JEGYZŐKÖNYV

 

amely készült az Országos Doktori Tanács „v.a.”(ODT) tanácsának ülésén.

 

A tanács ülésének helye:    Semmelweis Egyetem

                                           II. Belgyógyászati Klinika MSD terem

                                           1085 Budapest, Szentkirályi u. 46.

                                           tetőtér

 

A taggyűlés ideje:      2017. december 8. péntek, 10:00

 

Jelen vannak:            a Tanács tagjai és meghívottjai jelenléti ív szerint

 

Dr. Csernoch László József végelszámoló köszönti a megjelenteket, és megállapítja, hogy a szabályszerűen összehívott tanácsülésen a 28 tag közül 26 tag megjelent, az ülés határozatképes.

 

Javasolja levezető elnöknek Dr. Csernoch László József tagot, jegyzőkönyvvezetőnek Dr. Varga Zsolt titkárt, míg jegyzőkönyv hitelesítőknek Dr. Mihály György és Dr. Tímár József tagok megválasztását. Az alapszabály szerint kötelező háromtagú szavazatszámláló bizottság megválasztása, amelyre javasolja Dr. Németh Róbert, Dr. Mezey Barna és Dr. Kőnig Frigyes tagok megválasztását.

 

 

1/2017. (XII. 8.) sz. határozat:

A tanácsülés egyhangú határozattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül megválasztja levezető elnöknek Dr. Csernoch László József végelszámolót, jegyzőkönyvvezetőnek Dr. Varga Zsolt titkárt, jegyzőkönyv-hitelesítőknek Dr. Mihály György és Dr. Tímár József tagokat, a szavazatszámláló bizottság tagjának Dr. Németh Róbert, Dr. Mezey Barna és Dr. Kőnig Frigyes tagokat.

 

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Ismertetem a napirendi pontokat, és javaslom, hogy a tanács a meghívóban szereplő sorrendtől eltérően, az alábbi sorrendben tárgyalja meg az egyes napirendi pontokat:

 

1.       A 2018. évi doktori felvételi keretszám elosztása

2.       Az ösztöndíjas hallgatói jogviszony, mint szolgálati idő, vagy szolgálati jogviszony

3.       Egyebek

4.       Végelszámoló beszámolója a végelszámolási eljárás jelenlegi állásáról

5.       A megbízott könyvelő által elkészített adóbevallás ismertetése, és elfogadása

6.       A végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámoló ismertetése és elfogadása

7.       A vagyonfelosztási javaslat ismertetése és elfogadása

(A közgyűlésnek az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot kell hoznia. A határozatban rendelkezni kell a végelszámolás költségeinek, köztük a civil szervezet megszűnésével kapcsolatban felmerülő költségeknek a viseléséről is.)

8.       A végelszámolási időszak összefoglaló értékelését tartalmazó zárójelentés ismertetése és elfogadása

9.       Döntés a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles

10.   A felügyelő bizottság jelentésének előterjesztése és jóváhagyása

11.   Egyéb végelszámolással kapcsolatos döntések

12.   A végelszámoló tájékoztatása az egyesület törlésével kapcsolatosan

 

Jelenlévők a napirendi pontok tárgyalásával, és annak sorrendjével egyetértenek, egyéb napirendi pont felvételét nem kérik.

 

 

 

1. napirendi pont

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Valamennyi háttéranyag a honlapon elérhető volt. Az előző ülésen elhatározottak szerint próbaszámítások készültek különböző korlátokkal (15%, 10%, 7,5%, 5%), valamint a díjak, a publikációk száma, illetve mindkettő normalizálásával. A korlát változtatása az intézmények többségénél nem jelent változást. A korlát lejjebb vitele az ELTE esetében csökkenti a nyereséget, a PTE esetében csökkenti a veszteséget, míg a SzTE esetében nem jelentős a változás. A publikációk számának normalizálása a minősített oktatók számával nem változtat jelentősen (de a PTE, SzTE, DE keretszáma csökkenne). Ugyanakkor a díjak normalizálása a doktorandusz létszámmal nem vállalható mértékben felborítja a számítást, egyértelműen azokat az intézményeket hozza hátrányba, amelyeknek kiemelt támogatása lenne a cél. A számítási eredmények alapján az elfogadásra javasolt változat (az összehasonlító táblázatban szürkével kiemelve) a 7,5%-os korlát alkalmazását javasolja a normalizálások elvetésével. Erre a változatra elkészült az alacsonyabb és a magasabb finanszírozású helyek szerinti felosztás is. Intézményi kérésre - a minisztériumi maximum-minimum figyelembe vételével - lehet még átcsoportosítani.

