Jegyzőkönyv
az Országos Doktori Tanács üléséről
ideje: 2020. július 10.
helyszín: SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)
jelen vannak: a Tanács tagjai és meghívottjai jelenléti ív szerint
30 szavazati jogú tag közül 23 van jelen, a tanács határozatképes.
Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkárt (ITM), Szendrő Péter OTDT elnököt, Gelencsér András MRK társelnököt, Mosolygóné dr. Gődény Ágnest a MAB és Rádli Katalin főtanácsost az ITM képviseletében.
Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:
Az ülésről kimentette magát: Németh Dávid (Károli Gáspár Református Egyetem), Romvári Róbert (Kaposvári Egyetem), Várkonyiné Kóczy Annamária (Óbudai Egyetem), Faragó Sándor (Soproni Egyetem).
Helyettessel képviselteti magát:
Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Varga Emília
Romsics Ignác (Eszterházy Károly Egyetem) helyett: Kalmár János
Papp Tekla (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) helyett: Zán Krisztina
Vécsei László (Szegedi Tudományegyetem) helyett: Gingl Zoltán
Huszti Péter (Színház- és Filmművészeti Egyetem) helyett: Stőhr Lóránt
Csernoch László bejelentette, hogy Államtitkár úr kérésére az ülést a 3. napirendi ponttal (kooperatív doktori program) kezdenénk, utána következne a többi az eredeti sorrendben.
Javaslatot tett a jegyzőkönyv hitelesítőire és kérte a módosított napirend elfogadását.
1/2020. (VII. 10.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Korányi András - EHE, Padisák Judit - PE, 23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a módosított napirendet (23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
3. Kooperatív Doktori Program pályázat
Gulyás Tibor (ITM): Köszöni a lehetőséget, hogy a leginkább érintettek körében beszélhet a témáról. A kooperatív, vagy duális szemlélet a felsőoktatásban jól ismert itthon is és nemzetközi viszonylatban is. Mindenki számára ismert, hogy a doktori képzés hatékonyságát szükséges lenne emelni. Ennek érdekében történtek változások a közelmúltban, bevezetésre került a négyéves képzés, emelkedtek az ösztöndíjak. Innovációért felelős vezetőként fontos megemlíteni a European Innovation Scoreboard jelentést, amely 27 indikátorból álló mérési eszközként összehasonlítja a tagországok innovációs teljesítményét. A 27 indikátort 10 ún. dimenzióba csoportosítják, ezek egyike az emberi erőforrások dimenziója. Ide tartozik az az indikátor, amely a doktori képzés kibocsátását vizsgálja. Az ezzel kapcsolatos feladatokat, célkitűzéseket három nagy területen érdemes vizsgálni: tudástermelés, tudásáramlás és a tudás felhasználása. A kooperatív doktori képzés koncepciójának kidolgozása is ezek mentén történt. Számos nemzetközi példát, modellt megvizsgáltak. Az első döntés az előkészítés során az volt, hogy a hazai megvalósításban a jelenlegi keretek között maradnak, azaz a szervezeti, jogszabályi kereteket nem akarták megváltoztatni. A doktori képzés továbbra is tudományvezérelt marad, csak a vállalati együttműködést, a tudásáramlást és a tudásfelhasználást kell megerősíteni. A már eddig is létező egyéni felkészülési forma ahhoz is megfelelő keretet biztosít, hogy a vállalati szakemberek munkájuk feladása nélkül kapcsolódhassanak be a doktori képzés és fokozatszerzés folyamatába. A motivációt az anyagi érdekeltség megteremtésével lehet erősíteni, ehhez versenyképes összegű ösztöndíjazásra van szükség. A felsőoktatási intézményeket is érdekeltté kell tenni, megfelelő mértékű kutatási támogatást kell biztosítani. További szempontként megjelent a témavezetők díjazása, illetve a vállalati oldalról is megfelelő segítő szakember biztosítása. Az eredményes doktori védést szintén premizálnák, mind a témavezető, mind a vállalati szakember oldaláról. Mindehhez komoly erőforrásokat rendelt a minisztérium. A doktorandusz havi ösztöndíjának összege nettó 400.000 Ft, a témavezető és a vállalati szakértő díjazása havi bruttó 200.000 Ft, míg a fokozatszerzési sikerdíj egyszeri bruttó 1.000.000 Ft. A doktori iskola évi 2.600.000 Ft KFI célú támogatást kap a kutatási feltételek biztosítására. A pályázat meghirdetésére hamarosan sor kerül, a benyújtási határidő szeptemberben lesz. Pályázhatnak azok is, akik a már zajló felvételi eljárásban vesznek részt, de lehetőség van pótfelvételi meghirdetésére is. A pályázatokról egy olyan kollégium dönt, amelyben az ODT is képviselve lesz. A kollégium figyelemmel kíséri a teljes programot, nemcsak a pályázatok elbírálásában lesz szerepe, hanem a beszámoltatásban és minden egyéb döntésben, a program további fejlesztésében is. A pályázati keretek elkészültek, a jogi és pénzügyi feltételek adottak, nincs akadálya a program elindításának.
Csernoch László (DE): Az ODT 2019. február 22-i ülésén hosszasan tárgyaltunk az akkor még „ipari PhD”-ként emlegetett elképzelésről. Onnan jutott el az elképzelés a szélesebben értelmezhető kooperatív koncepcióhoz. Örvendetes, hogy ekkora számban és ilyen mértékben lesz elérhető ez a pályázati forrás. Ugyancsak jó hír, hogy a kutatási támogatás ebben a konstrukcióban deklaráltan a doktori iskolához jut el. Fontos elmondani, hogy olyanok is részt vehetnek a programban, akik már jelenleg is doktoranduszok. A pályázatban be kell majd mutatni a pályázó mellett a kooperációban részt vevő iskolát és a külső partnert, valamint a témavezető és a vállalati szakértő kompetenciáját is. Az intézményeknek érdemes áttekinteniük a szabályzataikat, hogy megfelelően tudják-e kezelni a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdéseket, hiszen a vállalati érdekeket itt mindenképpen figyelembe kell venni. A doktori eljárás során bizonyos esetekben titoktartási kérdések vetődnek fel.
Gingl Zoltán (SzTE): A pályázat tervezetének véleményezésére nagyon kevés időt kaptak az egyetemek. Több dolog visszaköszön a pályázatban (pl. a témavezetők díjazása, a bench fee közvetlen eljuttatása a doktori iskolákhoz, stb.), amelyeket már korábban is javasoltunk, csak sokkal általánosabban, a teljes doktori képzésre vonatkozóan. Nagyon aránytalan ugyanakkor a pályázati konstrukcióban megjelenő támogatás mértéke, feszültségeket fog szülni. Hiányzik a vállalati partner (anyagi) szerepvállalása.
