Jegyzőkönyv
az Országos Doktori Tanács üléséről
ideje: 2018. október 5.
helyszín: SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)
jelen vannak: a Tanács tagjai és meghívottjai jelenléti ív szerint
29 szavazati jogú tag közül 24 van jelen, a tanács határozatképes.
Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Jakabné Szalai Krisztina főosztályvezetőt az EMMI képviseletében és Szabó Péter DOSz elnököt. Bejelentette, hogy az Evangélikus Hittudományi Egyetemen új elnöke van a doktori tanácsnak, így az ODT-ben a jövőben Kőszeghy Miklós képviseli az egyetemet.
Kérte, hogy a jelenléti íven a tagok a lakcímüket is írják be.
Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:
Az ülésről kimentette magát: Kutnyánszky Csaba (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem), Várkonyiné Kóczy Annamária (Óbudai Egyetem), Kóczy T. László (Széchenyi István Egyetem), Stőhr Lóránt (Színház- és Filmművészeti Egyetem) és Csépe Valéria (MAB).
Helyettessel képviselteti magát:
Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Gulyás Lelle
Romsics Ignác (Eszterházy Károly Egyetem) helyett: Kalmár János
Kovács Melinda (Kaposvári Egyetem) helyett Romvári Róbert
Padányi József (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) helyett Görbe Attiláné Zán Krisztina
Padisák Judit (Pannon Egyetem) helyett Horváth Ottó
Bélyácz Iván (Pécsi Tudományegyetem) helyett: Kilár Ferenc
Tímár József (Semmelweis Egyetem) helyett: Benyó Zoltán
Csernoch László javaslatot tett a jegyzőkönyv hitelesítőire, a szavazatszámláló bizottság tagjaira. Javaslatot tett a napirend kiegészítésére az ODT ügyrendjének módosításával, majd kérte a napirend elfogadását.
1/2018. (X. 5.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Mihály György - BME, Benyó Zoltán - SE, 24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámláló bizottságot (Varga Zsolt, Vida Mária, Tölgyesi-Lovász Krisztina - ODT, 24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a kiegészített napirendet (24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
1. Elnöki beszámoló
Csernoch László (DE): Június 25-én ülést tartott az elnökség, a keretszám elosztásról folyt egyeztetés, ez szerepel majd a napirenden. Szeptember 5-én megbeszélést tartottunk Csépe Valéria elnök asszonnyal a doktori iskolák új minőségbiztosítási rendszeréről, ez szintén napirendi pont lesz. Valamennyi intézménytől megérkezett a működési hozzájárulás és az EMMI is átutalta a 9 millió forint támogatást. Az utóbbit december 31-ig fel kellene használni, de még nincs új szerződés az adatbázis fejlesztésre, így kétséges a felhasználás. Azzal a kéréssel fordulunk az EMMI-hez, hogy engedélyezzék a teljesítés határidejének kitolását 2019. június 30-ig. Indokolt lenne ez azért is, mert október 1-el elindult az átállás az MTMT2-re, az új rendszer a tervek szerint november 1-től lesz elérhető és ezzel kapcsolatosan is lesznek fejlesztési feladataink. Az adatbázis fejlesztéséről még szintén lesz szó a mai ülésen. Ezen a héten kaptunk meg az EMMI-től véleményezésre egy törvénytervezetet. A tervezet többek között az Nftv módosítására is tartalmaz javaslatokat, amelyek érintik a doktori képzést is. Egy kivonatot elérhetővé tettünk az ülés anyagai között, az „egyebek” napirendi pontnál erre is kitérünk majd.