 

Dr. Toldi József (SZTE):

Javasolom az előterjesztés elfogadását.

 

Dr. Kilár Ferenc (PTE):

A szeptemberben első változatként tárgyalt előterjesztés a PTE számára nagyon nehezen lett volna elfogadható. A 7,5%-os korlát, mint elfogadható kompromisszum - az ELTE javaslatára - már az előző ülésen is felmerült. A jelenlegi változatot el tudjuk fogadni, azzal a megjegyzéssel, hogy jövőre ismételten vizsgáljuk felül az elosztást, hagyjuk nyitva a további változtatás lehetőségét.

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Természetesen a felülvizsgálatra van lehetőség. Amennyiben valamilyen ötlet, javaslat felmerül, titkár úrnál rendelkezésre áll minden adat és a különféle számítások, tessenek őt megkeresni. Lehetőleg minél hamarabb meg kell ezt tenni, hogy legyen idő az új javaslatok megvitatására.

 

Dr. Mezey Barna (ELTE):

Mint az ELTE új képviselője, korábban nem vettem részt a vitában. Eredetileg a 10%-os korlát elfogadására tettem volna javaslatot, de mivel az ELTE korábbi képviselője javasolta a 7,5%-ot, ezért azt elfogadom.

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Az ELTE bármelyik változattal nyertes a tavalyi elosztáshoz képest, a 7,5%-os változattal 16 fővel nő a keretszáma.

 

Dr. Kilár Ferenc (PTE):

Szeged és Pécs az előző ülésen az 5%-os korlátot javasolta, ezzel kapcsolatosan hangzott el a 7,5%, mint elfogadható kompromisszum.

 

Dr. Mezey Barna (ELTE):

A most elfogadásra kerülő elosztás az eredeti algoritmust nem érinti és most a 2018. évi elosztásról szól, jövőre újra lehet tárgyalni az elosztást.

 

Dr. Kilár Ferenc (PTE):

Fontos leszögezni, hogy az alap algoritmust, tehát a helyek 80%-ának elosztását a vita nem érintette, változás csak a „kiválósági” 20% elosztásában van.

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Így van, a korábbi kutatóegyetemi címhez kötött 20% helyett kellett új mutatót találni, hiszen a cím megszűnt. Ezért vezettük be a publikációk számát és az elnyert díjakat 10-10 százalékos súllyal. Az algoritmusban szerepelt az a szabály, hogy egyik évről a másikra egyik intézményt se érje drámai változás, azaz a keretszám ne változhasson 15%-nál nagyobb mértékben. A nagy intézményeknél még ez a korlát is nagy számú keretszám változást enged, ezért csökkenne most a korlát 15%-ról 7,5%-ra.

 

Dr. Stőhr Lóránt (SZFE):

A normalizálást nem kellene teljesen elfelejteni, a kis egyetemek számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy valamennyivel javítsanak a helyzetükön. Az SZFE az összes lehetséges díjat megszerezte, normalizálás nélkül mégis egy fővel csökken a keretszáma, míg normalizálással növekedne.

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Ezért is készültek el ezek a számítások, hogy mindenki lássa a normalizálások hatását. Alapvetően azt támogatom, hogy vagy mindent normalizáljunk, vagy semmit. A számítás azt mutatta, hogy a normalizálás drámai változtatást jelent és pont azokat a nagy intézményeket hozza hátrányba, amelyeknek a kiemelt támogatására a 20%-os rész eredetileg el lett különítve.

 

 

2/2017. (XII. 8.) sz. határozat:

A tanácsülés 23 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a 2018. évi doktori felvételi keretszám intézmények közötti elosztására a Dr. Csernoch László József által beterjesztett javaslatot („10% díjak, 10% publikációk, 7,5%-os korlát” megnevezésű változat).