Gálfi Péter (ÁTE): Az világos, hogy az ösztöndíjas hallgatói jogviszonyban van a felsőoktatási intézménnyel. Ugyanakkor a külső partnerrel is munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban kell legyen. Ez utóbbi nagyon sokféle lehet, érdemes lenne konkretizálni vagy pontosítani a kiírásban.
Nyulászi László (BME): A BME-nek jó néhány már létező együttműködése van, örvendetes, hogy ezek az együttműködések most plusz támogatást kaphatnak. Hozzá még nem jutott el a kiírás tervezete, jó lett volna, ha több idő jutott volna a véleményezésre. A program szeptemberi indulása elég feszesnek tűnik. Egyetért azzal, hogy az ismertetett konstrukció nagymértékű aránytalansághoz vezet. Fontosnak tartja, hogy a program tudományvezérelt, nem pedig az ipari érdekeket helyezi előtérbe. Meg kell találni az egyensúlyt, hogy a vállalati oldal is jól járjon, de ne kelljen engedni a tudományos minőségből.
Kóczy T. László (SzE): Hozzá sem jutott el a kiírás tervezete. Nagyon fontosnak tartja a minőség biztosítását. Még 1976-ban indult a Műegyetemen egy kooperatív jellegű doktori képzés, amit akkor az egyetemi doktori képzés anyagi ellehetetlenülése motivált. Akkoriban konzulensként vett részt ebben a konstrukcióban, ahol a vállalati partner volt a finanszírozó. Állandó harc volt az egyetem és a vállalatok között, mert az utóbbiak a saját elképzeléseiket próbálták erőltetni, amelyben a nyereségcél és a szoros határidők is megjelentek. Nehéz volt keresztülvinni azt, hogy tudományos igényességű disszertációk szülessenek. Jelenleg a Széchenyi István Egyetemet képviseli, amelynek igen erős ipari kötődései vannak. Nagy befolyással rendelkező cégek saját tanszékeket hoznak létre. A tapasztalata szerint sok esetben az ipari háttérrel és nyugaton megszerzett fokozattal rendelkező személyeknél hiányzik a szakirodalmi ismeret, gyakran nem rendelkeznek saját publikációkkal sem. Őrizzük meg az igényességet, továbbra is tudományos publikációkon alapuló értekezések szülessenek! A titoktartási kötelezettség ne lehessen paraván az alacsonyabb szintű minőség eltakarására!
Kékesi Tamás (ME): A pályázat jó kereteket ad a már jelenleg is létező kooperációknak, amely keretek biztosítékot jelentenek mindhárom fél számára. A komoly anyagi támogatás segíteni fogja a színvonalas kutatást, a kutatásra fordítható forrás különösen fontos. Ebben talán a vállalati partnerek is vállalhatnának szerepet.
Benyó Zoltán (SE): Nem jutott még el hozzá a tervezet. Elhangzott, hogy a pályázatot az egyéni felkészülés keretében lehet majd megvalósítani. Mivel az egyéni felkészülésre a belépés feltétele a komplex vizsga letétele, kérdéses, hogy minden esetben meg lesz-e ehhez a megfelelő felkészültség. A pályázat sikerének kritikus pontja az alkalmas pályázói kör megtalálása, elérése. Az ipari partnerek mellett létezhetnek kormányzati szervek, kutatóintézetek is, akikkel ilyen együttműködés kialakítható. Ilyen partner lehet a SE számára például az Országos Gyógyszerészeti Intézet. Ennek a körnek is elérhetővé kellene tenni a pályázatot. A havi 400.000 forintos ösztöndíjat aránytalanul soknak tartja, jelentős hátrányba kerülnek a felfedező kutatást végzők.
Padisák Judit (PE): Egy doktori fokozattal rendelkező tanársegéd nettó fizetése még annyi sincs, amennyi a jelenlegi doktorandusz ösztöndíj. A kooperatív doktori programban megkapható 400.000 Ft plusz ösztöndíjjal együtt már az egyetemi tanárnál is több jövedelme lesz a doktorandusznak. Ez nagyon súlyos aránytalanság.
Csernoch László (DE): Az eddig elhangzottak közül - az ODT szempontjából - a legfontosabb a minőségbiztosítás kérdése. A kezdetektől az volt az álláspontunk, hogy a kooperatív doktori program csak a meglévő keretek között, a jelenleg is érvényes követelményrendszer szabályait fenntartva működhet. Nem szabad elmenni abba az irányba, hogy kétféle fokozat alakuljon ki. A másik kérdéskör az aránytalanság, illetve a piaci hozzájárulás. Ha engedjük, hogy a piac jelentős részben beszálljon a finanszírozásba, akkor egy idő után jogosan támasztanak egyedi igényeket is a vállalati szereplők. Ha az állam biztosítja a finanszírozást, akkor a doktori iskola könnyebben tud ragaszkodni a saját minőségrendszeréhez. Az aránytalanság kérdését két oldalról kell vizsgálni. Igen, az egyetemen bent lévő többi doktorandusszal (és oktatóval) összehasonlítva valóban aránytalanul nagy az ösztöndíj összege. A vállalati oldalról nézve viszont az ottani jövedelemhez viszonyítva kell érezhető mértékű plusz összeget kínálni, hogy a vállalati szakembernek érdemes legyen a plusz tudományos munkát és fokozatszerzést vállalnia. Persze jó lenne, ha az állami ösztöndíjasok ösztöndíja magasabb lenne és az oktatói bérrendezésre is szükség lenne. Kapcsolódik ehhez a kérdéskörhöz az a tapasztalat, hogy nem minden intézmény tudja betölteni az állami ösztöndíjas keretszámát, különösen az orvostudományok és a műszaki tudományok területén. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a be nem töltött ösztöndíjas helyek ösztöndíjkeretét át lehetne csoportosítani a legjobbak számára (vagy a hiányterületekre) plusz ösztöndíjként, azaz elmozdulhatnánk a differenciált ösztöndíjak irányába. További felvetés volt, hogy ne csak vállalati, ipari kutatóhelyek jöhessenek szóba, hanem más intézetek, kutatóintézetek is. Ezt a kiírás tervezete lehetővé teszi. A pályázati futamidő nem feltétlenül négy év, lehet rövidebb is, így a rendszer nyitott a már bent lévő doktoranduszok számára is. Ide tartozik az egyéni felkészüléssel kapcsolatos felvetés is. Lehet egyéni felkészülőként bekapcsolódni a programba, de nyitott minden más formában tanulók számára is, akár az állami ösztöndíjas doktoranduszok is pályázhatnak plusz ösztöndíjra.