2. Javaslat az ODT ügyrendjének módosítására
Csernoch László (DE): Tájékoztatja a Tanácsot, hogy az ügyrend módosítására a jelenlévő tagok háromnegyedének támogató szavazatával van lehetőség. A módosító javaslat kivetítésre kerül, melyet szóban is ismertet. „Az ügyrend III. fejezete az alábbi 1.12. és 1.13. bekezdéssel egészül ki:
1.12. Ha olyan sürgős döntésre van szükség, mely nem teszi lehetővé az ülés időben történő összehívását, vagy a sürgősen megtárgyalandó téma nem indokolja az ülés összehívását, személyi kérdéseket kivéve, elektronikus úton is lehetőség van a Tanács tagjai véleményének beszerzésére. Ebben az esetben az előterjesztést, a határozati javaslatot minden tagnak elektronikus úton meg kell küldeni a szavazási határidő (év, hó, nap, óra) és a szavazás helyét jelölő weblap-cím pontos megjelölésével. A szavazatokat a Tanács titkára összesíti és az Elnök, valamint egy általa kijelölt tag hitelesíti. A szavazás eredményéről a Tanácsot a legközelebbi ülésén tájékoztatni kell.
1.13. Az elektronikus szavazás és határozathozatal feltételei az alábbiak:
- a döntés meghozatala során a szavazásban részt vevők személye, a határozatképesség hitelt érdemlően megállapítható;
- legalább három munkanappal a szavazás kezdő időpontját megelőzően a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt el kell juttatni a tanács tagjaihoz;
- a szavazásra legalább egy munkanapot kell biztosítani;
- az ügy egyszerű megítélésű, illetve az előkészítést szolgáló írásos dokumentáció alapján a tanács bármely tagja részéről olyan kérdés nem merült fel, amit a dokumentáció egy alkalommal történő kiegészítésével, módosításával nem lehet kezelni; az írásos dokumentáció kiegészítése, módosítása esetén a fenti bekezdésben meghatározott határidőt a kiegészített, módosított írásos dokumentáció tagokhoz történő eljuttatásától kell számítani;
- a tanács bármely tagja - legkésőbb a szavazás kezdő időpontját megelőzően - nem javasolja a tanács ülésének összehívását, valamint
- a tanács tagjainak legalább hatvan százaléka részt vett a szavazásban és a szavazásban részt vett tagok több mint fele egyhangú döntést hozott.”
2/2018. (X. 5.) sz. határozat:
Az ODT egyhangú szavazással elfogadta az ODT ügyrendjének módosítását (24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).
3. Beszámoló a MAB elnökével folytatott egyeztetésről
Csernoch László (DE): A DI-k féléves megfelelés-vizsgálatát a MAB a jövőben, tehát 2019. naptári évtől nem végzi el, kizárólag a DI iskolák minőségbiztosítási alapú minőséghitelesítésre irányuló eljárását fogja lefolytatni. A DI akkreditációs eljárás megújítása folyamatban van. A tervek szerint 2019. áprilisában kerül hivatalosan közzétételre az új szempontrendszer, és 2019. őszén e szempontrendszer szerinti eljárások indulnak. A MAB széles körben szeretné a szempontrendszert egyeztetni. A MAB 2018. december 31-vel lejáró akkreditációjú DI-k akkreditációs eljárását és a kérelmezett megfelelés-vizsgálati eljárásokat a hatályos bírálati szempontok szerint még ebben az évben lefolytatja. Ehhez a DI-nek a 2018. október 31-ig szükséges az adataikat frissíteni az adatbázisában. A MAB nem kíván az adatbázis fejlesztésében közreműködni a korábbi módon, azaz háromoldalú megállapodás keretében. Az adatbázis jelenlegi formája alkalmas a még ellátandó feladatokra. Amennyiben az új típusú akkreditációs eljárás szempontrendszere véleményezésre kerül, a MAB ismerteti az esetleges fejlesztéséi igényeit. A cél ugyanakkor az, hogy a MAB saját értékelési felületet alakítson ki, és doktori.hu adatbázistól függetlenül tudja a DI-k akkreditációját elvégezni. Az ODT adatbázisa azt ellenőrzi, hogy a DI megfelel-e a törvényi feltételeknek. A MAB csak azokat a doktori iskolákat vizsgálja akkreditációs eljárás keretében, amelyek a jogszabályi minimum feltételeknek megfelelnek. A megbeszélésen szóba került a habilitáció kérdése is. A MAB is elkötelezett abban, hogy a habilitációnak is legyen az egységes színvonalat biztosító követelményrendszere. Kiinduló pontként szolgálhatnak a MAB egyetemi tanári követelményei, azoknak valamilyen leképzését lehetne alkalmazni.
