok. Ez még bőven a modellváltás előtt történt, és a gyakorlat azóta is tart. Nyilván van ennek finanszírozási következménye is, mert azért ez nem kevés pénz. És mi annak idején azzal érveltünk a kancellár felé, hogy ezt a 400 ezer forintos sikerdíjat, amit a hallgatók megkapnak, azt kapják meg a témavezetők is. A 400.000 forint a teljes sikerdíj, 200 ezer a munkahelyi vita után és 200 ezer a végső védés után jár. Ha két témavezető van, akkor ez megoszlik. Mi a Neptunon kívül oldjuk meg a kreditadást. A témavezetőknek a munkahelyi vitára, a komplex vizsgára és a nyilvános védésre is kell témavezetői értékelést adniuk, ott kell, hogy legyenek. Nem is tudnánk anélkül megoldani, hogy valamilyen szerződéses jogviszony jöjjön létre.
Pukánszky Béla (EKE): Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen a neveléstudományi doktori iskolában kialakult egy gyakorlat, amit a belső szabályzatunk rögzít. Ez pedig a társtémavezetés, ami azt jelenti, hogy egy belső, tehát az intézménnyel teljes állású munkaviszonyban álló oktató mellett adott esetben, szakmai indokok alapján ötven százalékban egy nem alkalmazott, de a munkába bekapcsolódó társtémavezetőt szoktunk foglalkoztatni. Ez egy nem honorált, társadalmi munkában végzett tevékenység, az egyetemen nincsen arra mód és lehetőség, hogy a témavezetés külön dotálva legyen. Én azt egyébként jó gyakorlatnak tartom, hogy bizonyos témák esetében ez a fajta kettős témavezetés megvalósuljon.
Csernoch László (DE): Ha egy külsős személy társtémavezetőnek csatlakozik egy, az adott egyetemen alkalmazásban lévő témavezető mellé, azt mindenféle ilyen jellegű megbízás, vagy szerződés nélkül is természetesen meg lehet csinálni. Itt a kérdés alapvetően arról szól, hogyha az illető egyedi témavezető, de nincs semmilyen kapcsolata az egyetemhez.
Pukánszky Béla (EKE): Nálunk ilyen nincs. Tehát nincs olyan egyedi témavezető, aki nem belsős, azaz nem áll jogviszonyban az egyetemmel.
Mezei Péter (SzTE): Csatlakozom az előttem szólóhoz, nálunk sem fogadható el, hogy egyedül külső témavezetője legyen valakinek, mindig kell egy belső témavezető. Ezen felül nagyfokú a rugalmasság, társ-témavezetőnek lehet külső személyt bevonni, de nálunk önmagában nem lehet.
Kilár Ferenc (PTE): Egy doktori iskolának külső törzstagja is lehet, akitől viszont elvárás, hogy témavezető is legyen.
Csernoch László (DE): Ezekben az esetekben a külső törzstag intézménye és az egyetem között aláírt szerződés van.
Kilár Ferenc (PTE): Nem mondom, hogy sok helyen van, és nálunk is azért a témavezetők többsége az egyértelműen a pécsi egyetemhez tartozik, de van olyan, aki külső.
Hermann Róbert (KRE): Nálunk is az a helyzet, hogy csak úgy lehet külsős témavezető, ha mellette van egy belsős is. Tehát a probléma ilyen módon nálunk nem létezik. Erre mindig föl szoktuk hívni a hallgatók figyelmét már amikor jelentkeznek, hogy csak akkor lehetséges a külsős témavezetés, ha mellé megjelölnek egy belsőt is.
Csépe Valéria (MAB): Ezeket a kérdéseket az akkreditációnál szoktuk vizsgálni. Vegyünk egy egyszerű, egy tudományágas doktori iskolát. Hét törzstagnak kell lennie, a többség egyetemi tanár. Egy emeritus lehet és maximum két, főállásúként kutatóhelyen dolgozó törzstag. Az utóbbiak esetében pedig szerződésnek kell létrejönnie a doktori iskolát működtető egyetem és a törzstag munkáltatója között. Ettől eltérés nincsen. Vannak doktori iskolák, ahol a külső témavezető lehet önálló témavezető, mert olyan témát visz a doktori iskolában, aminek sem a módszertani, sem az infrastrukturális háttere nincs meg. Ezekben az esetekben egy társtémavezető kikényszerítése nem biztos, hogy a jó gyakorlat. Nem szeretnénk ebben nagyon rigidek lenni, de majd olyankor jönnek a problémák, amikor valaki egyetemi tanár szeretne lenni, és nincsen csak egy fél doktorandusza. Érdemes megvizsgálni a külső vagy vállalati szakértő státuszt is, amit a kooperatív doktori programnál is használunk. A KDP-ben nagyon jó mintákat találunk arra, hogy jogilag ezeket a kérdéseket a különböző státuszú oktatóknál, témavezetőknél, hogy érdemes rendezni.
