Jegyzőkönyv

az  Országos Doktori Tanács üléséről

 

 

ideje:              2015. február 20.

helyszín:         SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)

 

Csernoch László napirend előtt elmondta, hogy 2015. január 25-én elhunyt László János professzor úr, a Pécsi Tudományegyetem Doktori Tanácsának elnöke, az Országos Doktori Tanács korábbi elnöke. Az ODT tagjai néma felállással emlékeztek meg az elhunytról.

 

28 szavazati jogú tag közül 26 van jelen, a tanács határozatképes.

Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Jobbágy Ákost, a MAB Egyetemi Tanári és Doktori Kollégiuma elnökét és Mezey Barnát az MRK tiszteletbeli elnökét.  Bemutatta Fazakas Sándort a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és Tillmann Józsefet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem új doktori tanács elnökét. A Pécsi Tudományegyetemet az ülésen Dövényi Zoltán képviseli, az új elnököt márciusban választják meg. Köszöntötte Keresztes Gábort, a Doktoranduszok Országos Szövetségének új elnökét.

 

Kérte, hogy a jelenléti íven a tagok a lakcímüket is írják be.

 

Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:

Az ülésről kimentette magát: Szabó Miklós (ELTE); Mezey Barna (MRK); Barnabás Beáta Mária (MTA), Vida Mária (ODT).

Helyettessel képviselteti magát:

Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Gulyás Lelle

Nováky Erzsébet (Budapesti Corvinus Egyetem) helyett: Zámboriné dr. Németh Éva

Repa Imre (Kaposvári Egyetem) helyett: Romvári Róbert

Tóth Kálmán (Pécsi Tudományegyetem) helyett: Dövényi Zoltán

Toldi József (Szegedi Tudományegyetem) helyett: Gingl Zoltán

Huszti Péter (Színház és Filmművészeti Egyetem) helyett: Kuti Edit

 

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Mihály György - BME, Kuti Edit - SZFE, 26 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (26 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

Csernoch László napirend előtt arról tájékoztatott, hogy a minisztérium 2014. december 31-én átutalta az ODT számlájára a még 2013-ban megígért 2,4 millió forintos támogatást, így az év végére minden korábbi számlát kifizettek. Az EMMI részéről az adatbázis további fejlesztésének (például doktoranduszok „személyesítése,” honosítások regisztrálása) támogatására is kapott ígéretet az ODT.

 

1. A doktori iskolák akkreditációjának értékelése

 

Csernoch László (DE): Lezárult a 2014 őszén elkezdődött akkreditációs folyamat, a doktori iskolák döntő többsége esetében támogató döntést hozott a MAB.

 

Jobbágy Ákos (MAB): A 2014. szeptemberi adatok alapján lefolytatott akkreditációnak előzménye volt a 2013-ban elvégzett előzetes vizsgálat. Akkor úgy tűnt, hogy a 170 körüli doktori iskola túl sok. Azt várták, hogy 40-50 doktori iskola esetében nem kellően megalapozott a stabil működés, az akkreditáció előtt integrációt, átalakulást javasoltak. Az éles akkreditáció során 149 doktori iskola ellenőrzése történt meg, ebből 17-et (11,5%) nem támogatott a MAB. Úgy értékelik, hogy az egyes területeken nem volt egyformán szigorú az átvilágítás. Balázs Ervin elnök úr értékelése szerint különösen a bölcsészet- és társadalomtudományok területén lehetett volna szigorúbb az értékelés. Az agrár területen 25%, a bölcsészeknél 16%, a hittudománynál 0%, a műszaki területen 25%, a művészeteknél 14%, az orvosi területen 4%, a társadalomtudományokban 8%, a természettudományokban 2% volt a nem támogatott iskolák aránya. Az akkreditáció során nagy súllyal vették figyelembe a bírálói értékelést. A bírálók kiválasztásán tovább lehet még finomítani, nem mindenhol voltak eléggé kritikusak. A későbbiekben külföldi szakértők bevonását is megfontolják. Az akkreditáció elutasítása nem jelenti egy doktori iskola megszűnését, hiszen az iskola megszüntetése nem a MAB, hanem az Oktatási Hivatal kompetenciája. Az egyetemek rektorai megkapták az értesítést az akkreditáció eredményéről. Az akkreditáció elutasítása esetében két lehetőség van további eljárásra. Az egyik, hogy a rektor jogorvoslattal él, amely a MAB felülvizsgálati bizottságához kerül. A felülvizsgálat kizárólag a 2014. szeptemberi adatok alapján történhet, adatmódosításra nincs mód. A másik lehetőség egy új akkreditációs eljárás kezdeményezése, amelyet megelőzően a korábbi hiányosságokat javították, pótolták.

