Jegyzőkönyv
az Országos Doktori Tanács üléséről
ideje: 2019. február 22.
helyszín: SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)
jelen vannak: a Tanács tagjai és meghívottjai jelenléti ív szerint
30 szavazati jogú tag közül 28 van jelen, a tanács határozatképes.
Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Csépe Valéria MAB elnököt, Józsa János MRK elnököt, Rádli Katalin főtanácsost az EMMI képviseletében, valamint Birkner Zoltán NKFIH elnököt és Nikodémus Antal főosztályvezetőt az ITM képviseletében. Bejelentette, hogy a Pécsi Tudományegyetemen új elnöke van a doktori tanácsnak, így az ODT-ben a jövőben (is) Kilár Ferenc képviseli az egyetemet. A Budapesti Gazdasági Egyetem doktori iskoláját 2018. decemberében akkreditálta a MAB, az Oktatási Hivatal bejegyezte az új, 2019. szeptemberében induló doktori képzést. Így a BGE az ODT harmincadik tagja lett, az egyetemet Losoncz Miklós, a doktori tanács elnöke képviseli a Tanácsban.
Kérte, hogy a jelenléti íven a tagok a lakcímüket is írják be.
Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:
Az ülésről kimentette magát: Kőszeghy Miklós (Evangélikus Hittudományi Egyetem), Stőhr Lóránt (Színház- és Filmművészeti Egyetem), valamint Gazdag Ferenc FB tag.
Helyettessel képviselteti magát:
Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett Slachta Krisztina
Mezey Barna (Eötvös Loránd Tudományegyetem) helyett Szalay Péter
Romsics Ignác (Eszterházy Károly Egyetem) helyett Kalmár János
Kovács Melinda (Kaposvári Egyetem) helyett Romvári Róbert
Enyedi Zsolt (Közép-európai Egyetem) helyett Nagy Éva Katalin
Kutnyánszky Csaba (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) helyett Kovács Sándor
Padányi József (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) helyett Görbe Attiláné Zán Krisztina
Tímár József (Semmelweis Egyetem) helyett Benyó Zoltán
Toldi József (Szegedi Tudományegyetem) helyett Gingl Zoltán
Szabó Péter (DOSz) helyett Pónusz Róbert
Csernoch László javaslatot tett a jegyzőkönyv hitelesítőire, a szavazatszámláló bizottság tagjaira. Javaslatot tett a napirendi pontok sorrendjének módosítására, majd kérte a napirend elfogadását.
1/2019. (II. 22.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Mihály György - BME, Benyó Zoltán - SE, 28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámláló bizottságot (Varga Zsolt, Vida Mária, Tölgyesi-Lovász Krisztina - ODT, 28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
1. Elnöki beszámoló
Csernoch László (DE): A Parlament elfogadta és a Közlönyben is megjelent a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XC törvény, amelynek véleményezése szerepelt az előző ülésünk napirendjén. A legfontosabb, minket is érintő változás a keretszám emelése, amely már 2019. szeptember 1-től hatályos, ezért kell a mai ülésen is ezzel a témával foglalkoznunk. Az előzetesen meghirdetett ütemterv szerint 2018. november 1-én elindult az MTMT2. November 29-én megbeszélést tartottunk Holl Andrással, az MTA Könyvtár főigazgató-helyettesével. Megállapodtunk a szükséges fejlesztési megbízásról, amely lehetővé tenné az adatok átadását az MTMT2-ből doktori adatbázisba. Erről bővebben még lesz szó a mai ülésen. Az MTMT-ből még működik az átemelés, de ott már nem lehet frissíteni a listákat. Az EMMI kérésünkre jóváhagyta, hogy az adatbázis fejlesztésre 2018-ra kapott támogatást 2019. június 30-ig használhassuk fel, az erről szóló szerződésmódosítás aláírásra került. December 11-én az NKFIH egyeztetésre hívta a doktori iskolák vezetőit, erről is lesz még szó a későbbiekben. Horváth Zita helyettes államtitkár asszony egyeztetésre hívta az ODT elnökét, erre február 26-án kerül majd sor.
2. A 2019. évi felvételi keretszám növekmény intézmények közötti elosztásának elvei
Csernoch László (DE): A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XC törvény az Nftv. 114/A. §-át a következő (4) bekezdéssel egészítette ki: „(4) A doktori képzésre felvehető magyar állami ösztöndíjjal támogatott létszám 2000 fő.” Ez a rendelkezés 2019. szeptember 1-én lép hatályba, tehát az ODT 2018. október 5-i ülésén elfogadott keretszám javaslatot ki kell egészíteni további 700 hely elosztásával. Az EMMI-vel történt egyeztetés alapján a határon túli magyarok számára elkülönített 30 fős keret megemelése nem indokolt. Az intézmények adatszolgáltatása alapján készítettünk egy felmérést, hogy hogyan alakult az állami ösztöndíjas helyekre jelentkezők száma az elmúlt öt évben. Mivel az adatszolgáltatás nem név szerinti, így az adatok nem száz százalékosan megbízhatóak, lehetnek duplikátumok is. Ezzel együtt jó közelítéssel megfelelnek a valóságnak. A túljelentkezési arány elég heterogén az egyes intézmények tekintetében. Az intézmények harmadánál 30 százalék körüli az átlagos túljelentkezés, de vannak olyan egyetemek is, ahol kétszeres vagy akár több száz százalékos. Ez jellemzően az alacsonyabb keretszámmal rendelkező intézményeknél fordul elő. Az elmúlt öt év összesített adatai szerint átlagosan 80 százalékos volt a túljelentkezési arány. A túljelentkezés nagyobb arányú volt a bölcsészet- és társadalomtudományok, illetve a művészetek területén, alacsonyabb a természettudományi területeken. Ez már előrevetíti, hogy lesznek gondok a helyek feltöltésével. Az ITM képviselőivel megbeszélést folytattunk arról, hogy milyen elveket kellene figyelembe venni a megemelt keretszám elosztásakor. Az első javaslatunk úgy készült, hogy az 1270 helyre elfogadott keretosztást egyszerű arányosítással felszoroztuk úgy, hogy 1970 helyre vonatkozzon, azaz minden intézmény keretszáma azonos arányban növekedjen. A doktori keretszám emelésével kapcsolatban az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkárságának 2018. december 18-án kelt, a miniszter által is jóváhagyott állásfoglalása szerint „a jelenlegi eljárás a status quo-t konzerválja, vagyis az új ösztöndíjas helyeket a végzettek arányában osztja el, így mindenképpen szükségesnek látszik egy új tudományterületi rangsor felállítása, adott esetben akár egy új allokációs mechanizmus kialakítása.” A minisztérium részéről az alábbi javaslatokat fogalmazták meg:
a) 400 hely a meglévő modell szerint, 300 hely pedig "ipari PhD"-re kerüljön allokálásra;
b) A fentiek szerinti új allokációs modell és új tudományterületi rangsor kerüljön kidolgozásra.