Várkonyiné Kóczy Annamária (ÓE): Nagyon köszönöm az előző hozzászólásokat, különösen elnök asszony hozzászólását! Ehhez csak azt az egy dolgot tenném hozzá, hogy olyan témavezető nálunk is van, aki nem az egyetemünkön dolgozik főállásban. Az ilyen esetekben a doktori iskolának be kell fogadnia, mint témavezetőt, és ez egy habitus vizsgálatot jelent, hogy megfelel-e a követelményeknek. Amennyiben a doktori iskola befogadja, akkor viszont témavezetőként működhet, és nem igényel társtémavezetőt. Ha olyan személyről van szó, aki esetleg nem felelne meg teljesen a követelményeknek, akkor viszont előírjuk, hogy legyen egy belső témavezető is, aki kvázi minőségbiztosítási okokból figyeli, segíti az egész kutatási rész. És ha pedig valami külső labort, vagy egyebet is használunk a kutatás során, akkor nyilvánvalóan az adott intézménnyel pedig szerződést kötünk.
Csernoch László (DE): Szeretném hangsúlyozni, hogy abszolút nem az ellen szóltam, vagy szólnék, hogy az egyetemek doktori iskoláiban legyenek olyan témavezetők, akik nem az adott egyetem munkatársai. Természetesnek tartom, hogy ilyen lehet, mert bárhol dolgozhat valaki olyan helyen, ahol olyan kutatás folyik, amely az adott doktori iskola portfóliójához, kutatási területéhez, tématerületeihez kapcsolódik. Én csak azt szeretném, hogyha abban jutnánk konszenzusra, hogy kell-e vagy sem ezzel a személlyel bármiféle, az egyetem és az adott személy közötti hivatalos kapcsolat. Azon kívül persze, hogy a doktori iskola természetesen meg kell vizsgálja, hogy a személy megfelel-e. Mindenféle minőségbiztosítási dolgon az illető személynek át kell mennie. Vagy a doktori iskola saját jogán azt mondja, hogy akkor ő témavezető és szerződés nélkül csinál mindent, amit csinál. Én úgy gondolom, hogy a rendszer akkor működne megfelelően, hogyha az adott személy és az egyetem között valamilyen formális, aláírt papír létezne, hogy ő az adott egyetemen jogosult hallgatók értékelésére, és ennek megfelelően témavezetésre. Én azt kérném, hogy az itt elhangzott beszélgetést mindenki gondolja végig, és a saját gyakorlatát próbálja meg ennek megfelelően igazítani. Nem gondolom, hogy szavaznunk kellene. Megbeszéltük, én úgy gondolom, hogy ezzel a Magyar Képzőművészeti Egyetem felé legalábbis útmutatást adtunk.
5. Egyebek
Mezei Péter (SZTE): Vécsey professzor úr tavaly októberben az ODT-re előterjesztett egy javaslatot a PhD hallgatók részfinanszírozása témakörében, és ezen a területen már volt egy komolyabb beszélgetése az ODT tagjainak. Akkor az volt a végső konklúzió, hogy erre még vissza kellene térni. Tisztelettel érdeklődnék, talán nem csak egyedül az SZTE nevében, hogy sikerült ebben a kérdéskörben tovább gondolkodni, tudunk-e esetleg előrébb lépni. Ez csatlakozik a keretszámok témaköréhez is, mert vannak olyan hallgatók, ha nem is minden tudományterületen, ahol a részfinanszírozásos megoldási lehetőséget adna nagyobb számú hallgató bevonására a PhD képzésbe. Ez pusztán egy felvetés, vagy kérdés, de nagyon örülnénk, hogyha ezt a témakört tovább tudnánk görgetni.
Csernoch László (DE): Nem akarom az ITM-től elvenni a szót, de egyelőre én nem tudok arról, hogy ilyen jellegű dolgot az ITM tervezne. Mindent abba az irányba próbálnak módosítani, hogy minél szélesebb körben tudjanak hallgatók becsatlakozni. Ezért van az MD-PhD, ezért van a mesterképzésekkel kapcsolatos új tervezet, amit az ITM a parlament elé terjesztett, de átadnám a szót az ITM képviselőinek.