 

Dr. Varga Zsolt titkár

Az a táblázat is kiküldésre került, amelyben a most elfogadott keretszámoknak a két finanszírozási típus közötti megoszlásai is szerepelnek. Intézményi kérésre - a minisztériumi maximum-minimum figyelembe vételével - lehet még átcsoportosítani. Kérjük az intézményeket, hogy ahol ilyen igény felmerül, szíveskedjenek azt legkésőbb december 13-án délig jelezni, hogy a minisztériumot tájékoztatni tudjuk a javaslatról.

 

2. napirendi pont

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

A doktorandusz hallgatói jogviszony, mint szolgálati idő, vagy szolgálati jogviszony kérdése már többször, több fórumon előkerült. A PTE részéről érkezett a javaslat, hogy újra vegyük elő ezt a témát. A javaslat szövege, valamint a DOSz korábbi, ugyanerre vonatkozó kezdeményezése elérhető volt a honlapon.

 

Dr. Tímár József (SE):

A kérdés összekapcsolható a doktoranduszok gyed/gyes jogosultságának problémakörével.

 

Dr. Rádli Katalin (EMMI):

Ez az ügy legutóbb akkor került elő, amikor a négyéves doktori képzés előkészítése zajlott, a javaslatot előkészítő tanulmányban szerepelt a téma. Azelőtt a 2005-ös Ftv. előkészítésekor merült fel a kérdés, egészen az Országgyűlési jutott, de nem kapott támogatást. Előzményként lehet említeni, hogy az 1998-ig végzett egyetemi tanulmányok is beszámítanak a szolgálati időbe. Mivel a szabályozás nem a felsőoktatási törvényben van, ezért több minisztérium egyeztetésére van szükség.

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Ebben az esetben négy olyan szervezet testület jön szóba, amelyek kezdeményezők lehetnek: az MRK, az ODT, a DOSz és esetleg a MAB, bár az utóbbi kevésbé érintett, közösen kell napirenden tartanunk ezt a témát. Tekintettel a közelgő választásokra, nem várható, hogy a közeljövőben érdemben fognak ezzel a kérdéssel foglalkozni.

 

3. napirendi pont

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Az „egyebek” napirendi ponthoz két témáról tudok, amelyekhez a MAB-tól, illetve az MRK-tól érkezett megkeresés.

Van több olyan doktori is, amelynek akkreditációja lejárt (akár több éve), de továbbra is működnek, hallgatókat vesznek fel, fokozatokat adnak ki. A MAB részéről érkezett megkeresés, hogy közösen kezdeményezzük a lejárt akkreditációjú doktori iskolák kivezetésének szabályozását. A jelenlegi szabályozás szerint egy doktori iskola csak akkor szűnik meg, ha az Oktatási Hivatal törli a doktori iskolát a nyilvántartásból és ezt a törlést az intézménynek kell kezdeményeznie.

 

Dr. Jobbágy Ákos (MAB):

A lényeg már elhangzott. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint csak a doktori iskola létesítésekor van szerepe a MAB-nak, a megszűntetéskor nincs. Jelenleg három olyan doktori iskola található az adatbázisban, amelynek akkreditációja már lejárt, mégis vannak aktív témahirdetései. Két olyan iskola is van, ahol az akkreditáció lejártát követően 5, illetve 6 évvel későbbre prognosztizálnak védést, tehát akkor vettek fel hallgatót, amikor az iskolának nem volt akkreditációja. Az ilyen esetek általánosan vetnek rossz fényt a doktori képzésre. Az ODT-vel közösen arra keres a MAB megoldást, hogy a doktori iskolák megszűntetésében is legyen szerepe a MAB-nak, akár kezdeményezőként is.

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

A törvény koherens abból a szempontból, hogy a doktori iskola létrehozásában és a megszűntetésében is az egyetemé a kezdeményező szerep, de míg az alapításban érdekelt az egyetem, a megszűntetésben ellenérdekeltség van.

 

Dr. Jobbágy Ákos (MAB):

Azok a hallgatók, akik egy nem akkreditált doktori iskolába lépnek be, bizonyos kockázatot vállalnak.

 

Dr. Kilár Ferenc (PTE):

Az egyik ilyen doktori iskola a PTE-hez tartozik. A MAB most már félévente ellenőriz, félévente lehetőség van új akkreditációt kérni. Kérdéses, hogy az ellenőrzéseknek van-e jogkövetkezménye. Másik kérdés, hogy az akkreditáció megvonása esetén mi történik az iskola doktoranduszaival, folyamatban lévő doktori cselekményeivel.