 

Csernoch László (DE): Az egyetemek és a doktori iskolák nevében megköszönte a MAB gyors munkáját. Attól függetlenül, hogy most egy adott iskolát akkreditált a MAB, lehetnek az iskolának feladatai. Emlékeztetett arra, hogy az akkreditáció előtt az iskolák úgy is jelölhettek törzstagokat, hogy az egyetemi tanárok a jelöltek között nem voltak többségben. A kormányrendelet ezen előírását azonban az akkreditáció után be kell tartani. Tehát az akkreditált törzstagok közül témavezetőnek kell átírni annyi személyt, hogy a megmaradó törzstagok között az egyetemi tanárok többségben legyenek. A doktori.hu ilyen esetekben megőrzi a MAB minősítését, azaz továbbra is látható lesz a témavezetőnek átsorolt személy adatlapján, hogy a törzstagság feltételeinek megfelelt. Amennyiben a későbbiekben az iskola ismét törzstaggá emeli, akkor új akkreditációra nem lesz szükség.

 

Jobbágy Ákos (MAB): Mivel a kérdésben előzetesen voltak értelmezési viták, a MAB most csak felhívta az iskolák figyelmét az előírásra, erre 60 esetben volt szükség. A probléma rendezésére 2015. szeptemberig adtak határidőt, akkor monitoring vizsgálatra kerül sor. Az akkreditáció során a MAB figyelembe vette a törzstagok életkorát is. Ahol az életkor miatt a minimális törzstagszám előírás betartása nem látszott biztosítottnak, az 5 évnél rövidebb akkreditációt adtak. Ezen időpont lejártakor, az iskolának be kell majd mutatnia, hogy biztosított az előírások folyamatos betartását.

 

Csernoch László (DE): Van olyan eset is, ahol azért nem teljesült az egyetemi tanári többség, mert valaki nem jelölte az adatlapján, hogy idő közben egyetemi tanárrá nevezték ki.

 

Gingl Zoltán (SZTE): Elképzelhető-e, hogy az egyetemi tanári többséget úgy biztosítja egy iskola, hogy az egyetemi tanár témavezetők közül újabb személyeket jelöl törzstagnak?

 

Csernoch László (DE): Van ilyen lehetőség, de az új akkreditációt jelent.

 

Gálfi Péter (SZIE): Van olyan személy, aki a 2014. szeptemberi időpont óta MTA Doktora címet szerzett, valószínűleg megfelelne a törzstagsági feltételeknek. Kérhet-e a rektor, hogy a MAB vizsgálja meg egy-egy személyt törzstagsági megfelelőségét?

 

Jobbágy Ákos (MAB): Önmagában az MTA Doktora cím hiánya nem lehetett ok a törzstagság elutasítására. Új akkreditációt lehet kezdeményezni, de az nem egy-egy személyre, hanem az egész iskolára vonatkozik.

 

Kóczy T. László (SZE): Az időzítéssel kapcsolatban fogalmazott meg kérdést. Ha egy iskola ügyében felülvizsgálati kérelmet ad be a rektor, akkor a vizsgálatnak nyilván lesz átfutási ideje, legalább egy hónap. Ha ez sikertelen, akkor átdolgozhatják az iskola anyagát és kérhetnek új akkreditációt. Ennek elbírálása több hónap. Mi a helyzet a 2015. évi felvételi eljárással? Kaphat-e államilag finanszírozott helyet egy nem akkreditált doktori iskola?

