Jegyzőkönyv

az  Országos Doktori Tanács üléséről

 

 

ideje:                   2017. május 5.

helyszín:              SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)

jelen vannak:     a Tanács tagjai és meghívottjai jelenléti ív szerint

 

29 szavazati jogú tag közül 23 van jelen, a tanács határozatképes.

Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Mezey Barna rektor urat, az MRK; Jobbágy Ákos alelnök urat a MAB; Gráf-Kovács Krisztinát az EMMI képviseletében.

 

Bejelentette, hogy változás történt az Eszterházy Károly Egyetem doktori tanács elnökének személyében, az új elnök Romsics Ignác akadémikus, akit továbbra is Gebei Sándor helyettesít a tanács ülésein.

 

Bejelentette, hogy az EMMI minisztere kiadta az ODT új Felügyelőbizottságának elnökének és tagjainak a megbízólevelét. Az új felügyelőbizottság elnöke Dormány Dániel Ferenc, az EMMI Intézményfinanszírozási és Pénzügyi Monitoring Főosztály főosztályvezető helyettese, a MAB-delegált tag Dr. Gazdag Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzor emeritusa, míg az MTA-delegált tag Dr. Michaletzky György, az ELTE egyetemi tanára.

 

Kérte, hogy a jelenléti íven a tagok a lakcímüket is írják be.

 

Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:

Az ülésről kimentette magát: Fodor György (Pázmány Péter Katolikus Egyetem).

Helyettessel képviselteti magát:

Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Gulyás Lelle

Romsics Ignác (Eszterházy Károly Egyetem) helyett: Gebei Sándor

Kovács Melinda (Kaposvári Egyetem) helyett: Romvári Róbert

Padisák Judit (Pannon Egyetem) helyett Anda Angéla

Bélyácz Iván (Pécsi Tudományegyetem) helyett: Kilár Ferenc

Huszti Péter (Színház és Filmművészeti Egyetem) helyett: Stőhr Lóránt

 

Csernoch László javaslatot tett a jegyzőkönyv hitelesítőire, a szavazatszámláló bizottság tagjaira és kérte a napirend elfogadását.

 

1/2017. (V. 05.) sz. határozat:

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Tímár József - SE, Gulyás Lelle - ANNyE, 23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámláló bizottságot (Varga Zsolt, Vida Mária - ODT, 23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

 

1. Elnöki beszámoló

 

Csernoch László (DE): Az ODT legutóbbi ülésén elfogadott határozatok szerint javaslatot tettünk az Nftv. módosítására a doktori fokozatszerzés nyelvi követelményeinek megváltoztatása, illetve (rendkívüli okok, például szülés esetén) a kilencedik aktív félév lehetővé tétele ügyében. Az idő közben a parlamenthez benyújtott Nftv. módosításba sajnos ezek a javaslatok már nem kerültek be, így kicsi az esély, hogy ebben a parlamenti ciklusban ez még megvalósulhat. Április 12-én ülésezett az ODT elnöksége, a keretszám elosztás volt a téma, erről külön napirendben beszélünk. A működési hozzájárulást az intézmények többsége átutalta az ügyrendben rögzített február 28-i határidőre. Már csak egy intézmény maradt adós, de onnan is kaptunk ígéretet, hogy hamarosan átutalásra kerül az összeg. A legutóbbi ülésen megtörtént a tisztségviselők megválasztása. Egyetlen adósság maradt hátra, a titkár személyének megerősítése. Az ügyrend szerint: „A titkár személyére az elnök tesz javaslatot, akit a tanács véleménynyilvánító szavazással minősít. A titkár megbízatása az elnökével azonos időszakra, vagy annak visszavonásáig, illetve lemondásáig szól.” A javaslat az, hogy továbbra is Varga Zsolt lássa el a titkári feladatokat. ( Az ezzel kapcsolatos megbeszélés idejére a titkár elhagyja a termet. )

 

2/2017. (V. 05.) sz. határozat:

Az ODT Varga Zsoltot választotta titkárnak a 2017-2019 időszakra (23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

 

2. Beszámoló az Országos Doktori Tanács 2016. évi tevékenységéről

 