Ezek alapján készítettük el azt a számítást, amely javaslatként kiküldésre került. A számítás úgy történt, hogy a 700 főnyi növekményből 400 helyet az 1270 hely 2019. évre elfogadott keretszámainak arányában osztottunk fel az intézmények között. További 300 hely azon egyetemek között került felosztásra, amelyek az ipar számára releváns tudományterületeken (agrártudományok; műszaki tudományok; orvos- és egészség-tudományok; természettudományok) doktori képzést folytatnak. A felosztás alapja az adott tudományterületeken az adott egyetemen akkreditált tudományágak számának aránya. Mindazon egyetemek esetében, amelyek nem részesülnek a második emelésből, az első osztásnál minden esetben a felfelé kerekítést alkalmaztunk.
Mihály György (BME): Arra kéri az NKFIH képviselőit, hogy fejtsék ki bővebben a javaslat indoklását. Felhívja a figyelmet, hogy nem pontos az a megállapítás, hogy a régi rendszer a végzettek arányában osztja el a helyeket, hiszen az algoritmus sok minden mást is figyelembe vesz, többek között a tudományágakat is. A keretszám növelése a megjelölt tudományterületeken nem feltétlenül célravezető. Pont ezek azok a területek, ahol nagyon jelentős az ipar, illetve a külföld elszívó hatása, már a graduális képzésben végzett hallgatók esetében is. Ezeken a területeken nincs akkora túljelentkezés, amely lehetővé tenné, hogy minőségi jelentkezőkkel töltsük fel a helyeket. A decemberi megbeszélésen is jelezték az ODT korábbi véleményét, amely szerint az ösztöndíjak összegének emelése tehetné vonzóbbá a doktori képzést, a keretszám emelése ebben nem segít. Nem látja indokoltnak a bölcsészet és a társadalomtudományi terület háttérbe szorítását a keretszám emelésekor.
Gingl Zoltán (SzTE): Egyetért az előző hozzászólásban elhangzottakkal. A társadalomtudományok területén is vannak tudományágak, amelyek ipari kötődésűek. A keretszám emelése üdvözölendő, ugyanakkor a normatív alapú képzési támogatás (bench fee) rendszerével komoly problémák vannak. A finanszírozási rendeletben szereplő összegek régóta változatlanok, de még nagyobb baj, hogy a képzési támogatás nem jut el a doktori iskolákhoz, a témavezetőkhöz.
Kilár Ferenc (PTE): Az előterjesztés másik táblázata arra is kitér, hogy a javasolt keretszám milyen arányban oszlik meg a magas és az alacsony finanszírozású kategóriák között. Ebben is figyelembe vesszük az „ipari” tudományágakat?
Kékesi Tamás (ME): A képzési támogatásra visszatérve valóban probléma, hogy a doktori képzés alapján járó normatíva (975 eFt illetve 650 eFt/fő/év) befolyik az intézményi költségvetésbe, a dékánok a kar működtetésére fordítják, nem pedig a doktori iskolákra. Érthető, ha egy bizonyos hányad rezsiként elvonásra kerül, de nagyobb részének deklaráltan el kellene jutnia az iskolákhoz. Ebben az ODT-nek, illetve a minisztériumnak kellene segíteniük az iskolákat.
Benyó Zoltán (SE): Ehhez kapcsolódik, hogy a sikeres doktori képzéshez nem csak kiváló hallgatókra, de jó témavezetőkre is szükség van. A témavezetők motiválása jelenleg egyelőre elég szerény, az akadémiai előmenetelben van némi szerepe a sikeres témavezetői tevékenységnek. A sikeres fokozatszerzés hallgatói sikerdíja mellett indokolt lenne a témavezetők díjazása is.
Csernoch László (DE): A Kékesi Tamás által felvetett probléma valós, nem egyedi eset. Az egyetemek egy összegben kapják az állami támogatásukat, ők döntenek a saját költségvetésükről, ez az egyetemi autonómia része. Mindenki számára ismert, hogy a költségvetési törvény alapján az intézmények számára megállapított összegek nem érik el a finanszírozási kormányrendelet alapján kiszámolható támogatási összegeket. Ez az egyik forrása a problémának. A másik szempont, hogy például a doktori iskola oktatóinak bérét az adott kar költségvetéséből kell fedezni. Vannak olyan esetek is, amikor egy oktatót csak azért alkalmaz egy intézmény, hogy egy adott doktori iskola törzstagi állománya biztosított legyen. Az egyetemek a karok létrehozásáról maguk döntenek. A helyzetet nagyban tisztázná, ha a doktori képzésre önálló kar (Graduate School) jönne létre, amely a költségvetési vitában a karokkal azonos érdekérvényesítő képességgel rendelkezne.
