Jegyzőkönyv
az Országos Doktori Tanács üléséről
ideje: 2019. november 22.
helyszín: SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)
jelen vannak: a Tanács tagjai és meghívottjai jelenléti ív szerint
30 szavazati jogú tag közül 26 van jelen, a tanács határozatképes.
Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Csépe Valéria MAB elnököt, Borhy László MRK társelnököt és Rádli Katalin főtanácsost az ITM képviseletében
Bejelentette, hogy több intézményben is új elnöke van a doktori tanácsnak, bemutatta az új tagokat az ODT-ben: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről Nyulászi László; az Evangélikus Hittudományi Egyetemről Korányi András; a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről Papp Tekla; a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről Bándi Gyula; a Semmelweis Egyetemről Benyó Zoltán. A Doktoranduszok Országos Szövetsége is új elnököt választott, 2020. január 1-től Molnár Dániel vezeti a DOSz-t. A korábbi ODT tagoknak megköszönte eddigi munkájukat, külön is Mihály Györgynek, aki 2011-13 között elnökként, azóta pedig tiszteletbeli elnökként segítette a testületet.
Kérte, hogy a jelenléti íven a tagok a lakcímüket is írják be.
Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:
Az ülésről kimentette magát: Kutnyánszky Csaba (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem), Várkonyiné Kóczy Annamária (Óbudai Egyetem), Stőhr Lóránt (Színház és Filmművészeti Egyetem) és Kóczy T. László (Széchenyi István Egyetem).
Helyettessel képviselteti magát:
Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Slachta Krisztina
Mezey Barna (Eötvös Loránd Tudományegyetem) helyett: Darázs Lénárd
Romsics Ignác (Eszterházy Károly Egyetem) helyett: Kalmár János
Enyedi Zsolt (Közép-európai Egyetem) helyett: Nagy Éva Katalin
Bándi Gyula (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) helyett: Czilli Máté
Szabó Péter (Doktoranduszok Országos Szövetsége) helyett: Csonka Diána
Csernoch László javaslatot tett a jegyzőkönyv hitelesítőire, a szavazatszámláló bizottság tagjaira, majd kérte a napirend elfogadását.
1/2019. (XI. 22.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Papp Tekla - NKE, Benyó Zoltán - SE, 26 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámláló bizottságot (Varga Zsolt, Vida Mária - ODT, 26 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (26 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
1. Elnöki beszámoló
Csernoch László (DE): Tájékoztatta a Tanácsot, hogy a felsőoktatással együtt az ODT „gazdája” is az Innovációs és Technológiai Minisztérium lett. Június 6-án egyeztetésre került sor Horváth Zita helyettes államtitkár asszonnyal. Több téma is napirendre került. Ezek közül az első a nyelvvizsga kérdése, amivel kapcsolatban a kormányrendelet módosítása július 30-án már meg is jelent. 2020 január 1-i hatállyal módosulnak a nyelvismerettel, illetve annak igazolásával kapcsolatos szabályok. A részletes szabályokat az intézményi doktori szabályzatnak, illetve a doktori iskola működési szabályzatának kell tartalmaznia. A kormányrendeletből kikerül a középfokú nyelvvizsga előírása. További változás - amely augusztus 1-től már hatályba is lépett -, hogy a doktori szinten is érvényesíteni lehet a fogyatékossággal kapcsolatos mentességeket, azaz a szakértői véleményben megállapított fogyatékosság típusától függően lehet könnyítéseket meghatározni. A megbeszélésen ígéret hangzott el arra vonatkozóan, hogy a képzési támogatás emelkedni fog, erre vonatkozóan még nincs jogszabályban is megjelent döntés. Ismételten téma volt azon személyek jogviszonyának rendezése, akik a doktori képzést befejezték, abszolutóriumot szereztek, de még a fokozatszerzés nem történt meg (korábban doktorjelöltek). Ez a téma különösen a stipendiumos hallgatók szempontjából égető, hiszen nekik a magyarországi további tartózkodásukhoz jogalapra van szükség. A végleges megoldás ebben a kérdésben még nem született meg. A doktori adatbázisról is szó volt, a cél az, hogy az adatbázis jogszabályban megjelenített, közhiteles adatbázissá váljon. Két alkalommal, október 9-én és október 30-án is személyes megbeszélésre került sor Bódis József államtitkár úrral. Az előző témákon túl az egyeztetés kiemelt témája a szakorvos képzés és a doktori képzés párhuzamos végzésének módja