Csernoch László (DE): A szöveges beszámoló, a pénzügyi beszámoló és az ún. „egyszerűsített beszámoló és közhasznúsági melléklet” is elérhető volt a honlapon. A szöveges beszámoló felolvasásától eltekint, néhány adatot a pénzügyi beszámolóból kiemel. 2015-ben az induló egyenleg kerekítve 2,3 millió forint volt, ehhez jött 3,7 millió forint az adott évi tagdíjakból, 4 millió forint az EMMI-től és - tekintettel a hallgatói felületek fejlesztésére - további 1,5 millió forint a DOSz-tól. Az összesen 9,2 millió forintos bevétellel szemben 2015-ben közel 10 millió forint volt a kiadás, így a 2016 évi kezdő egyenleg 1,5 millió forint volt. Ehhez jött a tagdíj bevétel és az EMMI támogatása összesen 9,1 millió forint összegben. Tekintettel arra, hogy 2016-ban nem volt akkora adatbázis fejlesztési feladat, mint az előző évben, az összes kiadás 8,4 millió forint volt. Így az évet 2 261 260 Ft számlaegyenleggel zártuk. Azóta megérkeztek a 2017. évi intézményi hozzájárulások és az EMMI részéről is kaptunk hivatalos értesítést a támogatásról. Az utóbbi támogatás lehívását egyelőre akadályozza, hogy az egyesület végelszámolása még folyamatban van, ami miatt az új szervezet bejegyzésének hatályba lépése továbbra is várat magára. A novemberben leadott kérelmet a hiánypótlást követően március 23-án befogadta.

 

Gráf-Kovács Krisztina (EMMI): Az ODT nyelvi követelményekre vonatkozó javaslatát Palkovics László államtitkár úr nem támogatta. 2020-tól a felsőoktatásba történő bekerülés feltétele lesz a nyelvvizsga, a doktori fokozatszerzés feltételei között sem tervezik csökkenteni a nyelvtudás szempontjából elvárt szintet. Az előző ülésen tárgyalt, az önköltség átvállalásával kapcsolatos felvetés valóban megalapozott volt, az önköltség átvállalása jövedelem jellegű, így adóköteles. Az EMMI egyeztetést kezdett a témában az NGM-mel. A megkezdett, de be nem fejezett félévvel kapcsolatban lesz pontosítás az Nftv. 45. § szövegében. Várhatóan ez május végén vagy június folyamán hatályba fog lépni. Terítékre került egy kormányrendelet módosítási csomag is, amelynek része lehet a doktori iskolák minimális törzstag számára vonatkozó előírások finomítása, változtatása. A minisztérium szívesen fogad további javaslatokat is. Vannak hírek új doktori iskolák alakításáról, a felvételi keretszámok meghatározásánál javasolják ezeket figyelembe venni.

 

Csernoch László (DE): A nyelvi követelményekkel kapcsolatban érthető államtitkár úr álláspontja, ugyanakkor továbbra is megoldást kell találni a külföldi hallgatók helyzetére. Rájuk ugyanazok a törvényi szabályok vonatkoznak, de sok esetben ez mégis értelmezhetetlen a külföldiek esetében. Milyen további nyelvtudást kellene elvárni valakitől, aki korábbi tanulmányait angol nyelven folytatta és Magyarországon angol nyelvű doktori képzésben vesz részt, majd szerez fokozatot? A magyar hallgatók esetében - bár néha ott is feleslegesnek érezzük - könnyebben kezelhető a helyzet. Köszöni a javaslati lehetőséget a rendeletmódosítási tervezethez, a Pécsi Tudományegyetem által felvetett, az „egyebek” napirendi pontnál tárgyalandó kérdéseknél elképzelhető, hogy lesznek módosítási javaslatok. Amennyiben nincs további kérdés, hozzászólás, szavazásra bocsájtja a 2016. évi beszámolót és a közhasznúsági mellékletet.

 

3/2017. (V. 05.) sz. határozat:

Az ODT elfogadta a 2016. évi beszámolót és a közhasznúsági mellékletet (23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

 

3. A 2018. évi doktori felvételi keretszám elosztási algoritmusának előkészítése

 

Csernoch László (DE): Az Országos Doktori Tanács 2016. június 17-i ülésén megvitatta a doktori felvételi keretszám elosztási algoritmusának módosítására előterjesztett elnökségi javaslatot. Az elosztási algoritmus módosítását az teszi szükségessé, hogy eddig a keret 20 százaléka a kutatóegyetem/kutató kar címmel rendelkező intézmények között került felosztásra, mert hat évvel ezelőtt, amikor ez a cím megjelent, a doktori felvételi keretszámot is megemelte a minisztérium, ezzel is támogatva a doktori képzés koncentrálását. A kutatóegyetemi cím 2017-től megszűnt, így ez a szempont az elosztási algoritmusban már nem alkalmazható. A kibővített elnökségi ülésen hosszasan tárgyaltunk arról, hogy milyen mutató léphetne a kutatóegyetemi cím helyébe. Az elnökség támogatta azt az elképzelést, hogy a „kiválóság” mérését kapcsoljuk össze a doktori iskolák eredményességével oly módon, hogy vizsgáljunk meg néhány, nem túl nagy számban kiadásra kerülő díjat, azok nyerteseinek egyeteméhez, korábbi doktori „alma materéhez” rendeljünk súlyozottan plusz keretszámot. Javasolt díjak: ERC Starting Grant, MTA Lendület, Marie Curie ösztöndíj, Akadémiai Ifjúsági Díj, Junior Príma Díj. Az lenne az elképzelés, hogy meghatározott időre visszatekintve megvizsgálnánk, hogy az adott díjból az adott egyetem hányat kapott. Arról is meg kellene állapodni, hogy az adott díj hány százalékos súllyal szerepel az elosztásban. Érkezett javaslat arra is, hogy még a Bolyai Posztdoktori Ösztöndíj is kerüljön bele ebbe a körbe. Az előzőek száma viszonylag kevés, így akár több évre is vissza lehet tekinteni. A Bolyai viszont már nem biztos, hogy kezelhető, a legutóbbi évben 170 díjazott volt. Mivel ez az elképzelés alapvetően különbözik a korábbi gyakorlattól, első körben arról kellene állást foglalnunk, hogy ez a megközelítés elfogadható-e. Második lépésben lehetne pontosítani a figyelembe vehető díjak körét és azok súlyozását.