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

A doktori iskola megszűnésével kapcsolatos teendőknek bejáratott útja van. Az iskola megszűnésekor egy bizonyos ideig - ez általában két év - az adott egyetem a doktori iskola tudományágában még adhat ki fokozatot, tehát lezárhatja a folyamatban lévő fokozatszerzési eljárásokat. Az intézmények közös felelőssége, hogy ha valahol egy tudományágban megszűnik a doktori képzés és fokozatadás lehetősége, akkor egy másik intézmény biztosítson lehetőséget a befejezésre. Harmadik lehetőség, hogy a hallgató képzést vált és más doktori iskolában, más tudományágban szerez fokozatot.

 

Dr. Jobbágy Ákos (MAB):

Azokkal a hallgatókkal nincs probléma, akik az akkreditáció megszűnésekor már hallgatói vagy doktorjelölt jogviszonyban vannak, ezek a helyzetek kezelhetők. Az viszont nem fogadható el, hogy lejárt akkreditációjú iskolába új hallgatót vegyenek fel. A félévente elvégzett ellenőrzésnek az a célja, hogy felhívják a figyelmet az akkreditáció óta bekövetkezett változásokra, folyamatosan biztosított legyen a jogszabályi előírások betartása.

 

Dr. Rádli Katalin (EMMI):

Jelenleg a felsőoktatásban intézményi és program akkreditáció van. Az intézményi akkreditáció rendszere az évek során megváltozott, összekapcsolódott a működési engedély kiadásával. A program akkreditációban az intézmény megszerzi az adott képzésre vonatkozóan a szakindítási jogosultságot. A MAB ugyan határozott időre adja az akkreditációt, de az intézmény a szakindításra határozatlan idejű jogosultságot kap. Az ötévenkénti intézményi akkreditációnak össze kellene kapcsolódnia a program akkreditációk felülvizsgálatával. Ide kapcsolódik a doktori képzés felülvizsgálata is. A doktori iskola szervezeti egység is, amellyel kapcsolatos döntéseket csak az intézmény hozhat, ez szenátusi jogkör.

 

Dr. Mihály György (BME):

Ebben a kérdésben az egyetemi doktori tanács elnökeinek van felelőssége. A doktori iskolák olyan tudományági testületeket működtetnek, amelyek az egyetemi doktori tanácstól átruházott jogkörben hoznak döntéseket. Ha az intézményben olyan doktori iskolák, olyan tudományági testületek működnek, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, akkor az egyetemi doktori tanácsoknak kell lépéseket tenni, vissza kell vonni az átadott jogköröket, hogy a döntések jogszerűek legyenek.

 

Dr. Kilár Ferenc (PTE):

Valóban hiba volt új hallgatókat felvenni a lejárt akkreditációjú doktori iskolába. Mit lehet utólag tenni?

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Azért ellentmondásos a helyzet, mert jelenleg a doktori iskola mindaddig jogszerűen vesz fel hallgatókat, amíg a működési engedélye nincs visszavonva. Ettől függetlenül ez nem etikus sem hallgatóval szemben, sem pedig az egész doktori képzés tekintetében.

 

Dr. Tímár József (SE):

Véleményem szerint nem jogszerű egy nem akkreditált doktori iskolába hallgatót felvenni. Az ODT-nek - akár az egyesületnek, akár az új szervezetnek - feladata kell legyen, hogy az ilyen esetekre felhívni az intézmények figyelmét. A nem akkreditált képzésben szerzett diploma megtámadható, kétes értékű.

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

ODT elnökként már eddig is éltem ezzel, a jövőben a MAB-bal közösen fogunk fellépni ilyen esetekben, amíg a jogszabályok megváltozása nem rendezi ezt a helyzetet.

 

Dr. Mezey Barna (ELTE):

Jelenleg valóban az a helyzet, hogy a lejárt akkreditáció ellenére jogszerű a doktori iskola további működése mindaddig, amíg működési engedélye van. Az akkreditáció egy minőségbiztosítási garancia, nem pedig engedély. Át kell gondolni a szabályozást, de ez a kérdés azzal is összefügg, hogy mennyire centralizált a rendszer, illetve mennyire autonómok az egyes intézmények.