Gulyás Tibor (ITM): Több körben is egyezettek különböző vállalatokkal, így a már ilyen-olyan formában működő korábbi együttműködések példáit, tapasztalatait is beépítették a koncepcióba. A tudományvezérelt elképzelést a cégek is támogatják, az előzetes felmérések alapján úgy tűnik, hogy komoly érdeklődés van a program iránt. Bíznak benne, hogy a programban résztvevők a jövőben fontos szerepet fognak játszani a tudástranszferben, az egyetemi és vállalati kapcsolatok erősítésében. A kutatási támogatást mindenképpen szeretnék közvetlenül a doktori iskolák kezelésébe adni, ezzel is erősítve őket. Nyilván lehet számítani arra, hogy bizonyos igényeket a vállalatok is megfogalmaznak, de ha a minőségi elvárásokat is figyelembe veszik, ezek az igények, plusz elvárások mindkét fél előnyére válhatnak. A tervezet véleményezésével kapcsolatban elmondta, hogy az ITM nem küldte ki az intézményeknek, de szívesen megosztják és még tudnak fogadni javaslatokat, észrevételeket. Ugyanakkor a következő pénteken ki szeretnék írni a pályázatot, ezért a hét elejéig várják a javaslatokat. Az aránytalansággal kapcsolatban neki is az a véleménye, hogy az nézőpont kérdése. A piac jelenleg többszörös fizetési ajánlattal visz el tehetséges kutatójelölteket az intézményektől. Minél többféle elérhető plusz forrás kerül a rendszerbe, annál inkább kiegyenlítődnek az aránytalanságok. Fontos kiemelni, hogy a havi 400.000 Ft ösztöndíj egy felső határ, az összeg ennél kevesebb is lehet a pályázattól és a kollégium döntésétől függően. Az elképzelések szerint egyéves szerződéseket kötnek majd a nyertesekkel, félévente beszámolási kötelezettségük lesz. Megerősíti, hogy többféle futamideje lehet a pályázatoknak. Kooperáló kutatópartner mindenféle intézet, intézmény lehet, kivéve felsőoktatási intézmény. Bármely egyetem, bármely doktori iskola doktorandusza pályázhat, bekapcsolódhat a programba, ha a kutatásához megfelelő partnert talál, ahol a kutatási eredmények hasznosítása szóba jöhet.
Csernoch László (DE): Az aránytalanság kérdésében megnyugtató, hogy a 400.000 Ft csak egy felső határ. Ugyanakkor fenntartja a véleményét, hogy egyéb megoldásokat, forrásokat is kellene találni a többi ösztöndíj emelésére, akár differenciáltan.
Gulyás Tibor (ITM): Bár a konkrét pályázati felhívás véleményezésére szűk a rendelkezésre álló idő, a programmal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat ettől függetlenül várják, folyamatos finomítását tervezik, Ebben kiemelt szerepe lesz majd a létrejövő kollégiumnak, amelyben az ODT is képviselve lesz.
Molnár Dániel (DOSz): A DOSz támogat minden olyan törekvést, kezdeményezést, amely elősegíti azt a célt, hogy a doktori képzésbe bekerülő doktoranduszok fokozatszerzése sikeres legyen. Ezt a célt szolgálta az új típusú doktori képzés bevezetése is, amelynek eredményességéről a jövő év során fogunk képet kapni, hiszen akkorra kell benyújtaniuk az értekezésüket az első, 2016-os évfolyam tagjainak. A DOSz is részt vett a kooperatív doktori program előkészületeiben és továbbiakban is számíthat rájuk a minisztérium. Az aránytalansággal kapcsolatos felvetéseket megértik, de a 2016-ban valóban nagymértékű ösztöndíj emelés mára már sokat veszített az értékéből, a 140.000 Ft-os összeg nem minden területen jelent versenyképes alternatívát. A megfelelő szintű megélhetéshez további bevételekre is szükség van. Egyik lehetőség az ÚNKP ösztöndíj, amellyel kapcsolatban szintén felmerült a bevezetésekor az aránytalanság kérdése. Ilyen szempontból is fontos lehetőség a kooperatív program, hiszen a tervezett 100 ösztöndíjas már egy látható mérték a 2000 fős állami ösztöndíjhoz viszonyítva is. Támogatja Csernoch elnök úr javaslatát, hogy a fel nem használt állami ösztöndíjas keretösszeg valamilyen formában, akár kiválósági alapon, maradjon a rendszerben.
Kóczy T. László (SzE): A minőség elsődleges biztosítéka egy felsőoktatási intézményben a tudományos autonómia. Ez nem jelenti azt, hogy egy cég nem adhatna jó kutatási témát, de ne a cég mondja meg, hogy mi minősül színvonalas kutatásnak. Új helyzetet teremt, hogy augusztustól újabb öt egyetem kerül alapítványi fenntartásba. Ha adott esetben egy ilyen egyetem fenntartó kuratóriumának vezetője egy olyan cég prominense, amely erős K+F kapcsolatban áll az egyetemmel, erős befolyása lehet - például a kuratórium által kinevezett egyetemi elnökön keresztül - a tudományos kérdésekben is. Az ilyen erős befolyás akár a minőségi elvárások ellenében is hathat. Ennek kiküszöbölésére kellene garanciákat találni.
Dormány Dániel (ITM): A modellváltásban csak egy lehetőség az egyetemi elnök kinevezése, ez nem szükségszerű. Az Nftv. biztosítja a tudományos autonómiát a fenntartótól függetlenül, a rektor személye ennek letéteményese.
Csernoch László (DE): Magyarországon még tanulnunk kell a demokráciát és az új modelleket. A mintaként is szolgáló nyugati egyetemeken a „Chancellor” a legfőbb vezető, de eszébe nem jutna tudományos kérdésekben megnyilvánulni. Ugyanakkor döntő szava van, amikor az egyetem pénzügyeiről van szó.
Nyulászi László (BME): Egyetért azzal, hogy a kooperatív programban is minőségvezérelt doktori képzésnek kell történnie. Ugyancsak támogatná a fel nem töltött állami ösztöndíjkeret - szintén minőség alapú - felhasználásának lehetőségét. Kérdés, hogy a kooperatív doktori program pályázatában az ELKH intézetek is lehetnek-e partnerek?