 

Csernoch László (DE): A doktori iskola nem szűnik meg egyik napról a másikra. A MAB általában hozzájárul ahhoz, hogy a folyamatban lévő fokozatszerzési ügyeket az adott iskola keretében lezárják. Ez az átmeneti időszak hosszabb annál, mint ami alatt az új eljárás lezárható. Az államilag támogatott ösztöndíjas helyeket - az ODT javaslatára - a minisztérium nem iskolákhoz, hanem intézményekhez rendeli. Az adott egyetem doktori tanácsának felelőssége, hogy ezeket a helyeket hogyan használja fel, megengedi-e, hogy egy esetlegesen nem akkreditált iskolában is lebonyolítsák a felvételi eljárást, bízva abban, hogy az új akkreditációs eljárás sikeres lesz. A nem akkreditált doktori iskola de jure működik egészen addig, amíg az Oktatási Hivatal a működési engedélyét vissza nem vonja.

 

Mihály György (BME): Fontos lenne tudni, hogy az Oktatási Hivatal mikor lép az ügyben. Az lenne a legszerencsésebb, ha a MAB addig nem tájékoztatná a Hivatalt az eredményről, amíg a jogorvoslati, felülvizsgálati eljárások nem zárulnak le.

 

Csernoch László (DE): Azokban az esetekben, ahol az egyetem úgy dönt, hogy elfogadja a MAB akkreditációt elutasító döntését, azaz nem nyújt be sem felülvizsgálati kérelmet, sem új akkreditációs kérvényt, felvételi eljárást nem szabad lefolytatni.

 

Kóczy T. László (SZE): Mi a jó stratégia egy elutasított doktori iskola részéről? A nem akkreditált iskolák felénél, legalább is a műszaki területen, a hibák viszonylag egyszerűen orvosolhatók. Egy új akkreditáció esetén jó eséllyel javítható lenne annyira az akkreditációs kérelem, hogy átmenjenek az eljáráson. Érdemes előbb fellebbezni és csak utána új akkreditációt kérni vagy rögtön az új akkreditációval érdemes kezdeni?

 

Csernoch László (DE): A fellebbezésnek csak akkor van értelme, ha a 2014. szeptember 30-i adatok alapján is megfelelt lehet az iskola, csak éppen eljárási hiba történt vagy valamit nem vett figyelembe a bíráló vagy esetleg félreértett valamit.

 

Kóczy T. László (SZE): Az egyes bírálók nem feltétlenül ugyanazokat az elvárásokat érvényesítették. Előfordult, hogy ugyanazt a hivatkozás számot az egyik bíráló elfogadhatónak ítélte, míg egy másik bíráló ugyanazt kevésnek tartotta. Nem biztos, hogy a felülvizsgálati bizottság nem ítél-e másképpen, mint az eredeti bírálat.

 

Jobbágy Ákos (MAB): A felülvizsgálati bizottság nem végez új szakmai értékelést, csak a döntéshozatal folyamatát vizsgálja. Például ha mindkét bíráló támogatott egy javaslatot, de a bizottság mégis elutasító döntést hozott, akkor a felülvizsgálati bizottság - a bírálók véleménye alapján - megváltoztathatja az eredeti döntést, ha azt nem látja elég megalapozottnak. Nem javasolja, hogy arra törekedjen valamely terület, hogy a korábbi negatív döntések megváltozzanak. Jobb lenne, ha nem felülvizsgálati eljárásokkal próbálkoznának az egyetemek, hanem a nem akkreditált doktori iskola megerősítése után új eljárást kezdeményeznének. Ez sokkal inkább szolgálná a minőség erősödését.

 

Kékesi Tamás (ME): Jó lenne valamilyen konkrét dátumot, határidőt meghatározni, amíg a MAB nem értesíti az Oktatási Hivatalt, amíg az iskoláknak van idejük felkészülni az új akkreditációra. Ellenkező esetben azok az iskolák is fellebbeznek, akiknél ennek nincs értelme, hiszen így tudnak időt nyerni. A Miskolci Egyetemen az elutasított törzstagok többségénél a tudományági meg nem felelés, a relevancia hiánya volt a leggyakoribb indok. További kérdés az idegen nyelvű doktori képzés. Kell-e azt külön akkreditálni?