Kékesi Tamás (ME): Az őszi felülvizsgálat időzítése most nem szerencsés, október 29-ig kell az iskoláknak frissíteni az adatokat, de az MTMT október 1. óta le van zárva.
Csernoch László (DE): Az MTMT leállásának időpontját már tavasszal meghirdette az akadémia. Az október 1-i időpont meghatározásánál figyelembe vették azt, hogy a MAB jelenleg hatályos eljárásrendje szerint szeptember 30-i állapot szerint vizsgálják a doktori iskolákat. Ez a határidő most kitolódott egy hónappal, de az MTMT az eredeti ütemterv szerint megkezdte az átállást az új szoftverre. Bizonyos esetekben lehetőség van kézi felvitelre is, de az nem olyan egyszerű.
Marton József (ODT): Az átemelési kapcsolat továbbra is működik, tehát ha az MTMT-ben elő van készítve, ki van jelölve a 10 publikáció, akkor azokat jelenleg is át lehet emelni a doktori adatbázisba. Ugyanakkor az MTMT-ben jelenleg valóban nem lehet módosítani, vagy új kijelölést csinálni.
Helyes Lajos (SzIE): Az akadémikus jelöltek felszólítást kaptak, hogy töltsék fel, aktualizálják a publikációs adataikat az MTMT-ben, de a doktori iskola törzstagok esetében erre a figyelmeztetésre nem került sor.
Csernoch László (DE): A doktori iskoláknak kiment egy körlevél a doktori.hu-ról még az MTMT leállása előtt.
Mihály György (BME): A MAB is küldött egy körlevelet még szeptember folyamán a doktori iskola vezetőknek. Ezzel együtt nehezen elfogadható, hogy egy országos rendszer, amelynek törvényben előírt funkciói vannak, egy teljes hónapra leálljon.
Kilár Ferenc (PTE): Ha a jövőben a MAB nem folytat félévente vizsgálatot, akkor az új törzstagok vizsgálata az egyetemek feladata lesz?
Csernoch László (DE): Elnök asszony többször elmondta, hogy a MAB nem hatóság. A MAB az intézmény minőségbiztosítási szabályait, azok alkalmazását vizsgálja. A részletes szabályrendszer kidolgozása még csak most kezdődött el.
Gálfi Péter (ÁTE): Amikor arról beszélünk, hogy az „egyetem” felelős valamiért, akkor azon nyilván az egyetemi doktori tanácsot kell érteni a doktori iskolák minőségbiztosítása esetében.
Csernoch László (DE): Igen, az egyetemnek a saját szabályai, szabályzatai szerint kell működnie. A doktori képzéssel kapcsolatos kérdésekben nyilván a doktori tanács a felelős.
4. A doktori adatbázis fejlesztése, különös tekintettel az európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) életbe lépésével kapcsolatos feladatokra
Csernoch László (DE): Az adatbázis koordinátora elkészítette az adatkezelésünk áttekintését. Ezek alapján egy jogász megbízást kapott, hogy készítse el az adatkezelési szabályzatot. A tervezet elkészült, még néhány dolgot pontosítani kell. Amint ezzel elkészülünk, megosztjuk a Tanács tagjaival. Ennek elfogadására vagy a következő ülésen kerülne sor, vagy - az elfogadott ügyrend módosítás szerint - elektronikus szavazással hagynánk jóvá. Egyelőre egyetlen dolgot változtattunk meg, a születési dátumok lekerültek a doktori adatbázis nyilvános felületéről.
Mihály György (BME): A doktori iskolák is kezelnek adatokat. Jó lenne, ha doktori iskolák segítséget kapnának az ODT-től, hogy egységes adatkezelési szabályokat alakíthassanak ki. Lehetne egy olyan egységes nyilatkozat, amely a doktori iskolába történő belépéskor aláírásra kerülne, akár oktatóról, akár hallgatóról van szó. Ez rögzítené, hogy milyen adatok kezeléséhez és nyilvánossá tételéhez járulnak hozzá az egyes személyek.
