Emlékeztető
az Országos Doktori Tanács üléséről  

( letölthető PDF )

 

ideje : 2013.10.18. 10.00
helyszíne : BME Rektori Tanácsterem  ( 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.)

27 szavazati jogú tag közül 25 jelen, a tanács határozatképes

( jelenléti ív )

Mihály György , az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Balázs Ervint, a MAB elnökét, Zalai Ernőt, az ODT Felügyelő Bizottságának elnökét és több újonnan megválasztott egyetemi Doktori Tanács elnököt:

Csernoch Lászlót a Debreceni Egyetem képviseletében, Toldi Józsefet a Szegedi Tudományegyetem képviseletében, Kóczy T. Lászlót a Széchenyi Egyetem képviseletében, valamint Kékesi Tamást, aki a Miskolci Egyetemet képviseli.

További két új doktori tanács elnököt is megválasztottak, de ők helyettessel képviseltetik magukat ezen az ülésen:  Nováky Erzsébet  Budapesti Corvinus Egyetem, a helyettese: Lengyel György és Kőnig Frigyes  Magyar Képzőművészeti Egyetem, a helyettese: Szegedy-Maszák Zoltán.

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a napirendet, majd a jegyzőkönyv hitelesítőket (Pósfai Mihály - PE, Kuti Edit - SzFE, 25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

1.       Az ODT adatbázis-feltöltés tapasztalatai

Mihály György (BME): A doktori iskolák felülvizsgálatánál a MAB áttekinti a feltöltött adatokat, főleg a törzstagok vonatkozásában. A MAB június 18-i határozatában szigorította a törzstagokra vonatkozó publikációs követelményeket, elsősorban a publikációk jellegére vonatkozó számos megkötéssel (konferencia cikkek kizárása, társszerzők száma, könyvek/könyvfejezetek, stb). Az ODT adatbázisba történő adatbevitel formai ellenőrzése ezeknek megfelelően történik.

A MAB kritériumrendszer - és a törzstagok ennek megfelelő formai ellenőrzése az ODT adatbázisán keresztül - egy jelenleg érvényes MAB előírás. A témavezetők publikációinak bevitelére pedig egy korábbi ODT határozat [1] vonatkozik, mely szerint elvárás egy témavezetőtől, hogy az aktív kutatói tevékenységét a MAB által előírt formában, publikációs adataival is igazolja . Szigorúan értelmezve ezt az ODT határozatot, az új MAB előírás életbe lépése - minden szándéktól függetlenül - közel tízezer témavezető megfelelőségét érintette volna,  visszamenőleg. Mivel ennek oka a korábbi ODT határozat megfogalmazása volt, egy gyors ODT elnökségi döntéssel a konferencia cikkekre vonatkozó és a társszerzők számát korlátozó feltételeket kivettük a témavezetői körnél a szoftver-ellenőrzésből.

Kéri az ODT tagoktól ennek utólagos jóváhagyását.

Hornok László (SzIE): az új jogszabályok szerint a doktori iskolák tevékenységére már nincs ráhatása a Doktori Tanácsoknak, ezt a helyzetet nem tartja szerencsésnek.

Kóczy T. László (SzE): egyetért azzal, hogy a témavezetőkre vonatkozóan enyhébbek legyenek a követelmények, mint pl. a törzstagokra vonatkozóan.

László János (PTE): a feltöltések során szembesültek olyan problémákkal, amelyek az idős témavezetőket érintik. Vannak olyan témavezetők, akik már elmúltak 70 évesek, évek óta témavezetők, aktívan dolgoznak, de nem szeretnének már bajlódni a publikációik MTMT-be való felvitelével. Jó lenne, ha a 70 éven felüli témavezetőktől már nem várnák el a publikációk bevitelét az MTMT-be. Az is gond, hogy nincs minden idős témavezetőnek 5 publikációja az utóbbi 5 évből.