 

Rácz Károly (SE): A törzstag emeritust miként kell figyelembe venni az egyetemi tanári többség meghatározásánál?

 

Csernoch László (DE): A törzstag emeritus nem törzstag. Ez csak egy cím, az akkreditációnál semmilyen formában nem veszik figyelembe. Meg kell különböztetni a törzstagnak jelölt professzor emeritusoktól. Az utóbbiak teljes értékű törzstagok, de számukat a kormányrendelet limitálja. Őket a nem egyetemi tanár törzstagok közé kell számolni.

A MAB a monitoring vizsgálatot jelezte előre szeptemberre. A fellebbezésre 60 napos határidőt adott. 

 

Jobbágy Ákos (MAB): A MAB a rektoroknak küldött levélben pontosan leírta a lehetőségeket. A MAB a fellebbezési határidőn túl további haladékot nem adhat az iskoláknak. A törzstag emeritus nem MAB-os fogalom, hanem az ODT által megalkotott cím, a MAB őket nem vizsgálja.

 

Pósfai Mihály (PE): Ha két iskola nem felelt meg és az egyetem ezek összevonását határozza el, akkor a rektornak új akkreditációs eljárást kell kezdeményeznie. A létrejövő iskola újnak számít, vagy valamely korábbinak a jogfolytonos utódja? Mi a helyzet egy olyan iskolával, amely az akkreditáció előtt két tudományágas volt, de csak az egyikben felelt meg? Ha az egyetemi tanári többség hiánya miatt monitoring vizsgálat van egy iskola számára előírva, de idő közben egy új professzori kinevezéssel az arány megfelelő lett, ugye nem kell új akkreditáción átesnie az iskolának?

 

Csernoch László (DE): Az iskolák egyesülésének több útja, módja van. Egyik lehetőség, hogy a két iskolából egy harmadikat hoznak létre. Ebben az esetben a jogfolytonosság kérdéses. Másik lehetőség, ha az egyik iskola megszűnik, a törzstagjaival megerősítik a másik iskolát, majd annak új akkreditációját kérik. A doktori adatbázisban az adatok átmozgathatók.

 

Kollár István (ODT): Elvi kérdés, hogy mi az, amit átvehet egy iskola a múltból és mi az, amit nem. A Testnevelési Egyetem kiválásával kapcsolatosan volt a közelmúltban ezzel kapcsolatos tapasztalat. A Semmelweis Egyetem sporttudományi doktori iskolájában szerzett doktori fokozatok előzményként látszanak a TE új iskolájánál, hiszen az iskola ugyanaz. Ugyanakkor nyilván az SE előzményeinél is meg kell maradniuk, hiszen az adott időszakban azon az egyetemen történt a doktori cselekmény.

 

Csernoch László (DE): Abban az esetben, ahol egy iskola egyik tudományága nem felelt meg, a rektor kérheti a MAB-ot, hogy a nem akkreditált tudományágban a folyamatban lévő eljárásokat bonyolíthassák le az adott tudományágban. Azon hallgatóknak, akik még nem szereztek abszolutóriumot, a következő lehetőségeik vannak. Ha az adott egyetemen van ugyanabban a tudományágban másik iskola, akkor oda át kell őket venni. Ha nincs ugyanabban a tudományágban másik iskola, akkor egy rokon területű iskolába lehet átvenni a hallgatót képzés váltással. Végső esetben átmehet a hallgató egy másik intézménybe, ahol majd abszolutóriumot, később fokozatot szerezhet. Az állami ösztöndíjas hallgató ebben az esetben „viszi magával” a finanszírozást is a másik intézménybe.

 

Zámboriné Németh Éva (BCE): Ha egy nem akkreditált doktori iskola úgy dönt, hogy beleolvad egy másik, akkreditált iskolába, akkor a létrejövő új iskolát újra kell akkreditáltatni?