 

Kőnig Frigyes (MKE): A művészeti egyetemek konzultáltak a kérdésben. Bár sokféle díj létezik, nem egyértelmű, hogy bármelyik is a doktori iskolák működésének eredményességét tükrözi. Az egyes művészeti ágak szakmai díjainak összehasonlíthatósága erősen kétséges. A zeneművészet területén például a nemzetközi versenyeredmények szakmai szempontból sokkal inkább esnek latba, mint az adományozott díjak. A kiemelkedő tehetségek pályája nem mindig kapcsolódik össze a doktori iskolával. Az igazán nívós szakmai díjak gyakran 10-20 éves életpálya eredményeit ismerik el, ezek már nehezen köthetők a doktori iskolához. Ha a művészeti területről kitekintünk például a teológia, vagy akár a régészet tudományára, nem igazán található olyan díj, ami 4-5 év munkájának eredményével elérhető. Összességében tehát a művészeti területen nem tudnak olyan általános díjat megnevezni, ami a doktori iskola működéséhez köthető, annak eredményességét tükrözi.

 

Gálfi Péter (ÁOTE): Egy intézmény kiválósága egy európai szakrangsorban betöltött helye alapján is felmérhető lenne. Az állatorvos képzésben Európában 97 képzőhely van, ebből a mi egyetemünk az ötödik helyen áll.

 

Helyes Lajos (SzIE): A felsorolt díjak fontosak, de nem elég általánosak, vannak tudományterületek, amelyek számára ezek kevésbé elérhetőek. A Gálfi Péter által említett rangsorok jobban össze tudják hasonlítani az egyes tudományterületek különböző képzőhelyeit. Az EMMI 2015-ben kiadott egy összehasonlító tudománymetriai dokumentumot a felsőoktatási intézmények kibocsátásáról és hatásáról 22 ún. „makrodiszciplina” szerint. A publikációs teljesítményt a Web of Science és a Scopus adatai alapján vizsgálták. Az egyes tudományágakat még egy egyetemen belül is nagyon nehéz összehasonlítani, az intézmények egymáshoz mérése különösen nehéz. A makrodiszciplinákon belül azonban lehet összehasonlítást tenni.

 

Tímár József (SE): Az alapkérdés, hogy lehet-e olyan általános szempontot találni, amely minden doktori iskolára alkalmazhatók, valószínűleg nincs ilyen. A természettudományokban mérhetőbbek a teljesítmények, ott akár többféle lehetőség közül is választhatnánk. Ugyanezek a mutatók más területeken ugyanakkor használhatatlanok, meg kell fontolni a tudomány-specifikus mutatók alkalmazását. A mértékegységben (pl. darabszám) mérhető dolgok nem feltétlenül adnak információt a minőségről.

 

Szalay Péter (ELTE): Az eredeti javaslat alternatívája, hogy publikációs számokat nézünk. Ezek a számok sem lennének összehasonlíthatók az egyes tudományterületek között. Az elnökség olyan javaslatot tett, amely az iskoláktól, intézményektől független megmérettetést mutat. Úgy kell kiválasztani ezeknek a díjaknak a körét, hogy minden terület le legyen fedve. A rangsorok figyelembe vétele azért problémás, mert nem alkalmas az egyes tudományterületek összehasonlítására. Akkor lehetne a rangsorok alapján doktori iskolák között helyeket osztani, ha előzetesen megállapodnánk abban, hogy melyik tudományterület hány helyet kap. A díjakkal kapcsolatban is vannak persze problémák. Alapvetően kérdéses, hogy egy-egy díjat mi alapján rendelünk egy intézményhez, ennek a technikáját ki kell dolgozni. Ugyanakkor jól lehet mérni a kibocsájtás eredményességét.

 

Kilár Ferenc (PTE): Nem csak intézmények között, egy egyetemen belül is probléma az igazságos leosztás a különböző területekre. Kérdés, hogy a következő lépésben lesz-e írásos, részletes előterjesztés is? Nem a teljes keretszám elosztás megújításáról van szó, csak a 20 százalékos kiválósági részről?