volt. Jelenleg a PhD hallgató, mint minden más hallgató is, a képzése mellett munkát vállalhat. Az orvosok esetében ez elsősorban a rezidens képzést jelenti, amely egy olyan munkaviszony, ahol a munkáltató az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. Az ÁEEK állásfoglalást adott ki, mely szerint nem támogatja a nappali (állami ösztöndíjjal támogatott) PhD tanulmányok mellett a rezidensek teljes munkaidős foglalkoztatását. November 15-én doktori képzési kerekasztal beszélgetésre került sor az NKE-n. Több érdekes kérdés is szóba került, ezek közül kiemelhető az egyéni felkészüléssel történő fokozatszerzés. A jogtudományi területen mai napig gyakorlat, hogy nagy szakmai tapasztalattal, tudományos munkássággal rendelkező bírókat, ügyészeket, ügyvédeket a négyéves képzésbe terelnek, nem élnek az egyéni felkészülés lehetőségével. A korábbi tudományos munkásság alapján nemcsak a minimális 120 kreditet, hanem annál többet is el lehet ismerni. Végül, de nem utolsó sorban a doktori fokozatszerzési sikerdíjról. Eddig úgy értelmeztük a vonatkozó törvényi előírást, hogy a 400 ezer forintos egyszeri juttatás csak azoknak jár, akik az új típusú doktori képzésben állami ösztöndíjasként szereznek abszolutóriumot, majd határidőre, a komplex vizsgát követő három éven belül benyújtják az értekezésüket és sikeresen meg is védik azt. Az ITM részéről olyan állásfoglalás jutott el több egyetemhez, hogy minden, az új típusú doktori képzésben részt vevő és sikeresen fokozatot szerző (volt) hallgatót megillet a 400 ezer Ft-os egyszeri juttatás, amibe beletartoznak az önköltséges (például stipendiumos) és egyéni felkészülésű hallgatók is.
Rádli Katalin (ITM): Megerősíti az elhangzottakat azzal a kiegészítéssel, hogy természetesen csak a határidőn belül, a komplex vizsgát követő három éven belül benyújtott értekezések esetén.
Csernoch László (DE): Ezeket a 400 ezer forintokat az egyetemek fizetik ki, majd az éves elszámolás keretében a minisztériumtól megkapják ezeket az összegeket.
Benyó Zoltán (SE): Kifizethető ez a sikerdíj ösztöndíjként úgy is, hogy az adott fokozatszerző nincs hallgatói jogviszonyban?
Rádli Katalin (ITM): Az Nftv. szerint hallgatói juttatásnak minősül, az Szja törvény 1. számú melléklete szerint a doktori fokozatszerzésre tekintettel kifizetett juttatás összege adómentes.
Mihály György (BME): Az elnöki beszámolóban több olyan téma is előkerült, amely aktuális és amellyel az ODT-nek is foglalkoznia kell. A nappali tagozatos, ösztöndíj melletti munkavállalás más területen is felmerül. A doktori kormányrendelet szerint a doktori képzéshez kapcsolódóan megállapodás köthető az egyetem és a hallgató között. Ebben rögzíthető, hogy az egyetem mit vár el a doktorandusztól, heti hány órát, hol és hogyan köteles eltölteni. Ez a fajta megállapodás az adatkezelés szempontjából is fontos lehet, hiszen ebben olyan időszakra is beszerezhető a hozzájárulás az adatkezeléshez, amikor már a hallgatói jogviszony nem áll fenn. A kutatással kapcsolatos titoktartási kötelezettségekre is ki lehet térni a megállapodásban. A komplex vizsgát követő három éven belüli határidőt az értekezés benyújtására szigorúan kell venni. Aki elmulasztja a határidőt, csak egy új képzés, egy új eljárás keretében nyújthatja be és védheti meg az értekezését.
Csernoch László (DE): A hallgató jogát a munkavállalásra természetesen úgy kell érteni, hogy az nem mentesíti a hallgatói kötelezettségeinek teljesítése alól.
Benyó Zoltán (SE): A képzés második két évében lehetőség van a hallgatói jogviszonyt két félévre szüneteltetni. Meghosszabbítja-e ennek a halasztásnak az időtartama az értekezés benyújtására megszabott három éves határidőt?
Csernoch László (DE): Önmagában a halasztás nem hosszabbítja meg a határidőt, de különös méltányolást érdemlő esetekben a határidő legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
Csépe Valéria (MAB): Az MTA esetében is több évbe került, mire sikerült elérni, hogy a gyermek(ek) szülése haladékot adjon bizonyos pályázatoknál, illetve egyéb határidőknél.
Varga Zsolt (ODT): Az Nftv. 53. § (4) bekezdése szerint „ a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. ” A törvényben a hallgatói jogviszony szüneteltetésénél az is le van írva, hogy ilyen esetek a szülés, a betegség és egyéb, a hallgató önhibáján kívüli váratlan ok.