Kékesi Tamás (ME): A doktori képzés alapvetően különbözik a normál (undergraduate) képzéstől, hiszen a bérek és a rezsiköltségek mellett ott hangsúlyosan megjelenik a kutatás költsége is.
Csernoch László (DE): Erre az szokott lenni a dékánok válasza, hogy a doktori iskola keresse meg azokat a pályázati forrásokat, amelyek a kutatás költségeit fedezik, és csak olyan témákhoz vegyen fel doktoranduszokat, ahol ez már biztosított. Ezek után a felvetett kérdések megválaszolására átadja a szót az NKFIH elnökének.
Birkner Zoltán (NKFIH): A doktori iskolák vezetőivel decemberben létrejött találkozón az egyik legfontosabb megállapítás volt, hogy érdekeltté kell tenni mind az iskolákat, mind a hallgatókat a minél előbbi sikeres védésben. Ennek eredménye, hogy még várhatóan ebben az évben elindul egy ún. mecenatúra program, amely anyagi ösztönzést biztosít ehhez. A másik fontos kérdés, hogy az egyének karrierje szempontjából mi a szerepe a doktori képzésnek, illetve a fokozatszerzésnek. Az egyetemi karrier esetén egyértelmű, de a gazdasági életben ez koránt sincs így. Megkérdeztek nagyvállalati szereplőket is a témában, tőlük is várják az inputot az ipari PhD rendszerének meghonosításához, sikeréhez. A természettudományi, informatikai területen ma már a mesterképzésben is nehezen tarthatók a hallgatók, még nehezebb vonzóvá tenni a doktori képzést. Ehhez szolgálhat jó modellként az ipari PhD. Az ipari PhD képzést kooperatív formában képzelik el, a finanszírozásnak csak egyik lába lenne az állam, míg a másik részt az ipari szereplőknek kell mellé tenniük. A cégek a finanszírozásért cserébe „megrendelő” szerepet kapnak, azaz meghatározhatják a kutatás témáját. Egyúttal hallgatókat is biztosítanak, hiszen a munkatársaikat iskolázzák be.
Józsa János (MRK): Az ipari PhD meghonosítása nagy kihívás, a lényeg valóban a kooperatív jellegében van. A sikerhez vezető út a kooperatív MSc képzés fejlesztése, amelynek keretében a vállalat már a graduális képzés során kapcsolatba kerül a hallgatóval.
Nikodémus Antal (ITM): Megvizsgálták az ipari PhD témában a nemzetközi példákat. Az egyik ilyen a budapesti központú European Institute of Innovation and Technology (EIT) hármas modellje, a Digital Doctoral School, amely a BME és az ELTE, illetve nagyvállalati partnerek együttműködése az informatika területén. Egy másik példa a francia CIFRE fellowship program, amelynek szintén az egyetem - ipari partner - doktori hallgató hármas kapcsolat a lényege, ebben is a társfinanszírozás jelenik meg. A cégeket adókedvezményekkel is ösztönzik. További példa az EPSRC (Engineering and Physical Sciences Research Council) az Egyesült Királyságban, amely szintén ipari együttműködés keretében biztosít forrásokat. Magyarországon a kormány és a vállalatok közötti partnerségi megállapodások teremthetnek keretet, amelyek kiegészíthetők az ipari PhD témakörével. A közvetlen külföldi beruházásokhoz (FDI) az kormányzat egyedi döntésekkel (EKD) támogatásokat nyújt. Ennek a feltételrendszerébe is be lehet vezetni az ipari PhD támogatását. Az ipari PhD meghonosítása beleillik abba a fejlesztési trendbe, amelynek első lépése a duális szakoktatás, majd a szakgimnáziumi rendszer és az egyetemi duális képzés. Ahogy Józsa elnök úr is említette, a mesterképzésben, illetve a doktori képzésben pedig a kooperatív képzéseknek van leginkább létjogosultságuk.
Csernoch László (DE): Az elhangzottakból három fontos gondolatot emel ki: életpálya, minőség és finanszírozás. A doktori képzés fejlesztésekor ezt a három szempontot figyelembe véve kell kidolgozni a koncepciókat. Magyarországon az egyetemi szférán kívül nincs különösebb értéktöbblete a munkavállalónak, ha doktori fokozata van. Különösen igaz ez a hazai kis- és középvállalkozások esetében. A külföldi vállalatok sem a fokozattal rendelkező munkavállalókat keresik nálunk elsősorban. Az ODT felelőssége a minőség szempontjából kiemelt, a mi feladatunk annak erősítése, hogy a megszerzett fokozatok mögött minőségi teljesítmény álljon. Ugyanakkor a minőség biztosításához elengedhetetlen a megfelelő finanszírozás. Ez jelenti egyrészt a hallgató és a témavezető anyagi ösztönzését, másrészt pedig a kutatás feltételeinek biztosítását. Az ipari PhD-nak meg kell haladnia a jelenlegi modellt (pl. a Richter ösztöndíj), amelyben a cég ugyanazokat a feltételeket biztosítja az ösztöndíjasnak illetve az egyetemnek, mint az állam. Az ipari partnernek nem az állam helyett, hanem az állam mellett kellene beszállnia a finanszírozásba. Persze itt különösen figyelni kell arra, hogy a cég támogatása egyértelműen a képzés finanszírozására fordítódjon, ne pedig az egyetemi költségvetés lyukainak befoltozására.