 

Csernoch László (DE): A javaslat az lenne, hogy az alap algoritmust, amelyet 2009 óta alkalmazunk és mindenki által elfogadott, ne változtassuk. Csak arról a 20 %-os részről beszélünk, amelyet eddig a kutatóegyetem - kutató kar címek alapján osztottunk szét az intézmények között.

 

Várkonyiné Kóczy Annamária (ÓE): A javasolt díjak közül hiányzik a nemzetközi elismertség. Egy doktori iskola minőségét mutatja, hogy milyen elismert tagjai vannak.

 

Tímár József (SE): Mi az alternatíva, ha nem lesz konszenzus? Ha nincs konszenzus a kiválóság megítélésére, akkor a teljes keretszámot az alap algoritmus szerint kell felosztani. Ezt is figyelembe kell venni a vita és a döntés során.

 

Csernoch László (DE): Azért nem készült még írásos javaslat, mert még nem tart ott az ügy. Addig nem érdemes az egyes díjakról vitázni, amíg az elvet nem fogadta el a tanács. Az lenne a forgatókönyv, hogy egy bizonyos határidőig javaslatokat várnánk az egyetemektől, hogy milyen díjakat, elismeréseket lehetne figyelembe venni. Ezeket a javaslatokat az elnökség megvitatná, majd a szeptemberi tanácsülésen döntést lehetne hozni. Akkor már arról is lehetne vitatkozni, illetve megállapodni, hogy az egyes díjakat milyen százalékos arányban vesszük figyelembe. Ez utóbbit úgy lenne érdemes megvalósítani, hogy az egyes díjakhoz rendeljük a felosztható keret egy-egy bizonyos százalékát, amelyet azután az adott díjat elnyerők száma arányában osztanánk fel az intézmények között. Az egyes intézményeken belül az elosztásban is lehet ezt a szempontot érvényesíteni. Az intézményi kiválósági címek kevésbé voltak alkalmasak arra, hogy segítség az egyetemen belüli elosztást. A művészeti intézményekkel egyetért abban, hogy nehéz általánosan alkalmazható mércét találni, de talán nem is kell mindent megmérni, a különböző művészeti ágak teljesítményeit nem is szabad egymáshoz viszonyítani. Azt is látni kell, hogy amikor ez az extra keretszám beépült a rendszerbe, nem a művészeti intézményeknek szánták azt. Nem lenne szerencsés az új elosztásból eleve kihagyni a művészeti intézményeket, de az ilyen fajta elosztást sem kellene csak azért elvetni, mert egyes területek nem mérhetők.

 

Rostoványi Zsolt (BCE): A Corvinus Egyetemen az országos algoritmust alkalmazzák a belső elosztásra. Az az észrevételük, hogy az alap algoritmusban a „volumen” túl nagy súllyal szerepel a „hatásfokkal” szemben. A hatékonyságot nem veszi eléggé figyelembe. Elhangzott korábban, hogy a társadalomtudományok területén a publikációk kevésbé alkalmazhatók a mérésre, de véleménye szerint ez nincs így. A kitüntetésekkel, díjakkal szemben a publikációk mérését megfelelőbbnek tartaná a kiválóság mérésére. A mostani elosztás a nagy egyetemeknek kedvez, a hatékonyság fokozottabb figyelembe vétele igazságosabb lenne.

 

Szalay Péter (ELTE): Ha nem sikerül megállapodnunk és valóban az alap algoritmus szerint kell felosztanunk a teljes keretet, akkor még inkább a volumen fog dominálni az elosztásban. Kényszerítsük magunkat, hogy ez ne így legyen, szögezzük le, hogy a keretszám meghatározott hányadát a kiválóság alapján osztjuk el.

 

Tímár József (SE): A „hatásfok” önmagában nem mutat minőséget, de az alapvető volumen adatoknál kétség kívül jobb mutató. A négy orvos képző egyetem EFOP pályázatában célként határozták meg a megvédett értekezések minőségének mérését, amelynek eszköze az értekezések alapjául szolgáló publikációk vizsgálata. Ez persze megint csak nem általánosítható és összehasonlítható a különböző tudományterületek vonatkozásában.

 

Gálfi Péter (ÁOTE): A kiválóság mérése mindenképpen kívánatos cél. Az EMMI továbbra is részesít egyes intézményeket kiválósági támogatásban. Ennek mértéke nyilván nem véletlenszerű, lehetne ezt az adatot is összehasonlításként alkalmazni.

 

Csernoch László (DE): Ez is egy ésszerű javaslat, a kérdés, hogy az EMMI ehhez szolgáltat-e adatot az ODT részére, amelyet fel tudnánk használni a keretosztásnál. Ez jelenleg nyilvános adatbázisból nem hozzáférhető.

