Bejelentkezés
 Fórum
 
 
A 2017. március 10-i ODT ülés jegyzőkönyve

Jegyzőkönyv

az  Országos Doktori Tanács üléséről

 

 

ideje:                   2017. március 10.

helyszín:              SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)

jelen vannak:     a Tanács tagjai és meghívottjai jelenléti ív szerint

 

29 szavazati jogú tag közül 25 van jelen, a tanács határozatképes.

Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Szél Ágoston rektor urat, az MRK; Szabó István főosztályvezető urat és Jakabné Szalai Krisztina főosztályvezető asszonyt az EMMI; Csépe Valéria elnök asszonyt és Jobbágy Ákos alelnök urat a MAB; valamint Asztalos Kata általános elnökhelyettest a DOSz képviseletében.

 

Bejelentette, hogy több intézményben változás történt a doktori tanács elnökének személyében, az új ODT képviselők:

Szalay Péter, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kovács Melinda, Kaposvári Egyetem (helyette most Romvári Róbert)

Padisák Judit, Pannon Egyetem (helyette most Pósfai Mihály, eddigi elnök)

Bejelentette továbbá, hogy a DOSz-nak is új elnöke van Kőmíves Péter Miklós személyében.

 

Bejelentette, hogy Németh Róbert, aki korábban a Nyugat-magyarországi Egyetem képviselője volt, a jövőben a jogutód Soproni Egyetemet képviseli.

 

Bejelentette, hogy Rácz Károly professzor úr, az ODT korábbi társelnöke 2017. február 13-án elhunyt. A Tanács egyperces néma felállással emlékezett.

 

Kérte, hogy a jelenléti íven a tagok a lakcímüket is írják be.

 

Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:

Az ülésről kimentette magát: Fazakas Sándor (Debreceni Református Hittudományi Egyetem); Kékesi Tamás (Miskolci Egyetem); Kóczy T. László (Széchenyi István Egyetem); Tihanyi József (Testnevelési Egyetem).

Helyettessel képviselteti magát:

Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Gulyás Lelle

Kovács Melinda (Kaposvári Egyetem) helyett: Romvári Róbert

Kutnyánszky Csaba (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) helyett: Kovács Sándor

Padányi József (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) helyett: Kovács László

Padisák Judit (Pannon Egyetem) helyett: Pósfai Mihály

Bélyácz Iván (Pécsi Tudományegyetem) helyett: Kilár Ferenc

Huszti Péter (Színház és Filmművészeti Egyetem) helyett: Stőhr Lóránt

 

Csernoch László - tekintettel az ODT átalakulására és a korábbi elnökség megbízatásának lejártára - javasolta a Tanácsnak hogy az ülés levezető elnökének fogadja el őt a testület.

 

1/2017. (III. 10.) sz. határozat:

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta, hogy az ülést Csernoch László vezesse le (25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

Csernoch László javaslatot tett a jegyzőkönyv hitelesítőire, a szavazatszámláló bizottság tagjaira és kérte a napirend elfogadását.

 

2/2017. (III. 10.) sz. határozat:

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Mihály György - BME, Gulyás Lelle - ANNyE, 25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámláló bizottságot (Varga Zsolt, Vida Mária, Tölgyesi-Lovász Krisztina - ODT, 25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

 

1. Elnöki beszámoló

 

Csernoch László (DE): A legutóbbi, 2016. október 14-i tanácsülés után a Fővárosi Törvényszéken elindítottuk az egyesület végelszámolási eljárását. A Törvényszéknek a végelszámolás megindításáról végzést kell hoznia, ez még nem történt meg. Az EMMI minisztere 2016. december 22-én kiadmányozta az Országos Doktori Tanács alapító okiratát és jóváhagyta a szervezet ügyrendjét. Mindkét dokumentumot elküldtük az Oktatási Hivatalnak. Az egyéni felkészülés szabályozására vonatkozóan módosult az Nftv. és a doktori kormányrendelet. Egyéni felkészülők esetén a doktori fokozatszerzési eljárás a komplex vizsga teljesítésével kezdődik (nem pedig a jelentkezéssel). A 2016. évi részletes pénzügyi beszámoló a következő ülésen kerül napirendre (a számlaforgalom alapján az ODT éves kiadása 2016-ban 8,5 millió forint körül alakult). A doktori adatbázis fejlesztésére - a tegnap kapott hivatalos értesítés szerint - 2017-ben az EMMI 9.000.000 Ft támogatást ad. Az ODT folyószámláján jelenleg 6.832.596 Ft az egyenleg, a házipénztárban 49.460 Ft van. A működési hozzájárulást az intézmények többsége átutalta az ügyrendben rögzített február 28-i határidőre. Nem érkezett meg 3 intézménytől (Corvinus, Sopron, Pannon), a várható bevétel még 490.000 Ft . Így az ODT 2017-ben összesen 16,37 millió forintból gazdálkodhat. Ennek jelentős része idén is az adatbázis fejlesztésére fordítódik, az adatbázis fejlesztési feladatai külön napirendben szerepelnek.

 

 

2. Az Országos Doktori Tanács vezető tisztségviselőinek (elnök, társelnök, alelnökök) megválasztása

 

Csernoch László (DE): Az ODT tagjai jelölőbizottság létrehozásáról döntöttek, amelynek feladata az volt, hogy előzetesen folytasson egyeztetést az egyetemek doktori tanácsainak elnökeivel az ODT jövőbeli vezető tisztségviselőinek választható személyekről, tekintettel az ügyrendben meghatározott tudományterületi egyensúlyra is. A bizottság elnökének Mihály György (BME), tagjainak Gálfi Péter (ÁTE) és Toldi József (SzTE) professzor urakat javasolták, ezt e-mailben a tagok jóváhagyták. A napirendi pontot innentől Mihály György professzor úr, mint a jelölőbizottság elnöke vezeti le.

 

Mihály György (BME): A bizottság 2016. december 1-én ülésezett, amikorra beérkeztek a javaslatok, jelölések. December 10-én készített a bizottság egy javaslatot, amit azután felül kellett vizsgálni, mert az egyik jelölt visszalépett. Ezért szerepel a végleges előterjesztésen február 20-i dátum. Az írásos előterjesztés mindenki számára elérhető volt. A szavazólapokon is olyan sorrendben szerepelnek a jelöltek, ahogyan azt a bizottság javasolta. Valamennyi jelölt, aki szerepel a javaslatban, elvállalta a jelölést. A szavazás három lépésben fog történni, előbb elnököt, majd társelnököt, végül alelnököket fogunk választani. Elnökre két javaslat érkezett, Csernoch Lászlóra és Tímár Józsefre érkeztek jelölések. A jelölési arányok alapján az ODT tagjai fontosnak ítélték a folytonosságot, így a bizottság első helyen Csernoch Lászlót javasolta az elnöki posztra.

 

Tímár József (SE): Nagyon szépen köszöni a jelöléseket és bizottság javaslatát. Amikor pályázott az elnöki tisztségre, akkor még más helyzet volt. Messzemenően támogatja Csernoch László eddigi elnöki tevékenységét, a jelöltségről lemond Csernoch László javára.

 

Mihály György (BME): Bár Csernoch Lászlót mindenki ismeri, vannak új tagok a testületben, így arra kéri, hogy 2-3 mondatban mutatkozzon be.