Józsa János (MRK): A keretek megállapítása a költségvetésekben minden egyetemen a rektor és a kancellár kapcsolatán múlik. A doktori keretekre az ODT és az EMMI közös fellépésével lehet felhívni a figyelmet. Az MRK is mögé tud ennek állni és valószínűleg az ITM is megnyerhető.
Mihály György (BME): Az eredeti témához visszatérve: még nem érkezett válasz a feltett kérdésekre. A vállalatoknak korábban is megvolt és jelenleg is meg van a lehetőségük, hogy különféle ösztöndíjakkal beszálljanak a doktori képzés finanszírozásába, amit az egyetemek örömmel fogadnak. A vállalatok érdekeltek is ebben, hiszen a kutatás-fejlesztési ráfordítás adókedvezmény formájában figyelembe vehető, ennek a nagyságrendje 2017-ben 17 milliárd forint körül volt. Továbbra is azt gondolja, hogy a keretosztásra előterjesztett javaslat nem kellőképpen indokolt.
Gálfi Péter (ÁTE): Az ÁTE-n az EFOP-3.6.3. projekt keretében egy mentorprogramot valósítottak meg, amelybe már graduális képzés ideje alatt bekapcsolódnak a hallgatók. A mentor olyan oktató lehet, aki megfelelő pályázati forrással rendelkezik a kutatás finanszírozására. Az ÁTE esetében nincs költségvetési elvonás, a képzési támogatás teljes egészében a doktori képzésre fordítódik. Van példa arra, hogy valaki akár 50 évesen érzi úgy, hogy sikeres vállalati vezetőként is szüksége van a doktori fokozatra és meg is szerzi azt.
Csernoch László (DE): Sajnálatos, hogy ha van is egyéni motiváció, az adott cég nem érdekelt abban, hogy támogassa a saját munkatársa fokozatszerzését. Mihály György felszólalásához kapcsolódva kéri, hogy az eredeti témáról, a 700 hely elosztásáról mondják el a véleményüket a tanács tagjai.
Szalay Péter (ELTE): Azt kell tisztázni, hogy az új elvek szerint elosztásra kerülő 300 hely bekerül-e a többi egyetemi keretszám mellé, amellyel aztán az egyetem úgy gazdálkodik, ahogyan akar, vagy valamilyen új felhasználási módot is várna az ITM.
Csernoch László (DE): Arra vonatkozóan nem fogalmazódott meg semmiféle kérés, hogy másképpen kellene kezelni ezt a keretet. Csak az elosztás elvében van különbség, a felhasználás módjában nincs.
Kőnig Frigyes (MKE): Nagyon sok érdekes, előremutató dolog hangzott el. Az ODT elnökségében a kis egyetemek (művészeti, egyházi) képviselőjeként nehéz megtalálni a helyüket ezekben. Az elfogadható, hogy vannak időszakok, amikor egyes területek prioritást élveznek, de egy egyensúlyi helyzet megzavarása káros lehet a többi területre nézve. Ezeken a területeken éppen a karrier célokban veheti el a kedvét a jelentkezőnek.
Csernoch László (DE): A javaslat szerint valamennyi egyetem részesül a növekményből és a kerekítés miatt nem éri jelentős veszteség a kisebbeket sem. A jelentős különbség inkább abban van, hogy az „ipari” növekményből részesülő intézmények között hogyan alakulnak az arányok. Ez az elosztás nem a legnagyobb, hanem a közepes méretű egyetemeknek kedvez inkább.
Slachta Krisztina (Andrássy): Mi az oka annak, hogy az erős ipari kapcsolódású gazdaságtudomány nem került a preferált tudományágak közé?
Csernoch László (DE): Semmi nincs kőbe vésve, lehet módosítani a listán.
Kóczy T. László (SzE): A Széchenyi István Egyetem közepes méretű, erős ipari kapcsolatokkal rendelkező egyetemként nem járna rosszul az újfajta elosztással. Győrben a doktori képzési támogatás felhasználása centralizált, azonos elvek szerint történik. Egyetért azzal, hogy a kimaradt tudományágak esetében is vannak ipari vonatkozások, például a közgazdaságtudományból a menedzsment is ilyen. Az újfajta elv érvényesítése nemcsak az intézmények közötti, hanem az intézményen belüli elosztásban is újabb konfliktusokhoz vezetne, ezért javasolja, hogy a teljes növekmény az arányosítás módszerével legyen elosztva.
Tillmann József (MOME): A MOME angol nyelvű elnevezésében az „arts and design” szerepel, amivel arra hívja fel a figyelmet, hogy a dizájn egyértelműen ipari kapcsolódású. Egyetért azzal, hogy minden egyetem azonos arányú növekményben részesüljön.
Józsa János (MRK): A MOME rektora az ITM-ben a kreatív iparért felelős miniszteri biztos.
Csernoch László (DE): Az ODT az a testület, amely a törvény szerint javaslatot tesz az EMMI felé a keretszámok elosztására. A Tanács úgy is határozhat, hogy nem veszi figyelembe az ITM javaslatait és arányos elosztásra tesz előterjesztést.