Gulyás Tibor (ITM): Igen, az ELKH valamely intézete is lehet a külső partner, vagy akár a Bay Zoltán alkalmazott kutatási hálózata. A kooperatív programban a minőség biztosításának fő letéteményese a kollégium lesz.
Benyó Zoltán (SE): A kooperatív rendszerben a minőségbiztosítás kapcsán ki kell lépnünk a megszokott komfortzónánkból. A publikációs teljesítmény vizsgálatát megkönnyítette, hogy a tudományos publikációk megjelenését mindig szigorú bírálati eljárás előzi meg. Az alkalmazott tudományok területén ez nem ennyire egyszerű, hiszen ott szabadalmi jogvédelmi kérdések is előkerülnek, amely adott esetben akadályozhatja, lassíthatja a publikálást. Olyan minőségbiztosítást kell kiépítenünk, amely alkalmas a még nem publikált eredmények tudományos értékének megállapítására. A SE mostanában módosította úgy a doktori szabályzatát, hogy a megkövetelt publikációk egy része kiváltható szabadalommal. A fel nem használt ösztöndíjkeret felosztását a többi hallgató között nem támogatja, hiszen ez ellentétes lenne azzal a szándékkal, hogy növekedjen a doktorandusz létszám. Több egyetem komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy betöltse a keretszámát. Pont ezeknek az intézményeknek a hallgatói kerülnének hátrányba, hiszen nekik nem lenne miből plusz ösztöndíjat szétosztani. Igazságosabb lenne az alap ösztöndíj egységes emelése, mint a maradékok szétosztása.
Csernoch László (DE): Megköszöni államtitkár úr tájékoztatását és részvételét a vitában.
1. Elnöki beszámoló
Csernoch László (DE): A november 22-i ülésen döntöttünk a doktori keretszámok elosztásáról. A Közép-európai Egyetem az ülést követően jelentette be, hogy 2020-ban nem kívánnak állami ösztöndíjas doktori képzést indítani, keretszámukról lemondanak. Az így felszabadult helyeket felosztottuk azon egyetemek között, amelyeknek az előző évhez képest csökkenteni kellett volna a keretét. Április 9-én az ODT megtartotta első online (zoom) ülését, amelyen állásfoglalást fogadtunk el a doktori értekezések veszélyhelyzet idején tartandó nyilvános vitájáról. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével most már a megszokott módon is meg lehet tartani a védéseket, természetesen az előírt biztonsági szabályok betartásával. Ugyanakkor több intézmény részéről felmerült, hogy továbbra is élnének az online technika alkalmazásával, jellemzően a külső bíráló online bekapcsolásával. Erre van lehetőség, amennyiben az egyes intézmények saját szabályzataikban ennek feltételeit és módját rögzítik.
Az új típusú doktori képzés első évfolyama most ér a négyéves képzés végére. Akut problémát jelentett az a jogszabályi helyzet, hogy a hatályos törvény szerint megszűnik a hallgatói jogviszony annak a félév nek a végén, amelyben a doktorandusz az abszolutóriumot megszerezte. Mivel a törvény a „félévet” öthónapos időszakban definiálja, és nem tesz különbséget a graduális és a doktorandusz képzés féléve között, az a helyzet állt elő, hogy akadályba ütközött az utolsó két havi ösztöndíj kifizetése a végzős évfolyamnak. A DOSZ-szal és a minisztériummal folytatott több körös egyeztetésben sikerült erre a tanévre megoldást találni, de hosszabb távon törvénymódosításra lesz szükség, amit kezdeményeztünk is. Ugyancsak módosítást kértünk azzal kapcsolatban is, hogy a törvény szerint a doktori értekezés benyújtásának határideje a komplex vizsgától számított három éven belül jár le. Szeretnénk azt elérni, hogy ne naptári napot értsünk ez alatt, hanem ebben az esetben is annak a félévnek az utolsó napját, amelyben a komplex vizsgát a doktorandusz letette.
Több egyetemnél is szervezeti változások következtek, illetve következnek be, amelyek részben az ODT-t is érintik. A Kaposvári Egyetem a Szent István Egyetembe integrálódik, így az ODT tagjainak száma augusztus 1-től csökkenni fog. Az állami ösztöndíjas helyek elosztását a fenntartó változások - tudomásunk szerint - nem érintik, az állami körből kikerült egyetemek továbbra is ugyanúgy számíthatnak az állami ösztöndíjas helyekre.
Rádli Katalin (ITM): Elfogadta a Parlament az Nftv.-nek azt a módosítását, mely szerint a doktori képzésben komplex vizsga teljesítésével hallgatói jogviszonyt létesíthet az is, aki az általános orvos vagy állatorvosi szakon a hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyénileg készült fel a fokozatszerzésre és a komplex vizsga során - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján - a mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerültek.
Kékesi Tamás (ME): Az ÚNKP pályázat idei fordulójában pályázhattak ún. doktorvárományos ösztöndíjra azok, akik az új típusú doktori képzésben abszolutóriumot szereztek, de még nem szerezték meg a fokozatot. Az Nftv. 53. § (4) bekezdésében szerepel, hogy a doktori képzés második szakaszában csak legfeljebb két passzív féléve lehet a hallgatónak. Az első szakaszról ugyanakkor nem szól a törvény, kérdés, hogy ott akárhány félév lehet-e passzív.
Csernoch László (DE): Egybefüggően maximum két passzív félév lehet.
Kilár Ferenc (PTE): Ha a képzést nem lehet egyből passzív félévvel kezdeni, akkor elméletileg összesen 8 passzív félév lehet: az első, második és harmadik aktív félév után 2-2, illetve a második szakaszban összesen maximum 2 félév.
Padisák Judit (PE): A „doktorjelölt” fogalom az új képzés rendszerében is definiált?
Rádli Katalin (ITM): A 2016-tól bevezetett új doktori képzésben nincs külön doktorjelölt jogviszony. Ugyanakkor a törvény szerint a doktori képzés második szakasza maga a fokozatszerzési eljárás.
Csernoch László (DE): Az ÚNKP rendszerében a „doktorvárományos” ösztöndíj elnyerésének feltétele, hogy az ösztöndíjas az egyetemmel valamilyen munkaviszonyban legyen. Ez lehet normál alkalmazotti jogviszony vagy bármilyen egyéb, például megbízási jogviszony. A pályázati kiírással kapcsolatos egyeztetés során az NKFIH-val egyetértettünk abban, hogy ez lehet akár egy díjazás nélküli megbízási jogviszony is, amelynek tárgya a doktori értekezés elkészítése.