 

Csernoch László (DE): Köszöni a jelölést és a támogatást. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézetének igazgatója, az egyetem tudományos rektorhelyettese és az egyetemi doktori és habilitációs tanács elnöke. Fizikusként végzett, biológiával, élettannal foglalkozik, azon belül is a sejten belüli jelátvitelt vizsgálja optikai és egyéb elektrofiziológiai módszerekkel. A már említett feladatok mellett a Magyar Élettani Társaság elnöke és az IUPS (International Union of Physiological Sciences) Board of General Assembly tagja, különböző szakmai folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja.

 

Mihály György (BME): Megkéri a jelöltet, hogy fáradjon ki, hogy esetleges további jelölésekre is sor kerülhessen, illetve hozzászólásokra, vélemények megfogalmazására is lehetőség legyen. Mivel további jelölés nem érkezett és hozzászólás sem volt, elrendelte a szavazást.

 

3/2017. (III. 10.) sz. határozat:

Az ODT Csernoch Lászlót választotta elnöknek a 2017-2019 időszakra (24 igen, 0 nem, 1 tartózkodás).

 

Mihály György (BME): A következőkben társelnököt választunk. Három jelölés érkezett: Tímár József, Kóczy László és Bélyácz Iván. Az ő esetükben is lehetőség van egy rövid bemutatkozásra.

 

Tímár József (SE): A Semmelweis Egyetem II. Patológiai Intézetének igazgatója, patológus, negyven éve rákkutatással foglalkozik. Alapító törzstagja az ezzel foglalkozó doktori iskolának, elnöke a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának.

 

Mihály György (BME): Mivel Kóczy László nincs jelen, Jobbágy Ákost kéri meg rövid bemutatására.

 

Jobbágy Ákos (MAB): Az egyetemen tankör társak voltak. Kóczy professzor úr jelenleg a Széchenyi István Egyetem doktori iskolájának oszlopos tagja, az egyetem doktori tanácsának elnöke, emellett tagja a MAB Plénumának is. Informatikus, fuzzy rendszerekkel foglalkozik, tudományos tevékenysége kiemelkedő.

 

Mihály György (BME): Mivel Bélyácz Iván sincs jelen, Kilár Ferencet kéri meg rövid bemutatására.

 

Kilár Ferenc (PTE): Bélyácz Iván a pécsi Közgazdaságtudományi Kar professzora, a doktori iskola vezetője és a PTE doktori tanácsának elnöke, az MTA rendes tagja.

 

Mihály György (BME): Megkéri Tímár Józsefet, hogy fáradjon ki, hogy esetleges további jelölésekre is sor kerülhessen, illetve hozzászólásokra, vélemények megfogalmazására is lehetőség legyen. A jelölőbizottság részéről elmondja, hogy Tímár József a jelölések döntő többségét kapta. Mivel további jelölés nem érkezett és hozzászólás sem volt, elrendelte a szavazást.

 

4/2017. (III. 10.) sz. határozat:

Az ODT Tímár Józsefet választotta társelnöknek a 2017-2019 időszakra (Tímár József 20, Kóczy László 3, Bélyácz Iván 1 szavazat).

 

Mihály György (BME): A következőkben a két alelnök megválasztására kerül sor. A bizottsághoz négy jelölés érkezett: Kőnig Frigyes, Németh Róbert, Rostoványi Zsolt, Helyes Lajos. A javaslat elkészítésénél - jelölések száma mellett - figyelembe kellett venni a tudományterületi egyensúly mellett a kis egyetem - nagy egyetem, illetve a főváros-vidék egyensúlyt is. A tudományterületi teljes lefedettséggel szemben fontosabbnak ítélték az utóbbi két szempont érvényesítését. Az alelnök-jelöltek esetében is lehetőség van egy rövid bemutatkozásra.

 

Kőnig Frigyes (MKE): A Magyar Képzőművészeti Egyetemen nyolc évig volt rektor, jelenleg a Művészeti Anatómia, Rajz- és Geometria Tanszék vezetője, az egyetem doktori tanácsának és habilitációs bizottságának elnöke. Negyven éve kiállító művész, mindig fontosnak tekintette az együttműködést más tudományterületekkel.

 

Németh Róbert (SOE): Képzettségét tekintve faipari mérnök, az egyetemen a Faanyagtudományi Intézet vezetője. Emellett tudományos rektorhelyettes, a doktori tanács és a habilitációs bizottság elnöke. Elsősorban faanyagok műszaki tulajdonságaival, ezek javításával foglalkozik.

 

Rostoványi Zsolt (BCE): A Budapesti Corvinus Egyetem rektora volt, jelenleg az egyetem doktori tanácsának elnöke, a nemzetközi kapcsolatok doktori iskola vezetője. Végzettsége közgazdasági, kutatási tevékenysége középpontjában a Közel-Kelet és az iszlám áll. Az MTA IX. osztályán belül működő Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottság elnöke.

 

Helyes Lajos (SzIE): Az önálló Állatorvostudományi Egyetem megalakulása óta tölti be SzIE tudományos rektorhelyettesi és doktori tanács elnöki posztjait. Végzettségét tekintve kertészmérnök, vezetője a növénytudományi doktori iskolának. Kutatási területe a zöldség és gyümölcs fajokra ható biotikus és abiotikus tényezők vizsgálata.

 

Mihály György (BME): Megkéri a jelölteket, hogy fáradjanak ki, hogy esetleges további jelölésekre is sor kerülhessen, illetve hozzászólásokra, vélemények megfogalmazására is lehetőség legyen. Emlékeztet, hogy két alelnököt kell választani, az érvényes szavazathoz egy vagy két jelölt neve mellé kerülhet X. A jelölőbizottság javaslata Kőnig Frigyes és Németh Róbert.

 

Enyedy Zsolt (KEE): A jövőben törekedni kellene arra, hogy legyen női jelölt is valamilyen posztra.

 

Mihály György (BME): Egyetért a felvetéssel, ugyanakkor minden javaslat felkerült a jelöltek listájára, így most erre nem volt lehetőség. Mivel további jelölés nem érkezett és hozzászólás sem volt, elrendelte a szavazást.

 

5/2017. (III. 10.) sz. határozat:

Az ODT alelnöknek választotta Kőnig Frigyest és Németh Róbertet a 2017-2019 időszakra (Kőnig Frigyes 22, Németh Róbert 16, Rostoványi Zsolt 6, Helyes Lajos 3 szavazat).