 

Dr. Mihály György (BME):

Ha a doktori iskola jogszerűen is működik, de a jogszabályi előírásoknak nem megfelelően vagy nem megfelelő összetételben működő testületek döntései megtámadhatók. Ilyen szempontból a testületek összetétele jogi szempontból fontosabb, mint az akkreditációban vizsgált törzstagi összetétel.

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

A kormányrendelet a törzstagi összetételt is szabályozza, így végső soron a nem megfelelő törzstagi összetételű doktori iskola működése sem jogszerű.

 

Dr. Jobbágy Ákos (MAB):

Amennyiben az egyetemi doktori tanácsok felelősen kezelik ezeket a kérdéseket, a jelenlegi jogszabályi környezetben is lehet a problémát kezelni, a minőségi szempontokat minden esetben érvényesíteni kell, a megfelelő döntéseket meg kell hozni.

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Az MRK-tól érkezett megkeresés az EUA európai doktori képzéséről szóló felmérés kitöltésére. A linket továbbítjuk az intézmények felé. Kérem, hogy minél többen szíveskedjenek kitölteni, hogy a magyar doktori képzés sajátosságai is megjelenjenek a felmérés eredményében

 

Dr. Hancz Patrik (DOSz):

Minőségbiztosítási céllal, az elmúlt évekhez hasonlóan a DOSz is végez hallgatói felmérést. Az idei körben eddig 260 kérdőívet kaptunk vissza 20 intézmény doktoranduszaitól. A DOSz nevében kérem, hogy a következő ODT ülésen egy külön napirendi pont keretében ismertethessük a felmérés eredményeit. A szolgálati idő beszámításának témaköréhez hasonló a doktoranduszok hitelképessége, hiszen a doktori ösztöndíjat a bankok nem tekintik olyan jövedelemnek, amelyet el tudnának fogadni.

 

Dr. Kékesi Tamás (ME):

A Miskolci Egyetem is támogatást nyert egy EFOP-3.6.1. projekttel, amelyben az egyik fő cél a doktori képzés hatékonyságának a fokozása. Ennek érdekében minél több hallgató felvételét ösztönzik. Továbbra sem egyértelmű, hogy az egyéni felkészülésű hallgatók milyen gyorsan juthatnak el a fokozatig, mi az a minimális idő, amit a képzésben el kell tölteniük. Ehhez kapcsolódik, hogy mennyi költségtérítést kell tőlük beszedni. A kancellária pénzügyi osztálya 500 ezer forintos önköltséget kalkulált. Meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy a saját alkalmazásban álló, a doktori fokozatát egyéni felkészülésűként megszerző oktatók fizetendő önköltségét csökkentsük. Jelenleg az államháztartási törvény nem engedi az önköltség összegének csökkentését.

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Tudomásom szerint az önköltség összegét az intézmény határozza meg és a bizonyos mértékű csökkentés is jogában áll az intézménynek. Az EFOP pályázatokban nemcsak egyéni képzésre van lehetőség, hanem akár a teljes képzésre is lehet ösztöndíjat fizetni. Az állami ösztöndíj mellett pályázatokból vagy vállalatok részéről biztosított forrásokból is részesülhetnek doktoranduszok ösztöndíjban. Az esetek nagy részében az ösztöndíj mellett a kutatási forrásokat is biztosítja a támogató. Ezek a hallgatók „önköltséges” státuszúak, az önköltség befizetésére kötelezettek, holott a kutatás költségei más forrásból biztosítottak. Mint az a márciusi ülésünkön már téma volt, amennyiben az „önköltséget” a pályázat vagy a vállalat fedezi, akkor ezt a hallgató „helyett” teszi, így személyi juttatásnak minősül. Akkor ennek a jogszabályi környezetnek a megváltoztatására is javaslatot tettünk.

 

Dr. Tímár József (SE):

A Semmelweis Egyetemen 80%-ig lehet engedni az önköltségből.

 

Dr. Rádli Katalin (EMMI):

Ehhez kapcsolódik az a kérdés, amelyet a pécsiek megkeresése alapján jártunk körül, nevezetesen hogy lehet-e ösztöndíjként, adómentesen kifizetni a külső támogató által rendelkezésre bocsátott összeget. Amennyiben az intézményi szabályzatba bekerül, és a kifizetés az intézményen keresztül történik, akkor van lehetőség ösztöndíjként fizetni.