Mihály György (BME): Támogatja Kóczy László arányos elosztására vonatkozó javaslatát annak ellenére, hogy a BME néhány hellyel így kevesebbet kapna. Az ismertetett felmérés azt mutatja, hogy olyan területeket preferálnánk az újfajta elosztással, ahol egyébként a legalacsonyabb arányú a túljelentkezés, ami nem szolgálná a minőségi felhasználást. Ha a most ismertetett elképzelések az ipari PhD rendszeréről kiforrottabbak lesznek, akkor vissza lehet térni egy részletesebb vitára.
Kékesi Tamás (ME): Három olyan egyetem van - a Miskolci, az Óbudai és a Széchenyi -amelyek jelentősen kedvezőbb lenne az újfajta elosztás, ennek ellenére támogatja az arányos növelést.
Helyes Lajos (SzIE): Az a tapasztalatuk, hogy abban a doktori iskolában a legkisebb érdeklődés a doktori képzés iránt, amely most preferált lenne, ezért ő is támogatja az arányos növelést.
Csernoch László (DE): Összefoglalásként elmondható, hogy támogatnánk a hallgatói létszám növelését a műszaki területen, de egyszerűen nincs miből. Mivel érkezett egy módosító javaslat, amelyet többen támogattak, ezért azt terjeszti elő szavazásra.
2/2019. (II. 22.) sz. határozat:
Az ODT elfogadta, hogy a 2019. évi doktori felvételi keretszám 700 fős növekményét az 1270 hely korábban elfogadott felosztásának arányában osztja el az intézmények között (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
Benyó Zoltán (SE): A keretszámból maximálva van-e, hogy mennyi külhoni magyar vehető fel, vagy az országosan elkülönített 30 hely használható csak fel?
Csernoch László (DE): Nincs maximálás, az állami ösztöndíjas helyekből bármennyi feltölthető határon túli magyarokkal. Sőt, bármeny európai uniós állampolgár felvehető állami ösztöndíjas képzésre. A határon túli 30 fős keret azoknak szolgál plusz lehetőségként, akik a felvételi eljárásban megfeleltek, de helyhiány miatt nem nyertek felvételt.
Benyó Zoltán (SE): Másik kérdés, hogy az egyéni fokozatszerzők kaphatnak-e ösztöndíjat? Az EFOP projekt keretében indítottak egy olyan programot, amelyben graduális hallgatók kapcsolódtak be a kutatásba és már a diplomájuk megszerzésének időpontjára eljutnak arra a szintre, hogy komplex vizsgát tegyenek, majd egyéni felkészülőként fokozatot szerezzenek.
Csernoch László (DE): Külön felvételi keret az egyéni felkészülők részére, azaz maximum négy féléves időszakra nincs.
Rádli Katalin (EMMI): Nincs akadálya annak, hogy a komplex vizsgával belépő, hallgatói jogviszonyba kerülő egyéni felkészülő állami ösztöndíjas legyen. Ennek feltétele, hogy nappali tagozatos hallgatóként legyen a rendszerben.
Varga Zsolt (ODT): Nappali tagozatos hallgatóként lehet állami ösztöndíjas az egyéni felkészülő, a fő kérdés az, hogy milyen keret terhére. Azaz van-e szabad harmadik évfolyamos ösztöndíjas (180 ezer forintos) helye az adott egyetemnek. Az ösztöndíjas helyeket négyéves időszakra kapják az egyetemek. Ha arra felvesznek valakit, annak 8 félévre jár az ösztöndíj, feltéve hogy nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya (például sikertelen komplex vizsga miatt). Ekkor a fennmaradó félévekre az egyetem vehet fel mást, akár egyéni jelentkezőt. A két szakaszban nem egyforma az ösztöndíj összege, az egyéni felkészülő a magasabb ösztöndíjas kategóriájú második szakaszba lép be. Tehát az egyetem akkor tud egy egyéni felkészülésű doktoranduszt állami ösztöndíjasként felvenni, ha a két évvel korábban megkapott keretszámából van olyan helye, amelyik nincs betöltve. Alternatív megoldás lenne, ha olyan, kétéves futamidejű külön ösztöndíjkeretet hozna létre a minisztérium, amelynek terhére a doktori képzés második szakaszára vehetnének fel egyéni felkészülésű hallgatókat az egyetemek állami ösztöndíjjal.
Csernoch László (DE): A komplex vizsga egyrészt arra szolgál (az egyéniek esetében), hogy valaki bekerüljön a rendszerbe, de annak is eszköze, hogy ösztöndíjas hely szabaduljon fel, amennyiben egy doktorandusz nem teljesíti a negyedik félév végén.
Várkonyiné Kóczy Annamária (ÓE): Nincs kőbe vésve, hogy egy doktorandusznak négy évig kell a rendszerben maradnia, végezhet hamarabb, így is szabadulhat fel ösztöndíj keret.
Benyó Zoltán (SE): A komplex vizsgával sem kell kivárni a negyedik félév végét?
Csernoch László (DE): Ha a hallgató hamarabb megszerzi az előírt krediteket, akkor nincs akadálya, hogy hamarabb tegyen komplex vizsgát. Egyéni felkészülésűként pedig eleve a komplex vizsga letételével kerül be a képzésbe, egyből a második szakaszra.