Rádli Katalin (ITM): Jelen pillanatban a hallgatói finanszírozás, az ösztöndíj más az alapképzésben, más a mesterképzésben, és más a doktori képzésben. A mostani szabályozás abban ment előbbre, hogy mesterképzési hallgatóként kezdi meg a doktori képzéshez kapcsolódó tárgyak felvételét az adott hallgató, ezért jogállása tekintetében jelenleg mesterképzési hallgató és ahhoz kapcsolódó a juttatása. A doktori képzésnek az a része azért nem jelenik meg jelen pillanatban, hisz a komplex vizsgával válik doktori képzéses hallgatóvá az illető, és a tárgyak felvétele során még ez a jogviszony nincs, tehát ilyen módon a hallgatói juttatásról szóló rendelkezések ma a felsőoktatásban még nem változtak.
Csernoch László (DE): Az eredeti szegedi felvetés arról szólt, hogy bizonyos hallgatók „félállásban” lehessenek PhD hallgatók, és ennek megfelelően fele annyi juttatást kapjanak, és ennek megfelelően másképp kezeljék őket. Én úgy tudom, hogy ilyen irányú elképzelések egyelőre nincsenek.
Rádli Katalin (ITM): Nem, nincsenek.
Nyulászi László (BME): Lenne egy javaslatunk, egy kicsit arra reflektálva, hogy külföldre mennek jó doktoránsaink. A javaslatnak a lényege az lenne, hogy támogatni kellene a kettős doktori képzéseknek a megvalósítását jó külföldi egyetemekkel, akik a rangsorokban a saját egyetemünk előtt állnak. Nekem is van több doktoránsom, akik francia egyetemmel együtt kettős doktori képzésben végeztek. Ehhez egy nagyon fontos dolog az, hogy a külföldön eltöltött időre a hazai doktori ösztöndíj messze nem elegendő. A francia államnak van erre egy ösztöndíja, Campus France-nak hívják. Ha jól emlékszem, akkor havi 1000 euró támogatást adnak a Franciaországban eltöltött időre. Ez ugye jellemzően az összes doktori időnek a fele, vagy legalább egy-másfél évben kell gondolkodni, hogy mindkét egyetem a kettős doktori képzést azt sajátjának elfogadja. Ez úgy tűnik, hogy elegendő a külföldön eltöltött időre. Azzal, hogy részben itthon tudja tölteni az idejét a doktorandusz, részben külföldön is, a külföldre való elmenetel iránti vágy talán csökkenthető. Az egész dolog a kooperatív doktori képzéshez hasonló sémában megoldható lenne. A doktorandusz felvétele után letesznek az asztalra egy pályázatot a külföldi partnerrel, és ezen pályázat alapján, akár az első félévében döntést lehetne hozni arra, hogy ez támogatást nyerhet-e vagy nem. Amennyiben támogatást nyert, akkor a két egyetem megköti a megfelelő megállapodást. Nem mindig egyszerű a különböző doktori képzéseket összehangolni, hogy a kettős doktori képzés megvalósuljon, de ezek azért szoktak sikerülni. Azt gondolom, hogy ehhez nyilván pénz kell, de én azt hiszem, hogy nem kell olyan nagyon sok pénz. Nem hiszem, hogy országos szinten is több száz ilyen kettős doktori képzés indulna be, inkább néhány tízre tenném a számot, amihez egy ösztöndíj rendszert kellene biztosítani.
Csernoch László (DE): Azt hiszem, hogy az, ami a francia rendszerrel működik, a Cotutelle , az mindenképpen egy példa lehet. Ugyanakkor szeretném hozzátenni, hogy a magyarországi nagyobb egyetemek, így tudomásom szerint a BME is, valamilyen European University projektbe beszállt, és elnyerte az első körös támogatást. Hogyha a második körben is elnyeri a támogatást, tehát ténylegesen European University lesz, akkor ezt a kérdést nem hogy lehet, hanem kvázi kötelezően meg kell oldjuk. Ugyanis ezekben az esetekben elvárás lesz, hogy az egyes egyetemek doktori képzései, azok közösen kiadott doktori fokozatként működjenek. Úgyhogy én ezt maximálisan támogatom, mindenképpen előttünk álló feladat ennek a kérdésnek a megoldása. Azt hiszem, hogy jogszabály ma sem tiltja ezt, ha az adott egyetem megfelelően megköti a megállapodást, leírja, hogy hogyan ismeri el a krediteket, akkor ezt most is meg lehet tenni. Az ösztöndíjrendszer az egy másik kérdés. Ha és amennyiben a European University megalakul, akkor abban elvileg közvetlen forrás lehet. Ugyanakkor a középiskolás gyerekek külföldi egyetemi továbbtanulását támogató Stipendium Peregrinum ösztöndíj a Tempus gondozásában már létezik. Egy ilyenfajta ösztöndíjrendszer kialakításáról, néhány tíz embernek a támogatásáról lehet szó, kormányzati szinten tényleg megfontolandó.
