Emlékeztető
az Országos Doktori Tanács üléséről  

( letölthető PDF )

ideje : 2013.05.10. 10.00
helyszíne : BME Rektori Tanácsterem  ( 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.)

27 szavazati jogú tag közül 22 jelen, a tanács határozatképes

( jelenléti ív )

Mihály György, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket.

Mihály György külön köszöntötte Jobbágy Ákost és Négyesi Juditot a MAB képviseletében, Szigeti Gyulát az MTA képviseletében, Kóczy T. Lászlót az ODT felügyelőbizottságának MAB delegáltját és Szakály Sándort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új EDT elnökét, akit ez alkalommal Besenyei Mónika helyettesített.

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a napirendet, majd a jegyzőkönyv hitelesítőket (Bernáth Jenő - BCE, Kuti Edit - SzFE, 22 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).  

1. Intézményi doktori és habilitációs szabályzatok

Mihály György (BME): Az intézményi doktori és habilitációs szabályzatokat július 31-ig kell elfogadniuk az intézményeknek. Az ODT többször javasolt az EMMI-nek módosításokat és pontosításokat az Nftv-vel és a doktori kormányrendelettel kapcsolatban. Utoljára 2013. április 7-én küldött el több javaslatot Klinghammer Istvánnak, erre a levélre két nappal az ülés előtt, 2013. május 8-án érkezett válasz Maruzsa Zoltán helyettes államtitkártól.

Az EMMI válasza egyértelművé tette, hogy nem kívánnak hozzányúlni az Nftv-hez és a doktori kormányrendelethez, néhány fontos kérdés esetében azonban elfogadhatónak tartják az intézményi autonómia keretében történő rugalmas kezelést. Mihály György javasolja, hogy a felsőoktatási intézmények szabályzataik megalkotásánál a lehetőségek szerint azonos megoldást alkalmazzanak és kezeljék egységesen az EMMI állásfoglalását.

a. Szakterületi doktori és habilitációs testületek

Az ODT többször is javasolta a tudományterületi, illetve tudományági doktori tanácsok helyett a szakterületi doktori tanácsok fogalmának megtartását, mely - a fentieken túl - lehetővé teszi a több tudományágra kiterjedő tanácsok létrehozását is. A tudományterületi doktori tanácsok a legtöbb esetben túl nagy területet fednének le, a tudományágiak pedig túl kicsit. A javaslat annak a gyakorlatnak a fenntartására irányult, hogy az intézményi doktori tanács a több tudományágat lefedő doktori iskolákhoz leadható jogkört doktori iskolánként egy testületre ruházza át, ne kelljen tudományáganként bontani.

Az EMMI válasza alapján azért nem értettek egyet az ODT javaslattal, mert attól tartottak, hogy ezzel a megoldással a jelenleginél is több doktori tanács jönne létre. Ez valószínűleg félreértés, hiszen a javaslat a tudományágak összevonásának lehetőségével éppen a feleslegesen sok új doktori tanács létrehozása ellen szólt.

A kormányrendelet tudományterületi, illetve tudományági testületeket ír elő. Jogászi vélemény szerint (MAB) ebbe a megfogalmazásba belefér az egyszerre több tudományágat lefedő testületek létrehozása is, azaz megengedi olyan létező szakterületi doktori tanács további működését, amely több tudományágat fed le (pl. kémia és vegyészmérnöki tudományok, BME). Ez összhangban van az EMMI válasz szellemével, azaz ilyen összevonásokat továbbra is engedjenek meg az intézmények.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a megnevezésben a kari azonosítás ellentmond a rendeletnek, azaz pl. a Természettudományi Kar Doktori Tanácsa helyett a Természettudományi Doktori Tanács megnevezést kell alkalmazni.

b. A tanóra fogalma a teljes idejű doktori képzésben

Az Nftv. 17.§ (1) bekezdése szól arról, hogy a teljes idejű képzés félévenként legalább 300 tanórából áll. A törvény szerint a tanóra, a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább 45, legfeljebb 60 perc (Nftv. 108.§ (1) bekezdés 41. pont)

Az ODT több mint egy évvel ezelőtt, közvetlenül az Nftv. elfogadása után is jelezte, hogy a törvény megfogalmazásánál nem gondoltak arra, hogy a doktori képzés jellegében különbözik a többitől: a kutatási tevékenység nem kötődik tanórákhoz.