2. A 2020. évi felvételi keretszám intézmények közötti elosztása
Csernoch László (DE): Mielőtt a 2020. évi keretszám elosztásáról beszélünk, érdemes áttekinteni az adatokat a 2019-es keretek felhasználásáról. Szeptemberben az intézményektől kértünk adatokat, amelyek összesítését táblázatos formában a honlapon is láthatták. Összességében 258 hely maradt betöltetlen, gyakorlatilag teljes egészében a magasabb finanszírozású, agrár-műszaki-orvos-természet területen. Ebből is következően a határon túliaknak fenntartott 30 helyre is gyér volt az érdeklődés, a 30 helyből összesen 8-at sikerült betölteni. Mivel a határon túliak pályázhatnak az 1970 helyre is, így a 30 fős külön keret fenntartása egyre kevésbé indokolt. Voltak bizonyos anomáliák az adatszolgáltatásban, így az adatok értelmezése nem mindig egyértelmű. Nem mindenhol létezik nyilvántartás arra vonatkozóan, hogy ki jelentkezik állami ösztöndíjas helyre és ki önköltségesre. Kéri az intézményeket, hogy a felvételi jelentkezéseknél ez legyen egyértelmű. Mivel jogszabályi korlát már nincs arra vonatkozóan, hogy milyen arányban lehet a két finanszírozási kategóriát feltölteni, az intézményeknek (ahol mindkét kategóriában folyik doktori képzés) át kell gondolniuk, hogy hogyan osszák fel az intézményi keretszámot. A 2019. évi tapasztalat az volt, hogy minden átcsoportosítási kérelem a bölcsészet-társadalom irányába érkezett. Ezért az ITM felé csak arra teszünk idén javaslatot, hogy mennyi legyen az intézményi keretszám, de annak belső felosztását az intézményekre bíznánk. Az algoritmus alapján elkészítettük a számítást a 2020 évi keretre, a számítás és annak eredménye elérhető volt a honlapon. Nagyobb (11-11 fős) növekedés két intézménynél (Szeged, Semmelweis) lenne, de Szeged esetében idén is betöltetlen maradt 80 hely. Több intézménynél csökkenne most a keretszám. Vannak olyanok, ahol ez a csökkenés nem okozna gondot, hiszen idén is betöltetlen helyük volt (például a BME illetve a PTE). Ugyanakkor nem lenne szerencsés, ha olyan intézményeknél csökkenne a keretszám, ahol fel tudják tölteni a helyeket. A Debreceni Egyetem 2 fős növekményét mindenképpen felajánljuk ilyen kompenzációra. Kérdés, hogy a Semmelweis és a Szegedi Tudományegyetem tud-e hasonló felajánlással élni?
Benyó Zoltán (SE): Bár a Semmelweis Egyetem fel tudta idén tölteni a keretszámot és vélhetően a plusz 11 helyre is lenne elegendő jelentkező, nyitottak arra, hogy négy helyet felajánljanak kompenzációra. Csak olyan egyetemeknek érdemes korrekció keretében plusz helyeket adni, ahol várhatóan be is tudják tölteni azokat.
Vécsei László (SzTE): Mielőtt felajánlást tenne, szükség lenne előzetes egyeztetésre.
Kőnig Frigyes (MKE): A művészeti egyetemek elnökségi képviselőjeként kéri, hogy ne csökkenjen a keretszámuk az előző évhez képest, hiszen így is igen jelentős náluk a túljelentkezés.
Tillmann József (MOME): Egyetért Kőnig Frigyes hozzászólásával, kéri a művészeti egyetemek keretszámát a tavalyi évivel azonos értékekre meghatározni.
Csernoch László (DE): Azt szeretné elérni, hogy az esetleges csökkenés egyik egyetemnél se legyen egy főnél nagyobb mértékű (kivéve a BME és a PTE). Ehhez összesen 7 hely átcsoportosítására lenne szükség (az EKE, ME, MKE, MOME, NKE, SOE és a PPKE javára 1-1 hely), amelyhez a Debreceni Egyetem részéről felajánlott két helyet.
Kilár Ferenc (PTE): A PTE valóban nem töltötte be az összes helyet, de keresztfélévben (2020. februártól) a helyek egy részét szeretné felhasználni.
Benyó Zoltán (SE): Ki kellene alakítani egy olyan mechanizmust, amelynek segítségével az egyes intézményekben fel nem használt keretszámokat át lehetne irányítani oda, ahol lenne rá megfelelő színvonalú kereslet. A Semmelweis Egyetem fel tud ajánlani 4 helyet a növekményéből a kompenzációra.
Vécsei László (SzTE): Bizonytalanságot okoz az elnöki beszámolóban már említett rezidensek helyzete. Ha a további egyeztetések azt fogják eredményezni, hogy a teljes munkaidejű rezidensek is bekapcsolódhatnak az állami ösztöndíjas képzésbe, az jelentős mértékben megnövelheti a jelentkezők számát. Ezzel együtt a SzTE nevében felajánlja a hiányzó egy helyet a kompenzációra.
Csernoch László (DE): Az ITM képviselőjétől kérdezi, hogy van-e arra lehetőség, hogy a 2019-es keretszámból - a keresztféléves felvételik lebonyolítása után is megmaradt - helyeket utólag átcsoportosítás intézmények között.