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Az erre vonatkozó pontos jogszabályi hivatkozásokat ki fogjuk tenni az ODT honlapjára.

 

Dr. Rádli Katalin (EMMI):

A legutóbbi ODT ülést követő fejlemény, hogy a Stipendium Hungaricum ösztöndíj esetében lehetővé vált, hogy nem csak doktoranduszok, hanem a doktorjelöltek is részesülhetnek ösztöndíjban. Felmerült a kérdés, hogy az egyetem kifizetheti-e ezt az ösztöndíjat, hiszen a doktorjelölt már nem hallgató. A Stipendium esetében ez rendezett, tehát kifizethető. Ugyanakkor az egyéb, kétoldalú nemzetközi szerződés keretében hasonló helyzetben lévő doktorjelöltek esetében ez egyelőre nem megoldott. Újabb kérdéseket fog majd felvetni, hogy mi a helyzet a négyéves képzést követő időszakkal, amikor már semmilyen jogviszonya nem lesz a fokozatszerzőnek az egyetemmel.

 

4. napirendi pont

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Tájékoztatni kívánom a megjelenteket arról, hogy a végelszámolási eljárás befejezéséhez érkezett az egyesület.

Az eljárás során a végelszámoló feladata volt a bírósággal történő folyamatos kapcsolattartás, és valamennyi nyilatkozat megtétele. Ennek során értesítettem a Fővárosi Törvényszéket a végelszámolás megindításáról, majd a végelszámolás közzétételét követően tájékoztattam a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot arról, hogy nem maradtak fenn olyan környezeti károsodások, amelyekből bármilyen fizetési kötelezettsége keletkezett volna az egyesületnek, valamint értesítettem az egyesület pénzforgalmi számláját vezető pénzintézetet is a végrehajtás megindulásáról.

 

A hitelezői igénybejelentésekre nyitva álló határidő alatt semmilyen követelést nem jelentettek be az egyesülethez, így az erről szóló jegyzéket a határidő lejárta után megküldtem a bíróság részére.

 

A mai közgyűlés alkalmával a tanácsnak döntenie kell az ismertetésre kerülő beszámoló, adóbevallás, vagyonfelosztási javaslat, és zárójelentés elfogadásáról és döntenie kell a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról.

 

5. napirendi pont

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Az egyesület könyvelését végző szakember elkészítette az adóbevallást, amelyet ismertetni kívánok, és kérem a közgyűlést, hogy amennyiben kérdés nem merül fel az adóbevallással kapcsolatosan, úgy fogadja el azt.

 

Az ODT minden bevallási kötelezettségének eleget tett. Mivel vállalkozási tevékenységet az ODT nem végez, társasági adófizetési kötelezettsége nincs. A 2017. évi záró bevallásokat a november 25-i záró dátumhoz képest  30 napos határidővel kell leadni. A következő napirendi pontoknál ismertetésre kerülő beszámoló és elszámolás szerint a 2017. évet 1.844.165,- Ft veszteséggel zárja az ODT.

 

Az ismertetést követően a tanács meghozta a következő határozatot

 

3/2017. (XII. 8.) sz. határozat:

A tanácsülés egyhangú határozattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadja a levezető elnök által ismertetett adóbevallást.

 

6. napirendi pont

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

A fenti döntés meghozatalát követően szükséges a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása is, amelyet szintén ismertetni kívánok, és kérem a közgyűlést, hogy amennyiben kérdés nem merül fel a beszámolóval kapcsolatosan, úgy fogadja el azt.

 

Az ODT 2017. évi bevétele az intézményi hozzájárulásokból származó 5.120.000 Ft. A személyi kiadások és a működési költségek összege 6.198.447 Ft. Az eredmény kimutatásban szereplő 766.165 Ft összegű értékcsökkenési leírás az adatbázishoz kapcsolódik. A 2017. évet 1.844.165,- Ft mérleg szerinti veszteséggel zárja az ODT. Az eredmény kimutatás és a mérleg is elérhető volt a honlapon.