 

 

3. Javaslatok a doktori képzés (jog)szabályainak „finomhangolására”

 

Csernoch László (DE): Jakabné Szalai Krisztina főosztályvezető asszony a legutóbbi ODT ülésén kérte a Tanács szakmai támogatását, javaslatait a doktori képzéssel kapcsolatos jogalkotásban. Elkezdődött a problémák, kérdések összegyűjtése. A Szegedi Tudományegyetemről is érkeztek javaslatok, amelyek a honlapon elérhetők voltak. A felvetések egyik része a doktoranduszok jogviszonyával kapcsolatos kérdések, ellentmondások. Az Nftv. szerint megszűnik a hallgatói jogviszony „a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével” ( 59.§ (1) bekezdés k) pont ), illetve "a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett" ( 59.§ (1) bekezdés l) pont ). Ugyanakkor a kormányrendelet szerint „a doktori értekezés benyújtásának feltétele az abszolutórium megszerzése” ( 14.§ (2) bekezdés ), így tehát a tényleges fokozatszerzési eljárás alatt nincs semmilyen jogviszonyban az illető. További problémát jelenthet, hogy ha a nyolcadik félév végén kötelezően megszűnik a jogviszony, az esetlegesen hiányzó kreditek további megszerzésére nincs lehetőség, abszolutórium hiányában pedig nem lehetséges a fokozatszerzés. Ugyanakkor az NTFV végrehajtásáról szóló kormányrendelet 57. § (1) szerint "A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időnél rövidebb vagy hosszabb idő alatt is megszerezheti." A másik problémakört a doktori fokozat megszerzésének nyelvi követelménye jelenti. A doktori fokozat megszerzésének feltétele az Nftv. szerint „két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása” ( 53.§ (5) bekezdés b) pont ). A doktori kormányrendeletben a következő három mondat szerepel: „A doktori iskola működési szabályzata tartalmazza a doktori fokozatszerzés nyelvi követelményeit, a nyelvi követelmények teljesítéséhez elfogadott nyelvek listáját, valamint a nyelvismeret igazolásának módját. Az első idegen nyelv kizárólag a doktori tanács által meghatározott idegen nyelvek egyike lehet. A nyelvismeret igazolásához legalább B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű okirat szükséges.” ( 13.§ (3) bekezdés ) Értelmezési kérdés, hogy a kormányrendelet szövegének harmadik mondata (B2 szintű komplex nyelvvizsga) csak az első idegen nyelvre vagy mindkettőre vonatkozik-e. Elvi kérdés ugyanakkor, hogy a diszciplínák többségében - az angolon kívül - nincs másik olyan idegen nyelv, amely szükséges az adott tudományterület műveléséhez. Gyakorlati probléma, hogy a doktori képzésben egyre nagyobb számban vesznek részt külföldiek, akiknek a képzés nyelve nem magyar. Az ő esetükben a két idegen nyelv megkövetelése nem életszerű, bár a törvény rájuk is ugyanúgy vonatkozik. Mindehhez hozzátartozik, hogy most már az egyetemi diploma megszerzéséhez is törvényi előírás egy középfokú nyelvvizsga, sőt, a kormányzati tervek szerint az egyetemre történő bejutásnak is feltétele lesz a nyelvvizsga. Mindezek fényében azt is meg kell fontolni, hogy szükséges-e egyáltalán nyelvi követelményt előírni a doktori fokozat megszerzéséhez azon túl, hogy a doktori tanács előírhassa, hogy milyen nyelvnek az ismerete fogadható el az adott területen. A harmadik terület, amelynek megvitatását javasolja, a nem állami ösztöndíjas doktoranduszok önköltsége, képzési díja. Jelenleg nagyon heterogén a rendszer ebben a kérdésben. Vannak doktori iskolák, amelyek a beiratkozó hallgatók önköltségét teljesen elengedik. Például ha egy orvostanhallgató végez, majd elkezd dolgozni az adott egyetem klinikáján orvosként, rezidensként, a PhD képzésbe önköltségesként kapcsolódik be, de tőle nem kéri el az egyetem a közel 2 millió forintos önköltségi díjat. Vannak olyanok, akik az önköltség egy részét elengedik, függően attól, hogy az illető az adott egyetem vagy kar munkatársa-e vagy sem. Persze vannak, akiktől pedig száz százalékban beszedik a megállapított önköltségi díjat. A javaslat az lenne, hogy az önköltséget minden esetben legyen kötelező beszedni, illetve befizetni, de legyen megengedett, hogy ezt a doktorandusz helyett megtehesse egy támogató (pályázat, cég, stb.). Ez persze most is megtehető, csak jelenleg így ezt a hallgató helyett teszi meg valaki, tehát ez a hallgatónak nyújtott személyi kifizetésként is értelmezhető, így adó- és járulékköteles. Azt kellene tehát elérni, hogy az önköltség ilyen módon történő befizetése ne minősüljön személyi juttatásnak. Ezzel egyrészt a doktori iskolák helyzete is egyszerűbb lenne, másrészt várhatóan növekedne az önköltséges hallgatók száma és motiváló lenne a finanszírozók számára is. Az már az egyetem és a doktori iskola feladata és felelőssége, hogy az így befolyt összegeket ténylegesen a hallgatók képzésére fordítsák.

 

Kilár Ferenc (PTE): A jogviszonyra vonatkozó felvetés kapcsán tisztázni kell, hogy itt csak a doktori képzés második szakaszáról lehet szó, hiszen az első szakaszt a komplex vizsgával lezárja a hallgató. Mivel a második szakaszban csak kutatási kredit van, így nem is értelmezhető a hiányzó kreditek problémája. Pontosítani kellene azt is, hogy mennyivel hamarabb lehet megszerezni az abszolutóriumot.

 

Csernoch László (DE): A probléma onnan ered, hogy bizonyos doktori iskolák esetében előfordul, hogy a kutatási kreditet nem egyben adják, hanem részletekben, például előírják, hogy el kell menjen a hallgató egy konferenciára és ha ott előad, megkap valahány kreditet. Vagy megjelent absztraktra, közleményre számolnak el kreditet, és ha ez valamilyen okból meghiúsul, akkor az adott félévben nem sikerül megszerezni az előírt kredit mennyiséget.

 

Kilár Ferenc (PTE): Az minden iskola számára egyértelmű, hogy a második szakaszban tanulmányi kreditet már nem szerez a hallgató?

 

Csernoch László (DE): A komplex vizsgára bocsájtás feltétele, hogy a hallgató megszerezze az összes tanulmányi kreditet.

 

Szalay Péter (ELTE): A második szakaszban a kutatási kredit mellett még oktatási tevékenységgel is szerezhető kredit.

 

Kilár Ferenc (PTE): Ez így van, viszont mivel az oktatási tevékenység nem kötelező, így nem lehet akadálya az abszolutórium megszerzésének.

 

Stőhr Lóránt (SzFE): Az is akadályozhatja a szükséges kredit megszerzését, ha a doktorandusz megbetegszik, vagy elmegy szülni. A jogszabály szerint azon nyolcadik félév végén szűnik meg a jogviszony, amelyre a hallgató bejelentkezett. Ha egy ilyen félév során történik valami a hallgatóval, akkor valóban lehetetlen helyzetbe kerülhet.

 

Kilár Ferenc (PTE): A FIR-ben egy doktori képzéses hallgató nem lehet nyolc félévnél több féléven aktív státuszú. Ehhez a problémához tartozik a képzés megszakításának kérdése. Az új típusú képzésben az első szakaszban négy félév, a másodikban két félév halasztás lehetséges.

 

Csernoch László (DE): A Stőhr Lóránt által felvetett szituáció valóban könnyen előfordulhat, ezért arra mindenképpen megoldást kellene találni. Ha egy hallgató a félév felét „ledolgozza” és utána történik vele valami, akkor az addig teljesített munkája, „kreditjei” nem kerülnek elismerésre, ha a félévet valamilyen rendkívüli okból utólag passziválni kell. Ha pedig a féléve aktív marad, de 30 kreditet nem tud teljesíteni, akkor nem lesz lehetőség ennek pótlására, mert kilencedik aktív félévet nem kezdhet.

 

Tímár József (SE): A legéletszerűbb helyzet az ilyen esetekre, amikor a doktorandusz gyermeket szül. Ilyenkor mindenképpen kell legyen lehetőség a méltányosságra.