 

Dormány Dániel Ferenc (EMMI): A kiválósági támogatásokat a minisztériumban a Felsőoktatás- és Kutatásstratégiai Főosztály kezeli, Szabó István főosztályvezető úr vagy államtitkár úr tud információval szolgálni, jelenleg ez nem nyilvános adat. A keretosztásnál mindenképpen figyelembe kell majd venni az elmúlt időszak intézményi átalakulásait is.

 

Stőhr Lóránt (SzFE): Ne az EMMI-hez igazodjunk a kiválóság megítélésében, az ODT maga próbáljon meg ehhez módszert találni. A díjak kiválasztása, mint elhangzott, nagyon nehéz feladat a művészeti egyetemek esetében, de inkább próbáljuk meg, mint hogy a minisztériumra testáljuk a kiválóság megítélését.

 

Csernoch László (DE): Az egyes díjakat el kell majd egymástól különíteni, ezzel lehet biztosítani, hogy minden intézmény típus részesüljön valamilyen arányban a felosztásra kerülő keretből. Tehát a feladat nem csak a díjak kiválasztása, hanem az ezekhez tartozó százalékok meghatározása is.

 

Tímár József (SE): Kérdés, hogy az egyetemeket vagy a doktori iskolákat akarjuk mérni. A doktoranduszok, doktorjelöltek teljesítményét mérjük, vagy az oktatókét, a témavezetőkét? Az egész egyetemet (akár az emeritus professzorokat beleszámítva) vizsgálva nem kapunk képet a doktori képzés, a doktori iskola teljesítményéről.

 

Csernoch László (DE): Az elvet kell először elfogadni, azután pedig az alkalmazható szabályrendszert kell kidolgozni. Az intézményekben pedig szintén meg kell vívni a harcot, hogy a megszerzett keretszám többlet valóban oda kerüljön, ahol a kiváló teljesítmény születik.

 

Szalay Péter (ELTE): Ha a kimenetet akarjuk mérni, minősíteni, akkor azoknak a díjait, elismerését kell vizsgálni, akik az adott doktori iskolában végeztek, nem pedig azokét, akik az adott doktori iskolát alkotják.

 

Csernoch László (DE): Alapvetően így van, de azért ezt nem lehet mereven kezelni. Ha valaki egy doktori iskolában eltölt négy évet, megszerzi a fokozatot, majd egy másik egyetemen 10 év munka után elnyer egy díjat, akkor ezt nem lehet teljes egészében a doktori iskola intézményének érdemeként elkönyvelni. Éppen ezért nem kerültek a javaslatba olyan díjak, amelyeket hosszabb időszak teljesítményéért, életműre adnak.

 

Várkonyiné Kóczy Annamária (ÓE): Az eredeti algoritmushoz kapcsolódó javaslata, hogy lazítani kellene a fékeken, jelenleg a dinamikusan fejlődő intézmények esetében gátja a fejlődésnek a fék.

 

Gálfi Péter (ÁOTE): Jó lenne számokkal is látni, hogy mit jelentene az egyes intézményeknek az algoritmus módosítása. Ne kötelezze el magát a tanács látatlanul egy újfajta elosztás mellett.

 

Csernoch László (DE): Amíg nem döntjük el, hogy figyelembe vegyük-e a korábban említett, vagy még további javaslatként felmerülő díjakat, illetve milyen súllyal vegyük azokat figyelembe, addig nem lehet számításokat végezni. Tehát először arról kell határoznunk, hogy megpróbálkozunk-e ezzel a módszerrel, következő lépésben meghatározzuk a díjak körét, végül az egyes díjak súlyát. Az utóbbira már lehet alternatív számításokat vizsgálni. Az átláthatóság érdekében 6-8 díjnál, kategóriánál többet már nem-igen lehet kezelni. A túlzott szétaprózódással nem lehetne egész számú helyeket osztani.

 

Kékesi Tamás (ME): A díjak alapján történő keretszám elosztás objektív, ugyanakkor a díjak odaítélése nem minden esetben az. A doktori képzés nagy mértékben a TDK-ra épül, amelynek jól kialakult, országos rendszere van. Pontosan megadható, hogy egy intézmény mennyire aktív a TDK tevékenységben (a hallgatók hány százaléka vesz részt) és mennyire eredményes (OTDK helyezések).

 

Csernoch László (DE): Az elnökség ülésén is felmerült a Pro Scientia Aranyérem, mint lehetséges díj, de úgy ítélték meg, hogy a TDK tipikusan a graduális képzéshez tartozik, a doktori iskolák közvetlenül nem érintettek.

 

Fazakas Sándor (DRHE): Többször elhangzott, hogy az egyes tudományterületek teljesítményei nem összehasonlíthatóak. Valamiféle „kataszterre” mindenképpen szükség lenne, hogy az egyes területeken mely díjak relevánsak. Azt támogatná, hogy ne csak a doktori iskolában végzett hallgatók későbbi díjazása számítson a minőség megítélésénél, hanem más tényezők is.