3. Az Országos Doktori Tanács adatkezelésének szabályozása
Marton József (ODT): Az adatkezelési tájékoztatóval szemben elvárt törvényi előírás, hogy világos, egyértelmű és a lehetőségekhez képest tömör legyen. A tervezet elkészült, véleményünk szerint megfelel a törvényi elvárásoknak. A kiküldött anyagban még egy dolog hiányzik: a 6. számú melléklet, amely az ODT felhasználói fiókkal kapcsolatos adatkezelési hozzájárulás minta, amely kisebb jelentőségű, inkább technikai jellegű. Ez csak az ODT azon tisztségviselőit érinti, akik doktori iskolában egyébként nem látnak el funkciót, azóta ez a melléklet is elkészült. Az adatkezelési tájékoztató mellékletei számos olyan megállapodási mintát tartalmaznak, amelyeket a doktori iskolák a működési szabályzataikban, illetve adatkezelési tájékoztatóikban felhasználhatnak. Az adatkezelési tájékoztatóval kapcsolatban két döntés meghozatalára mindenképpen szükség van. Az adatkezelési tájékoztató C fejezete szól az adatfeldolgozókról. Ezek három kategóriába sorolhatók: az egyetemek (azokon belül a doktori iskolák), a szoftver fejlesztésével megbízott szoftverfejlesztő, valamint a weboldal tárhely-szolgáltatója. Mindhárom pont olyan, hogy azokban lehetnek személyi, szervezeti változások. Olyan határozatot kellene hoznia az ODT-nek, hogy a C pont adatainak változása esetén ne kelljen minden esetben külön tanácsi határozatot hozni, hanem azok átvezetéséhez legyen elegendő valamilyen szűkebb testület (pl. elnökség) vagy felhatalmazott tisztségviselő (pl. elnök) jóváhagyása. A másik dolog, amiben külön határozat kellene, az E.II. pont szerinti oktatói, illetve az E.III. pont szerinti hallgatói adatkezelések vonatkozásában az egyes (a tájékoztatóban csillaggal jelölt) személyes adatok nyilvánossága. A tájékoztató szerint ezek nyilvánosságáról az adott hallgató vagy oktató dönthet. Dönteni kell, hogy a most meglévő adatvagyonnal kapcsolatban hogyan járjunk el. Jelenleg nyilvánosan megjelenik az email cím, a fénykép, a telefonszám és a saját honlap címe, a születési év pedig egységesen rejtve van. Arról kell határoznunk, hogy az adatkezelési tájékoztató életbe lépése után, addig, amíg a hallgató illetve oktató nem lép be és nem nyilatkozik ezen adatai nyilvánosságáról, láthatók legyenek-e továbbra is az eddig nyilvános adatok. A javaslat az lenne, hogy maradjon meg a jelenlegi alapértelmezés.
Kilár Ferenc (PTE): Technikai jellegű észrevétel, hogy a felsőoktatási törvényben használt és definiált (ld. 26. §), nagy kezdőbetűvel leírt „Adatbázis” a nemzeti tudományos bibliográfiai adatbázisra, azaz az MTMT-re vonatkozik. A mi tájékozatónkban az „Adatbázist” az ODT által üzemeltetett országos doktori adatbázisra használjuk. A következő megjegyzés arra vonatkozik, hogy a hallgató esetében csak akkortól ír elő kötelező adatszolgáltatást, amikor értekezést nyújt be. Ugyanakkor az oktatónak kötelezettsége megjelenítenie a témavezetett hallgatóit. Az lenne szerencsés, ha a doktori képzésbe történő belépésekor a hallgató legyen kötelezhető az adatbázisban történő megjelenésre.
Marton József (ODT): Az „Adatbázis” fogalmát az Nftv. és mi is definiáljuk az adott dokumentumra vonatkozóan, így ezzel nincs gond. A hallgató akkor kerül be a mi adatbázisunkba, ha a doktori iskola regisztrálja őt a rá vonatkozó adatfeldolgozási leírás szerint. A hallgató az adatfeldolgozásra és az adattovábbításra felhatalmazza a doktori iskolát az 5. számú melléklet szerinti nyilatkozattal. Az adatkezelési tájékoztató kötelezettséget nem írhat elő a hallgató számára.
Kilár Ferenc (PTE): A harmadik észrevétel az adatkezelés időtartamával kapcsolatos. Megjelenik egyrészt a jogviszony megszűnését követő 7 hónap, a technikai jellegű adatoknál a három hónap, illetve a megvédett disszertációkkal kapcsolatban a határozatlan idő is. Ezek néhol ellentmondanak egymással. Például egy témavezető adatainak kezelését meg kellene szűntetni 7 hónappal a jogviszonya után, de egy megvédett, vagy későbbiekben megvédendő disszertáció témavezetőjeként az adatait határozatlan ideig kezelhetjük. De a doktori iskola tevékenységének, egy témavezető munkásságának nyilvánosságához is hozzátartoznak a témavezetett hallgatóinak a megjelenítése azután is, hogy a hallgató jogviszonya az iskolával megszűnik. Még egy további kérdés: a hallgatók és az oktatók adatainál az szerepel, hogy „publikációs adattár neve és azonosítója”. Ez nem minden esetben az MTMT?
Marton József (ODT): Gyakorlatilag mindenkinél az MTMT, de az adatbázisban jelenleg ez technikailag egy külön adat, ezért kell ezt külön is megjeleníteni. Ugyanez a helyzet a köztestületi azonosítóval. Mivel az adatbázis tartalmaz ilyen mezőt, ezért az adatkezelési tájékoztatóban fel kell tüntetni annak ellenére, hogy az jelenleg sehol nem jelenik meg és sehol nem is használjuk fel. Az adatkezelés időtartamával kapcsolatban valóban a jogviszony megszűnését követő 7 hónap szerepel, de az is benne van a tájékozatóban, hogy amennyiben fokozatszerzés kapcsolódik akár a hallgatóhoz, akár az oktatóhoz, akkor az adatkezelés jogszabályon alapuló lesz és határozatlan idejűvé válik.
