Bejelentkezés
 Fórum
 
 
A 2016. október 14-i ODT ülés jegyzőkönyve

Jegyzőkönyv

az  Országos Doktori Tanács üléséről

 

 

ideje:                   2016. október 14.

helyszín:              SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)

jelen vannak:     a Tanács tagjai és meghívottjai jelenléti ív szerint

 

28 szavazati jogú tag közül 28 van jelen, a tanács határozatképes.

Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Mezey Barna rektor urat, az MRK és Jakabné Szalai Krisztina főosztályvezető asszonyt az EMMI, Csépe Valéria elnök asszonyt a MAB és Kőmíves Péter Miklóst a DOSz képviseletében.

 

Bejelentette, hogy több intézményben változás történt a doktori tanács elnökének személyében, az új ODT képviselők:

Rostoványi Zsolt, Budapesti Corvinus Egyetem

Enyedi Zsolt, Közép-európai Egyetem

Kutnyánszky Csaba, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Várkonyiné Kóczy Annamária, Óbudai Egyetem

Helyes Lajos, Szent István Egyetem

 

Bejelentette, hogy Gálfi Péter, aki korábban a Szent István Egyetem képviselője volt, a jövőben az Állatorvostudományi Egyetemet képviseli. Az ODT, mint egyesületnek az ÁTE nem tagja, így az egyesületként hozott döntések meghozatalában nem vesz részt. Az új ODT-nek a törvény erejénél fogva tagja minden doktori képzést folytató felsőoktatási intézmény doktori tanácsának elnöke, így az új szervezetben teljes jogú tagként vesz majd részt.

 

Bejelentette, hogy Kollár István professzor úr, a doktori adatbázis koordinátora 2016. július 29-én elhunyt. A Tanács egyperces néma felállással emlékezett.

 

Kérte, hogy a jelenléti íven a tagok a lakcímüket is írják be.

 

Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:

Az ülésről kimentette magát: Zalai Ernő (az ODT Felügyelő Bizottság elnöke), Maruzsa Zoltán (miniszteri biztos) és Marton József (adatbázis koordinátor).

Helyettessel képviselteti magát:

Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Gulyás Lelle

Rostoványi Zsolt (Budapesti Corvinus Egyetem) helyett: Lengyel György

Repa Imre (Kaposvári Egyetem) helyett: Romvári Róbert

Kutnyánszky Csaba (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) helyett: Kovács Sándor

Kőnig Frigyes (Magyar Képzőművészeti Egyetem) helyett: Kicsiny Balázs

Padányi József (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) helyett: Kovács László

Várkonyiné Kóczy Annamária (Óbudai Egyetem) helyett: Vajda István

Bélyácz Iván (Pécsi Tudományegyetem) helyett: Cseporán Zsolt

Huszti Péter (Színház és Filmművészeti Egyetem) helyett: Stőhr Lóránt

 

Tájékoztatta a tanácsot, hogy az ülésen megjelent Kiss Miklós ügyvéd úr, aki megbízást kapott az egyesület megszüntetésével kapcsolatos tennivalók előkészítésére, illetve a bírósági ügyintézésre.

1/2016. (X. 14.) sz. határozat:

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Mihály György - BME, Gulyás Lelle - ANNyE, 28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámláló bizottságot (Varga Zsolt, Vida Mária, Tölgyesi-Lovász Krisztina - ODT, 28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

 

1. Elnöki beszámoló

 