Az ODT javasolta a tanóra fogalmának pontosítását a következő szöveggel:

Doktori képzésben tanórának számít a felsőoktatási intézményben, vagy a vele együttműködési megállapodást kötött intézményben folytatott kutatási/alkotási tevékenységre fordított idő is. Olyan tudományterületeken, ahol a kutatás/alkotás és a felkészülés könyvtárhoz, levéltárhoz, múzeumhoz, terepmunkához, vagy külső adatgyűjtéshez kötött, a tevékenységet pontosan leíró - a témavezető és a doktori iskola vezetője által aláírt - engedély alapján végzett munkával, a teljesítés témavezetői igazolásával lehet a fentitől eltérő módon kutatási/alkotási munkaidőt teljesíteni.  

Ez a megfogalmazás lehetőséget teremt olyan területeken végzett kutatások befogadására, amelyek korábban gyakran „levelező” képzésként jelentek meg (elsősorban bölcsész- és társadalomtudományi területeken).

Az EMMI válaszában kitartott amellett, hogy nincs szükség a fogalmak pontosítására, a doktori képzésben a 300 tanóra kellő rugalmassággal értelmezhető.

Mihály György erősen ajánlotta a fenti pontosítás beillesztését az intézményi doktori szabályzatokba, mivel a témavezető személyes közreműködését személyes jelenlétként értelmezve teljesíthetetlen elvárások fogalmazhatók meg a kutatás szakmai irányításával szemben.

c. Egyéni felkészítés, egyéni felkészülő

Az ODT javasolta a fenti két meghatározás egyértelmű megkülönböztetését. Az EMMI válaszából kiderül, hogy a két fogalom továbbra is keveredik. A törvény megfogalmazása szerint „Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett, és teljesítette a doktori képzés követelményeit”. Az EMMI indoklás kiemeli, hogy a szabályzás értelmében az egyénileg felkészülő személy - aki nem vett részt a doktori képzésben - csak akkor indíthat eljárást, ha … teljesítette az Nftv.-ben meghatározott doktori képzés követelményeit . A doktori képzés követelménye a 180 kredit megszerzése hat aktív félév alatt [Nftv. 16.§ (1)], és éppen ez az, amit egy „utcáról jött” egyéni felkészülőnél nem lehet előírni. Ez az ellentmondás egyelőre feloldatlan maradt.

Az ODT néhány javaslatával kapcsolatban az EMMI egyetértett az ODT értelmezésével és lényegében az intézményekre bízza a kérdések szabályzatban való kezelését:

-   a doktori képzéshez kapcsolódó megállapodás megkötésének lehetősége (különösen fontos a szabályzatban is rögzíteni az önköltség csökkentésének vagy elengedésének lehetőségét, különben elveszíthetjük például az MTA kutatóintézetekben fiatal kutatói ösztöndíjban részesülő doktorandusz hallgatókat, akiknek az ösztöndíj mellett a témavezetést és a kutatási feltételeket is a kutatóintézet biztosítja),

-   törzstagi testület folyamatos megfelelősége - nem csak a doktori iskola létesítésekor, hanem működés közben is biztosítani kell, hogy a törzstagok többsége egyetemi tanár legyen.

Az EMMI nem tartotta szükségesnek az ODT pontosítási javaslatait rendeletben megjelentetni, az intézmények viszont ezeket beemelhetik a saját szabályzataikba.

Fontos például, hogy az intézmények ne másolják át szó szerint a doktori iskolák oktatóira vonatkozó megfogalmazást, különben nagyon leszűkítenék az oktatók körét.

A kormányrendelet úgy fogalmaz, hogy: „A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket - a doktori iskola vezetőjének javaslatára - a doktori tanács alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására”. Ehelyett a következő szöveget javasolja az ODT a szabályzatban rögzíteni: „A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket - a doktori iskola vezetőjének javaslatára - a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási feladatok ellátására”.

Mihály György az alábbi menetrendet javasolja az intézmények számára:

1. Az intézményi doktori tanács készítse elő az intézményi doktori szabályzatot és terjessze be a szenátus elé.

2. Ezzel párhuzamosan hozzák létre azokat a testületeket, amelyek maradéktalanul teljesítik az új követelményeket. Ennek lépései:

-    a törzstagok javaslatot tesznek az új törzstagi testületre (kooptálás/felmentés),

-     az új törzstagi testület (akár ugyanazon az ülésen) javaslatot fogalmaz meg a felsőoktatási intézmény doktori tanácsa részére a doktori iskola vezető személyére (megerősítés, vagy változás esetén új vezető),