Benyó Zoltán (SE): Köszönettel fogadták az MD-PhD képzés újbóli lehetővé tételét, hiszen ez nagyban segíteni tudja majd, hogy orvosi végzettségűek is bekapcsolódjanak a doktori képzésbe. Egy másik problémás kérdés, hogy az állami ösztöndíjas graduális képzésben résztvevők szerződésben vállalják, hogy bizonyos ideig Magyarországon vállalnak munkát. Ebbe az időszakba sajnos a doktori képzés - ellentétben például a rezidens képzéssel - nem számít bele. Ennek nyilván az az oka, hogy a doktori képzés során hallgatói jogviszonyban van a doktorandusz, bár a tevékenysége nagyrészt már inkább kutatói munka. A doktori képzés vonzóbb alternatíva lenne, ha beleszámítana a magyarországi munkavégzésbe. Egy másik kérdés a szemeszterekkel kapcsolatban: lehetne-e az őszi és a tavaszi félévet különböző (5 és 7 hónap) hosszúságúként definiálni? Az SE szabályozása szerint mindkét félév 6 hónapos, de így a tavaszi szemeszter márciusban kezdődik, ami nem azonos a graduális félév februári kezdetével.
Csernoch László (DE): A jelenleg hatályos Nftv. szerint mindkét félév öthónapos, az ODT és a DOSz közös javaslata szerint az őszi szemeszter öthónapos lenne (szeptembertől januárig), míg a tavaszi félév hossza hét hónap lenne (februártól augusztusig). A doktori képzés magyarországi munkavégzésként történő elismertetése kapcsán kompromisszumos javaslat lehet, hogy az első két év (a képzési szakasz) nem, de a második két év (kutatási és disszertációs szakasz) már elismertethető legyen.
Nyulászi László (BME): Az online védések gyakorlata olyan, mint egy gyorséttermi ebéd. Nyilván sokkal nagyobb élményt jelent egy elismert étteremben enni, de jól lakni a gyorsétteremben is lehet, csak hosszabb távon gyomorbajosak leszünk. Ugyanakkor meg kell látni ebben a lehetőséget is, hiszen ebben a formában akár külföldi bírálókat, bizottsági tagokat is könnyebben (és olcsóbban) be lehet vonni az eljárásba.
Csernoch László (DE): Arra kell törekedni, hogy a jelölt, a bizottság nagyobb része, illetve a közönség a helyszínen, „ in situ ” vegyen részt, de hagyjuk meg a lehetőséget, hogy valaki, akár egy bíráló vagy bizottsági tag kívülről, online csatlakozzon be. A külföldiek bekapcsolódása valóban fontos lehetőség, különösen azoknak az intézményeknek, amelyek a European University programban konzorciumok tagjai lettek.
2. Beszámoló az Országos Doktori Tanács 2019. évi tevékenységéről
Csernoch László (DE): A szöveges beszámoló, a pénzügyi kimutatás, valamint a szervezet számára meghatározott formában elkészített „egyszerűsített éves beszámoló és közhasznúsági melléklet” dokumentum a honlapon elérhető volt. A bevételeink az intézmények befizetéseiből és a minisztérium támogatásából állnak össze. A kiadásaink alapvetően az adatbázis fejlesztésével kapcsolatosak. Elsőként a Felügyelőbizottság elnöke, Dormány Dániel Ferenc véleményezze a beszámolót!
Dormány Dániel (ITM): A FB a beszámolót előzetesen online megvitatta, mind a szöveges, mind a pénzügyi beszámoló elfogadását javasolja, támogatja.
2/2020. (VII. 10.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta az Országos Doktori Tanács 2019. évi tevékenységéről szóló beszámolókat (23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
4. A MAB új doktori iskola akkreditációs eljárásának első tapasztalatai
Csernoch László (DE): A MAB a doktori iskolák vizsgálatára 2019 szeptemberétől új eljárásrendet vezetett be. A minőség biztosításáért az intézmény, a doktori iskola felel; a MAB feladata annak vizsgálata és értékelése, hogy a doktori iskola a saját maga által meghatározott célok elérésének érdekében milyen minőségbiztosítási rendszert működtet. Lezajlottak a pilot eljárások, folyamatban vannak a további eljárások. Az első tapasztalatokról Mosolygóné dr. Gődény Ágnes igazgató asszony számol be.
Mosolygóné dr. Gődény Ágnes (MAB): A MAB 2019 szeptemberében indította útjára az új típusú értékelési rendszert, amely felváltotta a doktori iskolák korábbi, félévenként esedékes vizsgálatait. Hat doktori iskola vett részt a pilot eljárásban, ezek az eljárások mind lezárultak, a jelentések a MAB honlapján elérhetőek. Jelenleg öt eljárás van folyamatban, amelyek keretében már zajlanak a látogatások. Lehetőség szerint ezekre személyesen kerül sor, de Miskolcon és Debrecenben a „látogatások” online történtek, ezeknek is kedvezőek a tapasztalatai. Terveik szerint ősszel összesen nyolc eljárást tudnak lezárni. Az új akkreditációs jelentkezések áprilisi határidejét június 30-ra módosították. Eddig a határidőig - 2019. novemberétől összesen - több mint 40 iskola adta le a jelentkezését. A doktori munkacsoport felveszi a kapcsolatot az iskolákkal és egyeztetnek a látogatások időpontjáról és formájáról. Kicsit aránytalan az időbeli terhelés, 2021-ben egy, 2022-ben négy iskolának jár le az akkreditációja, így az eddig jelentkezettek eljárását próbálják időben széthúzni. Természetesen ezekben az esetekben is az iskolák akkreditációjának hatályát az eljárás végéig meghosszabbítják. Ez egy operatív döntés, az iskola kérésére a MAB testülete ezt a hosszabbítást mérlegelés nélkül megadja. A látogatóbizottságok összeállítása, szakmailag kompetens, de az adott iskolával semmilyen kapcsolatban nem álló személyek megtalálása és az időpontok egyeztetése nem egyszerű feladat. Ráadásul ezekkel egy időben 21 intézményi akkreditációs eljárás is folyamatban van. Az egyetemeken és ezeken belül a doktori iskolákban a minőséget, az elvárt szintet nem a MAB határozza meg, hanem maguk a felsőoktatási intézmények, illetve az iskolák. A MAB abban működik közre, azt jelzi vissza az európai sztenderd rendszer alapján, hogy az intézmény, illetve az iskola mit tesz meg a minőség fenntartása, fejlesztése érdekében. Az egyik tapasztalat, hogy a doktori iskoláknak sokkal szorosabban kellene együttműködniük az adott intézmény minőségbiztosítási