 

Kilár Ferenc (PTE): Tisztázni kell, hogy pontosan mi is a cél. Nagy változtatásra nincs szükség, kellő rugalmassággal a jelenlegi keretek között is kezelhető a probléma.

 

Csernoch László (DE): A cél az, hogy a jogszabályi ellentmondás feloldásra kerüljön. A rendkívüli esetekben, mint például a szülés, lehetővé kellene tenni a kilencedik aktív félévet is. Kilár Ferenc korábbi felvetése volt, hogy mennyivel hamarabb lehet abszolutóriumot szerezni. A doktori fokozatnak azt kell igazolni, hogy valaki a doktori iskola által elvárt kutatási tevékenységet és publikációs eredményeket teljesítette. Ha valaki hamarabb eléri azt a tudományos teljesítmény szintet, akkor lehetőséget kell adni az abszolutórium korábbi megszerzésére. A 240 kredit megszerzése szükséges, de kreditek elismerésével ez kevesebb idő alatt is teljesíthető.

 

Csépe Valéria (MAB): Többféle minőségében szeretne hozzászólni az elhangzottakhoz. Az egyik, mint gyakorló kutató, sok doktorandusz témavezetője. Egye pontosan kidolgozott előterjesztésben meg kall azt nézni, hogy az aktív és a passzív félévek aránya milyen lehet, a nyolc aktív félév között mikor és hány félév lehet passzív. Ebben a korosztályban nagyon fontos a gyermekvállalás figyelembe vétele. A jogszabályok megalkotásánál nyilván ki akarják zárni az „ügyeskedés” lehetőségét. A dinamikusan fejlődő doktori iskolákban a képzés tartalma folyamatosan változik, követi a tudomány fejlődését. Aki 10 évvel korábban szerzett abszolutóriumot, annak a képzése nem a mai kor elvárásainak megfelelő színvonalon történt. Nyilván nem lehet a végtelenségig elhúzni a képzést és ez helyes is. A MAB képviselőjeként a nyelvi kérdéshez is szeretne hozzászólni. Kimondható, hogy a tudományterületek zöménél az angol az általánosan elfogadott nyelv, inkább speciálisnak számít az a tudományág, kutatási terület, ahol más nyelvre van szükség. A tervek szerint 2020-tól a felsőoktatásba csak nyelvvizsgával lehet bekerülni. A doktori fokozathoz tehát az esetek többségében valóban nincs szükség második nyelvre az angolon túl. Ugyanakkor a MAB a doktori iskolákat igyekszik rákényszeríteni az angol szaknyelv használatára, nemcsak a képzettek, hanem a képzők esetében is. Az iskolák akkreditációjánál szeretnék elérni az angol nyelvű akkreditációs anyag elkészítését is. Ezzel a „kis ország effektus” is könnyebben kezelhető lenne. Az egyetemi tanári pályázatokat is el kell készíteni angolul is és a kutatási pályázati rendszerek is egyre inkább az angol nyelvű pályázatokat írják elő. A színvonalas angol nyelvű képzéshez is elengedhetetlen, hogy minden információ elérhető legyen angolul is. Ha valaki angol anyanyelvű, vagy angol nyelven érettségizett, vagy szerzett diplomát, ne várjunk el további nyelvvizsgát, igazolást. A külföldön szerzett nyelvvizsgák elismerésének meg van a módja.

 

Csernoch László (DE): El kellene oda jutni, hogy a doktori képzésben nem csak külföldieknek, hanem a magyar anyanyelvűeknek is tartunk angol nyelvű kurzusokat, ezzel is segítve a szaknyelv elsajátítását. Azon a nyelven hallja a doktorandusz a tudományt, amelyen azt a világban művelik és maga is képes legyen az adott nyelven bemutatni a saját eredményeit. Természetesen léteznek tudományágak, ahol ez nem feltétlenül releváns, de az esetek többségében szükség van az idegen nyelvre. Nem kell persze mindent angolul tartani, de fontos, hogy legyenek ilyen kurzusok. Elnök asszony felvetette a lehetséges halasztások maximumának meghatározását. Az abszolutórium és az értekezés benyújtása közötti időt a törvény pontosan meghatározza, ezen nem kellene tágítani. A korábban említett méltányossági okok fennállása esetén azt kellene lehetővé tenni, hogy a már megkezdett, de be nem fejezett aktív félév teljesítménye ne vesszen el. Ezekben az esetekben legyen lehetőség egy kilencedik aktív félév megkezdésére. Az természetesen érthető, ha ez a kilencedik félév már nem lehet államilag finanszírozott.

 

Tímár József (SE): Az önköltség kérdésében a Semmelweis Egyetem gyakorlata szerint az önköltséges hallgatónak a témavezetője, illetve a befogadó intézet fedezi a kutatás költségeit. A hallgató részére más (nem állami) forrásból ösztöndíj vagy van, vagy nincs. Ilyen például az egyetemen elérhető Semmelweis ösztöndíj. Az önköltségnek nyolcvan százaléka a kutatás tényleges költsége, ezt az adott intézet átvállalhatja. A ténylegesen befizetendő önköltség csak a teljes összeg húsz százaléka. Ezt a konstrukciót fogják alkalmazni a most elinduló efop pályázatok esetében is.

 

Csernoch László (DE): A hallgatónak kifizetésre kerülő ösztöndíjjal nincs probléma, annak a rendszere jól kidolgozott, erre vannak különféle lehetőségek. A gond a képzés költségével, az önköltséggel van. Egyre nagyobb számban érkeznek az egyetemekre a Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal támogatott külföldi doktoranduszok. A magyar állam nem csak az ösztöndíjat fedezi ebben a konstrukcióban, hanem a képzés költségeire is ad pénzt. Ezek összegéről az egyetemek „megalkusznak” a támogatóval, egyetemenként, tudományterületenként ezek különböző mértékűek. Jogos a felvetés, hogy ha az egyetem a képzés költségeire az államtól pénzt kér, akkor az egyéni úton érkező önköltséges hallgatóktól is el kell kérni ugyanazt az összeget. Ugyanakkor irreális, hogy ezt az összeget egy önköltséges doktorandusz a saját jövedelméből ki tudja fizetni.

 

Mihály György (BME): A teljes önköltséget nem engedheti el az egyetem. Az esetleges csökkentés mértéke megítélés kérdése. A mindenképpen befizetendő önköltségre a BME is a 20 százalékos mértéket alkalmazza. Például a kutatóintézetekkel történő együttműködésben a kutatóintézet biztosítja a kutatás feltételeit, az egyetem felé csak a teljes önköltség 20 százalékát kell befizetni. Nem is lenne fair, ha az egyetem tőlük is a teljes önköltséget kérné, hiszen nem ő biztosítja a kutatási feltételeket. Az egyetem viszont magáért a képzésért, adminisztrációért, oklevélért, stb. jogosan kér bizonyos hányadot. Véleménye szerint ez a jó megoldás, erre a jelenlegi szabályozás lehetőséget ad. A dékánnak is van lehetősége méltányosságot gyakorolni bizonyos mértékig, de a teljes önköltséget nem lehet elengedni.

 

Csernoch László (DE): A javaslat arra vonatkozik, hogy minden esetben a teljes összeg kerüljön befizetésre az egyetemnek, majd az egyetem juttassa el a pénzt oda, ahol a költségek ténylegesen felmerülnek. Akár az iskolának, akár a tanszéknek, akár egy külső kutatóintézetnek.