Csernoch László (DE): Augusztus 31-én megjelent a doktori kormányrendelet módosítása, az intézményeknek október 15-ig kell átvezetniük a doktori szabályzatukban a változásokat. Napirenden van a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény újabb módosítása, illetve új kormányrendelet készül a felsőoktatási intézmények finanszírozásáról. Az Nftv. módosítással kapcsolatban az ODT egyetlen kiegészítést kezdeményezett, nevezetesen az egyéni felkészülők esetében javasoltuk, hogy a hallgatói jogviszony ne a jelentkezés elfogadásától, hanem a komplex vizsga teljesítésétől kezdődjön. Ebben az EMMI képviselői is egyetértettek, illetve a DOSz is támogatja a javaslatot. Ha ez a változás bekerül a törvénybe, akkor értelem szerűen a doktori kormányrendeleten is át kell vezetni a változást. A doktori adatbázis fejlesztésére kapott 2016. évi 4 millió forintos EMMI támogatást felhasználtuk, az elszámolást október 12-én elküldtük a minisztériumba. Az ODT folyószámláján jelenleg 4.550.233 Ft az egyenleg, a házipénztárban 15.030 Ft van. Az év végéig vannak még tervezett kiadások, például az ODT és az adatbázis adminisztrációjával kapcsolatos személyi költségek, a könyvelési díj, az egyesület megszüntetése kapcsán felmerülő ügyvédi és banki költségek. Mindezekkel együtt az új ODT stabil anyagi háttérrel kezdheti meg a működését. Hivatalba lépett a MAB új elnöke, akivel személyes egyeztetés történt a két szervezet együttműködéséről. Elnök asszony kérte, hogy az ODT ülésén szót kapjon. Javasolom, hogy erre az egyesületről döntő, következő napirendi pont után kerüljön sor.

 

 

2. Döntés az Oktatási Hivatal FNYF/1202-1/2016. számú határozata alapján az egyesület egyszerűsített eljárás keretében történő törlése, vagy a végelszámolás elrendelése tekintetében.

 

Csernoch László (DE): Mindenki számára ismert, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény megváltoztatta a jogállásunkat. Az átalakulás előkészítésére Kiss Miklós ügyvéd urat kértük meg, akit a helyzet ismertetésére kért fel.

 

Kiss Miklós: A nemzeti felsőoktatásról szóló törvénybe sajnos nem került bele olyan felhatalmazás, amely az átalakulás egyszerű jogutódlással történő megvalósítását tenné lehetővé. Az Oktatási Hivatallal és a Cégbírósággal is egyeztetve az derült ki, hogy nincs lehetőség „megspórolni” a bonyolultabb, hosszabb eljárást, az egyesületet meg kell szüntetni. Az Országos Doktori Tanács jelenleg egy, a Fővárosi Bíróságon bejegyzett közhasznú egyesület, amelynek székhelye Debrecen, Egyetem tér 1., elnöke Dr. Csernoch László. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 2016. július 1-től kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartott felsőoktatási szervezetnek biztosítja az Országos Doktori Tanács elnevezést. A fenti jogszabályi előírásnak megfelelően az Országos Doktori Tanács kérelmet nyújtott be felsőoktatási szervezetként történő nyilvántartásba vételére, amely kérelem folytán az Oktatási Hivatal FNYF/1202-1/2016. sz. alatti határozatával az Országos Doktori Tanács elnevezésű felsőoktatási szervezetet - a Fővárosi Törvényszék által „Országos Doktori Tanács” néven nyilvántartásba vett, 01-02-0012389 nyilvántartási számú, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. székhelyű egyesület törléséről szóló döntés napjától kezdődően - nyilvántartásba vette. Ezen határozatában felhívás közlésére került sor, az Országos Doktori Tanács nevű egyesület törlése iránti intézkedések megtétele tekintetében.