 

Tímár József (SE): A részletek megvitatása előtt döntsön a tanács arról, hogy a kiválóság mérésére elfogadja az elnökség általa javasolt módszert, azaz egyes díjak figyelembe vételét.

 

Csernoch László (DE): A „díjak” nem biztos, hogy a megfelelő kifejezés, hiszen például az elnyert Lendület pályázat nem nevezhető díjnak. Ugyanakkor az egyik olyan mérési lehetőség, amely interdiszciplináris. Az ERC grantot sem csak a természettudományok területéről lehet elnyerni.

 

Fazakas Sándor (DRHE): Ezeknek a körét kellene pontosítani.

 

Csernoch László (DE): Az elnökség a következőket javasolta: ERC Starting Grant, MTA Lendület, Marie Curie ösztöndíj, Akadémiai Ifjúsági Díj, Junior Príma Díj. Ez a lista nem zárt, gondolatébresztőnek szánták, lehet továbbiakat is javasolni, vagy akár egyet-egyet lecserélni.

 

Kilár Ferenc (PTE): A kérdés tehát az, hogy az ODT akar-e a kiválóság alapján helyeket elosztani, először erről kell szavazni.

 

Csernoch László (DE): Úgy lehet pontosítani, hogy nem „díjakat” várunk javaslatként, hanem olyan mérhető és hozzáférhető szempontokat, amelyek a kiválóságot mérik. Szavazásra bocsátja azt a kérdést, hogy a doktori felvételi keretszámok meghatározásánál az alap algoritmuson túl továbbra is érvényesíteni akar-e az ODT valamilyen mérési módszert a kiválóság megítélésére.

 

4/2017. (V. 05.) sz. határozat:

Az ODT elfogadta, hogy a doktori felvételi keretszámok meghatározásánál az alap algoritmuson túl továbbra is érvényesíteni akarja szempontként a kiválóság megítélését. (23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

Kőnig Frigyes (MKE): A „díjak” helyett a következő határozatba kerülhetne az, hogy „elért szakmai eredményeit alátámasztó” megméretés.

 

Csernoch László (DE): Szavazásra bocsátja, hogy a kiválóság alapján felosztandó keretszámok esetében az elért szakmai eredmények alapján elnyert elismerések legyenek a számítás alapjai.

 

5/2017. (V. 05.) sz. határozat:

Az ODT elfogadta, hogy a doktori felvételi keretszámok meghatározásánál a kiválóságot az elért szakmai eredmények alapján elnyert, később meghatározandó elismerések száma alapján méri. (22 igen, 1 nem, 0 tartózkodás).

 

Csernoch László (DE): Kéri a tagokat, hogy - lehetőleg június 5-ig - tegyenek javaslatot a további díjakra, amely alapján az elnökség előkészíti a részletes javaslatot az egyes díjakhoz, elismerésekhez kapcsolódó súlyokkal, százalékokkal együtt. A következő ülésen, amelynek várható időpontja szeptember 15., döntést lehet hozni az algoritmusról.

 

 

4. Egyebek

 

a)                  A Pécsi Tudományegyetemről érkezett kérdések megvitatása

 

Csernoch László (DE): A kérdések a honlapon elérhetők voltak. Olyan problémákat vetnek fel, amelyekről érdemes együtt is gondolkodni, szükség esetén jogszabály értelmezést lehet kérni vagy esetleg jogszabály módosítást is lehet kezdeményezni. Az első felvetés szerint tisztázni kellene, hogy a doktori hallgatók esetében a félévek egyértelműen 5 hónaposak, illetve 7 hónaposak. A jelenlegi, de egyértelműen ki nem mondott gyakorlat szerint az egyik félév szeptembertől januárig (5 hónap), a másik pedig februártól augusztusig (7 hónap) tart, hiszen a doktoranduszok nyáron is kapnak ösztöndíjat, akkor is kutatnak. Ez bonyodalmakhoz vezet a félévet halasztók esetében, hiszen a tavaszi és őszi félévek nem azonos időszakra járnak állami ösztöndíjjal. Nem lehet 6-6 hónapos időszakokra átállni, hiszen a január 31-el végző diplomások február 1-el lépnek be a képzésbe, augusztusban pedig nem lehet félévet kezdeni. Iránymutatást várnánk a minisztériumtól a helyes joggyakorlatra.

 

Csernoch László (DE): A következő kérdés, hogy Az állami ösztöndíjas hallgatók, a komplex vizsga letétele után mikortól jogosultak a magasabb ösztöndíjra. A jelenlegi szabályozásból az következik, hogy az állami ösztöndíjas hallgatók négy félévig az alacsonyabb, négy félévig a magasabb ösztöndíjat kapják, függetlenül a negyedik félév során letett komplex vizsga tényleges időpontjától.

 

Kilár Ferenc (PTE): Valóban ez a logikus rendszer, de jó lenne, ha ez egyértelműen le lenne valahol írva, mert így a hallgató hivatkozhat arra, hogy a komplex vizsga sikeres teljesítésével ő már a második szakaszba lépett és kéri a magasabb ösztöndíjat.