Kóczy T. László (SzE): Ehhez kapcsolódik, hogy sok olyan témavezető van, akinek külföldi tevékenységéhez kapcsolódóan, külföldi doktorandusza, fokozatot szerzett hallgatója van, aki nem kapcsolódik a hazai doktori iskolákhoz. Meg lehetne valahogy oldani ezeknek a hallgatóknak az adatbázisba történő felvitelét?
Csernoch László (DE): Lehet majd ilyen fejlesztést csinálni, de majd csak a jelenlegi problémák (pl. MTMT2 kapcsolat) megoldása után, ha majd új fejlesztője lesz az adatbázisnak.
Kóczy T. László (SzE): Például egy egyetemi tanári pályázó bírálatánál fontos lenne, hogy ezek a témavezetői eredmények is láthatók legyenek.
Csernoch László (DE): Csak olyan esetben szabad ezt felvállalnunk, ha dokumentáltan igazolható, hogy valós ez az adat, valóban van mögötte megvédett disszertáció és a hallgató által is elismert témavezetői teljesítmény.
Marton József (ODT): A GDPR jogszabályok, illetve a magyar Nftv. nem teremt jogalapot egy nem Magyarországon szerzett doktori fokozat esetében az adatkezeléshez, tehát ebben az esetben mindenképpen az érintett fokozatot szerzett hallgató hozzájárulására lenne szükség.
Csernoch László (DE): Az a javaslat, hogy a véglegesített Adatkezelési tájékozatót a következő ODT ülésen mindenképpen fogadjuk el. Viszont már a mostani ülésen hozzunk határozatot abban a két kérdésben, amelyet Marton József a korábbiakban előterjesztett.
3/2019. (II. 22.) sz. határozat:
Az ODT elfogadta, hogy az Adatkezelési tájékozató C. fejezetében, illetve 1. sz. mellékletében az adatfeldolgozókra vonatkozó adatok változásait az ODT tanácsának előzetes jóváhagyása nélkül, az Elnök engedélyével a titkár átvezesse (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
4/2019. (II. 22.) sz. határozat:
Az ODT elfogadta, hogy az Adatkezelési tájékozató elfogadása után az önkéntes hozzájárulás alapján megjelenő adatok alapértelmezésben továbbra is a jelenlegi beállítások szerint jelenjenek meg (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
4. A doktori adatbázis megújításának előkészítése
Csernoch László (DE): Az ODT adatbázisa nem csupán az adatokat jelenti, hanem azt a programot is, amely ezeket az adatokat kezeli. Korábban az egyesület szabadon dönthetett arról, hogy kinek ad megbízást a programozásra. Mivel megváltozott az ODT jogállása, ez a helyzet is megváltozott, ezért pályázatot írtunk ki a doktori.hu programozási feladatainak ellátására. Sajnos az eljárás sikertelen volt, nem kaptunk ajánlatot.
Marton József (ODT): A helyzet valóban az, hogy jelenleg nincs olyan vállalkozó vagy cég, aki az adatbázis fejlesztésének programozását elvállalná. Három céget megkerestünk, amelyek közül kettővel előzetes konzultáció is történt és ezt a harmadiknak is felajánlottuk. Egyik cégtől sem kaptunk ajánlatot, aminek az az oka, hogy a program mára meglehetősen elavult, ezért annak fejlesztése nagyon sok kockázatot rejt. Azt a javaslatot kaptuk, hogy építsük teljesen újra az adatbázis kezelését végző programot. Természetesen úgy, hogy az adatkincs megmaradjon és a partner rendszerekkel (MAB, MTMT) az együttműködés zökkenőmentesen továbbra is biztosított legyen. Ahhoz, hogy erre az újraprogramozásra pályázatot tudjunk kiírni, két dologra van szükség. Az egyik az anyagi forrás, a másik pedig a specifikáció, azaz egy részletes leírás arról, hogy mit tud a program és mit várunk el tőle. Első lépésben a specifikáció elkészítésére adtunk megbízást, ez jelenleg félkész állapotban van. Az első, durva becslések szerint, feltételezve az ODT eddigi forrásainak jövőbeni biztosítását, a fejlesztéshez lesz elegendő forrásunk. A jelenlegi rendszeren már csak a legszükségesebb módosításokat végezzük el, ilyen az MTMT2-ből történő adatátemelés biztosítása, illetve az adatkezeléssel kapcsolatos jogszabályi előírások érvényesítése. A feladatok három körbe sorolhatók. Az egyik, hogy a tudományos életmű megjelenítésénél az MTMT-be linkelünk. Ez eddig a régi adatbázisra mutatott, de elkészült a fejlesztés és a tesztrendszerben már működik is, így az MTMT2-re történő átlinkelés megoldott, a következő héttől már az éles rendszerben is. A másik fejlesztés, amely alapján az adatok nyilvánosságáról nyilatkozni lehet, szintén elkészült, hamarosan elkezdődik a tesztelés. A harmadik feladat az MTMT2-ben lévő publikációs lista, illetve tudománymetriai adatok átemelése. A fejlesztés itt még zajlik, várhatóan a következő héten kapjuk meg tesztelésre, így március második hetében kerülhet ki az éles rendszerre. Az eredetileg február végére ígért időponthoz képest ez egy kis csúszást jelent, aminek elsődleges oka, hogy nincs szerződött fejlesztőnk.
Padisák Judit (PE): Hogyan fogja kezelni a MAB a helyzetet, ha a tavaszi programozott ellenőrzés idejére sem sikerül majd a publikációs listákat frissíteni?