-     az új törzstagi testület javaslatot fogalmaz meg a felsőoktatási intézmény doktori tanácsa részére a tudományági doktori tanács összetételére és elnökére (elnök esetében megerősítés, vagy változás esetén új elnök), valamint a doktori iskola tanács tagjaira,

-     a törzstagi adatokat frissítik az ODT adatbázisban,

-     az intézményi doktori tanács szavaz a DI vezetőről, akit a rektor nevez ki
(megerősített vezető esetén javasolt a megbízás meghosszabbítása, új vezető esetén kinevezés legfeljebb 5 évre - ami meghosszabbítható),

-    az intézményi doktori tanács létrehozza a tudományterületi/ági doktori tanácsokat, valamint a doktori iskola tanácsokat,

-     a szenátus az intézmény doktori és habilitációs szabályzatával együtt a testületeket is elfogadja (pl. a szabályzat mellékletében felsorolva a doktori iskolákat és a tudományági doktori és habilitációs tanácsokat).

3. A szenátusi döntés után kell bejelenteni a változásokat az Oktatási Hivatalnál és a MAB-nál.

Szabó Miklós (ELTE): jogászokkal konzultált a szakterületi doktori tanács elnevezéssel kapcsolatban. Az EMMI válasza alapján nem nevezhetők szakterületinek a több tudományágat átfogó doktori tanácsok, ez az elnevezés ellentétes lenne a doktori kormányrendelettel és az Nftv-vel.

Mihály György (BME): szakterületi helyett nevezzük tudományterületi doktori tanácsoknak vagy tudományági doktori tanácsoknak (több tudományág esetén megnevezve minden olyan tudományágat, amiben eljárás lefolytatására jogosult).

Pósfay Mihály (PE): azoknál a doktori iskoláknál is július 31. a határidő, ahol összevonásra lesz szükség?

Mihály György (BME): azt javasolja, hogy célszerű ezt a határidőt figyelembe venni, annak ellenére, hogy a MAB csak később kezdi meg a felülvizsgálatot. Az intézményi doktori szabályzatoknak ugyanis tartalmazniuk kellene azt is, hogy milyen tudományágakban adhatnak ki fokozatot, továbbá hogy milyen doktori iskolák és testületek működnek az adott intézményben.

A MAB szeptember végén kezdi el ellenőrizni a doktori iskolákat. Tavaly elmaradt a MAB ellenőrzés, emiatt az ODT adatbázisban sem mindig frissek az információk. Legkésőbb szeptemberre ezeket az adatokat is rendbe kell hozni, késő lenne a tanévkezdéssel együtt elkezdeni az átalakítást.

Gebei Sándor (EKF): érvényes-e még a MAB 5 éves türelmi ideje az újonnan alakult doktori iskolákkal kapcsolatban?

Négyesi Judit (MAB): a 3 éven belül létesített doktori iskolákat nem vizsgálja a MAB és az érvényben lévő akkreditációkat sem érinti a vizsgálat - azaz nem új akkreditációs eljárásokról van szó.

Mihály György (BME): a kormányrendelet új feltételeit kell teljesíteni, a MAB ezt véleményezi.

Galántai Aurél (OE): a határidők és érvényesség tekintetében zavaros a kormányrendelet, nem világos teljesen, hogy kire mit kell alkalmazni.

Jobbágy Ákos (MAB): ha tételes vizsgálatot nem is folytat le a MAB, a törzstagokat mindenképpen ellenőrizi.

Mihály György (BME): a kormányrendelet értelmezése sok vitára adott okot. A határidők értelmezéséről is kértünk állásfoglalást az EMMI-től, így született meg a július 31-i határidőre vonatkozó válasz.

Mihály György (BME) határozati javaslata: az ODT intézményei igyekeznek egységesen kezelni ezeket a pontokat a szabályzatokban és a fenti ütemezéssel terjesztik be őket (Szabó Miklós  pontosításával).

Az ODT intézményeinek doktori tanácsai a doktori és habilitációs szabályzatuk szenátusi előterjesztésekor a 2013. május 10-i ülésen egyeztetett módon értelmezik az alábbi kérdésköröket:

-    tudományterületi és tudományági doktori/habilitációs tanácsok létrehozása,

-    törzstagok körének folyamatos megfelelősége,

-   a doktori képzéshez kapcsolódó megállapodások kötése, 

-   „tanóra” értelmezése a kutatási tevékenységre, doktori iskola oktatójának meghatározása,

-   doktori fokozat visszavonásának szabályzása (korábbi ODT határozat),

-    emeritus törzstag szabályzatba foglalása (korábbi ODT határozat).  