rendszerével, szervezetével, egységeivel. Nyilvánvaló, hogy egy doktori iskolának nincs arra sem pénzügyi sem humán erőforrása, hogy a minőségbiztosítást önállóan végezze. Az intézményekben léteznek olyan szervezetek, aktív folyamatok, olyan mérések, amelyekhez a doktori iskola megfogalmazhatja saját igényeit. Például a graduális képzésben az oktatói minőség hallgatói véleményezéséhez (OMHV) a doktori iskola megadhatja a maga inputjait, amelyek alapján a posztgraduális képzésben résztvevőkhöz is eljuthatnak a kérdőívek. Ezeket a méréseket nem a doktori iskola adminisztrátorának kell előkészíteni és lebonyolítani, erre az intézményeknek működő rendszereik vannak. A tapasztalatok szerint ezzel kevéssé élnek a doktori iskolák. Az együttműködésnek rendszeresnek kellene lennie, nem csak az akkreditációs időszakban. A másik tapasztalat az ESG-vel kapcsolatos. Magyarország szerves része az európai felsőoktatási térnek, így az akkreditációs szempontrendszer sem térhet el az összeurópai sztenderdektől. Ezeket a szempontokat az iskoláknak ismerniük kell. Az intézmények minőségértékelési rendszere ugyanezeken alapul, itt is igaz, hogy az intézményi szervezetek segíteni tudják az iskolákat. Az intézményi rendszer ismeretében az iskola is sokkal könnyebben tud minőségcélokat, méréseket kijelölni, e nélkül azonban nagyon nehéz az önértékelés elkészítése. A MAB-nak nem a jogszabályi megfelelés vizsgálata a feladata. A minőség fenntartása az intézmény feladata, az intézmény vezetőjének a felelőssége. A doktori iskola vezetője is felelős azért, hogy a jogszabályi feltételeknek az iskola mindig megfeleljen. A jogszabályokkal (az Nftv., annak végrehajtási rendelete, a doktori kormányrendelet) kapcsolatban gyakran merülnek fel értelmezési problémák. Esetenként MAB is segít ezek megoldásában, de ennek nem az akkreditációs folyamatban van a helye. Az Országos Doktori Tanács inkább illetékes abban, hogy szükség esetén állást foglaljon értelmezési kérdésekben. A MAB a jogszabályok betartását evidenciaként kezeli. Gyakran előkerült a 2019. előtti akkreditációs bírálati szempontrendszer (MAB ABSz), amelyről ki kell jelenteni, hogy azt teljes egészében hatályon kívül helyezték. A doktori szabályzatokban a MAB ezen szabályaira már nem lehet előírásként hivatkozni. Természetesen az ABSz-ben leírtak közül az intézmény, a doktori iskola megtarthat szabályokat, de azokat már a saját szabályzataikban kell rögzíteniük. Az új eljárásrend visszatérően vizsgálja a külső és a belső érintettek (beleértve a doktoranduszokat is) bevonását a folyamatokba. A tapasztalatok szerint nem megfelelő mértékű a visszajelzések beszerzése, azok figyelembe vétele. Az akkreditációk során a Stipendium Hungaricum program kapcsán fogalmazódott meg probléma, nevezetesen a doktori iskola minőségszempontjainak érvényesítése és az átláthatóság a felvételi eljárás során. Ez egy olyan helyzet, amelyben nem feltétlenül a doktori iskola felelős, hiszen a döntés nem az iskola keretében születik. A másik jellemző probléma a nemzetköziesedés helyzete. Viszonylag kevés az idegen nyelven elérhető kurzus, nem megfelelő az idegen nyelven elérhető információ mennyisége, például nem áll rendelkezésre idegen nyelven a képzési terv vagy éppen a doktori szabályzat. Általános tapasztalat volt, hogy az intézmények, a doktori iskolák együttműködése nagyon konstruktív volt, amit ezúton is megköszön. A megváltozott eljárásrendet nagyon rugalmasan, együttműködően fogadták az iskolák. A szempontrendszer még nem tökéletes, további finomításra vár, de mindenképpen el kellett indulni ezen az úton, hiszen a MAB európai akkreditálásakor komoly kritikaként fogalmazták meg az európai sztenderdek alkalmazásának hiányát a doktori iskolák akkreditálásában. Továbbra is kérik az intézmények és a doktori iskolák visszacsatolását, javaslatait az önértékelési szempontrendszerrel kapcsolatban.
Csernoch László (DE): Megköszöni a beszámolót és biztatja a tagokat az akkreditációs jelentések elolvasására, hiszen sokat lehet ezekből tanulni.
5. Egyebek
Csernoch László (DE): Tájékoztatott arról, hogy az Oktatási Hivatal több egyetemen vizsgálatot indított a honosítással kapcsolatban, azt kifogásolva, hogy egyes intézmények a honosítási eljárás végén oklevelet adnak ki. A vonatkozó jogszabályok szerint az eljárást határozattal kell lezárni, doktori oklevél kiadásának nincs jogalapja.
Két további írásos anyag érkezett, amelyről még tárgyalnunk kell. Az egyik Pécsről, Kilár professzor úrtól. Az anyag több témát is érint, amelyek közül néhány már a mai ülésen is szóba került.
Kilár Ferenc (PTE): Az első kérdés arra vonatkozik, hogy pontosan hogyan használható fel az intézmény részére megállapított felvételi keretszám. A legutóbbi ülésen az hangzott el, hogy az egyetemek gazdálkodhatnak a keretszámukkal, azokat a helyeket, amelyeket megkaptak, bármikor betölthetik. Az is elhangzott, hogy a későbbiekben bizonyos „értékcsökkenéssel” használhatók fel a be nem töltött helyek, azaz csak a már eltelt időt levonva, rövidebb időtartamra használhatók fel. Megerősítést kér, hogy ez valóban így van-e, van-e mód a fel nem használt keretek valamilyen elraktározására? A kérdés nem a menet közben valamilyen okból felszabaduló helyekre vonatkozik, hanem kimondottan a felvételi eljárásban fel nem használt helyekre.
Rádli Katalin (ITM): Jelenleg 2000 fő az éves felvételi keretszám, ami korábban 1300 fő volt. Az intézmények közötti elosztásról az ODT javaslata alapján a miniszter dönt. A megállapított keret nem kerül automatikusan az intézményhez. A keret egy maximális felvehető létszámot ad, de a felvételi eljárás során dől el, hogy végül ebből mennyi kerül betöltésre. Arra nincs mód, hogy fél évvel vagy egy évvel később erre a keretre vegyen fel hallgatót az intézmény. Az intézmény finanszírozását a betöltött, azaz a statisztikai létszám alapján biztosítja a minisztérium.