 

Ezt követően a tanács meghozta a következő határozatot

 

4/2017. (XII. 8.) sz. határozat:

A tanácsülés egyhangú határozattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadja a levezető elnök által ismertetett beszámolót.

 

7. napirendi pont

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

A könyveléssel megbízott szakember elkészítette a vagyonfelosztási javaslatot is, amelyet a tanács részére ismertetni kívánok, és amennyiben a tanács egyetért az előterjesztett javaslattal, kérem, hagyja jóvá az abban foglaltakat.

 

Az ODT vagyona 2017. november 25-i állapot szerint:

Pénzeszköz :    46.535,-Ft   készpénz házipénztárban  és   1.216.815,- Ft  bankszámlán

Szellemi termék :      933.835,-  Ft értékben  szerepel  (ez a doktori adatbázis fejlesztés jelenlegi “maradvány értéke”)

 

Az alapszabály VI. fejezet 5. pontjában foglaltak szerint:

„Az ODT megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont az ODT célkitűzéseihez hasonló célok érdekében tevékenykedő más szervezetnek kell felajánlani.”

 

A Ptk. 3:85. § (1) bekezdése szerint:

„Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.”

 

Mindezekre tekintettel a könyvelő által elkészített vagyonfelosztási javaslatban az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba venni rendelt Országos Doktori Tanács elnevezésű közhasznú felsőoktatási szervezet került megjelölésre, hiszen ezen új szervezetnek a céljai és a szervezete nemcsak hasonlítanak, de teljes mértékben megegyeznek az egyesület célkitűzéseivel és szervezetével, így a megmaradt egyesületi vagyon felajánlását ezen szervezet javára indítványozom.

 

Tájékoztatom továbbá a közgyűlést arról, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint szükséges dönteni az egyesület iratanyagának őrzéséről is, és amennyiben azt a tanács jóváhagyja, úgy az iratok őrzését ingyenesen vállalom teljesíteni.

 

A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak viszonyára vonatkozó nyugdíj-biztosítási adatokról.

 

Tekintettel arra, hogy az egyesületnek nincsenek munkavállalói, és egyéb társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott biztosítottai, így ezen adatszolgáltatásra nem köteles.

 

Ezt követően a tanács meghozta a következő határozatot

 

5/2017. (XII. 8.) sz. határozat:

A tanácsülés egyhangú határozattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadja a levezető elnök által előterjesztett vagyonfelosztási javaslatot. A vagyonfelosztásban rögzítésre kerültek a végelszámolás költségei. A végelszámolással kapcsolatos valamennyi költség kiegyenlítésre került az egyesület pénzeszközeiből, ezen költségeket a beszámolás tartalmazza. A végelszámolással kapcsolatosan egyéb kiadás nem merült fel, és a törlési eljárásban sem várható további költség. A végelszámoló feladatát díjazás nélkül látta el.

A végelszámolással járó valamennyi költség levonása után fennmaradó egyesületi vagyont a tanács az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba venni rendelt Országos Doktori Tanács elnevezésű közhasznú felsőoktatási szervezet részére juttatja.

Az egyesület iratanyagának őrzését Dr. Csernoch László József végelszámoló vállalja ellenérték nélkül, ingyenesen.

 

8. napirendi pont

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Mielőtt a tanács döntene a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, kérem, hogy a tanács hagyja jóvá a végelszámolási időszak összefoglaló értékelését tartalmazó zárójelentést, amelyet a tanács elé kívánok terjeszteni.

 

A szöveges beszámoló a honlapon elérhető volt. A kiadások döntő részét továbbra is az adatbázis fejlesztése és működtetése jelenti, de tekintettel a folyamatban lévő végelszámolásra, nagyobb fejlesztési megrendelést ebben az évben nem adtunk. Az ODT, mint egyesület végelszámolási eljárása miatt az EMMI által biztosított 2017 évi támogatást nem tudtuk lehívni, így a kiadásokat a tavalyi maradványból, illetve az intézmények által befizetett hozzájárulásból fedeztük. Egyszeri kiadásként merült fel a végelszámolással kapcsolatos ügyvédi költség.

 

Ezt követően a tanács meghozta a következő határozatot

 

6/2017. (XII. 8.) sz. határozat:

A tanácsülés egyhangú határozattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadja a levezető elnök által előterjesztett zárójelentést.