A jogszabályi rendelkezések folytán két alternatív lehetőség van az egyesület megszüntetésére. Az egyik a törlési eljárás. A civil törvény 9/K. § (1) bekezdés ab) pontja alapján e gyszerűsített törlési eljárásnak van helye egyesület esetében, ha a bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja, hogy az egyesület megszűnt. Erre akkor van lehetőség, ha az egyesület megvalósította a célját, vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált. Ez azt jelenti, hogy „kiüresítjük” az egyesületet, és ezt követően az ügyészséghez fordulunk, bejelentjük, hogy már nem tudjuk a célt megvalósítani, hiszen a törvény megvonta azt a lehetőséget, hogy ezt a tevékenységet ebben a formában végezzük. Kérjük, hogy indítson eljárást az ügyész és ennek keretében állapítsák meg a megszűnést. Előzetesen a vagyonnal rendelkezni kell, átmenetileg valahol el kell helyezni és majd annak a szervezetnek kell biztosítani, amely a feladatokat átveszi. Persze ez sem egyszerű, ezt is valamilyen átmeneti módon kell megoldani. A javaslat nem ez a hosszú és bonyolult megoldás, hanem a másik lehetőség, a végelszámolás lefolytatása. A végelszámolás elrendelését maga a civil törvény is lehetővé teszi. Az egyesület alapszabálya szerint a megszűnésről szóló döntés meghozatala a tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik. A döntés meghozatala során meg kell határozni az eljárás kezdetének időpontját, meg kell választani a végelszámolót, dönteni kell a végelszámoló díjazásáról, illetve rendelkezni kell az egyesület vagyonáról. Az eljárás lefolytatása után a bíróság törli az egyesületet a cégnyilvántartásból. Ekkortól teremtődik meg az új szervezet nyilvántartásba vételének a feltétele. Először tehát abban a kérdésben kellene határozatot hozni, hogy a megszüntetés melyik formáját választja a tanács, azaz a törlési eljárást vagy a végelszámolást. Amint a döntés ebben a kérdésben megszületik, akkor három, előre pontosan megfogalmazott kérdésben kell majd határozatot hozni.

 

Csernoch László (DE): Az elhangzottak szerint az lenne a javaslat, hogy a Tanács a második megoldást, azaz a végelszámolással történő megszüntetést támogassa. Egyúttal azt is javasolja, hogy az egyesületként működő ODT vagyonát az új ODT kapja majd meg. A törlési eljárásnak feltétele, hogy az egyesületnek ne legyen vagyona, a végelszámolás esetében a vagyon átadása könnyebben megoldható, csak az eljárás keretében rendelkezni kell róla.

 

2/2016. (X. 14.) sz. határozat:

Az ODT elfogadta, hogy az Országos Doktori Tanács egyesület végelszámolási eljárás keretében szűnjön meg (27 igen, 0 nem, 1 tartózkodás).

 

Csernoch László (DE): Felkéri Kiss Miklós ügyvéd urat a határozati javaslatok ismertetésére.

 

Kiss Miklós: Az első határozati javaslat: Az Országos Doktori Tanács dönt az Országos Doktori Tanács jogutód nélküli megszüntetéséről és egyben elrendeli az egyesület végelszámolását. A végelszámolás kezdő időpontja 2016. október 14. Az Országos Doktori Tanács az Alapszabály módosítását elhatározza oly módon, hogy az egyesület nevében a „végelszámolás alatt”, míg a rövidített nevében a „v.a.” toldat feltüntetésére sor kerül.

 

Csernoch László (DE): Kéri a Tanácsot az ismertetett határozati javaslat elfogadására.

 

3/2016. (X. 14.) sz. határozat:

Az Országos Doktori Tanács dönt az Országos Doktori Tanács jogutód nélküli megszüntetéséről és egyben elrendeli az egyesület végelszámolását. A végelszámolás kezdő időpontja 2016. október 14. Az Országos Doktori Tanács az Alapszabály módosítását elhatározza oly módon, hogy az egyesület nevében a „végelszámolás alatt”, míg a rövidített nevében a „v.a.” toldat feltüntetésére sor kerül (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

Kiss Miklós: A következő határozati javaslat: Az Országos Doktori Tanács megválasztja végelszámolónak Dr. Csernoch László József, 4031 Debrecen, Vág u. 60/3 sz. alatti lakost, egyesületi elnököt, akinek megbízása a végelszámolás kezdő időpontjától, azaz 2016. október 14. napjától a végelszámolás befejezéséig tart. A végelszámoló ezen teendőit díjazás nélkül látja el azzal, hogy kizárólag az igazoltan felmerült költségei megtérítésére tarthat igényt.

 

Csernoch László (DE): A feladatot az ismertetett feltételekkel elvállalja, kéri a Tanácsot az ismertetett határozati javaslat elfogadására.