 

Csernoch László (DE): Ha csak annyi a változás, hogy az akkreditált doktori iskolához további személyek csatlakoznak, akkor nem szükséges új akkreditáció. Ha a csatlakozó személyeket törzstagként szeretnél elismertetni, akkor új akkreditációt kell kérni.

 

Tillmannn József (MOME): A MAB előírása szerint a doktori iskola vezetője 2016-tól csak MTA Doktora lehet. Az akadémiák nem tartoznak a felsőoktatás rendszerébe, évszázadokkal később megalakult tudós klubok. Nem szerencsés egy külső intézmény követelményrendszerét belekeverni a doktori képzés minőségbiztosításába.

 

Csernoch László (DE): Az előírás a MAB szabályrendszerében szerepel, az ő kompetenciájuk eldönteni, hogy megfontolják-e ennek megváltoztatását. Személyes véleménye szerint a doktorképzésben elvárás a tudományos eredményesség. Ma Magyarországon a doktori fokozat megszerzése után az MTA Doktora cím elérése az egyetlen, általánosan elfogadott mérési lehetőség ennek megítélésére, így a MAB előírásával egyetért.

 

Tillmannn József (MOME): A DLA képzésben ez nem releváns. A magyar minősítési rendszerbe a szovjet minta átvételével került a nagydoktori cím, ideje lenne ettől búcsút venni.

 

Mezey Barna (MRK): Elismerését fejezte ki a MAB-nak az eljárás lebonyolításával, a határidő szigorú betartásával kapcsolatban. A monitoring eljárás bevezetésével egy kicsi menekülési lehetőséget mégis megnyitottak az iskolák számára a javításra. Jogászként is megerősíti, hogy az esetleges felülvizsgálat nem tartalmi, hanem eljárási vizsgálatot jelent, azaz csak azt mérlegelik, hogy jogszerűen jártak-e el a bírálók és a testületek.

 

Jobbágy Ákos (MAB): Megköszönte a dicsérő szavakat. A MAB nem jószívű, csak jogkövető. Egy doktori iskola bármikor jogosult új akkreditációt kérni. Az egyetemi tanári többséggel kapcsolatos szeptemberi monitoring vizsgálat az értelmezési viták miatt vált szükségessé.

 

Kóczy T. László (SZE): Az egyetemi tanárok kinevezése Magyarországon tipikus esetben évente egyszer történik. Az eljárás pedig viszonylag hosszú, pozitív MAB bírálat után is hónapok telnek el a tényleges kinevezésig. Az MTA Doktora kérdéshez visszatérve felhívja a figyelmet, hogy míg az akadémiai tagok választása valóban „klubszerűen” működik, az MTA Doktora cím megszerzése pontosan szabályozott, nyilvános, objektív feltételekhez kötött.

 

Csernoch László (DE): A hazai felsőoktatásban, ha valaki idegen nyelvű képzést akar folytatni bármilyen alap- vagy mester szakon, akkor ezt a képzést a MAB-bal akkreditáltatni kell. Általában ehhez az kell, hogy az adott szakon folytasson magyar nyelven képzést és ezen felül további, főként nyelvi előírásoknak is megfelel. A doktori képzésben ilyen jellegű akkreditáció nincs, ugyanakkor egyes intézmények az Oktatási Hivatalnál regisztráltatták az idegen nyelű doktori képzéseiket is. Ebben a kérdésben az ODT is és a MAB is elmaradásban van. Az idegen nyelvű doktori képzés stratégiai fontosságú. A magyar állami ösztöndíjak valamennyi uniós állampolgár számára nyitottak. A magyar nyelvű képzés képessége (és jogosultsága) nem feltétlenül jár együtt az idegen nyelvű képzés képességével (és jogosultságával). Első lépés az ODT részéről az lehet, hogy a doktori adatbázisban a doktori iskoláknak legyen lehetőségük megjeleníteni, hogy milyen nyelven folytatnak doktori képzést. Ez azonban nem elegendő, az oktatóknál is ki kellene derülnie, hogy ki vesz részt az idegen nyelvű oktatásban és erre milyen kompetenciája (nyelvvizsga, külföldi oktatási tapasztalat, stb.) jogosítja fel. A MAB-nak magának kell eldöntenie, hogy akar-e ezek alapján akkreditációt lefolytatni.