Mihály György (BME): az ilyen problémát egyedi kérésként lehet jelezni az ODT titkárának. Technikailag kezelhető, hogy aki folyamatban lévő témavezetésén kívül újat nem kíván már vállalni, kérje adatlapjának archiválását (pontosabban a publikációs rész archiválását).  

A témát további hozzászólás hiányában lezárja és szavazásra bocsátja a következő határozati javaslatot: az Országos Doktori Tanács 241/2011. (V.6) sz. határozata a következőképpen módosuljon:

Témakiírói és témavezetői publikációs adatok az ODT adatbázisban

Csak olyan témakiírás jelenhet meg az adatbázisban, ahol a témakiíró adatfeltöltése teljes, aktív kutatói tevékenységét a MAB által előírt formában, publikációs adataival is igazolja
(a publikációk jellegére nem vonatkoznak a MAB 2013. júniusi határozatában törzstagokra megfogalmazott elvárásai ). 

Az ODT a határozatot egyhangúlag megszavazta (25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás)

Mihály György (BME): A doktori testületek megfelelőségét jelenleg nem vizsgálja a MAB, erre várhatóan 2014-ben fog sor kerülni. Ugyanakkor a jogszerű működés az egyetem érdeke, hiszen utólag megtámadható egy olyan eljárás, amiben a részt vevő testület nem felel meg a törvényi előírásoknak. A kormányrendeletben szerepel, hogy a Doktori Tanács szavazati jogú tagjai kizárólag olyan személyek lehetnek, akik megfelelnek a törzstagokra vonatkozó feltételeknek.  A Habilitációs Bizottságokra vonatkozó feltétel is szigorú: a tagok kétharmadának egyetemi tanárnak kell lenni, méghozzá - a MAB elvárása szerint - a saját egyetemen.

A doktori testületek összetételének felvitele az ODT honlapra  az EDT és HB elnököket segíti abban, hogy amikor a jogköröket leadják, olyan testületeknek adják le, amelyek eleget tesznek a törvényi előírásoknak (ezt legegyszerűbb az ODT programmal ellenőrizni). A jogkörök leadásában az EHB/DT-nek, illetve az EHB/DT elnököknek komoly felelősségük van: évek múlva is támadható lesz egy fokozat odaítélése (az elutasítása azonnal),  ha az eljárás lefolytatásában döntéseket hozó testületről ki lehet mutatni, hogy illegitim volt. A BME-n például egy olyan szabályt alkalmazunk, hogy addig nem hozhat döntést, illetve nem terjeszthet elő javaslatot egy tudományági testület, amíg maradéktalanul meg nem felel az előírásoknak.

A Doktori Iskola Tanácsokra nem vonatkoznak ilyen szigorú előírások, ezeknél az egyetem érdeke, hogy minél kompetensebb testületek álljanak föl.

Klukovits Lajos (SZTE): a doktori iskoláknak nincs ráhatása az egyetemi testületekre, nehéz elérni, hogy megfeleljenek.

Kékesi Tamás (ME): értetlenül álltak a kormányrendelet félreérthető megfogalmazása előtt, Mihály Györgytől állásfoglalást is kértek arról, hogy a doktori eljárásban részt vevő bizottságoknak milyen feltételeknek kell megfelelni. A kormányrendelet a bíráló és szigorlati bizottságoknál is visszautal a doktori tanács szabályozására.

Mihály György (BME): a kormányrendelet visszautalása valóban félreérthető, jóllehet a törzstagi követelmények teljesítése nem várható el a szigorlati és bíráló bizottságok tagjaitól. A visszautalt pont tárgyalja viszont (egyebek mellett), hogy a bizottsági összetételnél hogyan kell kezelni a külső és belső tagokat, a Professzor Emeritusokat, stb.

Véleménye szerint a bizottsági tagoktól a doktori fokozatot és a szakterületi hozzáértést kell elvárni.  A szigorlati és a bíráló bizottság elnökére megfogalmazottak egyértelműek: „ a bizottság elnöke csak egyetemi tanár, Professor Emeritus, vagy habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár lehet ”. 