A doktori iskolákat érintő módosítások javasolt ütemezése:

-    a törzstagok javaslatot tesznek az új törzstagi testületre (kooptálás/felmentés),

- az új törzstagi testület (akár ugyanazon az ülésen) javaslatot fogalmaz meg a felsőoktatási intézmény doktori tanácsa részére a doktori iskola vezető személyére (megerősítés, vagy változás esetén új vezető),

-   az új törzstagi testület javaslatot fogalmaz meg a felsőoktatási intézmény doktori tanácsa részére a tudományági doktori tanács összetételére és elnökére (elnök esetében megerősítés, vagy változás esetén új elnök), valamint a doktori iskola tanács tagjaira,

-   a törzstagi adatokat frissítik az ODT adatbázisban,

-    az intézményi doktori tanács szavaz a DI vezetőről, akit a rektor nevez ki
(megerősített elnök esetén javasolt a megbízás meghosszabbítása, új elnök esetén kinevezés legfeljebb 5 évre - ami meghosszabbítható),

-    az intézményi doktori tanács létrehozza a tudományterületi/ági doktori tanácsokat, valamint a doktori iskola tanácsokat,

-    szenátus az intézmény doktori és habilitációs szabályzatával együtt a testületeket is elfogadja (pl. szabályzat mellékletében felsorolva a doktori iskolákat és a tudományági doktori és habilitációs tanácsokat).

Az ODT egyhangúlag elfogadta a javaslatot (22 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

2. Doktori iskolák MAB felülvizsgálata és az ezzel kapcsolatos teendők (ODT, MAB, OH)

Mihály György (BME): mindenki megkapta a MAB tervezetét a felülvizsgálat ütemezéséről.

Három pontot emel ki az anyagból:

a. A doktori iskolák felülvizsgálatát az ODT adatbázison keresztül végzi a MAB. Emiatt nagyon fontos, hogy milyen publikációk vihetők be az ODT adatbázisba.  Legyen egy világos lista, hogy milyen publikációkat fogad el a MAB, mi vihető be az ODT adatbázisba és mi nem.

b. a törzstagok tudományági besorolása a több tudományágas doktori iskolákban.

c. új szempontként jelenik meg a monitoring feltöltöttség (lásd: 4. napirendi pont)

Jobbágy Ákos (MAB): az volt a cél, hogy egyértelműek legyenek a vizsgálati szempontok.

A MAB a honlapján közzétette, hogy milyen publikációkat fogad el, ha a lista nem egyértelmű, akkor egyeztetni kell róla.

A törzstagok tudományági besorolása nehéz kérdés. A MAB szándéka szerint a besorolás kérhető a PhD, CSc, DSc (MTA doktora) fokozat vagy az elmúlt 10 év publikációs tevékenysége alapján.

Az életkori követelmények egyértelműen megfogalmazódtak a MAB anyagban.

Az elmúlt 10 év tudományos teljesítményének vizsgálata jól megoldható az ODT adatbázison keresztül, ezt fogja a MAB alapul venni. Átnézte több doktori iskola adatait, vannak olyan doktori iskolák, ahol nem megfelelő az adatok feltöltöttsége (például a 10 „legfontosabb publikáció” hivatkozottsága alacsony, ellentmondások vannak a tudománymetriai adatokban).

A MAB-nak 27 doktori szabályzatot kell átnéznie, az egységes elbírálás érdekében egy 3 fős bizottságot fognak kijelölni, ez a bizottság fogja áttekinteni az összes szabályzatot.

A doktori kormányrendelet egyértelművé tette, hogy a tudományos teljesítmény az MTMT-ben lévő adatok alapján vizsgálandó. Az MTMT megújítás alatt áll, ezért év végéig a MAB elfogadja, ha a törzstag tudományos életműve más publikációs adatbázisból érhető el. Ilyen a Scopus, a Google Schoolar, a ResearcherID (ha a törzstag elkészítette hozzájuk a szerzői profilt), a BME PA.

A 10 kiemelt publikációt (5 az utóbbi 5 évből, 5 legfontosabb) továbbra is az MTMT-ből kell átemelni, vagy kézzel bevinni közvetlenül az ODT adatbázisba.

Ez a MAB anyag még csak tervezet, a plénum júniusban fog tárgyalni róla és akkor fogadja majd el a végleges változatot.