 

Csépe Valéria (MAB): Az akadémiai intézetekben dolgozó doktoranduszok esetében gyakorlat az, hogy az akadémiai intézet befizeti az egyetemnek az önköltség egy részét. De a kutatási feltételeket, az infrastruktúrát, a konferencia részvételeket az intézet biztosítja. Ezt az intézet (vagy akár egy kutatás-fejlesztést végző cég) és az egyetem egy külön megállapodásban rögzíti. További oda-vissza pénzmozgásnak nincs értelme, az csak plusz költséggel, adminisztrációval járna.

 

Kilár Ferenc (PTE): Ellentmondásos a helyzete a különféle pályázatokból (mint most éppen az efop) ösztöndíjjal támogatott hallgatóknak, hiszen bár ők ösztöndíjasok, mégis önköltségesként kell őket nyilvántartani. Nekik az ösztöndíjukból kellene kifizetniük az önköltséget? Az ilyen esetekben - amikor a kutatás költsége is biztosított a pályázatból vagy esetleg egy cég fizeti azt - elképzelhetőnek tartja a teljes önköltség mentességet.

 

Helyes Lajos (SZIE): A Szent István Egyetemen 10 doktori iskola működik, amelyek kutatási területei alapvetően eltérnek. Egészen más például a regionális tudományok vagy a biológiai tudományok kutatásának anyagszükséglete, infrastruktúrája, költsége. Egy hallgatót akkor vesznek csak fel, ha biztosítottnak látszik mögötte a kutatási háttér. Náluk is van bizonyos százaléknyi önrész, amit mindenkinek be kell fizetnie. A tényleges összegek doktori iskolánként különbözőek. Ők is rendelkeznek megállapodásokkal különféle akadémiai intézetekkel.

 

Szalay Péter (ELTE): Látható, hogy az önköltségek megállapítása ugyanúgy problémás az egyetemi képzésben és a doktori képzésben is. Érdemes az önköltséget két részre választani. Az egyik rész, ami az oktatással kapcsolatos, beleértve a tényleges oktatási és adminisztrációs költségeket, az infrastruktúra használatát is. A másik, ami a kutatás költsége. Az első részre ki lehet mondani a mindenkire egységes kötelezettséget. Az viszont nehezen elképzelhető, hogy ha egy tanszéken rendelkezésre áll a kutatásra a pénz egy pályázatban, azt először be kell fizetni a doktori iskolának, majd az iskola visszaadja a tanszéknek. Legyen dokumentálva, hogy mit fordítanak a kutatásra és miből, de felesleges a dupla pénzmozgás.

 

Csernoch László (DE): Azt kell látni, hogy az önköltség befizetése a hallgató kötelezettsége. Ha ezt valaki helyette fizeti, akkor ez a hallgató részére egy személyi juttatás, ami adó és járulék köteles.

 

Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): Számára ez újszerű meglátás. A nemzeti felsőoktatási törvényben szerepel arra lehetőség, hogy erre vonatkozó megállapodással az önköltséget átvállalhatja más (83. § (5) bekezdés). Ilyen esetekben ez nem a hallgató részére adott juttatás, hanem annak a kötelezettségnek az átvállalása, hogy ez a befizetés megtörténik.

 

Csernoch László (DE): Ha ez így van, akkor ez a probléma világosan rendezhető így. A graduális képzésben résztvevő hallgató esetében ilyenkor tanulmányi szerződést kötnek, amelyben a hallgató is vállal valamit az önköltség átvállalásáért cserében. Köszönjük az EMMI-nek, ha ezt sikerül egyértelműen tisztázni. Abban a kérdésben egyetértés látszott, hogy a plusz egy félévet a méltányolható esetekben lehetővé kellene tenni. Még a nyelvi kérdésben kellene valamiféle egyetértésre jutni. Az lenne a javaslat, hogy ne írjunk elő nyelvi követelményt azon túl, hogy a hallgatónak azt a nyelvet kell ismernie, amit a doktori tanács az adott tudományág műveléséhez szükségesként határoz meg. A nyelvismeretet lehet nyelvvizsgával igazolni, de úgy is, hogy az illetőnek az adott nyelv (pl. angol) az anyanyelve, vagy azon a nyelven teljesítette a képzést.

 

Asztalos Kata (DOSz): Köszönik a javaslatokat, azokat a DOSz elnöksége is tárgyalta. A nyelvi követelményekkel kapcsolatban elmondja, hogy az új rendszer bevezetése előtt országos fórumot tartottak. Támogatják, hogy a második idegen nyelv előírása szűnjön meg, hiszen sok esetben éppen a kutatástól vesz el időt és energiát a felkészülés egy olyan nyelv elsajátítására, amelyet aztán a tudományban nem tudnak hasznosítani. Ugyanakkor fontos lenne, hogy a képzésben megjelenjen egy gyakorlati jellegű, készség szintű idegen nyelv használatot segítő kínálat, növekedjen a kínálat az idegen nyelven tartott kurzusokból, több lehetőség legyen a szaknyelv alkalmazására. A komplex vizsga jó lehetőséget ad a szakmai idegen nyelvi készség bemutatására.

 

Kilár Ferenc (PTE): Egyáltalán nem kell nyelvvizsga, ez külföldön sem része a doktoranduszokkal szembeni elvárásoknak. Ehhez kapcsolódó elvi, jogi kérdés, hogy ugyanazon vizsgát nem lehet két képzési szinten kétszer figyelembe venni. Az egyetemi végzettséghez kell a nyelvvizsga, a doktori képzésbe történő belépéshez kell az egyetemi diploma, a doktori fokozathoz már nem lehetne ugyanazt a nyelvvizsgát követelményként előírni. A Stipendium pályázati rendszere hiányos, nem ellenőrzi senki, hogy a pályázó nyelvismerete megfelelő-e.

 

Jobbágy Ákos (MAB): A szegedi előterjesztésben volt egy javaslat, ami a MAB eljárására vonatkozott, nevezetesen a vizsgált törzstag életkorára vonatkozóan. Indokoltnak tartanák annyi időre megadni az akkreditációt, amíg biztosítható a kellő számú és arányú törzstag akkor is, ha valaki idő közben eléri a korhatárt.  A MAB 2016/6/V/2 határozata egyértelmű lehetőséget ad erre. Ugyanakkor az iskolának kell azt bemutatni, hogy a folyamatos megfelelőség biztosított lesz akkor is, ha valaki az életkoránál fogva egy bizonyos időponttól nem vehető figyelembe törzstagként vagy egyetemi tanárként. Ennek hiányában a MAB csak az aktuális állapotból tud kiindulni, és olyan időpontig adja meg az akkreditációt, amíg valamennyi törzstag megfelel valamennyi előírásnak. Amennyiben lesznek a doktori képzést érintő jogszabályi változások, akkor most lehetne orvosolni azt a régi ellentmondást, hogy a három tudományágas doktori iskolához kevesebb törzstag szükséges, mint egy két tudományágas iskolához. Ezt korábban az EMMI részéről is hibának minősítették, és ígéret volt ennek kijavítására.

 

Helyes Lajos (SZIE): További nyelvvizsgát abban az esetben kellene előírni, ha a diplomához megszerzett nyelvvizsga nem olyan nyelvből van, amely a tudomány műveléséhez szükséges.