Csépe Valéria (MAB): Az ODT adatbázissal eddig is voltak a nehézségek, a legnagyobb probléma ugyanakkor az, hogy a doktori adatbázis nem közhiteles. Az MTMT2 elindulása kapcsán felmerült problémák érintik a MAB-ot is, a doktori iskolák vonatkozásában a törzstagok értékelésénél van ennek különösen jelentősége. A korábbiakból örökölt gyakorlat, mely szerint a MAB félévente lementi az adatokat a doktori adatbázisból és ezen adatok alapján értékel, a jövőben megszűnik. A MAB továbbfejleszti a saját titkársági információs rendszerét (MAB-TIR), amelynek kiemelt szerepe lesz az új akkreditációs rendszerben, aminek bevezetéséről a testület már döntést hozott. A régi rendszer szerint még két értékelési kört terveznek, az egyiket most tavasszal. Az új akkreditációs rendszer kidolgozása elkezdődött, több lépésben fogadják el az új szabályokat és végzik el az ezekhez szükséges fejlesztéseket. Ötéves akkreditációs ciklusok lesznek továbbra is, de ezekben csak egy alkalommal, a ciklusok félidejében kerül majd sor monitoring vizsgálatokra. A monitor vizsgálat nem programozott ellenőrzés, hanem helyszíni felülvizsgálat lesz. A vizsgálat nemcsak a személyi és tárgyi feltételek meglétének vizsgálatára terjed majd ki, hanem a működés (anyagi) feltételeire is. Már kidolgozásra kerültek az új iskola létesítésekor elvégzendő vizsgálatnak és a működő doktori iskolák akkreditációs vizsgálatának is a szabályai, amelyek alapján összevetik majd a doktori iskola önértékelésében leírtakat a tényleges működéssel. Az új eljárásrend teljes mértékben összhangban van az európai sztenderdekkel. Ebben az évben ősszel kerül majd sor azokra a pilot eljárásokra, amelyekben tesztelni fogják az új eljárást a lejáró akkreditációjú doktori iskolák körében. A jelenleg érvényes értékelési szempontrendszer is változott, ezek a változások megjelentek az Oktatási és Kulturális Közlönyben. Jelentős változás, hogy nem foglalkoznak már a törzstagok életkorával, kizárólag a teljes idejű munkaviszony megléte számít, amit a rektor igazol. A minőségbiztosítás az adott doktori iskola és az egyetem feladata, illetve felelőssége, a MAB-nak csak ellenőrző szerepe van. Az új akkreditációs rend teljes körű bevezetésére az elfogadott ütemterv szerint 2020 elején kerül sor. Az akkreditációban a MAB a saját adatbázisát fogja használni. Az új szabályokat az érintettek időben megismerhetik majd, május 21-én Pécsett konferenciát is szerveznek a témában. A MAB-ban szervezeti változásról is döntöttek, kettéválik az Egyetemi Tanári és Doktori Kollégium. Az egyetemi tanári kritériumrendszer megújítása, pontosítása is folyamatban van.
Csernoch László (DE): Nemcsak a MAB-nak kell „felnőttebbnek” lenni az akkreditációs eljárásban, hanem a doktori iskoláknak és az egyetemeknek is fel kell nőniük a felelősségükhöz. Sajnálatos, hogy továbbra is vígan működnek olyan doktori iskolák, amelyek akkreditációja évekkel ezelőtt lejárt, vagy azt évekkel ezelőtt elutasította a MAB.
5. Egyebek
a) Törvénymódosítás
Csernoch László (DE): Az Nftv. 59. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lépett: [Megszűnik a hallgatói jogviszony:] „ azon félév utolsó napján , amelyben a doktorandusz az abszolutóriumot megszerezte,” A kérdés csak az, hogy meddig tart a félév ? A doktori képzés esetében probléma a július és augusztus hónapok tekintetében van. Az Nftv. 108.§-a szerint a félév definíciója: "öt hónapból álló oktatásszervezési időszak." Ugyanakkor az 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet 14. § szerint a doktorandusz ösztöndíjat az év 12 hónapjában kell fizetni. Mivel ösztöndíj csak aktív jogviszonnyal rendelkező, az adott félévre bejelentkezett hallgatónak fizethető, így a hallgatói jogviszonynak július-augusztusban is fenn kell állnia. Hogyan lehetne ezt az ellentmondást feloldani? Kimondható-e valamilyen jogszabályban, hogy a doktori képzésben a tavaszi félév augusztus 31-ig tart? Ebben kérjük az EMMI segítségét.
Rádli Katalin (EMMI): Annyit el kell ehhez mondani, hogy ez a probléma nem a mostani törvényváltozással került elő. Napirenden van a kormányrendelet módosítása, megvizsgálják, hogy bekerülhet-e valamiféle pontosítás. Addig is az egyetemek saját hatáskörben intézkedhetnek a félévek rendjéről, ami lehet különböző a graduális és a doktori képzésben. Kéri az ODT-t, hogy egy következő ülésen beszéljenek újra a régi típusú doktori képzés keretében fokozatot szerzőkről, a doktorjelölt jogviszony (többszöri) ismétlésének különböző intézményi gyakorlatairól.
b) Működési hozzájárulás
Csernoch László (DE): Emlékeztetjük az intézményeket, hogy a működési rendünk szerint február 28. az intézményi működési hozzájárulások átutalásának a határideje. Az erről szóló számlákat az intézményeknek megküldtük. Eddig 4 intézménytől (Andrássy, Corvinus, Széchenyi, SzTE) érkezett meg az összeg.
c) Következő ülés javasolt időpontja: 2019. május 17.
kmf.
lejegyezte: Varga Zsolt jóváhagyta: Csernoch László
titkár elnök
Hitelesítők:
Mihály György Benyó Zoltán
BME SE