Kollár István (ODT): egyetért Jobbágy Ákossal, a publikációkkal kapcsolatban az ODT és a MAB között nem volt vita. Arról, hogy milyen publikációk hozhatók át az MTMT-ből, egyeztetni kell a szervezetek között. Példaként hozott fel olyan szerzői kérdést, hogy egy úgynevezett sokszerzős publikáció (több száz szerző) bevehető-e a 10 legfontosabb publikáció közé. Hosszadalmas levelezgetéssel kapott választ az ODT a MAB-tól, miszerint nem fogadható el. Felmerült a forráskiadás kérdése is, vajon ez szerzői publikációnak számít-e vagy sem?

Az ODT sok kényelmi szolgáltatást épített be a programba, ezek tényleg egyszerűbbé teszik a publikációk átemelését az MTMT-ből. A kézzel való bevitelt is engedi a program, bár itt több lehetőség van hibázásra, jobb lenne ellenőrzött adatokat bevinni a rendszerbe.

Szabó Miklós (ELTE): a monitoringgal kapcsolatban is állásfoglalást kért a jogászoktól. A hallgatók számára nem lehet kötelezően előírni a válaszadást, a témavezető nem tehető felelőssé a válaszok elmaradása miatt. A válaszolást nem lehet kötelezően előírni, így a monitoring nem alkalmas arra, hogy értékelési kritérium legyen.

Hornok László (SzIE): sok törzstag megy nyugdíjba július 1-től, köztük doktori iskola vezetők is. Ők maradhatnak-e vezetők?

Bernáth Jenő (BCE): lehet-e egy Professzor Emeritus doktori iskola vezető? Törzstag ugyanis lehetne.

Mihály György (BME): a kormányrendelet egyértelműen megfogalmazza, hogy a doktori iskola vezetője az egyetemi tanár törzstagok közül kerül ki, az intézményi törzstagok pedig csak teljes munkaidőben foglalkoztatottak lehetnek.

3. ODT adatbázis bevitelek, javítások

Mihály György (BME): fontos, hogy mi szerepel az ODT adatbázisban kutatási területként. Ez eddig csak egy tájékoztató jellegű információ volt, most viszont a MAB vizsgálat része, hogy a törzstag aktív-e a beírt kutatási területen. Át kell nézni a kutatási területek megfogalmazását, és javítani, ha szükséges. Komolyabb feladat az adatbázis rendbehozatala, a MAB ugyanis végig fogja nézni a doktori iskolák adatait. Célszerű a doktori iskoláknak mindenkit ellenőrizni és javítani, nem csak a törzstagokat.

4. Végzett hallgatók monitoringja

Mihály György (BME): több oldalról is felmerült az igény, hogy vizsgáljuk a fokozatot szerzett hallgatók elhelyezkedését. Felkerült a munkaanyagok közé egy vitaindító anyag, valamint - az előző ODT ülésen tett vállalásának megfelelően - Rechnitzer János is elkészített egy hallgatói kérdőívet. Ez utóbbi azonban olyan részletes adatokra is rákérdez, aminek kezelésére feltehetőleg nincs jogosítványunk.

Szabó Miklós korábbi felvetése teljesen jogos. Valóban tisztázandó kérdés, hogy milyen adatokat kérhetünk be, hogyan lehet jogszerűen lefolytatni egy ilyen adatgyűjtést. Nem célunk személyes adatok begyűjtése, csak a végzett hallgatók elhelyezkedésére vonatkozó nagyon általános információk szerzésére terjedhet ki ez a felmérés. (Képzési statisztikák jól nyerhetők az ODT adatbázisból, pl. doktori iskola szinten vizsgálható a képzés közbeni lemorzsolódási arány, vagy a fokozatszerzési arány. Az elhelyezkedésről viszont nincsenek információk).

Az MTA részéről is felmerült az igény a fokozatot szerzett hallgatók elhelyezkedésének követését illetően. Június 3-án lesz egy MAB-MTA-ODT minikonferencia az MTA felolvasótermében (10-12), ahová meghívják az összes doktori iskola vezetőt. Ez a workshop alkalmat ad a felmerülő kérdések tisztázására.

Technikailag a témavezetők megkérdezése tűnik a legegyszerűbben kivitelezhetőnek: elektronikusan kitöltött adatlapok alapján a fokozatot szerzett hallgatók igen széles körének életpályájáról azonnali statisztikai kimutatás készülhet.