 

Galántai Aurél (ÓE): A kormányzattal is szükséges egyeztetni a kérdésben. A Balassi Intézet rendszeresen keresi az egyetemeket, hogy fogadjanak külföldi hallgatókat idegen nyelvű doktori képzésre is.

 

Jobbágy Ákos (MAB): A probléma különböző módon merül fel a különféle tudományterületeken. A MAB megfontolja, hogy hogyan lehet ezt megfelelően kezelni. A mostani akkreditációs eljárásban is voltak doktori iskolák, amelyek fontosnak tartották kiemelni, hogy idegen nyelven is folytatnak doktori képzést.

 

Csernoch László (DE): A kérdés további tárgyalása feltétlenül szükséges a jövőben. Nem helyes, hogy a képzési tervben vagy az elektronikus tanulmányi rendszerben csak magyarul szereplő tárgyakat, képzéseket idegen nyelven tartsanak.

 

 

2. Az Országos Doktori Adatbázis fejlesztési tervei

 

Csernoch László (DE): A fejlesztéssel kapcsolatos elképzelésekről korábban is volt szó, de az akkreditáció lezárásáig az erőforrásokat arra kellett koncentrálni, hogy az értékelési folyamatra legyen felkészítve az adatbázis. A tervek három fő pontban foglalhatók össze: a hallgatók személyként jelenjenek meg, legyen lehetőség a fokozatszerzettek nyomon követésére, a honosítások is kapjanak nyilvánosságot.

 

Kollár István (ODT): A fejlesztéssel azt is tudják majd segíteni, hogy egyszerűbb legyen a doktori értekezések áttöltése az MTMT-be.

 

Kékesi Tamás (ME): A honosítási eljárás feltétele, hogy a kezdeményező magyarországi lakcímmel rendelkezzen vagy Magyarországon szabályozott szakmáját akarja gyakorolni. Nem világos, hogy milyen előírás vagy kivétel vonatkozik az EU polgárokra. Egy konkrét esetben egy Csehországban szerzett kandidátusi fokozatot akar valaki a Miskolci Egyetemen PhD fokozatként honosítani.

 

Csernoch László (DE): Az egyetem nem minősíthet át külföldi kandidátusi fokozatot hazai PhD fokozattá. Az illető Csehországban átminősíttetheti PhD fokozattá, amit aztán Magyarországon lehet honosítani.

 

Rácz Károly (SE): Az MTA Doktori Tanácsa jogosult külföldön szerzett kandidátusi oklevelet honosítani.

 

Varga Zsolt (ODT): Átminősítési határidő annak idején a kisdoktori címek, fokozatok átminősítésére volt. A kandidátusi fokozatok a törvény erejénél fogva egyenértékűek a PhD fokozattal, így azok átminősítésére nem volt szükség, bár ez több egyetemen is gyakorlat volt. A külföldön szerzett kandidátusi és a nagydoktori fokozatok honosítására az MTA Doktori Tanácsa jogosult.

 

 

3. Előkészítő bizottság létrehozása a habilitáció helyzetének áttekintésére  

 