Csernoch László (DE): A készülő adatkezelési szabályzat tartalmazni fogja ezt a nyilatkozatot. Az a cél, hogy olyan szabályozás szülessen, amelyet ha a doktori tanácsok, illetve a doktori iskolák átvesznek, akkor minden szinten meg tudunk felelni a GDPR előírásainak.
Marton József (ODT): Amikor a doktori iskolák adatokat töltenek fel a doktori adatbázisba, akkor ők adattovábbítási feladatot látnak el. A doktori iskoláknak is saját adatkezelési szabályzattal kell rendelkezniük, ennek egységes formájára is szövegszerű javaslatot fogunk tenni. Az oktatóknak és a hallgatóknak mind az adatkezelésre, mind az adattovábbításra felhatalmazást kell adniuk a doktori iskolák számára. Ehhez is mintát készítünk elő. Vannak az iskoláknak olyan adatkezelései is, amelyek nem kötődnek az ODT-hez illetve a doktori adatbázishoz. Ennek egységesítésén is lehet gondolkodni, de erre még nincs konkrét elképzelés.
Mihály György (BME): Célszerű lenne, ha egyetlen nyilatkozatot íratnánk alá a hallgatókkal és az oktatókkal, ami minden adatkezelést tartalmaz.
Marton József (ODT): A mintát olyan formában készítjük elő, hogy a további igényeknek megfelelően bővíthető legyen. Az ODT adatkezelési rendszerének elfogadása nem mentesíti a doktori iskolákat az alól, hogy saját adatkezelési szabályzatot kell elfogadniuk.
Gálfi Péter (ÁTE): Az életkorra visszatérve, a doktori iskola vezetőjének, illetve adminisztrátorának továbbra is látniuk kellene a törzstagok életkorát, hogy tervezni tudjanak.
Csernoch László (DE): Csak a nyilvános felületről került le, az iskola vezetője és adminisztrátora - bejelentkezés után - továbbra is látja ezt az adatot.
5. A 2019. évi felvételi keretszám intézmények közötti elosztása
Csernoch László (DE): A 2018-ra elfogadott algoritmus és elvek alapján lefuttattuk a számítást. A szokásoknak megfelelően valamennyi adat és a számítást tartalmazó excel táblák elérhetők voltak az ülés anyagával együtt. Az elnökség - a már tavaly elfogadott 7,5%-os fék alkalmazása mellett - további korrekcióra tesz javaslatot. 5 helyet csoportosítanánk át, amelynek forrása két intézmény növekménye (ELTE 3 hely, SE 2 hely). Öt intézmény lenne kedvezményezett, négy esetben (Liszt Ferenc, Moholy-Nagy, Sopron, Szent István) így marad a tavalyi keretszám, míg a Pannon esetében csak 1 csökkenés lenne (a kettő helyett). A pozitív diszkriminációt indokolja, hogy ezeknél az intézményeknél az átlagosnál jobb a hatékonyság. A javasolt elosztásban 11 intézmény ugyanannyi helyet kapna, mint 2018-ban, 10 intézmény keretszáma növekszik, 8 pedig csökken. A számítás alapján - tavalyhoz hasonlóan - a Pécsi Tudományegyetem vesztesége (-8) a legnagyobb, a többi esetben 1-2 hely mínusz van csak.
Kilár Ferenc (PTE): Tavalyhoz hasonlóan ismét a Pécsi Tudományegyetem a legnagyobb vesztese az új algoritmusnak. A kiválósági alapon elosztott 20 százalékban alkalmazott szempontok az egyetem számára nem kedvezőek. A jelenlegi javaslatot a PTE képviseletében elfogadja, de a jövőben - különösen a várható keretszám emelkedés miatt - mindenképpen újra kell gondolni az elosztási elveket. Kérdés, hogy a 2020-tól javasolt emelést kiválósági alapon kell elosztani, vagy az általános algoritmus szerint.
Gálfi Péter (ÁTE): Formai észrevétel, hogy az Állatorvostudományi Egyetem hivatalos rövidítése ÁTE, javítandó az egyes táblázatokban szereplő ÁOTE.
Kékesi Tamás (ME): Az algoritmusba beépített fék is korlátozza a drasztikus csökkenéseket, de el tudja fogadni az elnökség javaslatát a korrekciókra.
Kilár Ferenc (PTE): A két finanszírozási kategória szerinti megosztás módosítható-e még?
Csernoch László (DE): Igen, de október végéig érkezzenek be az erre vonatkozó intézményi kérések, hogy utána megküldhessük a javaslatot az EMMI-nek.
3/2018. (X. 5.) sz. határozat:
Az ODT elfogadta a 2019. évi doktori felvételi keretszám intézmények közötti elosztására vonatkozó elnökségi javaslatot (23 igen, 0 nem, 1 tartózkodás).
6. Egyebek
a) Törvénymódosítás
Csernoch László (DE): Előzetes véleményezésre megkaptuk azt a jogszabály tervezetet, amely többek között az Nftv-t is módosítja. A javaslat 3 ponton érinti a doktori képzést:
Az Nftv. 49. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A (7) bekezdés rendelkezéseiből a doktori képzésben nem kell alkalmazni a képzés kreditértéke legalább harmad ának az adott intézmény adott doktori képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást .”
Az Nftv. 59. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Megszűnik a hallgatói jogviszony:]
„k) azon félév utolsó napján , amelyben a doktorandusz az abszolutóriumot megszerezte,”
Az Nftv. 114/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A doktori képzésre felvehető magyar állami ösztöndíjjal támogatott létszám 2000 fő .”
A keretszám emelésére vonatkozó elképzelést valamennyi doktori képzést folytató intézmény támogatja. Kérdésként merül fel, hogy változatlanul 30 hely kerül-e allokálásra a határon túliak számára. Az emelés lesz-e „címkézve”, azaz valamilyen speciális (például kiválósági) elosztási szemponthoz kötve. Bár a keretszám emelése örvendetes, meg kell jegyezni, hogy bizonyos szakterületeken (például az informatika vagy a műszaki területek) egyre nehezebb a jelenlegi ösztöndíjak mellett jelentkezőket találni. Ezzel kapcsolatban elmondja, hogy tárgyalást kezdeményezett az ITM-mel, amelynek célja a vállalati szerepvállalás serkentése.
Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): A keretszám emelése 2020-tól reális, a 2019-es költségvetés terhére erre már nincs esély. A külhoni keretszám mértékéről még nincs döntés, annak előkészítése során több szervezettel, intézménnyel szükséges egyeztetni. A keretszám elosztását továbbra is az ODT-re bíznák, nem tud olyan szándékról, hogy a minisztérium speciális szempontok alapján kérné az elosztást. Az egyes szakterületek problémáit ismerik, új ösztöndíj politikai elképzelések is vannak, az EMMI és az ITM között is folyik egyeztetés az ügyben.
Benyó Zoltán (SE): Évek óta tapasztalják, hogy az orvos végzettségű hallgatók is egyre kisebb számban jelentkeznek doktori képzésre. Ennek oka egyrészt a vonzóbb rezidens ösztöndíj programok, másrészt a külföldi elvándorlás is jelentős. Megoldás lehetne az orvosképzés és a PhD képzés összecsúsztatása, időbeli átfedése. Más területeken is megfontolandó lenne, hogy már a mesterképzés időszakában meg lehessen kezdeni a PhD képzést is.
Csernoch László (DE): Egy alternatív javaslat lehet az is, hogy az orvosképzésből kikerülők esetében úgy lehessen az egyéni fokozatszerzésre felvételt nyerni, hogy egyéniként is lehessen állami ösztöndíjban részesülni.
Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): Kérdés, hogy ez a javaslat kizárólag az orvosokra vonatkozna-e, vagy vannak más területek is, ahol releváns lehet?
Csernoch László (DE): Ha a minisztérium nyitott erre a javaslatra, akkor az ODT szívesen felvállalja, hogy felméri az ezzel kapcsolatos igényeket.
Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): Egyeztet még ezzel kapcsolatban és visszajelez.
Toldi József (SzTE): Nemcsak a doktorandusz jelentkezők száma csökken egyes területeken, de az oktatók is egyre nehezebben vállalnak témavezetői feladatokat. Ennek leginkább az az oka, hogy a doktori képzés költségvetési támogatása egyre kisebb mértékben jut el a doktori iskolákhoz. Az egyes intézmények között, sőt intézményeken belül egyes karok között is vannak különbségek az elvonások mértékében, de a probléma általánosnak tűnik. Az egyes intézményeken múlik, hogy egyáltalán megjelenik-e külön sorként a doktori iskola kerete vagy a támogatás befolyik a kari költségvetésekbe.
Csernoch László (DE): Meg tudja erősíteni az elmondottakat, a Debreceni Egyetemen belül is jelentős különbségek vannak az egyes karok között. Sokat segítene, ha a költségvetési támogatásban egyértelműen jelezve lenne, hogy mi az az összeg, amit a doktori képzésre kap az egyetem.
Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): A minisztériumon belül nem illetékes ebben a kérdésben, de egyeztet ezzel kapcsolatban is.
Faragó Sándor (SOE): Támogatná az ösztöndíjak összegének további emelését, de ez a bérfeszültséget is növelné, hiszen már most is csekély a különbség a doktoranduszok, illetve a tanársegédek és adjunktusok jövedelme között.
Csernoch László (DE): Az ÚNKP ösztöndíjak megjelenése is növelte a feszültséget. A doktorjelölti ÚNKP ösztöndíjak magas összege már oda vezet, hogy vannak, akik azért halogatják a doktori védést, mert jobban megéri doktorjelöltnek lenni, mint a fokozat birtokában oktatói állásra kerülni.
Kilár Ferenc (PTE): A külhoniak 30 helyét jelenleg az ELTE kezeli. Ezeknek a hallgatóknak más a jogállásuk, mint a többi állami ösztöndíjas hallgatónak, nekik külön szerződésük van a minisztériummal.
Csernoch László (DE): A külhoni doktoranduszok is nappali tagozatos, állami ösztöndíjas hallgatók, nincs különbség a jogállásukban.
Kilár Ferenc (PTE): Az ODT a 2017. márciusi ülésen szavazott arról, hogy a nyelvi követelményekkel kapcsolatban is kezdeményez törvénymódosítást. Ennek nincs nyoma a jelenlegi tervezetben. A második idegen nyelv előírására nincs szükség, ráadásul nagyon sok zavaros helyzetet eredményez. Ilyen például a Stipendiumosok esete vagy a honosítási ügyek, ahol a jogszabályok szerint ugyanúgy meg kellene követelni a két idegen nyelv ismeretét. Ezért is javasolta az ODT, hogy csak egy idegen nyelv ismerete legyen előírva a törvényben.
Mihály György (BME): Az ODT arra is javaslatot tett ugyanazon az ülésen, hogy a kormányrendeletben a nyelvismeret igazolásához a „legalább B2 szintű komplex, államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű okirat szükséges” helyett „a komplex vizsga keretében, a doktori iskola által meghatározott idegen nyelven letett szakmai vizsga szükséges” szövegrész kerüljön, hiszen nem nyelvvizsgára, hanem nyelvtudásra van szükség.
Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): A törvény a két idegen nyelv ismeretét írja elő, nyelvvizsgáról csak a kormányrendelet tesz említést. Egy nyelvvizsga már a diplomához feltétel, így nem jelent plusz kötelezettséget. A második idegen nyelv esetében nem kell feltétlenül ragaszkodni a nyelvvizsgához, ott az egyetem határozhatja meg, hogy miként kell a nyelvismeretet igazolni. A vita abban van, hogy van-e szükség második idegen nyelv ismeretére is vagy sem.
Csernoch László (DE): A jelenlegi törvényi rendelkezés valóban problémát jelent például egy angol anyanyelvű külföldi fokozatszerző esetében. Nem várható el komolyan, hogy számára is további idegen nyelv ismeretet írjunk elő.
Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): A törvény 51.§ (2) bekezdése az alap- és a mesterképzés nyelvi követelményeire vonatkozóan tartalmazza, hogy az előírásokat nem kell alkalmazni, ha képzés nyelve nem magyar. Ezt ki lehetne terjeszteni a doktori képzésre is. A kormányrendelet módosítása a törvénymódosítás után kerülhet napirendre. Mivel a komplex vizsga elveit a törvény szerint az ODT dolgozza ki, nyitva áll a lehetőség, hogy a nyelvismeret felmérését a komplex vizsga keretében javasolja a testület.
Mihály György (BME): A külföldiekre visszatérve az is kérdés, hogy számukra mit jelent a két „idegen” nyelv? A magyartól eltérő két nyelvet (és akkor a saját anyanyelve már az egyik nyelv ismeretét automatikusan elismeri) vagy a saját anyanyelvétől eltérő, további két idegen nyelvet?
Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): Ha a törvénynek az imént említett, a nem magyar nyelvű képzésekre vonatkozó könnyítését ki lehetne terjeszteni a doktori képzésre, akkor a nem magyar nyelvű képzés esetében egyáltalán nem kellene nyelvi követelményt teljesíteni.
Fazakas Sándor (DRHE): A külhoni ösztöndíjasokra visszatérve, az is probléma, hogy a nyerteseknek gyakran hetekig, hónapokig nincs hivatalos visszajelzésük a döntésről, csúszik a szerződéskötés a minisztériummal. Így az egyetemek is nehéz helyzetben vannak, hogy utalhatják-e addig az állami ösztöndíjat. További kérdés, hogy amennyiben valaki a komplex vizsgán nem felel meg, akkor van-e az egyetemnek valamilyen visszafizetési kötelezettsége. Harmadik kérdés pedig, hogy a régi típusú képzésben abszolváltaknak meddig van lehetőségük fokozatszerzésre?
Csernoch László (DE): Egyelőre annyi megkötés van, hogy csak azok lehetnek a régi rend szerint doktorjelöltek, akik abszolutóriumot szereztek a hároméves képzésben.
Kalmár János (EKE): Ha a nyelvi követelményeknél a nyelvvizsga helyett az egyetemekre bízzuk a nyelvismeret megítélésében, az a színvonal rovására fog menni. Az intézmények között verseny van a doktorandusz hallgatókért, akik a könnyebb ellenállás felé mozdulnak majd. Azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes tudományterületek esetében nem azonos a tudomány műveléséhez elvárható nyelv és annak ismereti szintje sem. Vannak területek, ahol az angol mindenképpen elvárt, de elegendő is. Ugyanakkor máshol - főleg bölcsészeti területeken - ez nem ilyen egyértelmű. Amikor az alsóbb szinteken a nyelvi követelmények szigorítására kerül sor (például az egyetemi felvételihez), nem szerencsés a doktori esetében lazítani az elvárásokon. A külföldiek esetét lehet külön kezelni, de a magyar hallgatók esetében nem támogatja a követelmények lazítását.
Csernoch László (DE): Határozott véleménye, hogy nem nyelvvizsgára, hanem nyelvismeretre van szükség. A tudomány műveléséhez szükséges nyelvismeret nem lehet egyenlő azzal, hogy valaki ki tud tölteni egy állami nyelvvizsga tesztet.
Kékesi Tamás (ME): Egyetért Főosztályvezető Asszonnyal, hogy a nem magyar nyelvű képzés esetében egyáltalán nem kellene nyelvi követelményt előírni, jó lenne, ha ez a törvényben is benne lenne. Mivel a tudomány nyelve a területek túlnyomó többségében az angol, második idegen nyelv ismeretét azok számára kellene előírni, akiknek az első idegen nyelvi nyelvvizsgája nem angolból van.
Szabó Péter (DOSz): A Doktoranduszok Országos Szövetsége is támogatja a keretszám megemelését. Bejelenti, hogy a DOSz készített egy helyzetértékelő stratégiai dokumentumot a komplex vizsgával kapcsolatban, amelyet hamarosan eljuttatnak az ODT-hez is. Kéri, hogy ennek megvitatása kerüljön majd napirendre.
Csernoch László (DE): Természetesen szívesen egyeztet az ODT a DOSz-szal a komplex vizsga témájában. Igény esetén a nyelvismeret témakörére is visszatérhetünk majd egy külön napirendi pontként egy következő ülésen.
kmf.
lejegyezte: Varga Zsolt jóváhagyta: Csernoch László
titkár elnök
Hitelesítők:
Mihály György Benyó Zoltán
BME SE