 

Csernoch László (DE): A javaslat is erre vonatkozott, a doktori tanácsnak kell előírnia, hogy az adott területen milyen nyelvek ismerete fogadható el. Fontos leszögezni, hogy a tudományhoz nem nyelvvizsga, hanem nyelvismeret kell. Sajnos a közoktatás az esetek nagyobb részében ezt nem képes megadni a diákoknak, sokszor a nyelvvizsgával rendelkezők sem rendelkeznek használható nyelvismerettel.

 

Tímár József (SE): Fontos tisztázni, hogy az egyéni felkészülésűek az új rendszerben mennyivel hamarabb szerezhetnek abszolutóriumot, hány aktív félév szükséges minimálisan.

 

Csernoch László (DE): A jogszabály szerint a komplex vizsgával az egyetem elismeri a komplex vizsgára bocsátás feltételéül meghatározott minimum krediteket és kérelem alapján a doktori tanács további krediteket is elismerhet. Ennek az szab korlátot, hogy a törvény szerint egy adott képzés kreditértékének harmadát az adott intézményben köteles a hallgató teljesíteni. Az is bizonyos, hogy annak a félévnek, amelyen az abszolutóriumot kapja, aktívnak kell lennie, tehát minimum egy aktív félévnek biztosan kell lennie.

 

Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): A törvény pontosan azt írja elő, hogy a kreditek harmadát az adott intézmény adott képzésén köteles a hallgató teljesíteni (Nftv. 49.§ (7) bekezdés).

 

Toldi József (SzTE): Az lenne a javaslat, hogy a 80 kredit akkor is elfogadható legyen kutatási kreditként a doktori képzésben, ha az még korábbi kutatási teljesítményt ismer el.

 

Csernoch László (DE): A doktori tanácsnak kell azt mérlegelnie, hogy mi az, amit elismert kreditként könyvel el és mi az, amit az adott intézményben a doktori képzés részeként megszerzett kreditként fogad el. Ez utóbbinak kell elérnie a 80 kreditet.

 

Kilár Ferenc (PTE): Pontosítani kell, hogy mit értünk félév alatt. Mi a helyzet, ha valaki a komplex vizsgát a félév közepén teljesíti.

 

Csernoch László (DE): A hallgatói jogviszony a komplex vizsga teljesítésével jön létre, tehát abban a félévben kell beiratkoznia.

 

Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): A doktori tanácsnak kell eldöntenie, és akár a doktori szabályzatnak kell tartalmaznia, hogy a doktori iskola mikor szervezhet komplex vizsgát.

 

Csernoch László (DE): Célszerű a komplex vizsgákat a szemeszter végére, a vizsgaidőszakokra időzíteni. A reguláris képzésben résztvevők esetében is az valószínűsíthető, hogy a június-augusztus időszakra lehet majd a vizsgákat időzíteni. Semmi akadálya, hogy azok is igazodjanak ehhez, akik egyéni felkészüléssel akarnak fokozatot szerezni. Ez nem jogszabály, de az egyetemek ezt alakíthatják így, a saját helyzetüket könnyítik meg.

 

Szalay Péter (ELTE): A komplex vizsgát nem lehet ad hoc módon, másnapra megszervezni, jó előre meg kell hirdetni.

 

Csernoch László (DE): A hallgatónak előre tudnia kell, hogy mik lesznek a vizsgájának a tárgyai.

 

Gingl Zoltán (SzTE): A doktori tanácsnak az előbbiek szerint akkor lehetősége van akár 240 kreditet is elismerni, ha annak a harmadát megszerzett kreditnek minősíti?

 

Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): Az adott képzés keretében kell megszerezni a kreditek harmadát. Azt is meg kell vizsgálni, hogy az egyéni felkészülés esetében a doktori képzés értelmezhető-e 120 kredites képzésként, így csak 40 kreditet kellene az adott képzésen szerezni. Nem elképzelhetetlen ugyanakkor, hogy a 40, vagy akár a 80 kreditet egy félévben teljesíti valaki, a doktori képzés ehhez megfelelően rugalmas.

 

Csernoch László (DE): Az ODT örömmel fogadja azt az értelmezést, hogy az egyéni felkészülés 120 kredites képzésként értelmezhető, így csak 40 kreditet kell az adott képzésen megszerezni, 80 pedig elismerhető a korábbi teljesítmények alapján.

 

Varga Zsolt (DE): Van arra példa, hogy az egyéni képzéshez egyedi tanrendet készítettek. Ezt úgy állították össze, hogy a doktori disszertáció egyes fejezeteihez rendeltek krediteket, a doktori disszertáció egésze jelent 120 kreditet. Ha ezt a hallgató egy félév alatt teszi le az értekezést az asztalra, akár egyszerre 120 kreditet is teljesíthet egyszerre. Ez megoldás lehet az elismert/megszerzett kredit problémára.

 

Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): Néhány korábbi felvetésre még reagál. A doktori képzés új rendszerében most már mindenki „hallgató”, így a hallgatókra vonatkozó általános rendelkezések mindenkire vonatkoznak. Az Nftv. 45. § (2) bekezdése lehetővé teszi azt, hogy szülés, vagy más váratlan ok miatt a már megkezdett képzési időszakra is engedélyezheti az intézmény a hallgatói jogviszony szüneteltetését. Az általános előírásokhoz képest a doktori képzés második négy félévére ugyanakkor valóban szűkíti a törvény a lehetőségeket, a fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szüneteltetése legfeljebb két félév lehet (Nftv. 53. § (4) bekezdés). A nyelvi követelmények esetében az alap- és mesterszakos diploma feltételeként meghatározott nyelvvizsga előírásoknál a törvény kivételt tesz azokra, akiknek a képzés nyelve nem magyar (Nftv. 51. § (2) bekezdés). Ezt a kedvezményt ki lehetne terjeszteni a doktori képzésre is. A két idegen nyelv előírása nem volt véletlen, bár az elhangzott ellenérveket is megérti. Nem szabad elfelejteni, hogy a nyelvvizsga nem volt mindig előírt feltétele a diplomának, sőt még a 2005-ös felsőoktatási törvény is felmentést tett lehetővé korhatár alapján. Így bőségesen vannak olyanok, akik az előírások esetleges eltörlése esetén mindenféle nyelvvizsga nélkül kerülhetnének a doktori képzésbe. A nyelvismeret valamiféle igazolására mindenképpen szükség van, ennek jelenleg is a nyelvvizsga, vagy azzal egyenértékű dokumentum a legkézenfekvőbb módja. A 137/2008 kormányrendelet részletesen leírja a nyelvvizsga és egyenértékűségi, valamint honosítási szabályokat. A honosításnak megvannak a pontosan leírt szabályai. A Stipendiumosokra vonatkozó elvárásokat a működési szabályzatuk tartalmazza, a feladatok megosztásáról pedig az intézmények és a Tempus közötti megállapodásoknak kell rendelkezniük. A doktori kormányrendelet csak az első idegen nyelvre írja elő a nyelvvizsgát, a második idegen nyelv ismeretének igazolását az intézményre, a doktori szabályzatra bízza. A jogszabályok alkotása és módosítása hosszú folyamat, amelynek a szakmai mellett politikai aspektusai is vannak. A tavaszi ülésszak elég rövid, ősztől pedig már a választások előkészületei lesznek. Nem biztos, hogy a törvény még módosításra kerül ebben a ciklusban. Erre csak úgy van esély, ha a javaslatokat nagyon rövid időn belül megkapja a minisztérium.