Csernoch László (DE): Tavaly már beszéltünk arról, hogy bár a Tanács nevében már csak „doktori,” de az alapszabály szerint " javaslati, véleményezési és elemzési tevékenységének tárgya a habilitáció általános elvi és eljárási kérdései, a habilitációs irányelvek meghatározása, intézményi szabályzatok és gyakorlatok véleményezése, valamint azok ODT ekvivalenciájának megállapítása” is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a habilitációs eljárás kezelése intézményenként igen heterogén. A javaslat egy bizottság létrehozására vonatkozik, amely áttekinti a jelenlegi helyzetet és egyfajta ajánlást tesz arra, hogy milyen általános elvárások fogalmazhatók meg a habilitációs eljárás és a habilitált doktori cím kapcsán. A bizottsági tagok jelölésénél az volt az elv, hogy nagyobb és kisebb intézmények is képviselve legyenek és a tudományterületi különbségeket is figyelembe lehessen venni. Szempont volt az is, hogy olyan ODT tagok kerüljenek a bizottságba, akik az egyetemükön a doktori tanács mellett a habilitációs bizottságot is elnökölik. A bizottság elnökének Mihály Györgyöt (BME), tagjainak Nováky Erzsébetet (BCE), Pósfai Mihályt (PE), Gebei Sándort (EKF) és Németh Dávidot (KRE) javasolta. A jelentést a szeptemberben esedékes ülésén venné napirendjére az ODT.

 

Az ODT bizottságot választott a habilitáció helyzetének áttekintésére (Mihály György - BME, Nováky Erzsébet - BCE, Pósfai Mihály - PE, Gebei Sándor - EKF, Németh Dávid - KRE; 25 igen, 0 nem, 1 tartózkodás).

 

 

4. Egyebek

 

-           A következő ülés időpontja

 

Csernoch László (DE): A következő ülés időpontja: 2015. május 8.

 

 

-           2015. évi ODT tagdíj

 

Csernoch László (DE): Emlékeztetett, hogy az alapszabály szerint az ODT tagdíjak befizetésének határideje minden év február 28. Kéri az intézményeket, akik még nem tették meg, hogy a határidőig intézkedjenek az átutalásról.

 

 

-           Hallássérült doktorjelöltek

 

Galántai Aurél (ÓE): A felsőoktatási törvény szerint a két idegen nyelv ismeretének igazolása a siket doktorjelölt esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének igazolásával is történhet. Ez számos gyakorlati problémát vet fel, a kérdéssel foglalkozott az alapvető jogok biztosa is. Meg kellene fontolni annak lehetővé tételét, hogy a hallássérült hallgatók esetében csak írásbeli vizsga legyen az elvárás. Jelenleg a törvény nem teszi lehetővé ezt a könnyítést.

 

Csernoch László (DE): Egyetértett, hogy a jelenlegi jogszabályi helyzeten javítani szükséges. Ugyanakkor a visszaélések előtt sem szabad kiskaput nyitni, pontosan meg kell határozni a feltételeket.

 

 

-           Értekezés benyújtása

 

Kékesi Tamás (ME): A törvény szerint a doktorjelölti jogviszony megszűnik (a fokozatszerzési eljárást le kell zárni), ha a jogviszony létesítésének napjától számított két éven belül a jelölt nem nyújtotta be doktori értekezését. Konkrét eset kapcsán merült fel, hogy az előzetes bírálatra benyújtott értekezés elfogadható-e ebből a szempontból a határidő teljesítéseként.

 

Csernoch László (DE): Mivel az előzetes bírálatra benyújtott értekezés még jelentősen változhat, az nem tekinthető véglegesnek, így a határidő teljesítéseként nem fogadható el. Az eljárást a 2 év elteltével le kell zárni, új eljárás keretében lehet a fokozatot megszerezni.

 

Varga Zsolt (ODT): A Doktori Tanács az új eljárás során tehet engedményt: csökkentheti vagy elengedheti az eljárási díjat, elfogadhatja az előző eljárásban letett szigorlatot.

 

 

-           PhD Tudományos Napok a Semmelweis Egyetemen

 

Rácz Károly (SE): A Semmelweis Egyetem április közepén rendezi meg a hagyományos PhD Tudományos Napokat. Minden érdeklődőt szeretettel várnak, a Tanács tagjainak figyelmébe ajánlotta az esemény plakátjait.

 

 

kmf.

 

 

 

 

 

lejegyezte:       Varga Zsolt                                        jóváhagyta:     Csernoch László

                        titkár                                                                          elnök

 

 

Hitelesítők:

 

 

                        Mihály György                                                          Kuti Edit

                        BME                                                                          SZFE