Rádli Katalin (ITM): A 2000 helyen belül elvileg lehetséges, az elszámolás úgyis mindig utólagos a ténylegesen betöltött létszámok alapján.
Csernoch László (DE): A keresztféléves felvételi eljárások lezárása után újra bekérjük az adatokat, amelyek alapján a következő ülésen áttekintjük a betöltetlenül maradt helyek számát és javaslatot teszünk esetleges átcsoportosításra.
Kékesi Tamás (ME): A Miskolci Egyetem eddig úgy járt el, hogy csak akkor vett fel keresztfélévben állami ösztöndíjas helyre doktoranduszt, ha kilépés miatt hely szabadult fel.
Csernoch László (DE): Keresztféléves képzésre minden betöltetlen helyre lehet felvételt hirdetni.
Nyulászi László (BME): A keretszám naptári évre vagy tanévre vonatkozik? Ha a 2019/2020 tanév második félévére még a 2019 évi keret terhére hirdetünk felvételt, akkor az utóbbi a helyzet.
Csernoch László (DE): A korábbi években az egyetemek mindig felhasználták a keretszámukat a szeptemberrel induló képzésekre, így keresztféléves felvételt csak a következő évi keret terhére tudtak meghirdetni. Most annyiban más a helyzet, hogy betöltetlen helyek maradtak, így azok is rendelkezésre állnak.
Rádli Katalin (ITM): Nem írja elő jogszabály, hogy az egyetemek csak szeptemberi kezdéssel használhatják fel a keretszámukat. Annyi az előírást, hogy közzé kell tenni a felvételi felhívást.
Varga Zsolt (ODT): Az egyetemek gazdálkodhatnak a keretszámukkal. Azokat a helyeket, amelyeket megkaptak, bármikor betölthetik.
Mihály György (BME): A felszabaduló és a betöltetlen helyek között az a különbség, hogy a felszabaduló helyek nem nyolc félévre szólnak, hanem csak annyira, amennyit a kilépett hallgató nem használt fel.
Csernoch László (DE): Egy ösztöndíjas hely állami finanszírozása nyolc félévig tart.
Kékesi Tamás (ME): A finanszírozást végső soron a FIR-be lejelentett aktív hallgatói létszám alapján kapja meg az egyetem.
Kilár Ferenc (PTE): Pécsett még sosem hirdettek keresztféléves felvételt. Az elhangzottak szerint a felszabaduló helyekkel az egyetem gazdálkodhat, azaz a felszabaduló állami ösztöndíjas helyekre áttehet az egyetem olyan hallgatókat, akik addig önköltségesek voltak.
Csernoch László (DE): Így van. Egy konkrét példával: ha egy állami ösztöndíjas hallgató négy félév után úgy dönt, hogy befejezi a képzést, vagy nem teljesíti a komplex vizsgát, a helyére kerülhet egy másik, addig önköltséges hallgató, aki sikeresen teljesítette a komplex vizsgát. Így az ösztöndíjas hely be lesz töltve, az egyetem továbbra is megkapja az állami támogatást.
Mihály György (BME): Akár egy egyéni felkészülő is kerülhet egy így felszabaduló állami ösztöndíjas helyre?
Csernoch László (DE): Igen.
Rádli Katalin (ITM): Az egyéni felkészülő is hallgatói jogviszonyba kerül, nem zárja ki semmi, hogy állami ösztöndíjas legyen, ha az egyetemnek van felszabadult helye. Természetesen csak maximum négy félévre lehet ösztöndíjas és a magasabb összegű, 180 ezer forintos ösztöndíjat kell kapnia.
Csonka Diána (DOSz): A keresztfélévre felvett hallgatónak is a negyedik félév végén kell komplex vizsgát tennie.
Csernoch László (DE): Igen, viszont a finanszírozásra figyelnie kell az egyetemnek. Az állami ösztöndíjas helyre felvett hallgató természetesen nyolc félévre jogosult az ösztöndíjra, de az egyetemnek kell felelősen úgy gazdálkodnia a keretszámával, hogy ennek forrása rendelkezésére álljon. Ha egy keresztféléves hallgató már a harmadik féléve végén komplex vizsgázik (ehhez persze meg kell szereznie a 120 kreditet), akkor a következő félévtől már a magasabb ösztöndíjra lesz jogosult.
Rádli Katalin (ITM): A törvény szerint a doktori képzés négyéves és a második év végén kell komplex vizsgát tenni. De ez csak a maximális időtartam, emellett a kreditrendszer lehetővé teszi, hogy aki hamarabb összegyűjti a szükséges krediteket, az hamarabb is komplex vizsgázhat. Ugyanez igaz a második szakaszra is, aki hamarabb megszerzi az összesen 240 kreditet, kérheti az abszolutóriumot korábban is, mint a negyedik év vége.