 

Csernoch László (DE): A következő felvetés, hogy az egyéni felkészülők a komplex vizsga teljesítésével hallgatói jogviszonyt szereznek, és egyúttal belépnek a fokozatszerzési eljárásba. Kérdés, hogy hallgató milyen jogviszonyba kerül, pl. "önköltséges"? Ennek a jogviszonynak a hossza meghatározott-e, lehet-e kevesebb, mint egy félév, illetve az időzítése milyen kapcsolatban van a "vizsgaidőszakkal"? Érthető a felvetés, hiszen a komplex vizsga elvileg bármikor letehető. Ugyanakkor többször elhangzott már a tanács ülésein is, hogy célszerű lenne ezeket az eljárásokat is ütemezetten engedélyezni, a komplex vizsgákat pedig a vizsgaidőszakokban szervezni, hogy a hallgatók a következő szemeszterrel léphessenek be a képzésbe. Az egyéni felkészülők alapvetően önköltségesek, de nem zárja ki egyértelműen a törvény, hogy felszabaduló állami ösztöndíjas helyre átkerüljenek, hiszen a második szakaszban - jogi értelemben - nem különböznek a többi doktorandusztól. Ehhez kapcsolódik az orvosok problémája, akik 6 évi egyetemi képzést követően 5 évig szakvizsgára készülnek rezidensként, amivel párhuzamosan nem lehetnek állami ösztöndíjas nappali tagozatos ösztöndíjasok.

 

Kilár Ferenc (PTE): A kérdés második része, hogy az egyéniek esetében a jogviszony hossza meghatározott-e, lehet-e kevesebb, mint egy félév.

 

Csernoch László (DE): Az előző ülésen erről már beszéltünk, a kreditek nagy része az egyéniek esetében elismeréssel teljesíthető, de egyharmadnyit az adott egyetemen az adott képzésben kell teljesíteni. Az abszolutórium az összes kredit megszerzése után állítható ki. A következő probléma, hogy az abszolutórium kiállítása után (8. félév után) a hallgatói jogviszony megszűnik, ugyanakkor a hallgatónak a fokozatszerzési eljárás során is valamilyen nyilvántartásban kell maradnia.

 

Kilár Ferenc (PTE): A probléma gyakorlati jellegű, egyelőre a Neptun nem alkalmas az új típusú képzés kezelésére. A hallgatói jogviszony az abszolutóriummal lezárásra kerül, a doktorjelölti jogviszony megszűnésével nincs felület a fokozatszerzés adatainak rögzítéséhez.

 

Csernoch László (DE): A Neptun fejlesztőinek kell erre kidolgozni a megoldást, lehetőleg úgy, hogy ez országosan egységes legyen, ne az intézményeknek kelljen egyenként fejlesztetni. Elvileg van még három év, hogy az első új típusú évfolyam eljusson a végéig, de az egyéniek között már most is van olyan, aki már az értekezés megvédésénél tart.

A következő két kérdés a komplex vizsga általános szabályaival kapcsolatos. Az ODT honlapján a Tanács által 2016. áprilisban véglegesített szabályok szerepelnek, azonban a 2016. augusztusi kormányrendelet módosítás néhány ponton felülírta az ODT által javasoltakat. A honlapon szereplő változatban is átvezetjük ezeket a módosításokat. Az egyik ilyen, hogy minden vizsga, így a komplex vizsga esetében is biztosítani kell sikertelenség esetén a vizsga ismétlésének a lehetőségét.

 

Kilár Ferenc (PTE): Mi a helyzet akkor, ha az ismételt vizsga sem sikerül?

 

Csernoch László (DE): A törvény értelmében megszűnik a hallgatói jogviszony. A másik olyan szabály, amit a kormányrendelet felülírt, hogy ki lehet a komplex vizsga bizottságának az elnöke.

Az utolsó problémakör a doktori értekezések nyilvánossága. A törvény szerint „a doktori értekezést és téziseit elektronikus formában az Adatbázisban, az általánosan elfogadott nemzetközi gyakorlatnak megfelelő (DOI) azonosítóval ellátva, mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni”. Az MTMT („Adatbázis”) csak a hivatkozási adatokat tartalmazza, nem tudja az értekezést és a téziseket elektronikus formában tárolni. Azokat repozitóriumokban kell elhelyezni, amelynek a hivatkozásait lehet az Adatbázisban rögzíteni. Nincs tisztázva, hogy a DOI azonosítót a doktori védés után hogyan lehet elhelyezni a már korábban elérhetővé tett értekezésben? Hiszen DOI-azonosítót egy nem megvédett dolgozat még nem kaphat. A „DOI” tágan értelmezendő, bármilyen elfogadott nemzetközi azonosító megfelel (pl. „handle”), nem feltétlenül kell a fizetős szolgáltatást igénybe venni. Ha az egyetem az értekezést és a téziseket egy repozitóriumban elhelyezi, hozzáférhetővé teszi és ehhez nemzetközi dokumentum azonosítót rendel, akkor teljesíti a törvényi előírást.