Benyó Zoltán (SE): Egy olyan kérdést szeretnék fölvetni, amelyik nem mindegyik egyetemet érinti. Ez a tavaly bevezetett, hát röviden MD PhD-nek nevezett képzési lehetőség, aminek a keretében a diploma megszerzése előtt két évvel bekapcsolódhatnak az osztatlan képzésben résztvevő, orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos hallgatók a doktori képzésbe. Ez a törvény megszületett, és ez most már így jogilag rendezve lett, de sajnos a hozzá tartozó források, azok nem lettek kidolgozva. Tehát az a hallgató, aki ebbe bekapcsolódik, azért nem kaphat ösztöndíjat, merthogy ő addig még nem PhD hallgató, csak amikor a diplomáját megszerezte. Én azt gondolom, most nem tartanám fönn az ODT minden egyes résztvevőjét ezzel a kérdéssel, viszont azt a kérdést szeretném föltenni azoknak az egyetemeknek, akik ebben érintettek, hogy nyitottak lennének-e arra, hogy szűkebb körben egyeztessünk arról, hogy hogyan tudnánk valamilyen előterjesztést tenni. Két ötlet jutott eszembe. Egyrészt a minisztérium vehetne ebben esetleg valamilyen formában részt, vagy pedig az NKFIH az ÚNKP programon keresztül valamilyen fajta ösztöndíjat biztosíthatna azoknak a hallgatóknak, akik még formálisan nem PhD hallgatók, de már egy vállalást tettek arra, hogy majd a diplomájuk megszerzésekor belépnek a rendszerbe, és így tulajdonképpen már valamelyest PhD hallgatónak is tekinthetők.
Csernoch László (DE): Azt hiszem, hogy az az érintett egyetemek biztosan nyitottak egy ilyen fajta egyeztetésre, úgyhogy ezt szűkebb körben majd megbeszéljük.
Benyó Zoltán (SE): Én akkor fogok küldeni egy ilyen meghívót Úgy gondolom, hogy a Semmelweis mellett Szeged, Pécs, Debrecen és az Állatorvostudományi Egyetem, akiknél ez szóba jön.
Gálfi Péter (ÁTE): Szeretnék fölvetni valamit, amit a legutolsó doktori iskolai tanácsülésen vetettek föl és kértek, hogy említsem meg. A doktori kormányrendelet írja elő a tézisek elkészítését. Ez napjainkban hogyan áll? Szükség van-e a tézisekre, nem lehetne-e elhagyni? A jelölt elkészíti a disszertációját, azt elektronikusan bárki egy pillanat alatt letöltheti, átnézheti, megvan benne minden. Más egyetemek hogyan vélekednek erről?
Csernoch László (DE): Én nem látom akadályát annak, hogy miért ne lehetne elkészíteni a téziseket. Elektronikusan elkészül, és egyfajta kivonatát jelenti a teljes disszertációnak. Sokkal egyszerűbb azt megnézni, megismerni a fontosabb állításokat és információkat, és aki aztán el akar mélyülni az adott dologban, az majd megnézi az értekezést. Itt inkább majd az a kérdés, hogy lassan-lassan el lehetne oda jutni, hogy hivatalosan is kimondjuk, hogy ezeket a dolgokat nem kell papír alapon elkészíteni sok-sok példányban, hanem mindent csak elektronikus formában, mert az esőerdők fogynak.
Amennyiben nincs további hozzászólás, akkor én azt kérném mindenkitől, hogy vigyázzatok magatokra. A járványügyi helyzet nem javul, hanem romlik, és kívánom, hogy mindenki békében, boldog családi körben tölthesse el a közelgő ünnepeket. További jó munkát, jó egészséget kívánok mindenkinek! Köszönöm szépen a megjelenést!
kmf.
lejegyezte: Varga Zsolt jóváhagyta: Csernoch László
titkár elnök
Hitelesítők:
Helyes Lajos Gálfi Péter
MATE ÁTE