 

4/2016. (X. 14.) sz. határozat:

Az Országos Doktori Tanács megválasztja végelszámolónak Dr. Csernoch László József, 4031 Debrecen, Vág u. 60/3 sz. alatti lakost, egyesületi elnököt, akinek megbízása a végelszámolás kezdő időpontjától, azaz 2016. október 14. napjától a végelszámolás befejezéséig tart. A végelszámoló ezen teendőit díjazás nélkül látja el azzal, hogy kizárólag az igazoltan felmerült költségei megtérítésére tarthat igényt (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

Kiss Miklós: A következő határozati javaslat: Az Országos Doktori Tanács egyesület dönt a vagyonának az Országos Doktori Tanács felsőoktatási szerv javára történő felajánlásról, azzal, hogy az egyesületi vagyont az egyesület törlését kimondó határozat jogerőre emelkedését követően a felsőoktatási szerv nyilvántartásba vételéig letétbe helyezi.

 

Csernoch László (DE): Az egyesület mindaddig, amíg a végelszámolás tart, a vagyonával rendelkezik, a végelszámolás lezárulását követően a vagyont az új ODT rendelkezésére bocsátjuk. 

 

5/2016. (X. 14.) sz. határozat:

Az Országos Doktori Tanács egyesület dönt a vagyonának az Országos Doktori Tanács felsőoktatási szerv javára történő felajánlásról, azzal, hogy az egyesületi vagyont az egyesület törlését kimondó határozat jogerőre emelkedését követően a felsőoktatási szerv nyilvántartásba vételéig letétbe helyezi (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

Csernoch László (DE): A napirendi pont tárgyalását lezárja. Bejelenti, hogy Csépe Valéria, a MAB új elnöke kér szót.

 

Csépe Valéria (MAB): Megválasztásakor sokan gratuláltak, de többen megkérdezték, hogy tudta-e mit vállalt el. A válasz egyértelműen igen, határozott elképzelésekkel vállalta el a feladatot. A MAB is sokféle változáson ment keresztül az elmúlt másfél évtizedben, volt költségvetési szervtől kezdve mindenféle, jelenleg a nem bírósági bejegyzés köteles közhasznú testület. Az ODT elnökével elsők között egyeztetett elnöki vállalásairól. A magyar felsőoktatási képzésben a doktori iskola a korona, ahol az utánpótlást neveljük az oktatásnak és a kutatás-fejlesztésnek. A doktori iskolák értékelésének folyamatát, annak szabályrendszerét még inkább átláthatóvá szeretnék tenni, a felkészüléshez több információt, több szervezett segítséget szeretnének adni a doktori iskoláknak, doktori tanácsoknak és az egyetemeknek. A MAB Titkárság munkájának átszervezésére is sor kerül ennek érdekében. A MAB határozatokat hoz, a határozati javaslatoknak szakmailag megalapozottaknak kell lenniük, az a szerencsés, ha a szakmai javaslatokat a döntéshozók elfogadják. Következetességre és pontosabb határozatokra törekednek. Az Egyetemi tanári és doktori kollégium illetékes a doktori ügyekben, a jövőben is Jobbágy Ákos, a kollégium elnöke, a MAB alelnöke fogja az ODT-ben képviselni a testületet. A MAB stratégia alkotása egy kissé elhúzódott, még nem véglegesítették a 2016-2018 időszakra vonatkozó dokumentumot. A stratégia külön részben foglalkozik a doktori képzéssel, a doktori iskolákkal kapcsolatos kérdésekkel. Kiemelten foglalkoznak a külső bírálati rendszer bevezetésével, illetve kiszélesítésével. A kis szakterületek esetében „kinőttük” az országot, nem lehet hazai bírálattal biztosítani a függetlenséget, pártatlanságot. Törekednek a kiszámítható, ütemezhető és betartható határidőket megállapító eljárás rendek kidolgozására, de az intézmények részéről is elvárják a határidők betartását. Megállapodtak az ODT elnökével, hogy minden olyan esetben egyeztetnek, amikor erre szükség van, az ODT természetes partnere a MAB-nak a doktori iskolák, a doktori képzés minőségbiztosítása területén. Minden kérdésben nyitott az egyeztetésre, az újonnan létrehozott elnok@mab.hu címre érkező leveleket személyesen olvassa. Az a cél, hogy minden doktori iskolánkra büszkék lehessünk, ne tegyük ki őket - akár nagy nyilvánosságot is elérő - támadásoknak, vádaskodásoknak. Legyenek szigorú, de nyilvános és következetes kritériumok, amelyeknek a betartását mindenkitől elvárjuk.