Dormány Dániel (ITM): Finanszírozás szempontjából két statisztika számít: az októberi és a márciusi. Nem nézik azt, hogy az egyetem mekkora keretszámmal bírt, hanem azt, hogy ténylegesen hány aktív állami ösztöndíjas van az adott félévben. Ha lehetséges lenne a be nem töltött helyek „görgetése”, akkor előállhat egy olyan helyzet, amikor egy évben 2000 helyett ennél többen kerülnek felvételre, amire viszont nincs fedezet az adott évben, hiszen a törvény rögzíti a maximális 2000 főt.
Benyó Zoltán (SE): Az elhangzottak alapján felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet a keresztféléves felvétellel. Ha az egyetem kapott 100 helyet, amiből 90-et szeptemberi kezdéssel betölt, akkor jogosult-e a maradék 10 helyet a következő félév elejétől keresztféléves rendszerben feltölteni? Ha igen, akkor azok finanszírozása ugyanúgy 8 félévre szól vagy csak 7-re?
Kilár Ferenc (PTE): A keretszámot nem tanévre, hanem naptári évre kapjuk, így a keresztfélévben felvettekre használjuk fel először az éves keretszámot és szeptemberben csak a maradékkal gazdálkodunk.
Rádli Katalin (ITM): A finanszírozás költségvetési évre szól, nem tanévre. Semmi nem korlátozza az intézményt, hogy egy évben hány felvételi eljárást bonyolít. A most induló kooperatív doktori program alapvetően számol a pótfelvételi eljárás lehetőségével is. A 2021. februárral induló félévtől felvettek már a 2021-es keretszámot terhelik.
Gálfi Péter (ÁTE): Létezik a lehetőség az átsorolásra, azaz állami ösztöndíjas hallgatót át lehet sorolni önköltségesre, illetve ugyanezt lehet visszafele is. Milyen keret terhére lehet valakit önköltségesből állami ösztöndíjas képzésre átsorolni?
Rádli Katalin (ITM): A graduális képzésben van egy átsorolási kötelezettség a tanulmányi eredményekhez kötődően. Aki nem teljesít két félév átlagában 18 kreditet, azt át kell sorolni önköltségesnek. Ugyancsak át kell sorolni, aki a képzési időt két félévvel meghaladóan nem fejezte be a tanulmányait. A doktori képzésben ilyen nincs a törvényben, a képzés nem lehet hosszabb, mint 8 aktív félév. A doktori képzésben akkor lehet valakit állami ösztöndíjas képzésbe átsorolni, ha menet közben felszabadul állami ösztöndíjas hely, mert valaki kilép vagy önköltséges képzésre megy át. Ilyenkor is csak annyi időre lehet állami ösztöndíjas képzésre átsorolni, amennyit a kilépett hallgató nem használt fel.
Benyó Zoltán (SE): Van-e arra valamilyen lehetőség, mechanizmus, hogy ha országosan betöltetlen helyek maradnak, akkor azt más intézmény, ahol túljelentkezés volt, felhasználhassa azokat.
Dormány Dániel (ITM): A keretszám elosztására a javaslat az ODT-től érkezik. Mivel a döntés miniszteri kézben van, ezen utólag változtatni nem nagyon lehet. A jelenlegi rendszerrel az intézmények így saját magukat kötik meg.
Csernoch László (DE): A kérdés az, hogy egy egyetem átadhat-e helyet egy másik egyetemnek, ha nem tudja felhasználni a keretszámát.
Dormány Dániel (ITM): A fenntartó szempontjából ez irreleváns, a minisztériumnak mindegy, hogy melyik intézménynek adja oda a pénzt.
Benyó Zoltán (SE): A jelenlegi mechanizmus nem teszi lehetővé a férőhelyek optimális kihasználását. Annak a módját kell megtalálni, hogy ahol biztosan betöltetlen hely marad, ott lehetőség legyen a maradványt felajánlani, hátha lesz rá jelentkező.
Gálfi Péter (ÁTE): Lehetne valamiféle puffer kapacitás, amire az intézmények jelentkezhetnének. Nem látható előre, hogy egy adott évben milyen lesz az érdeklődés. Tavaly az ÁTE pontosan fel tudta tölteni a keretet, ebben az évben négy alkalmas jelentkezőt is el kellett utasítani, mert nem volt elegendő hely. A felvételi eljárások lebonyolítása után, de még a tanév kezdete előtt felmérhetné az ODT a plusz igényeket, amely alapján a puffer elosztható lehetne.
Csernoch László (DE): Az ODT-nek előző év őszén meg kell adnia a minisztérium felé, hogy melyik intézményen mekkora keretet javasolunk. A felvételik januárban, illetve júniusban történnek. Az, hogy végül hány helyet tudnak betölteni, júliusban, vagy pótfelvételik esetén augusztus végére derül csak ki.
Rádli Katalin (ITM): Megérett arra az idő, hogy ezt az eljárásrendet újragondoljuk. Az előző évben is volt változás, hiszen a 2020. évi keret meghatározásakor már nem került rögzítésre, hogy az intézményi keretszámnak milyen a megosztása a két finanszírozási kategória között. A törvény csak a 2000 fős maximumot rögzíti, illetve azt, hogy az ODT feladata az elosztás elveinek a meghatározása. Az intézmények közötti átadásnak nincs jogszabályi akadálya. A szervezett átcsoportosításokhoz azonban meg kell oldani azt, hogy időben láthatók legyenek a betöltési adatok.
Gálfi Péter (ÁTE): Jelzi, hogy az ÁTE az idén fel tudna használni négy plusz helyet.
Rádli Katalin (ITM): Nincs akadálya, hogy felvegyék a plusz négy főt, amennyiben van olyan intézmény, ahol marad betöltetlen hely, amit át tud adni.
Csernoch László (DE): Jelenleg ezt megtudni csak az egyetemek egymás közötti kommunikációjával lehetséges. Általánosabb megoldás lehetne, ha az egyetemek a nyáron megadnák, hogy hány betöltetlen helyük maradt, illetve hány további jelentkezőt tudnának még felvenni. Ezt követően egy nyár végi ODT ülésen meg lehetne állapodni, hogy ki, kinek, hány helyet ad át, majd jóváhagyásra beterjeszthetnénk a minisztériumnak az átcsoportosításokat.
Rádli Katalin (ITM): A minisztérium nyitott egy ilyen megoldásra, kéri a pontos eljárásrend kidolgozását.
Dormány Dániel (ITM): A finanszírozás a hallgatóhoz van rendelve, ahhoz az intézményhez kerül, ahol a hallgató beiratkozik. Néhány hallgató intézmények közötti átvétele esetén sem kell előirányzatot módosítani, az elszámolás a tényleges hallgatói létszám alapján utólag történik.
Kilár Ferenc (PTE): A második kérdésünk pontosan ehhez kapcsolódott. Egy állami ösztöndíjas hallgató másik intézményből történő átvételével a finanszírozás is megy-e a hallgatóval, kell-e ezt előzetesen engedélyeztetni.
Dormány Dániel (ITM): Szükségtelen az előzetes engedélyeztetés, a hallgató kapja a finanszírozást, pontosabban az az intézmény, ahol a hallgató be van jelentkezve az adott félévre.
Gálfi Péter (ÁTE): Az intézmények közötti keretszám átadásnak szeptember 1-ig kell megtörténnie?
Csernoch László (DE): Pontosabban október 15-ig, a statisztika időpontjáig kell megtörténnie a beiratkozásnak.
Varga Zsolt (ODT): A finanszírozás ahhoz az intézményhez megy, ahol az állami ösztöndíjas hallgató október 15-én aktív féléven van.
Kékesi Tamás (ME): Mivel augusztusban még pótfelvételik vannak, ezért az intézmények későn tudják pontosan megadni azt, hogy hány helyük maradt betöltetlen.
Csernoch László (DE): A hallgatók szempontjából is vizsgálni kell a problémát, nekik is érdekük, hogy a sorsukról minél hamarabb döntés szülessen. Ugyanakkor szeptember előtt nem tudhatjuk pontosan, hogy hány főt sikerült felvenni. Az pedig további kérdés, hogy a felvettek közül hányan fognak beiratkozni. Olyan megoldást valószínűleg nem lehet találni, ahol a férőhelyek betöltése 100 százalékos. Ha egy intézmény már júliusban látja, hogy a 150 helyéből csak 80-at tudott betölteni és a pótfelvételin sincs esélye húsznál több új jelentkezőt találni, akkor 30 helyet már júliusban nyugodtan felajánlhat a többi intézménynek.
Varga Zsolt (ODT): A hosszabb távú megoldás, ha a doktori képzésnek is létrehozzuk a maga felvi.hu-ját, azaz a doktori felvételinek is lesz egy olyan központi rendszere, amelyben látszik, hogy melyik intézményben hány jelentkező van, ebből mennyit találtak alkalmasnak, mert csak ezek ismeretében hozhat végleges döntést a keretelosztásról az ODT.
Csernoch László (DE): Akik korábban voltak dékánok, ismerik, hogy hogyan történik a vonalhúzás. Lehet valami hasonlóban gondolkodni, de nem feltétlenül a felvi rendszerén belül, erre a doktori.hu is alkalmassá tehető.
Dormány Dániel (ITM): Ha a doktori.hu-n keresztül történik a jelentkezés és ott az iskola vagy a doktori tanács bejelöli, hogy felvette vagy sem, akkor egyszerűen és hamar összeállhat a teljes kép.
Marton József (ODT): Megoldható lehet egy ilyen fejlesztés, de nyilván nem a most már zajló vagy már le is zárult felvételi időszakban.
Csernoch László (DE): Először az adatbázis jelenleg zajló fejlesztését kell lezárni. Amikor az új program már megbízhatóan működik, akkor érdemes csak új projektbe kezdeni.
Kilár Ferenc (PTE): Az utolsó kérdése, hogy a törvénymódosítás meg fog-e időben születni ahhoz, hogy jövőre már ne legyen gond a végzősök jogviszonyával? Ugyancsak sürgető lenne a doktori értekezés benyújtási határidejének módosítása a korábban elhangzottak szerint. Egy további kérdés, hogy mi történik azzal, aki nem adja be a kész értekezését a megadott határidőn belül, azaz a komplex vizsgától számított három éven belül?
Csernoch László (DE): Az utóbbi kérdésre egyértelműen az a válasz, hogy csak egy új képzés keretében, akár egyéni felkészüléssel van lehetőség a fokozat megszerzésére.
Rádli Katalin (ITM): A törvénymódosítási javaslat már elkészült, amely egyrészt a 108. §-ban módosítja a félév definícióját a doktori képzésre vonatkozóan, másrészt az 59. §-ban a jogviszony megszűnésénél is pontosítják az augusztus 31-i dátumra.
Gingl Zoltán (SzTE): Lenne egy javaslatuk, amely egyrészt az MD-PhD témaköréhez kapcsolódik, másrészt a felvételi keretszámok kihasználásához. Többször szóba került már, hogy a rezidenseknek nem megengedett teljes idejű, állami ösztöndíjasként bekapcsolódni a doktori képzésbe. Az elképzelésük szerint a doktori képzésben is elérhetővé kellene tenni a graduális képzésben létező állami részösztöndíjat, ami egyfajta félállásként lenne elérhető a rezidensek számára. Nagyon hasznos lenne, ha az egyetem a saját keretszáma terhére dönthetne úgy, hogy bizonyos kör számára, kiválósági alapon fél ösztöndíjakat adhatna.
Rádli Katalin (ITM): A minisztérium több esetben is állásfoglalást adott ki arra vonatkozóan, hogy az egyetemek nem korlátozhatják a hallgatói jogviszony melletti munkaviszonyt, azaz nem tilthatja meg az állami ösztöndíjas hallgatónak, hogy akár teljes munkaidőben munkát vállaljon.
Csernoch László (DE): A rezidensekkel kapcsolatban a probléma fordítva van, az ÁEEK, mint munkáltató, nem járul hozzá ahhoz, hogy a rezidensek munkaviszony mellett teljes idejű doktori képzésben vegyenek részt. Csak akkor lehet teljes idejű, nappalis hallgató, ha rezidensként félállású, akkor viszont a rezidens időszak kétszer olyan hosszú. Kéri Gingl Zoltánt, hogy készítsenek szöveges javaslatot, amelyet a következő ülésen részletesen tárgyalhat a tanács.
Kékesi Tamás (ME): A második nyelv ismeretének igazolásával kapcsolatban kérdezi, hogy mi fogadható el?
Csernoch László (DE): A jogszabály nyelvismeretet ír elő, nem nyelvvizsgát, a doktori kormányrendelet szerint pedig az egyetem doktori szabályzatában, illetve a doktori iskola működési szabályzatában kell rögzíteni a nyelvismeret igazolásának a módját.
kmf.
lejegyezte: Varga Zsolt jóváhagyta: Csernoch László
titkár elnök
Hitelesítők:
Padisák Judit Korányi András
PE EHE