 

9. napirendi pont

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Végezetül kérem, hogy a tanács döntsön a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról.

 

Tájékoztatom a közgyűlést, hogy a vagyon kiadásával kapcsolatos teendők a végelszámoló feladatát képezik, és arról, hogy a vagyon kiadására nem kerülhet sor az egyesület törlésére vonatkozó végzés meghozatala előtt. Javaslom, hogy a vagyon kiadásának időpontjaként a tanács az egyesület törlésére vonatkozó bírósági végzés jogerőre emelkedését követő 3. napot jelölje meg.

 

Tájékoztatom továbbá a tanácsot, hogy az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba venni rendelt Országos Doktori Tanács elnevezésű felsőoktatási szervezet jelenleg még nem rendelkezik jogképességgel, ugyanis a nyilvántartásba vétel feltétele az egyesület jogerős törlése. Ezen oknál fogva szükséges, hogy a megmaradt egyesületi vagyont ügyvédi letétbe helyezzük mindaddig, amíg az egyesület jogerős törlését követően az Oktatási Hivatal nyilvántartásba veszi a felsőoktatási szervezetet. Ezt követően kerülhet sor a vagyon kiadására, amelyet a letéteményes ügyvéd a letéti szerződés alapján teljesít. A letéti szerződés megkötése és a vagyon kiadásának lebonyolítása egyebekben a végelszámoló feladata.

 

Ezt követően a tanács meghozta a következő határozatot

 

7/2017. (XII. 8.) sz. határozat:

A tanácsülés egyhangú határozattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül elfogadja a levezető elnök által javasolt időpontot. A vagyon kiadásának időpontja az egyesület törlésére vonatkozó bírósági végzés jogerőre emelkedését követő 3. nap, amelyet a letéti szerződés alapján ügyvédi letétből rendel teljesíteni. A tanács felhatalmazza Dr. Csernoch László József végelszámolót az ügyvédi letéti szerződés megkötésére és a vagyon kiadásának lebonyolítására.

 

10. napirendi pont

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

A felügyelő bizottság jelentésének előterjesztésére és jóváhagyására nincs szükség, tekintettel arra, hogy az egyesület által megválasztott felügyelő bizottsági tagok megbízatása lejárt, így az egyesületnél felügyelő bizottság nem működik. Az erről szóló nyilatkozat a Fővárosi Törvényszék részére megküldésre kerül.

 

11. napirendi pont

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Tekintettel arra, hogy valamennyi végelszámolással kapcsolatos döntést meghozott a tanács, egyéb intézkedés nem szükséges.

 

12. napirendi pont

 

Dr. Csernoch László József levezető elnök:

Tájékoztatom a tanácsot, hogy a vonatkozó jogszabályhely értelmében az egyesület törlése iránt a végelszámoló nyújt be kérelmet. Az egyesület a törlésére irányuló kérelem benyújtását követően már nem határozhatja el a végelszámolás megszüntetését és az egyesület működésének továbbfolytatását.

 

Az egyesület meghatalmazta a Dr. Kiss Miklós Ügyvédi Irodát a végelszámolási eljárás során képviselet ellátására és javaslom, hogy a tanács a törlési kérelem bírósághoz történő benyújtására is adjon meghatalmazást az ügyvédi irodának.

 

Ezt követően a tanács meghozta a következő határozatot

 

8/2017. (XII. 8.) sz. határozat:

A tanácsülés egyhangú határozattal, ellenvélemény és tartózkodás nélkül dönt a végelszámolás befejezéséről és a törlési eljárás lefolytatásáról. A tanács dönt Dr. Kiss Miklós Ügyvédi Iroda meghatalmazásáról a törlési eljárás lefolytatására vonatkozóan.

 

Egyéb napirendi pont hiányában 11.40 órakor a tanácsülést berekesztem.

 

Budapest, 2017. december 8.

 

 

 

_____________________                                                      _____________________

Dr. Csernoch László József                                                     Dr. Varga Zsolt          

levezető elnök                                                                          jegyzőkönyvvezető

 

 

 

______________________                                                    _____________________

Dr. Mihály György                                                                Dr. Tímár József

jegyzőkönyv-hitelesítő                                                  jegyzőkönyv-hitelesítő