 

Csépe Valéria (MAB): Ezek alapján van másfél évünk olyan megoldásokat kidolgozni, amelyek a problémákat hosszú távon orvosolhatják. A Stipendiumosok nyelvi felkészültségét szakmai beszélgetés, idegen nyelvű vizsga keretében lehetne vizsgálni, ez része lehet a felvételi eljárásnak. A MAB elfogadott stratégiának része, hogy ki kell dolgozni a doktori iskolák angol nyelvű akkreditációs eljárását. A MAB csak arról tud igazolást kiállítani, amit megvizsgált. Ha a doktori iskoláknak jól működő belső minőségbiztosítási rendszere lenne, akkor ezzel nem kellene külön foglalkozni. A jövő a belső kontrollé a külső helyett, a MAB inkább partner szeretne lenni, mint „csendőr” a felsőoktatásban. A MAB részéről a legfontosabb jogszabály módosítási kérdés a törzstagszám korrigálása lenne kormányrendeletben. 

 

Csernoch László (DE): Két dolog van, amely törvényt érint, és amiben most akár döntésre is juthatnánk. Az egyik a második idegen nyelv szükségessége, a másik pedig a kilencedik félév biztosításának lehetősége.

 

Mihály György (BME): Arra tegyen javaslatot az ODT, hogy csak egy idegen nyelv ismeretét írja elő a törvény, a nyelvismeret igazolása pedig a komplex vizsga keretében történjen idegen nyelvű vizsgarész keretében. A szakmai része a komplex vizsgának történjen a doktori iskola által meghatározott idegen nyelven. Formális nyelvvizsgára nincs szükség, az megvolt az egyetemen a diploma feltételeként.

 

Csernoch László (DE): A törvény szerint a komplex vizsga szabályainak meghatározásáért az ODT felelős. A komplex vizsga szabályairól saját hatáskörben, jogszabályi változtatás nélkül dönthetünk.

 

Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): A törvényben a doktori képzéssel kapcsolatosan két helyen van a nyelvismerettel kapcsolatos előírás, az egyik a képzésbe történő belépéshez előírt egy B2 szintű komplex nyelvvizsga, a másik pedig a fokozat megszerzésének feltételeként előírt két nyelv ismerete.

 

Csernoch László (DE): A javaslat az tehát, hogy a törvény 53. § (5) bekezdés b) pontjában a doktori fokozat megszerzésének feltételeként ne két idegen nyelv ismerete szerepeljen, csak egy.

 

Csepregi Zoltán (EHE): Tisztában vagyunk vele, hogy a jogalkotónak annak idején pedagógiai célja volt azzal, hogy a doktori fokozathoz két idegen nyelv ismeretét írta elő. A doktori képzésben résztvevők zöme olyan középfokú oktatásban vett részt, ahol két idegen nyelvet oktattak neki. Motiválóként hat, hogy a két nyelv ismeretére a jövőben valahol szükség lesz. A maga részéről nem támogatja, hogy ez kikerüljön a törvényből.

 

Csernoch László (DE): A nyelvismeretet nem 18 éves kor után kell megszerezni. Felnőttként is meg lehet szavakat tanulni, meg lehet szabályokat ismerni, de igazi nyelvismeretet korábban lehet csak szerezni. Nem a doktori képzés feladata, hogy második idegen nyelv megismerését kényszerítse ki. Az általános- és középiskolások zömét nem az motiválja nyelvtanulásra, hogy valamikor majd doktori fokozatot akarnak szerezni és ahhoz két idegen nyelv kell. A nyelvtudás megszerzését a közoktatásnak kell biztosítania, oda kell eljutni, hogy az érettségire már két idegen nyelv ismeretével rendelkezzenek a diákok. Kompromisszumként javasolja, hogy a két idegen nyelv helyett „legalább egy” kerüljön a törvénybe.

 

Rostoványi Zsolt (BCE): Ez utóbbi javaslatot támogatja, úgyis mint a „nemzetközi kapcsolatok” nevű doktori iskola vezetője, ahol bekerülési alapfeltétel a két nyelv magas szintű ismerete. Sőt, az egyetemre sem lehet nagyon bekerülni két nyelvvizsga nélkül.

 

Csépe Valéria (MAB): Vitatja, hogy amit 18 éves korunkig nem tanultunk meg, azt már nem is lehet. Az érettségi és a doktori képzés között ott van még öt év egyetem, ami alatt a szakmai tudást kell megszerezni. Tehát nem csak a közoktatásnak, hanem az egyetemnek is van felelőssége, a szakma és a szakmai idegen nyelv megtanítása ott történik.

 

Csernoch László (DE): Szavazásra bocsátja azt a javaslatot, hogy a törvény 53. § (5) bekezdés b) pontjában a doktori fokozat megszerzésének feltételeként ne két idegen nyelv ismerete szerepeljen, hanem „legalább egy”.

 

6/2017. (III. 10.) sz. határozat:

Az ODT javasolja a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 53. § (5) bekezdés b) pontjának módosítását oly módon, hogy a doktori fokozat megszerzésének feltételeként legalább egy idegen nyelv ismerete legyen szükséges (22 igen, 1 nem, 1 tartózkodás).

 

Csernoch László (DE): A másik javaslat, hogy a rendkívüli okból (például szülés, egyéb váratlan ok) megszakított képzések esetén legyen lehetőség kilencedik aktív félév megkezdésére és további kreditek megszerzésére.

 

7/2017. (III. 10.) sz. határozat:

Az ODT javasolja a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását oly módon, hogy a rendkívüli okból (például szülés, egyéb váratlan ok) megszakított képzések esetén legyen lehetőség kilencedik aktív félév megkezdésére és további kreditek megszerzésére. (24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): A törvény módosítása esetén ahhoz kell majd a kormányrendeletet is igazítani. Jó lenne arra vonatkozóan is állásfoglalás, hogy a nyelvvizsgára vagy a nyelvismeretre helyeződjön a hangsúly.

 

Mihály György (BME): Az volt a javaslat, hogy a komplex vizsga keretében igazolt nyelvismeret legyen előírva.

 

Csernoch László (DE): A kormányrendeletben jelenleg az szerepel, hogy a nyelvismeret igazolásához legalább B2 szintű komplex, államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű okirat szükséges. Ehelyett kerülne be az, hogy a nyelvismeret igazolása a komplex vizsga keretében, a doktori iskola által meghatározott idegen nyelven letett szakmai vizsga szükséges.

 

Stőhr Lóránt (SzFE): Elvben ez támogatható, de bizonyos esetekben nehéz lesz a gyakorlati megvalósítás. Egy művészeti egyetemen többféle idegen nyelv ismerete elfogadható, így nehéz lehet a komplex vizsgát úgy megszervezni, hogy az egyes vizsgázók más-más idegen nyelven mutatják be a szakmai tudásukat (náluk hatféle nyelv ismerete fogadható el). Azt támogatná, hogy a nyelvismeret igazolásának lehetőségeként maradjon meg a nyelvvizsga, csak alternatívaként kerüljön be a komplex vizsga keretében történő idegen nyelvű vizsga.

 

Csernoch László (DE): Ha egy nyelvet az adott terület szempontjából relevánsnak határoznak meg, akkor csak van olyan oktató, aki a vizsgán ezt a tudást meg tudja ítélni.