 

Csernoch László (DE): A két testület partneri viszonyának fenntartása és további erősítése mindenki közös érdeke.

 

 

3. Az Nftv. 72. § (5)-(8) bekezdése szerinti Országos Doktori Tanács ügyrendjének elfogadása

 

Szabó Miklós (ELTE): Milyen jogi alapon tárgyal a testület a most következő napirendi pontokról, hiszen a megszüntetés állapotába helyeztük magunkat? Nem lesznek-e jogilag megtámadhatók a következőkben elfogadásra kerülő határozatok?

 

Csernoch László (DE): Az ODT folyamatosan működik. Az egyesület mindaddig létezik és működik, amíg ki nem mondja a bíróság a megszűnését. Ugyanazzal a nappal pedig megkezdi működését az új szervezet.

 

Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): A végelszámolás nem maga a törlés, amíg az egyesületet nem törölték, addig az ügyekben el kell járjon.

 

Csernoch László (DE): Az ODT határozatai eddig is ajánlások, állásfoglalások voltak. Például a keretszámok elosztásáról is az EMMI dönt, az ODT csak a javaslatot dolgozza ki és fogadja el. Ugyanakkor a törvény előírja, hogy az ODT fogadja el az ügyrendjét és azt nyújtsa be jóváhagyásra a miniszterhez. A törvény meghatározza, hogy az ODT a doktori tanácsok elnökeiből álló testület, tehát a törvény erejénél fogva jogosultak az itt összegyűltek az ügyrendet elfogadni.

 

Szabó Miklós (ELTE): Az ügyrend tehát a következő, az új testület ügyrendje, amely jelenleg még legitim módon nem létezik.

 

Varga Zsolt (ODT): A törvény szerint a testület legitim megalakulásának előfeltétele az ügyrend elfogadása. Az Nftv. 72. (7) bekezdése szerint: „ Az Országos Doktori Tanács ügyrend alapján működik, az ügyrendet az Országos Doktori Tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az ügyrendet az Országos Doktori Tanács elnöke legkésőbb az elfogadását követő tizenötödik napon megküldi a miniszternek jóváhagyásra. Az ügyrend jóváhagyását követően az Országos Doktori Tanácsot az oktatási hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba.

 

Tímár József (SE): A kérdés tehát az, hogy legitim-e az, hogy mi itt most ülést tartunk és mikor lesz legitim az új testület. Az ügyvéd úr a bevezetőben elmondta, hogy az új testület attól a naptól jön létre hivatalosan, amikor az egyesület megszűnése jogerős lesz. Addig egyesületként készítjük elő az új szervezet létrehozásához szükséges lépéseket.

 

Csernoch László (DE): Megértve a Szabó Miklós professzor úr által megfogalmazott aggályokat, a jogszabályokban előírt eljárási szabályok betartása érdekében az ügyrendről itt most lehet és kell tárgyalnia az ODT-nek. Az egyesületi formában működő ODT Alapszabálya alapján elkészítettük az ügyrend tervezetét, ezt a Tanács tagjai megkapták. A tervezet ugyanazokat a tevékenységeket tartalmazza, csak az egyesületekre vonatkozó speciális előírásokat töröltük. A közhasznúságra vonatkozó kitételek benne maradtak, hiszen a törvény rögzítette a közhasznú státuszt. Átmeneti szabályként került az ügyrendbe, hogy az egyesület vezetésére megválasztott elnökség és felügyelő bizottság megbízott tisztségviselőként az év végéig ellátja a feladatokat. A szervezeti felépítésre vonatkozó leírás változatlan a javaslatban, továbbra is ötfős elnökséggel működne a testület: elnök, társelnök (a következő elnök), a tiszteletbeli elnök (az előző elnök) és két alelnök. Megfontolandó, hogy van-e szükség évenkénti választásra, egyszerűbb lenne eleve 3 évre megválasztani az elnökséget. Természetesen azzal a kitétellel együtt, hogy a testületnek a doktori tanácsok elnökei a tagjai, tehát ha egy tisztségviselőnek az intézményében lejár a tanácselnöki mandátuma, akkor értelemszerűen az ODT-ben betöltött tisztsége is megszűnik.