 

Kilár Ferenc (PTE): A törvény az „Adatbázis” szót az MTMT-re érti. Az MTMT viszont nem repozitórium, oda nem lehet elhelyezni a dokumentumokat. Az MTMT-ben csak a hivatkozást kell elérhetővé tenni.

 

Tímár József (SE): A repozitóriumban a végleges dokumentumnak kell szerepelnie, amit megvéd a jelölt.

 

Csernoch László (DE): Az a gond, hogy ha egy dokumentum DOI-t kap, akkor ezt az azonosítót az adott dokumentumon is fel kell tüntetni. A hallgató az értekezését a védés előtt beköti, benyújtja, az elektronikus változat bekerül az intézményi repozitóriumba, így ez nehezen megvalósítható.

 

 

b)                   Doktori fokozat honosítása

 

Tímár József (SE): A törvény szerint az egyetemek honosíthatják a külföldön megszerzett tudományos fokozatokat, amennyiben azok megfelelnek az előírt követelményeknek. Egy konkrét esetben a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa elutasított egy honosítási kérelmet, amely nem felelt meg az egyetem követelményeinek. Az illető az Oktatási Hivatalhoz fordult, amely valamilyen európai irányelvre hivatkozva úgy nyilatkozott, hogy az egyetem köteles honosítani a fokozatot.

 

Csernoch László (DE): A törvény szerint az egyetem azt vizsgálja, hogy a honosítandó fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek-e a jogszabályokban, illetve az egyetemi doktori szabályzatban előírt helyi követelményeknek. A doktori tanácsot nem lehet „felülről” arra kötelezni, hogy doktori fokozatot adjon valakinek.

 

Kilár Ferenc (PTE): Ide is tartozik a doktori fokozat nyelvi követelménye, hiszen gyakori eset, hogy olyan valaki akarja honosíttatni a fokozatát, aki nem rendelkezik a helyben előírt nyelvvizsgával.

 

Varga Zsolt (ODT): a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 2001. évi C. törvény 15. § szerint az egyetem honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a PhD fokozat megszerzéséhez a jogszabályok és az eljáró hatóság (az adott egyetem) doktori szabályzata által előírt követelményeknek. Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az eljáró hatóság a külföldi tudományos fokozat honosítását feltételekhez (doktori szigorlat, a doktori értekezés megvédése stb.) kötheti.

 

Kilár Ferenc (PTE): Ezek szerint a nyelvi követelményeket a honosítóknak is teljesíteniük kell.

 

Csernoch László (DE): A tudományos követelmények teljesítésének ellenőrzése ebből a szempontból fontosabb, ez az adott egyetemnek nemcsak joga, hanem kötelessége is.

 

 

c)                   Programvezetők

 

Tímár József (SE): A törvényben és a kormányrendeletben a doktori program, illetve programvezető meg sem jelenik, ugyanakkor a doktori iskolák sok helyen programokból állnak, amelyeket programvezetők vezetnek. Milyen elvárásokat kell vagy célszerű érvényesíteni a programvezetőkkel szemben például a témavezetőre vagy a törzstagokra előírt szabályokhoz képest. Véleménye szerint az utóbbihoz kellene igazodni.

 

Csernoch László (DE): Tekintve, hogy a jogszabály ilyen fogalmat nem definiál, ilyen előírásokat nem tartalmaz, ezt az adott egyetem doktori szabályzatában kell szabályozni. Ha az ODT ezt szükségesnek ítéli, akkor elfogadhatunk egy ajánlást, mely szerint programvezető csak a doktori iskola törzstagja vagy témavezetője lehet.

 

6/2017. (V. 05.) sz. határozat:

Az ODT elfogadta, hogy amennyiben egy doktori iskolán belül doktori programok működnek, az egyes programok vezetői csak a doktori iskola törzstagjai vagy témavezetői lehetnek (23 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

 

d)                   Adatbázis egyeztetés

 

Jobbágy Ákos (MAB): A MAB Titkárság kérése, hogy a doktori adatbázissal, annak bizonyos fejlesztéseivel kapcsolatban kerüljön sor egy egyeztetésre.

 

Csernoch László (DE): Az ODT természetesen nyitott erre, a szakmai kérdésekben az adatbázis koordinátorral és az adminisztrátorral kell egyeztetni, de szükség esetén az elnök is részt vesz.

 

 

 

 

 

kmf.

 

 

 

 

lejegyezte:       Varga Zsolt                                        jóváhagyta:     Csernoch László

                        titkár                                                                          elnök

 

 

 

 

Hitelesítők:

 

 

                        Tímár József                                                               Gulyás Lelle

                        SE                                                                               ANNyE