A kormányrendeletben elég szerencsétlenül, és kétféleképpen van megfogalmazva a külső tagok számára vonatkozó feltétel: a doktori tanács tagoknál a tagok egyharmada, vagy legalább 2 tag megfogalmazás szerepel, a habilitációs bizottság tagjainál viszont a tagok egyharmada, de legalább kettő tag szerepel .

A vidéki egyetemeken a tudományterületi doktori tanácsokba valóban nehéz külső tagokat találni, ez a kérdés már a kormányrendelet közigazgatási egyeztetése során felmerült. Ezért kezdeményezte az ODT, hogy a rendeletbe egyértelműen legyen belefoglalva, hogy "a tanács akkor határozatképes, ha a szavazati jogú tagjainak többsége jelen van" -  és ez be is került a  9. § (1) pontba. Nem kell tehát ülésenként jelen lennie 1/3 külsősnek. Ha egy külső tag sem jelenik meg, a belső tagok 75%-os jelenléte már biztosítja az 50%-t (esetleg kell +1 fő a >50% miatt).
A vidéki testületeknél ez nehezebb működést jelent, ugyanakkor komoly érvek szólnak amellett, hogy minél több magasan kvalifikált külső tag kerüljön a 30%-ba, akár olyan is, aki előre jelzi, hogy az ülések jelentős részén nem tud részt venni. A külső tag elsődleges szerepe a független kontrol, és ezt ebben az esetben is tudja gyakorolni: látja az előterjesztéseket, látja a határozatokat, és ha valamivel nem ért egyet, vagy más javaslata van, akkor ezt jelezni tudja. Persze fel kell hívni  a figyelmét arra, hogy hozzászólásaira akkor is számít a testület, ha a szavazáson nem vesz részt.

Javasolja, hogy az ODT fogadjon el egy olyan ajánlást a doktori tanács és habilitációs bizottság összetételével kapcsolatban, ami mindkét hivatkozott rendeleti pontot kielégíti, és egyértelművé teszi az összetételt: „ A doktori tanács (habilitációs bizottság) minimális létszáma 6 fő.  Biztosítani kell, hogy a tagok legalább egyharmada ne legyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az adott felsőoktatási intézménnyel.”

Klukovits Lajos (SZTE): A „sok tudományterületes” doktori tanácsoknál nehéz betartani a külső tagok arányát. Azt kéne elérni, hogy tudományterületenként legyen egy-egy külső tag. Gondot okoz a DT-k működésében a külső tagok arányára vonatkozó elvárás. Szegeden 19 belső tag mellé legalább 8-9 külső tag kellene.

Mihály György (BME): a szegedi javaslat más vonatkozásban éppen hogy szigorítaná a külső tagokra vonatkozó elvárást, például Debrecen nehéz helyzetbe kerülne.

Balázs Ervin (MAB): régebben, amikor még nem volt PhD, az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága ítélte oda a kandidátusi fokozatokat. A TMB független testület volt, csak külső tagok szerepelhettek benne. A mai szabályok megengedőbbek, bár a PhD fokozatok odaítélése az egyetemek hatáskörébe tartozik, a belterjesség kivédése érdekében valahogy oldják meg az egyharmados külső tag arányt.

Mihály György (BME): nem szeretné, ha jogszabályt értelmezne az ODT, csak ajánlást szeretne megfogalmazni az intézmények számára.

Toldi József (SZTE): nem szerencsés, hogy egyetemi tanár szerepel a jogszabályban és nem nagydoktor.

Mihály György (BME): megismétli az elhangzott ajánlások szövegét és kéri, hogy szavazzon róla az ODT:

1. A doktori tanács (habilitációs bizottság) "minimális létszáma 6 fő.  Biztosítani kell, hogy a tagok legalább egyharmada ne legyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az adott felsőoktatási intézménnyel”.

2. A doktori eljárásban részt vevő szigorlati és bíráló bizottsági tagokra nem vonatkoztatható az az elvárás, amely a Doktori Tanács szavazati jogú tagjaira vonatkozik.

Az ODT egy szavazással, egyhangúlag elfogadta a két javaslatot (25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

Kollár István (ODT): az ODT adatbázisban megtekinthető egy összefoglaló táblázat a törzstagokról, témavezetőkről, DT-kről és HB-król. Ez nem egy publikus táblázat, arra szolgál, hogy megkönnyítse az intézmények/doktori iskolák számára az ellenőrzést. Nem a MAB döntéséhez szolgáltat információt: a MAB számára a törzstagok megfelelősége fontos, ha mellettük I (igen) szerepel, akkor továbbítja a bírálóknak a MAB az adatokat. Az ellenőrzés eredménye csak figyelmeztetésül szolgál az egyetem számára, hogy hol van gond az intézményben, így javítani tudják az adatokat. Segíti az egyetemek munkáját.

Kékesi Tamás (ME): az egyharmados arány csak a szavazati jogú tagokra vonatkozik?

Kollár István (ODT): igen

Kóczy T. László (SzE): a program nem jelzett hibát október 7-én egy DT tagnál. Azóta a tagot kivették a DT-ből, most már jó a bizottság összetétele, de volt egy olyan szavazás, amiben részt vett a nem megfelelő DT tag is.

Mihály György (BME): a program csak segítséget ad, a felelősség az egyetemé, a jogszabály pontosan felsorolja, hogy mik a törzstagság feltételei. Átadja a szót Balázs Ervinnek, hogy a MAB álláspontját ismertesse.

Balázs Ervin (MAB): mindenek előtt fontosnak tart két tényt rögzíteni.

1. a MAB nem hoz olyan határozatot, ami visszamenőleges érvényű, csak a jogszabályban megadott határidőtől kezdődően kell megfelelni a jogszabályi feltételeknek.

2. benne volt a MAB felhívásban , hogy a MAB most csak formálisan ellenőrzi a doktori iskolák többségét, kivéve azokat, amelyeknek lejárt az akkreditációja. Ezeknél a doktori iskoláknál van éles ellenőrzés.

Fontos azonban, hogy rendbe tegyék a doktori iskolákat, hogy ne csak az akkreditációkor feleljenek meg az előírásoknak, hanem folyamatosan, működés közben is.

Az egyetemek néha nem kezelik elég komolyan az akkreditációs jelentéseket, kapott már a MAB olyan anyagot, amelyből kiderült, hogy a szakfelelősnek megadott oktató éppen a felmondási idejét tölti az egyetemen.

Sok vita volt a MAB-ban a konferencia kiadványokról, gondolkozni fognak ezen a kérdésen, esetleg tudományterülettől függhet a kezelése. A 15 szerzőnél több szerzős cikkeknél nehéz eldönteni, hogy mennyi belőle egy adott törzstag része, ezek a publikációk feltölthetők az MTMT-be, de nem számíthatók be a 10 publikáció közé.

Vannak olyan fontos, de kicsi tudományágak, mint pl. a zeneművészet, ahol megengedőbbnek kellene lenni az előírásoknak, akár a törzstagokra, akár a tudományos testületekre vonatkozóan, esetleg ezt lehetne a kormányrendeletben szabályozni.

Fontosnak tartja még egyszer kiemelni, hogy most csak a lejárt akkreditációjú doktori iskoláknál lesz éles ellenőrzés.

 

2. A 2014. évi állami ösztöndíjjal támogatott doktori képzésre felvehető hallgatók felsőoktatási intézmények között történő elosztásának elveire vonatkozó javaslat

Mihály György (BME): a törvény szerint az elosztás elveire tesz az ODT javaslatot, a végső döntést a minisztérium hozza.  Az EMMI felhívta a figyelmet arra, hogy az ODT a kutatóegyetemi szempontokat érvényesítse az elosztási javaslatában.

Az államilag támogatott doktori létszámok elosztási elvének meghatározó eleme a felsőoktatási intézmények doktori képzésének értékelésére 2007-ben kidolgozott, és az ODT 208/2008, ill. 245/2011 határozataiban kismértékben pontosított szempontrendszere:

http://www.doktori.hu/index.php?menuid=351&cid=136
http://www.doktori.hu/index.php?menuid=194&th_ID=69

2014-ben - a minisztériumi javaslattal összhangban - elsődlegesen a kutatóegyetem minősítéssel rendelkező intézményeket, és másodsorban a kutatókar minősítéssel rendelkező intézményeket tervezzük súlyozni a keretelosztásnál. Az erre vonatkozó próbaszámítások négy változatában különböző hányad (x) van elkülönítve kutatóegyetemi/kari célokra (10 - 15 - 20 - 25 %).
A számítások első lépésében az ODT elvek szerint került felosztása a keret  1-x  része, majd a visszatartott x hányad a kutatóegyetemi/kari minősítettek között az első lépés felosztási arányait követve lett tovább osztva. Kutató karral rendelkező egyetem esetén a kutatóegyetemekhez képest egy 1/2-es súlyozást alkalmaztunk.

Azt javasolja, döntsön az ODT arról, hogy melyik variációt választja. A négy változat alkalmas arra, hogy tendenciákat lehessen látni, de bármilyen köztes megoldás is azonnal számolható. Javasolja, hogy az ODT elsősorban a 15 és 20 százalékos változatot mérlegelje.

Kékesi Tamás (ME): nem lát olyan nagy különbséget a négy variáció között

Toldi József (SZTE): a fenntartó szándéka világos: a kutatóegyetemeket kiemelten kezeljék az elosztásnál.

Hornok László (SzIE): a SzIE két kutatókarral is rendelkezik, mégis annál rosszabbul jár, minél nagyobb százalékát osztják szét a kutatóegyetemek között, így az elv náluk nem érvényesül.

Mihály György (BME): az elosztási mechanizmus miatt jött ki ez az eredmény. A 2014-es számokat a 2012-es keretszámokhoz érdemes hasonlítani. Az intézmények teljesítménye is ingadozik, ez is befolyásolhatja az eredményt.

Lengyel György (BCE): akármelyik változatot is nézi, úgy látja, hogy a Corvinus Egyetem az idei elosztás abszolút vesztese. Az EMMI levelében nem volt meghatározva a kutatóegyetemekre elkülönítendő arány, javasolja az 5 %-os elosztást is. A kiemelt egyetemi státusz figyelembe lett-e véve az elosztáskor?

Mihály György (BME): nem

Pósfai Mihály (PE): egy kutatókarral rendelkeznek és ők sem járnak jól az elosztásnál.

Kóczy T. László (SzE): náluk is nagy a különbség a 10 és a 25 százalékos javaslat között. A kis egyetemek hátrányos helyzetbe kerülnek.

Szabó Miklós (ELTE): javasolja, hogy a két szélső értéket zárják ki. Jó lenne, ha az ODT meg tudna egyezni egy közös javaslatban, ugyanis szavazás esetén a kedvezményezett egyetemek kerülnének hátrányba, mivel kevesebben vannak.

Mihály György (BME): a Corvinusnál érvényesítették a 15 %-os kedvezmény elvét, vagyis nem engedték, hogy 15 %-nál többel csökkenjen a keret. A 15 %-os korlát a kis egyetemeket is védi. A BCE sajátos helyzetben van, mert az NKE megalakulásával egy kar átkerült tőle az NKE-re.

Zalai Ernő (ODT FB): egy földrengésszerű változás nem tesz jót, mindenképpen külön elemzést igényel az okok feltárása. 

Klukovits Lajos (SZTE): 2011-ben, amikor bejött a 300 fős emelés, konszenzus volt abban, hogy a többlet helyek 25 %-a kerüljön a kutatóegyetemekhez. A mostani 10 %-os változatban olyan intézmény is preferálva van, ahol nincs is kutatókar. A 20 %-os változatot tartaná elfogadhatónak.

Mihály György (BME):   2010-ben, a keretszám 30%-os emelésével egyidejűleg az egyetemek kutató- és kiváló-egyetemi minősítése is súlyozási szemponttá vált, és a 2010, 2011 és 2012 években az alábbi kiegészítő szabályt is érvényesítettük: a mindenkori állami ösztöndíjas helyek 20%-a az egyetemek minősítéséhez van kötve úgy, hogy a "kutatóegyetem", "kiváló egyetem", illetve "egyéb jogosult" kategóriába tartozó egyetemek mindegyike kategóriánként 25:15:5 arányban részesül belőle .

2013. speciális év volt (a fenti minősítések érvényessége hamarabb lejárt, mint az új kutatóegyetemi döntések megszületése), azaz ezek a kiválósági szempontok nem voltak figyelembe véve.

Szavazásra bocsátja a 15 és 20 %-os javaslatot, azzal, hogy mindkettőre lehet igennel szavazni, és az a változat lesz elfogadva, amelyik nagyobb (és 50% feletti támogatást) támogatást kap:

15 %: 14 igen

20 %: 8 igen

Az ülésen jelen lévő tagok többségének szavazatával az ODT a 15 %-os javaslatot fogadta el.

3. Minőségbiztosítás, végzett hallgatók monitoringja

Mihály György (BME): A DOSZ kezdeményezte, hogy a doktori képzésre vonatkozóan legyen egy országos szintű minőségbiztosítás. A DOSZ képviselője elfoglaltsága miatt csak a következő ülésen mondja el a javaslatát.

A doktori iskolák 2007. évi MAB akkreditációs eljárásának része volt a doktori iskolák minőségbiztosítási terve és a 2014-es értékeléskor ismét vizsgálni fogják. Ezek a dokumentumok jelenleg is elérhetőek a www.doktori.hu lapon. Ugyanakkor ezek színvonala nagyon eltérő, ezért valóban célszerű egy olyan mintát készíteni, amit az ODT ajánlásként terjeszt a doktori iskolák elé. Az erre vonatkozó tervezetet egy hete megkapták a bizottság tagjai, felkerült az ülés háttéranyagai közé.

A minőségbiztosítás fogalmát sokan nem szeretik, és jól működő rendszerek esetén valóban nincs is szükség rá. A doktori képzésben azonban vannak olyan furcsa esetek, ami miatt mégis érdemes átgondolni, hogy milyen egy „jól működő rendszer”. Ellenpéldák könnyen találhatók:  nem egy olyan doktori iskola van, ahol évente ~ 50 hallgatót vesznek fel, miközben csak ~ 20 témavezetője van az iskolának. Egy témavezető tipikusan 3+2 évig foglalkozik egy (doktorandusz majd doktorjelölt) hallgatóval: ekkor a fenti esetben egy témavezetőre átlag 12,5 hallgató is jutna. Amennyiben sok hallgató kiesik a képzés során talán tartani tudják a jogszabályban maximált 6 főt, de akkor pedig az a kérdés merül fel, hogy miért vesznek fel olyan sok hallgatót. A sorozatosan eredménytelen témavezetésre témavezetői szinten nagyon oda kellene figyelni. Probléma persze felmerülhet a hallgatói oldalról is, illetve nagyszámú kieső esetében inkább a doktori iskola felvételi rendszerével van baj.

A minőségbiztosítási javaslatban ajánlások vannak az ilyen helyzetek kezelésére. Egy doktori iskola megítélésében sokat számít, hogy ezekből mit vállal fel működési elvként, mit tesz a minél színvonalasabb működésért.

Pósfai Mihály (PE): egyetért az ajánlással, két olyan apróság van, amin változtatna.

Az egyik a két témavezető kérdése, több tudományágat lefedő doktori iskolákban erre szükség van. A másik a legalább jó rendű diploma előírása a felvételkor. Az oklevél minősítésének kiszámítására többféle algoritmus létezik, emiatt néha hátrányba kerülhet olyan hallgató, aki különben alkalmas lenne.

Zalai Ernő (MAB FB): legyen leírva az elv (jó diploma), de indokolt esetben ettől térhessen el a felvételi bizottság.

Mihály György (BME): egy lehetséges megoldás az a BME-n működő gyakorlat, hogy „ kivételesen indokolt esetben” az egyetemi szintű doktori tanács (EDT) engedélyezheti, hogy a leadott jogkörrel rendelkező testület egy számszerű mutatótól eltérjen. Az EDT engedély a tudományági testület írásban benyújtott, részletesen indokolt támogató javaslata alapján adható.

Klukovits Lajos (SZTE): támogatja az előterjesztés elfogadását, és javasolja, hogy a kutatómunkára is térjen ki a minőségbiztosítás.

Mihály György (BME): szavazásra bocsátja, hogy az ODT honlapra ajánlásként kerüljön ki a minőségbiztosítási szabályzat, azzal a kiegészítéssel, hogy -  Klukovits Lajossal egyeztetve -  kerüljön bele egy rövid bekezdés a kutatómunkára vonatkozóan is (ennek megfogalmazására felhatalmazást kér az ODT-től).

Az ODT egyhangúlag elfogadta a javaslatot (25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

Mihály György (BME): a monitoringgal kapcsolatban sikerült olyan megoldást találni, amely az adatvédelmi biztos elvárásainak is megfelel. A menetrend az lenne, hogy az ennek megfelelő programot először a BME-n próbálnánk ki, utána a nagy egyetemeken. Mindezek után egy későbbi ODT ülésre kerülhetne be ajánlásként a többi intézmény számára.

Minőségbiztosítási ajánlás (doc)

 

4. Változások az elnökség összetételében, előkészítő bizottság alakítása

Mihály György (BME): Az előzetesen kiküldött napirendhez képest változott a cím: jelölő bizottság helyett előkészítő bizottságra van szükség (a Felügyelő Bizottság elnöke, Zalai Ernő hívta fel a figyelmet erre).

A nyári változások miatt jelenleg nincs az ODT-nek sem társelnöke, sem alelnöke, az elnök megbízatása pedig december végén lejár. Az alapszabálynak megfelelően pályázatot kell kiírni a tisztségek betöltésére. Azt javasolja, hogy az ODT kérjen fel egy előkészítő bizottságot, amely segít a pályázat lebonyolításában, a bizottság tagjainak javasolja Hornok Lászlót (elnök), Klukovits Lajost és Kuti Editet.

Szavazásra bocsátja a pályázati kiírást és az előkészítő bizottság megalakítását tartalmazó határozatot.

Határozat: az ODT pályázatot hirdet meg az ODT tagjai számára az ODT elnöki, társelnöki és alelnöki tisztségeinek betöltésére. A pályázók mindhárom tisztségre pályázhatnak, egyszerre többre is. A pályázatokat az ODT titkárának kell benyújtani, a beadási határidő: november 20.

A pályázat koordinálására előkészítő bizottságot hoz létre, melynek elnöke Hornok László (SzIE), tagjai Klukovits Lajos (SZTE) és Kuti Edit (SzFE).

Az ODT egyhangúlag elfogadta a határozatot (22 igen, 0, nem 0 tartózkodás - a bizottság érintett tagjai a szavazásban nem vettek részt)

Mihály György megköszönte a Tanács munkáját, majd egyéb javaslat és kérdés hiányában az ülést berekesztette.

 

Budapest, 2013. október 18.

 

Mihály György elnök	Vida Mária titkár
Kuti Edit jegyzőkönyv-hitelesítő	Pósfai Mihály jegyzőkönyv-hitelesítő