Szabó Miklós (ELTE): a probléma a végzés utáni adatszolgáltatással van. Nem kötelezhető senki az ilyen adatok megadására. Ezért nem lehet ez a MAB-nál bírálati szempont. A társadalom-tudományi területeken az elhelyezkedés igen furcsa képet mutat, aminek semmi köze a fokozat minőségéhez. Sokan nem tudnak tudományos pályán maradni és ilyen területen elhelyezkedni.

Mihály György (BME): tudja, hogy nem léphetünk fel a teljesség igényével. Az adatmegadás nem lehet kötelező, inkább tájékozódás szintű. Ha jogilag lehetséges, akkor fontos lenne ezeket az adatokat begyűjteni. A kapott eredmény mindenképpen informatív, még az is, ha esetleg egyes doktori iskolákban nagy létszámban nem válaszolnak a kérdésekre.

Szabó Miklós (ELTE): mit szól mindehhez a hallgató? Sok PhD hallgató fizet költségtérítést a képzésért. Nincs igazán közünk ahhoz, hogy ők hol helyezkednek el a fokozatszerzés után.

Galántai Aurél (OE): szerinte jó Rechnitzer János kérdőíve, de annyi feladat vár most a doktori iskolákra, hogy jobb lenne elhalasztani a monitoringot és később visszatérni rá.

Úgy véli, hogy bizonyos tudományterületeken pl. a természettudományokban vagy a műszaki tudományokban adatbányászattal is sok hasznos adathoz hozzá lehetne jutni, ez is alkalmas lenne a hallgatói pályák követésére.

Mihály György (BME): egyszerűbb a témavezetők megkérdezése, mint a hallgatók kérdőíves megkeresése. A kérdések hallgatónként mintegy 2 perc alatt megválaszolhatók. A felmérés reprezentatív lenne, mert a témavezetők vagy kitöltik, mert büszkék a hallgatóikra, vagy ha nem, annak több oka lehet: vagy nem tudnak, vagy nem akarnak válaszolni a kérdésekre.

Szabó Miklós (ELTE): ki kellene kérni az adatvédelmi ombudsman véleményét.

Négyesi Judit (MAB): szükséges-e a hallgató hozzájárulása?

Csiszár Imre (DOSz): technikailag hogy nézne ki a hallgató hozzájárulásának kikérése?

Mihály György (BME): ha a hallgató beleegyezését ki kell kérni, akkor egyszerűbb lenne közvetlenül őt magát megkérdezni.  

Rácz Károly (SE): minden intézményben működik ALUMNI, esetleg tőlük lehetne segítséget kérni.

Páles Zsolt (DE): felveti, hogy amikor egy hallgató átveszi a fokozatát, aláír egy nyilatkozatot, amiben hozzájárul a későbbi adatszolgáltatáshoz.

Hornok László (SzIE): a témavezetők többsége a végzés után is tartja a kapcsolatot a hallgatóival, természetes, hogy ezekre az általános kérdésekre válaszolni tudnak. A doktori iskoláknak pedig fontos lenne a monitoring, nem kellene akadályokat görgetni elé.

Mihály György (BME): ez a napirendi pont egy informális beszélgetés volt a témáról, mindenkit szeretettel várunk a június 3-i minikonferencián.

5. Egyebek

Mihály György (BME): érkezett egy javaslat ODT díszoklevél adományozására. A díszoklevél adományozásáról elfogadott az ODT egy határozatot, e szerint létre kell hozni egy kuratóriumot, amely begyűjti a javaslatokat és dönt a díszoklevél adományozásáról.

Javasolja, hogy az ODT elnökségéből álljon a kuratórium, elnöke az ODT elnöke legyen.

Az ODT a javaslatot egyhangúlag elfogadta (22 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

Mihály György (BME): visszatérve az első ponthoz, a szabályzatokban gondolni kell a fokozat visszavonására és a törzstag emeritusi cím szabályzatba foglalására is. A habilitáció esetén indokolt lenne egy előzetes habitusvizsgálat lefolytatása, mielőtt sor kerül a habilitációs előadások megtartására. Későbbi konfliktusokat lehetne ezzel a vizsgálattal megelőzni. Mindezek a felvetések szerepelnek az ülést előkészítő háttéranyagban.

Mihály György megköszönte a Tanács munkáját, majd egyéb javaslat és kérdés hiányában az ülést berekesztette.

Budapest, 2013. május 16.

Mihály György elnök	Vida Mária titkár
Bernáth Jenő jegyzőkönyv-hitelesítő	Kuti Edit jegyzőkönyv-hitelesítő