 

Stőhr Lóránt (SzFE): Kicsi egyetemen kevés tanárral dolgoznak. Nem biztos, hogy minden területet minden szóba jöhető nyelven le tudnak fedni.

 

Csernoch László (DE): Ilyen esetekben a külső tagok jelenthetnek megoldást.

 

Szalay Péter (ELTE): Az is megoldás, ha azt írják elő, hogy először magyarul tartsa meg a szakmai előadást és utána csak egy összefoglalót mondjon el idegen nyelven.

 

8/2017. (III. 10.) sz. határozat:

Az ODT javasolja a 387/2012. (XII. 19.) kormányrendelet 13. § (13) bekezdésének módosítását oly módon, hogy a nyelvismeret igazolásához a „legalább B2 szintű komplex, államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű okirat szükséges” szövegrész helyett „a komplex vizsga keretében, a doktori iskola által meghatározott idegen nyelven letett szakmai vizsga szükséges” szövegrész kerüljön. (23 igen, 0 nem, 1 tartózkodás).

 

 

4. A doktori adatbázis fejlesztési irányai

 

Csernoch László (DE): Mint az az elnöki beszámolóban elhangzott rendelkezésre állnak a fejlesztésekhez szükséges források. A feladatok közül az egyik legfontosabb, hogy a várhatóan hamarosan elinduló MTMT2-vel a harmonizáció minél hamarabb megtörténjen. Az MTMT-ből történő adatátvétel szükséges ahhoz is, hogy a MAB-nak megfelelő adatforrást biztosítsunk az akkreditációs eljárásokhoz. A másik témakör a habilitáció. A miniszter által kiadott alapító okirat szerint az ODT tevékenységi körébe tartoznak a habilitációval kapcsolatos általános elvi és eljárási kérdések. Ennek megfelelően oly módon szeretnénk az adatbázist fejleszteni, hogy a habilitációs tézisek is elérhetők legyenek, ugyanúgy, ahogyan az a doktori tézisek esetében már megszokott. Jelenleg csak a habilitációs eljárások meghirdetésére van lehetőség, nincs arra vonatkozó adat az adatbázisban, hogy kik azok, akik meg is szerezték a címet.

 

 

5. A 2018. évi doktori felvételi keretszám elosztási algoritmusának előkészítése

 

Csernoch László (DE): Az algoritmust újra kell alkotni. Itt most csak arra kér felhatalmazást, hogy az elnökség létrehozzon egy szűk bizottságot, amelynek feladata, hogy a következő ülésre egy vitaanyagot, javaslatot készítsen.

 

Gálfi Péter (ÁOTE): Kéri, hogy az új algoritmus ne érintse hátrányosan a kis egyetemeket.

 

 

6. Egyebek

 

a)                  Javaslat a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj feltételeinek módosítására

 

Csernoch László (DE): Az ösztöndíj elnyerésének feltételei között szerepel, hogy az ösztöndíjas „az oklevél megszerzését követően a végzettségének, szakképzettségének megfelelő foglalkoztatásra irányuló főállású közalkalmazotti jogviszonyt létesít a Támogató által megjelölt köznevelési intézményi kör egy intézményével, és a jogviszonyt legalább az ösztöndíj folyósítási idejének megfelelő időtartamban fenntartja”. Ennek nem teljesülése esetén az ösztöndíjast szankciók sújtják. Az lenne a kérés, hogy ne zárja ki a rendszer az ösztöndíjasok köréből azokat, akik doktori képzésben szeretnének tovább tanulni, esetleg a felsőoktatásban kívánnak oktatóként elhelyezkedni.

 

Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): A minisztérium ezt megfontolta, de a Klebelsberg ösztöndíjnak egyetlen célja van, a közoktatási pedagógus hiány mérséklése. Az ösztöndíj odaítélésénél szakmai és területi szempontokat mérlegelnek, olyan szakterületre, illetve olyan régiókba akarnak pedagógusokat irányítani, ahol arra a legnagyobb szükség van. Nem célja a programnak azt támogatni, hogy pedagógus végzettséggel a PhD képzésbe menjenek a friss diplomások. Erre a kutatási célú kiválósági ösztöndíjak szolgálnak. Így ezt a kérést a minisztérium nem tudja támogatni.

 

b)                   Dr. psy. a klinikai szakpszichológusoknak

 

Csernoch László (DE): Az EMMI javaslatot kapott az újfajta doktori cím bevezetésére. A rövid határidőre tekintettel az EMMI-hez személyes véleményt küldött, mely szerint nem indokolt a szakpszichológusok végzettségének kiemelése és megkülönböztetése az egészségügyi ágazati szakirányú szakmai képzésekben megszerezhető egyéb egészségügyi szakképesítések (pl. klinikai biokémia, klinikai mikrobiológia, klinikai sugárfizika) közül. A mesterfokozathoz és szakképzettséghez kötődő doktori címek ( dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur., dr. rer. pol. ), illetve a doktori ( PhD/DLA ) fokozatok mellett újabb típusú - szakirányú szakképesítéshez kötődő - doktori címek bevezetését nem támogatja. További ellenérv, hogy dr. psy. címnek nem létezik megfelelője az európai oktatási rendszerben.

 

Csépe Valéria (MAB): Pszichológusként és MAB elnökként is találkozott a javaslattal. A javasolt cím a jelenlegi felsőoktatási törvénnyel nem egyeztethető össze. Az előterjesztésben szereplő amerikai példa létezik, de a cím megszerzését négyéves, kutatási készséget fejlesztő képzés előzi meg. Ez a magyar szakpszichológusi képzésben nincs meg. Egyre több területről érkeznek újabb és újabb igények, de nincs szükség a PhD mellett alternatív doktori címekre, fokozatokra. Az összes ilyen típusú ötlet arra irányul, hogy gyorsabban, lehetőleg kevesebb tudományos ráfordítással és eredménnyel lehessen címet, fokozatot szerezni.

 

Csernoch László (DE): Az ODT következő ülésére várhatóan 2017. május 12-én kerül majd sor, amennyiben lesz terem. Amennyiben az ODT átalakulásával kapcsolatos bármilyen sürgős döntésre lenne szükség, akkor korábbi ülés is elképzelhető.

 

Gebei Sándor (EKE): „Védettséget” szeretne kérni a bölcsészettudományok, társadalomtudományok, hittudományok területére, hiszen az új ciklusban ezek a területek képviselet nélkül maradtak az elnökségben. Sajnos a nagy egyetemeken a doktori tanács elnökök mindenhol a természettudományok területéről kerülnek ki.

 

Csernoch László (DE): Az elnökség jelölése kapcsán sokat beszéltek erről a témáról Mihály György professzor úrral. Mint ahogyan el is hangzott, a kis egyetemek, illetve a bölcsészet- és társadalomtudományok képviselete között kellett választani. Elnökként ígéretet tett, hogy az elnökségben figyelni fog ezeknek a területeknek az érdekeire és speciális szempontjaira is. Megköszöni a részvételt, az ülést bezárja.

 

 

 

kmf.

 

 

 

 

lejegyezte:       Varga Zsolt                                        jóváhagyta:     Csernoch László

                        titkár                                                                          elnök

 

 

 

 

Hitelesítők:

 

 

                        Mihály György                                                          Gulyás Lelle

                        BME                                                                          ANNyE



2018. IX. 18.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2018. október 5-én 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2017. IV. 24. 14:36:12
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )