az Országos Doktori Tanács felügyelőbizottságának üléséről

 

helye : Budapest, Műegyetem rkp. 3. K. I. 2/a.

ideje : 2007. szeptember 19.

 

Jelen vannak:

Bazsa György

Csizmadia József

Mang Béla

Manherz Károly

Molnár Károly

Zombory László

 

 

1. köszönet

Zombory László megköszöni Bazsa Györgynek, Mang Bélának és Molnár Károlynak, hogy számtalan fontos feladatuk mellett vállalták a ODT felügyelőbizottsági tagságát.

 

2. elnökválasztás

A felügyelőbizottság tagjai egyhangúan Molnár Károlyt választják elnökükké.

 

3. az ODT működése

Zombory László: Ebben az évben megalakult a szervezet a törvénynek megfelelően. Egyesületi formában jött létre. Az egyesület úgy is működik, mint az Magyar Rektori Konferencia doktori ügyekkel foglalkozó szakbizottsága.

Létrejöttét követően ezidáig három fő kérdéssel foglalkozott foglalkozott:

·         hatásfok figyelembevételével a keretelosztás elveinek meghatározása,

·         új honlap készült, amely mögötti adatbázis a MAB-bal is egyeztetve jött létre. Ez az adatbázis „egyetlen” adatbázis lesz, redundancia-mentesen szolgáltathatnak adatokat az intézmények,

·         a Tanács célkitűzései között szerepel a Habilitáció kérdése is.

Felügyelőbizottság: Megfelelő az egyesület működése. Az a megkezdett úton folytassa tovább munkáját.

 

4. finanszírozás

Csizmadia József: A költségvetés táblázathoz készült egy kiegészítő magyarázat az ODT gazdálkodásáról. Ennek végén szerepel az is, hogy miként válhat az egyesület működése finanszírozhatóvá a jelenleg jelképes tagdíj növelésével és a szakminisztérium támogatásával. Ez utóbbi már többször kértük, a tárca törvényi felhatalmazása alapján támogatási szerződést köthet a Tanáccsal, de pozitív választ még nem kaptunk.

Manherz Károly: Igen, jelenleg is van egy kérés az ODT-től .

Molnár Károly: Ezek a költségek állandóak?

Csizmadia József: Nem. Ez alábbi kimutatás szerint a szoftverberuházás önmagában deficitmentes tevékenysége az egyesületnek, ezen felül kifejezetten az újonnan alakulás jelent költségeket, mivel a működés alapvető feltételeit biztosítani kell. Hozzájárul ehhez az a nehézség is, hogy a szervezet tőke nélkül alakult meg. A vázolt tagdíjszámítás (23 .500 , -Ft + doktori iskolánként 6.500, -Ft ) és a minisztériumi támogatás a normál működés feltételeit tudná biztosítani.

 

 

Molnár Károly: a jelképes tagdíj növelése nem jelent az egyetemeknek problémát, mivel a Magyar Rektori Konferencia ezzel párhuzamosan tagdíjat csökkent, ami az itteni növekmény tízszerese, tehát a tagok így is jóval kevesebb tagdíjat fognak fizetni. Mindemellett javasolom, hogy az ODT vállalatok támogatását is próbálja elnyerni. Akár a díjakra történő előterjesztések révén is lehet őket motiválni. Miből áll a személyi kiadás?

Zombory László: A titkárnak jelenleg nincs megbízása, mert nincs rá fedezet, de megbízási szerződést kötnénk vele. Ezt már beleterveztük a költségtervbe. Emellett informatikusi és grafikusi megbízást tartalmaz a személyi költség.

Csizmadia József: Ugyancsak tartalmaz a költségterv utazási költségtérítésre keretet a titkár számára a Tanács feladataival összefüggésben felmerülő utazásokra. Erre vonatkozóan a felügyelőbizottság állásfoglalását kérjük.

Molnár Károly: Természetes, hogy a megbízással kapcsolatos költségeket, legyen az gépkocsihasználat , vagy akár BKV-jegy, az egyesület fedezze. Ez méltányos.

Felügyelőbizottság: Az állandó és az indulási költségeket látva az FB költségtervet megfelelőnek tartja azzal, hogy a minisztériumnál és szponzoroknál is lobbizzon az elnökség támogatásért.

 

5. doktori keretszám

Molnár Károly: A BME létrehozott egy egyesületet (4TU) az Osztrák-Magyar Monarchia műszaki egyetemeivel, amelynek eseményein látni, hogy a prágai, pozsonyi és bécsi műszaki egyetemeknek sokkal több doktorandusszal rendelkeznek, mint a Budapesti Műszaki Egyetemnek. Már Pozsonynak is háromszor több doktorandusza van, mint a BME-nek .   Kb. 420ezer hallgató van a magyar felsőoktatásban, ehhez képest a doktoranduszok száma alig hétezer a költségtérítéseseket is beszámítva.

Mang Béla: a TUV reformjai jelentős eredményt hoztak 5 év alatt.

Zombory László: Sok az elhagyó, de még így is egyre javul a doktori képzés hatásfoka. A Tanács az állami ösztöndíjas keret elosztásánál a hatékonyságot nagy súllyal kívánja figyelembe venni.   Emellett az elnökség a keretszám növelésének elérését is célul tűzte.

Manherz Károly: a DOSz ellene van az ösztöndíjak számának növelésének.

Bazsa György: Át kell gondolni, de ha az eredmények megfelelőek, növelni kel a keretszámot.

Molnár Károly: A doktoranduszi keretszám még az egyetemek ranglistájába is beleszámít. Az egyetem céljai között a közös fokozatkiadás igénye is felvetődött.

Bazsa György: Ez az EUA-nak is törekvése.

Manherz Károly: Mekkora az igénye az egyetemnek?

Molnár Károly: Jóval nagyobb. A hallgatók kis részének jut állami ösztöndíj, a többinek céges ösztöndíjat próbálnak biztosítani, de nem fedezi a legjobbak igényeit sem.

Csizmadia József: Az egyetemek oktatói utánpótlása szempontjából is elégtelen a létszám. A köztársasági elnök beszédében azt mondta: A PhD (és kandidátusi) fokozattal rendelkezők kétharmada elmúlt hatvan éves, 88 százaléka ötven év feletti.

Bazsa György: Az MTA tudománytervezési osztálya erről pontos adatot adhat - a legjelentősebb része a fokozattal rendelkezőknek tagja az MTA köztestületének.

Manherz Károly: Van-e felvevő piaca a végzetteknek?

Bazsa György: Az ország szellemi potenciálja szükségessé teszi.

Mang Béla: Műszaki területen fokozatosan felértékelődik a tudományos fokozat.

Csizmadia József: Ha a kevés fokozatot szerzett közül is a legjobbak külföldre mennek, akkor még inkább aggályos a helyzet.

Manherz Károly: Ha ösztöndíjasként 40%-a nem végez, akkor az „pazarlás”.

Molnár Károly: A legjobbakat elviszi az ipar. Ez nem azt jelenti, hogy a képzés rossz. Nem lehet védekezni ellene: az ötszörös fizetéssel szemben nem motivál az ösztöndíj.

Csizmadia József : Az elszívás természetes, s mutatja azt is, hogy a képzés jó. Aki azt ilyen okból nem fejezi be, az is tudását hasznosítja a gazdaságban. Így az ország számára nem pazarlás ez sem, hiszen hasznosul.

Bazsa György: Ha az eredményesség azt indokolja, akkor a keretszámot növelni kell.

 

 

6. egyebek

 

a ) doktori iskolák - egyetemek

Molnár Károly: Célszerű-e annak a szabályozása, hogy doktori iskola csak egyetemen lehessen.

Bazsa György: A MAB-nak nincs korlátozási lehetősége, a minőség a szempont.

 

b) doktori képzés nemzetközi kitekintése

Molnár Károly: Az EUA (Európai Egyetemek Egyesülete) jelentést készített az európai doktori tudományos képzésekről, amelyből Magyarország teljes egészében kimaradt - mintha nem is léteznénk Európában.

Bazsa György: A mulasztás a minisztériumban történt, a Bologna Bizottság személycseréje kapcsán állhatott elő a probléma.

 

c) felsőoktatási azonosító

Csizmadia József: A doktori adatbázisban az oktatóknak kontroll-adatszolgáltatás céljából meg kell adniuk a felsőoktatási azonosítójukat, hogy az ellenőrzések elvégezhetőek legyenek. Egyetemek azt jelezték, hogy oktatóik ezt még meg sem kapták.

Bazsa György: A személyek adatainak megadására október 15. a határidő.

Csizmadia József: a felsőoktatási informatikai rendszer informatikusai szerint ha már meg is tették volna az egyetemek a számok kiadásához szükséges adatközlést, akkor sem biztos, hogy az megfelelő időben visszajut hozzájuk.

Manherz Károly: Megnézem, hogy mit tehetek ez ügyben.

Csizmadia József: Egyenlőre ki kell hagyjuk az adat kötelező megadását az adatbázisból, hogy a doktori iskolák felülvizsgálata megkezdődhessen. A későbbiekben ezt kiegészítetjük.

 

 

7. tisztségvállalás

Zombory László megköszöni a felügyelőbizottság munkáját, s megkérdezi a bizottság tagjait, hogy a következő évre is vállalják-e az ODT ezen tisztségét.

Felügyelőbizottság: Igen.

 

 

Molnár Károly 13 :54-kor az ülést berekeszti.

 

kmf .

 

 

 

Molnár Károly

a felügyelőbizottság elnöke