Csernoch László (DE): A képzési terveknek kell azt tartalmazniuk, hogy mit kell teljesítenie a hallgatónak a kreditekért. Visszatérve a keretszámhoz szavazásra teszi fel azt a javaslatot, mely szerint a számított és előzetesen kiküldött előterjesztés úgy módosul, hogy a keretszám a DE esetében 2 hellyel, a SE esetében 4 hellyel, míg a SzTE esetében 1 hellyel csökken, míg az EKE, ME, MKE, MOME, NKE, SOE és a PPKE keretszáma 1-1 hellyel nő.
2/2019. (XI. 22.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a 2020 évi állami ösztöndíjas felvételi keretszám intézmények közötti elosztását (26 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
3. Az Országos Doktori Tanács vezető tisztségviselőinek megválasztása a 2020-2022 időszakra
Csernoch László (DE): Az ODT elnökségének megbízatása 2019. december 31-én lejár. A korábbi választások gyakorlatának megfelelően a legutóbbi ülésen jelölőbizottságot bíztunk meg Mihály György vezetésével, akit felkér a napirendi pont levezetésére.
Mihály György (BME): Az írásos előterjesztés szerepelt az ülés anyagai között. Tímár József professzor úrral közösen végezték el a munkát, megkérdezték a testület tagjait. Nagy számban érkeztek jelölések, ezeket összesíti az előterjesztés, amely szerint elnöknek Csernoch Lászlót, társelnöknek Benyó Zoltánt, alelnököknek pedig Várkonyiné Kóczy Annamáriát és Kőnig Frigyest javasolták. Ennek ismeretében többen voltak, akik bár előzetesen vállalták a jelöltséget, végül mégsem adtak be pályázatot. A felsoroltakon túl alelnöki pályázat érkezett be Korányi Andrástól is. Mivel több pályázat nem érkezett be így a lista bővítésére további nevekkel már nincs mód. Felkéri a pályázókat, hogy a vita idejére hagyják el a termet.
Varga Zsolt (ODT): A szavazásban majd természetesen részt vesznek ők is.
Mihály György (BME): A pályázatok mérlegelésénél célszerű figyelembe venni a tudományterületek egyensúlyát, illetve a különböző intézmény típusok reprezentálását az elnökségben. Mivel hozzászólás, észrevétel nem érkezett a pályázók is visszatérnek. Ismerteti a szavazás menetét: egy szavazólap kerül kiosztásra, amelyen az összes pályázó neve szerepel. Az kéri, hogy a pályázók szavazzanak magukra. Az elnök és a társelnök esetében 1-1 pályázó van, így ott igen-nem-tartózkodás lehetőségekből kell választani. Az alelnökök esetében három név szerepel, amelyek közül maximálisan két név mellé kell X-et tenni. A titkos szavazás lebonyolítása után ismerteti a szavazás eredményét.
3/2019. (XI. 22.) sz. határozat:
Az ODT Csernoch Lászlót elnökké választotta a 2020-2022 időszakra (25 igen, 1 nem, 0 tartózkodás).
4/2019. (XI. 22.) sz. határozat:
Az ODT Benyó Zoltánt társelnökké választotta a 2020-2022 időszakra (26 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
5/2019. (XI. 22.) sz. határozat:
Az ODT alelnökké választotta a 2020-2022 időszakra Kőnig Frigyest (23 szavazat) és Korányi Andrást (15 szavazat).
Mihály György (BME): Várkonyiné Kóczy Annamária 13 szavazatot kapott. Valamennyi megválasztott tisztségviselőnek gratulál és jó munkát kíván.
Csernoch László (DE): A maga és a megválasztott elnökség tagjai nevében megköszöni a támogatást.
4. A MAB új doktori iskola akkreditációs eljárásrendje
Csernoch László (DE): A MAB a doktori iskolák vizsgálatára 2019 szeptemberétől új eljárásrendet vezetett be. A minőség biztosításáért az intézmény, a doktori iskola felel; a MAB feladata annak vizsgálata és értékelése, hogy a doktori iskola a saját maga által meghatározott célok elérésének érdekében milyen minőségbiztosítási rendszert működtet. A MAB a következő eljárások keretében végzi a doktori iskolák minőségellenőrzését: a) Már működő doktori iskolák esetében ötévente minőséghitelesítési eljárás a felsőoktatási intézmény kérésére; b) Új doktori iskola létesítésekor, illetve már működő doktori iskola új tudományággal történő bővítésekor szakértői vélemény megfogalmazása a közigazgatási eljárásban az Oktatási Hivatal felkérésére. A MAB korábbi akkreditációs elvárásai, szakmai bírálati szempontjai már csak a 2019. augusztus 31. előtt elindított eljárásokban érvényesek. Ennek értelmében a doktori iskola vezetőjére, törzstagjaira, témavezetőire vonatkozó elvárásokat - a doktori kormányrendeletben meghatározott minimum feltételeken túl - a felsőoktatási intézmény doktori tanácsának, illetve a doktori iskolának kell meghatároznia. Jelenleg zajlanak a pilot eljárások. A 2019. november 30-i határidővel akkreditációra jelentkező doktori iskolák (akiknek akkreditációja 2019. december 31-ig lejár vagy nem rendelkeznek érvényes akkreditációval) esetében az akkreditációs eljárás már az új eljárásrend szerint történik. Az új eljárásrend, az önértékelési szempontrendszer és az eljárás díjszabása a MAB honlapján elérhetők. Az Országos Doktori Tanács abban tud az intézmények, illetve a doktori iskolák segítségére lenni, hogy javaslatokat fogalmaz meg minőségi elvárásokra, minőség célokra. Vannak olyan vélemények, hogy a doktori képzés minőségét a fokozatot szerzett hallgató tudása fémjelzi. Hasonlatként - bár minden hasonlat sántít is egy kicsit - felhozható az autógyártás. Természetesen ott is az a fontos, hogy az elkészült autó jól működjön, meghatározott távolság megtételére legyen képes hiba nélkül. Ez nem jelenti azt, hogy a gyártás során ne kellene megnézni az egyes folyamatokat, vagy az egyes alkatrészek minőségét. A mi esetünkben is erről van szó. Nem elég elvárás az, hogy csak annak adunk doktori fokozatot, aki ezt kiérdemelte. Azt a folyamatot is vizsgálni kell, amellyel a hallgató eljut a fokozatszerzésig. A beszélgetés végén javaslatot fog majd tenni általános minőségcélok és indikátorok megfogalmazására. Az lenne a helyes út, ha ezek után az intézmények doktori tanácsai is kidolgoznák, elfogadnák a maguk elvárásait, amelyek alapján végül a doktori iskolák is saját minőségcéljaik mentén működhetnének tovább. Ezeket a minőségcélokat és indikátorokat rendszeresen, célszerűen évente értékelni kell. Ez az úgynevezett PDCA (plan-do-check-act) ciklus: tervezzük meg a munkánkat (minőségcélok), dolgozzunk, ellenőrizzük, hogy elértük-e a kitűzött célt, majd kiértékelés után határozzuk meg, hogy mit kell változtatni, módosítani, javítani. Megdöbbentőnek tartja azt a napokban megjelent írást, amely a most induló új akkreditációs eljárás kapcsán azt az állítást fogalmazza meg, hogy megkezdődött a doktori iskolák lezüllesztése. A cikk számos tévedést, pontatlanságot, hibás állítást tartalmaz, amelyből szintén hibás következtetéseket von le. Az ODT feladata és felelőssége, hogy olyan útmutatást adjon a minőségirányításban, amely a jövőben is biztosítéka lesz a színvonal megőrzésének.
Csépe Valéria (MAB): Az ENQA közgyűlése 2018 októberében hagyta jóvá a MAB ötéves akkreditációját, amely teljes körűen, részletesen vizsgálta a MAB működését, eljárásait. A MAB 2019 áprilisában felvételt nyert az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (EQAR). Ezeket a híreket a sajtó alig hozta le, a pozitív hírek kevéssé érdekesek. A MAB az ESG rendszert működteti, amelyet folyamatosan finomítanak. Ilyen eljárás keretében történik az intézményi akkreditáció is, önértékelés alapján vizsgálják, hogy hogyan működik az intézményi minőségbiztosítási rendszer. Az elmúlt három évben ezen elvek mentén újultak meg az eljárások, felváltva a korábbi, alapvetően „csendőr” jellegű szerepet. Az új felfogás szerint a MAB inkább támogató, tükröt tartó szerepet tölt be. Fontos szerepe van a nemzetközi tanácsadó testületnek, amely minden évben értékeli a MAB munkáját és ajánlásokat is megfogalmaz. Ezek az ajánlások elérhetők a honlapon is. A doktori iskolák új akkreditációs eljárásának kidolgozása egy hosszú folyamat volt, amelyben a MAB összes szakbizottsága és maga a testület is részt vett, a dokumentumokat több körben véleményezték, finomították. Májusban egy „stakeholder” konferenciát is tartottak Pécsett, ahol az érintettek véleményét is kikérték. A korábbi eljárásban a jogszabályoknak való megfelelést vizsgálták, amely nem feladata a MAB-nak. Ez a felsőoktatási intézmény feladata, az intézmény vezetőjének a felelőssége. Az elnök úr által említett cikk tele van tárgyi tévedésekkel, amelyekről táblázatos kimutatást készítettek. Az újságíró, aki a cikket jegyzi, előzetesen egy 15 kérdésből álló listát küldött a MAB-nak egynapos válaszadási határidővel. A rövid határidő és a kérdésekben már megfogalmazott prejudikációk miatt úgy döntöttek, hogy nem küldenek választ. Amennyiben az ügy tovább eszkalálódik, megfelelő fórumokon fognak szakmailag megalapozott választ adni. Az egyetemi tanári bírálati rendszer annyiban változott, hogy parametrizálták az értékelésnek azt a részét, amely eddig a leginkább elkent, szubjektív volt, nevezetesen a felsőoktatási tevékenység. Emellett a bírálati útmutatókat is tisztázták, pontosították. A doktori iskolák most zajló pilot akkreditációinak az a célja, hogy a gyakorlatban derüljön ki, hogy mit kell esetlegesen pontosítani, finomítani. Ahol rend van, ott nem kell nagytakarítást csinálni, amikor vendég jön. Az ötévenkénti akkreditáció egyfajta szabadságot ad, de felelősséggel is jár. A doktori kormányrendelet rögzíti a minimum feltételeket a törzstagok számára, összetételére vonatkozóan. A doktori iskolák korábbi minőségbiztosítási tervei nagyon heterogén dokumentumok voltak. Sokszor másfél oldalnyi, semmit mondó szövegekkel tudták le. Van olyan, tíz éve működő doktori iskola, ahol eddig 385 doktoranduszt vettek fel, jelenleg is van 50 aktív hallgató és eddig összesen 3 fő szerzett fokozatot. A 30 egyetem 172 doktori iskolája rendkívüli sokszínűséget mutat. A MAB külön Doktori Kollégiumot hozott létre, ők fogják értékelni a látogató bizottságok jelentéseit. Az akkreditáció eredménye lehet az öt évre szóló minőség hitelesítés, vagy egy későbbi monitorozást előíró feltételes akkreditáció az intézmény számára javasolt intézkedésekkel, vagy elutasítás. A MAB jelezni fogja az intézmény vezetőjének az akkreditációs eljárás során észlelt tapasztalatait, legyen szó akár az anyagi, infrastrukturális hiányosságokról, vagy a hallgatók hozzáféréséről az oktatási anyagokhoz. A MAB jelenleg felkészül arra, hogy 2020. január 1-től az európai regiszterbe is feltöltsék a határozatokat a szakindításokról, doktori iskolákról és az intézményekről egyaránt. Ez európai szintű nyilvánosságot biztosít majd. Bemutatja Mosolygóné Gödény Ágnest, a MAB titkárság igazgatóját.
Mosolygóné Gödény Ágnes (MAB): A doktori iskoláknak nem kell teljesen új minőségbiztosítási rendszert kidolgozniuk, hiszen minden doktori iskola egy élő, működő minőségirányítási rendszerrel rendelkező felsőoktatási intézmény keretében működik. A doktori iskoláknak érdemes tájékozódniuk, felvenniük a kapcsolatot az egyetemükön működő minőségbiztosítási szervezetekkel, tanácsokkal, felelősökkel. Nagy valószínűséggel már léteznek olyan mérések, értékelések, minőségcélok és indikátorok az intézményben, amelyet a doktori iskolák fel tudnak használni. A meglévő adatokat kell értékelni és ezeken túl megfogalmazni azokat a célokat, amelyek esetleg újak. Ha az ODT ajánlására fogalmaznak meg új célokat, indikátorokat a doktori iskolák, akkor ezeket pedig vissza kell csatornázni az intézmény általános minőségirányítási rendszerébe. A minőségirányításnak nagyon sokféle rendszere, modellje van. A felsőoktatásban európai szinten is az ESG az elfogadott, ezt a minőségértékelési szempont rendszert alkalmazza a MAB is. Az akkreditációra kötött szolgáltatási szerződésekben van egy olyan passzus, hogy konzultációra várják az intézményeket. A pilot eljárásokban ezzel a lehetőséggel eddig kevesen (23-ból öten) éltek, javasolja ennek a lehetőségnek a kihasználását. Jelenleg háromfős munkacsoport segíti a doktori iskolák akkreditációs eljárását (Gulyás Lelle, Zimányi Zsófia, Dányi Beatrix), ők külön email címen ( doktori@mab.hu ) is elérhetők.
Csépe Valéria (MAB): A MAB honlapján elérhetők az egyes eljárásokkal kapcsolatos jogszabályi előírások is olyan formában, hogy a linkek a jogtárban az adott napon hatályos szövegekre mutatnak, illetve a jogszabályi változások is nyomon követhetők.
Csernoch László (DE): Javasolja annak az elvnek az elfogadását, hogy az intézmények ne vegyenek fel hallgatókat olyan doktori iskolákba, amelyeknek nincs érvényes akkreditációja, vagy nincs folyamatban akkreditációs eljárása.
Kilár Ferenc (PTE): Előfordulhat olyan eset, hogy a doktori iskola rendelkezik ugyan akkreditációval, de idő közben kiesik egy-két törzstag és már nincsenek meg az előírt feltételek.
Csernoch László (DE): Az egyetem minőségbiztosítási rendszerének erre is ki kell terjednie.
Csépe Valéria (MAB): Mulasztásos jogszabályszegés, ha egy intézmény úgy működtet egy doktori iskolát, hogy annak nincsenek meg a jogszabályban előírt minimum feltételei.
Kékesi Tamás (ME): Ha egy doktori iskola akkreditációját a MAB megvonja, akkor ez ellen fellebbezéssel lehet élni, vagy lehet egy új eljárást indítani.
Csernoch László (DE): A javaslat az, hogy új hallgatókat ne vegyen fel addig az iskola, amíg a működése bizonytalan. Természetesen a bent lévő hallgatók képzését, fokozatszerzési eljárását továbbra is folytatni kell.
Mosolygóné Gödény Ágnes (MAB): Külön kell kezelni azokat az eljárásokat, amikor az Oktatási Hivatal által kirendelt szakértőként jár el a MAB (új iskola alapítása, illetve működő doktori iskola képzési területének kiegészítése új tudományággal) és az akkreditációs hatály meghosszabbítására irányuló eljárásokat. Az utóbbi esetben nincs fellebbezési lehetőség.
Csépe Valéria (MAB): Ha egy új doktori iskola létesítését a MAB nem támogatja, az Oktatási Hivatal nem jegyezheti azt be.
Csernoch László (DE): Javaslatot tesz minőség célokra. Az egyik cél lehet a hallgató elégedettségi vizsgálatok kitöltési arányának növelése a doktorandusz hallgatók körében. A hozzá tartozó mérőszám lehet a kitöltési arány százalékban, a célérték pedig 80%. Az elektronikus rendszereken keresztül ezt gyakorlatilag lehetetlen elérni, de papír alapon megvalósítható. Másik minőségcél lehet, hogy a doktori iskola valamennyi képzési nyelvén a szabályozó és tájékoztató dokumentumok elérhetősége arányának növelése a doktori iskola honlapján. Ebben az esetben a mérőszám a hozzáférhető dokumentumok aránya %-ban, a célérték pedig 100%. Indikátorokra is javaslatot tesz: az a dott tanévben határidőre fokozatot szerzett nappali tagozatos doktorandusz hallgatók száma a doktori iskolában (fő); nappali képzésben lévő azon hallgatók száma, akiknél a PhD/DLA dolgozat benyújtásának határideje az adott tanévben lejárt (fő). Természetesen számos további minőségcél és indikátor is megfogalmazható.
Benyó Zoltán (SE): Az oktatói munka hallgatói véleményezésével kapcsolatban kétséges, hogy elérhető-e a 80 százalék, az eddigi tapasztalatok szerint nem tűnik reálisnak. Nincsenek eszközök a hallgatók motiválására.
Mosolygóné Gödény Ágnes (MAB): A minőségbiztosításban alapvető elvárás a „fogyasztó” véleményének kikérése, annak értékelése. A megoldás keresésébe célszerű bevonni a doktorandusz önkormányzatokat. A tapasztalatok szerint a DOSz elnöksége felkészült a témában és rugalmasan állnak az ilyen feladatokhoz. Szabó Péter elnök úr a MAB konferencián is tartott előadást. Igyekeznek az intézményi önkormányzatokat is felkészíteni az ilyen feladatok megszervezésére.
Csernoch László (DE): Visszatérve a minőségcélokhoz: nem azt kell leírni, hogy mi az, amit tudunk, hogy képesek vagyunk elérni, hanem azt, hogy mit szeretnénk elérni. Erről szól a PDCA ciklus. Ha nem sikerül elsőre elérni a kitűzött célt, akkor meg kell vizsgálni az okokat, majd ennek alapján módosítani a végrehajtást.
Csépe Valéria (MAB): A DOSz képviselői ott vannak a MAB testületében, a szakbizottságokban és a látogató bizottságokban is. A tapasztalatok szerint felkészült fiatalokról van szó, akiket érdemes bevonni a munkába. Egészen más a motiváltság és az őszinteségi szint is, ha ezeket a véleményezéseket a doktorandusz önkormányzatok végzik.
6/2019. (XI. 22.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta az elnök által javasolt minőségcélokat és indikátorokat, ezek az ODT honlapján közzé lesznek téve (26 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
5. Egyebek
Csernoch László (DE): Az ODT ügyrendje szerint a titkár személyére az elnök tesz javaslatot. Javasolja, hogy a titkári feladatokat a jövőben is Varga Zsolt lássa el.
7/2019. (XI. 22.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással egyetértett Varga Zsolt megbízásával a titkári feladatok ellátására (26 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
kmf.
lejegyezte: Varga Zsolt jóváhagyta: Csernoch László
titkár elnök
Hitelesítők:
Papp Tekla Benyó Zoltán
NKE SE