 

Vajda István (ÓE): Az első megjegyzés a II.2.4. pontra vonatkozik, felmerül a kérdés, hogy az ODT milyen vállalkozási tevékenységet végezhet. A másik megjegyzés, hogy az elnökség tagjaira vonatkozó IV.2.5. pont, amely szerint nem lehet tagja az elnökségnek, aki büntetett előéletű. Nem feltétlenül van erre szükség, hiszen ilyen személy nem lehetne közalkalmazott, tehát doktori tanács elnök sem. A harmadik észrevétel, hogy a V.2. pont csak azt írja le, hogy ki nem lehet a felügyelő bizottság tagja. Jó lenne valamiféle „pozitív” felsorolás, hogy kik lehetnek FB tagok, kikből áll a testület.

 

Csernoch László (DE): Egyetért azzal, hogy a büntetlen előéletre vonatkozó kitétel törlésre kerüljön. A felügyelő bizottsággal kapcsolatban valóban nem szerepel konkrétum. Mivel az Nftv. 72. § (7) bekezdés a törvényességi ellenőrzést a miniszter kezébe adja, illetve az ODT közvetlen partnerei a MAB és az MTA, az lenne célszerű, ha az FB elnökét az EMMI, egy-egy tagját pedig a MAB és az MTA delegálná.

 

Varga Zsolt (ODT): Bizonytalanságot jelent, hogy mit fog tartalmazni az ODT alapító okirata, amelyet az Nftv. 72. § (6) bekezdés szerint a miniszter ad majd ki.

 

Csernoch László (DE): Ha a testület egyetért az imént megfogalmazott elképzeléssel, akkor javasoljuk a minisztériumnak, hogy az alapító okiratba ez kerüljön bele.

 

Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): Az alapító okirat még előkészítés alatt van, így köszönettel vesznek bármilyen javaslatot. Egyetért azzal, hogy a felügyelőbizottság összetételét az alapító okirat tartalmazza, az összetételre vonatkozóan elhangzott javaslatot támogatni tudja.

 

Kékesi Tamás (ME): Egy szervezet esetében általános szabály, hogy a felügyelő bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki tagja a testületnek vagy ezt csak az ODT határozza meg így?

 

Csernoch László (DE): Ez jogi kérdés, amire nem tudja a pontos választ. Ugyanakkor az ODT eddig azt követte, hogy a felügyeleti bizottság tagjai és elnöke olyan személyek voltak, akik korábban tagként vagy elnökként maguk is részt vettek az ODT munkájában. Az ügyrend tervezetében szereplő szöveg szerepelt korábban is az ODT alapszabályában. Nem baj az, ha valaki „kívülről” is ránéz a testület munkájára, ezzel csak nyer az ODT. Élve a lehetőséggel, hogy az EMMI javaslatokat vár arra vonatkozóan, hogy mi kerüljön be az alapító okiratba, javasoljuk, hogy szerepeljen benne, hogy az EMMI anyagi támogatást biztosít a működéshez.

 

Tímár József (SE): Az elnök és társelnök megválasztásának mindenképpen szinkronban kell lennie, akár egyéves, akár hároméves ciklusok lesznek. A két funkcióra ugyanazoknak a szabályoknak kellene vonatkozni.

 

Mihály György (BME): Az ügyrend elfogadását támogatja. Azt javasolja, hogy az ügyrendet ne a végelszámolás alatti egyesület fogadja el, hanem az egyetemek doktori tanácsainak elnökei. A minisztérium felé is úgy küldjük majd meg, hogy a felsőoktatási intézmények doktori tanácsainak elnökei készítették elő és fogadták el a dokumentumot, hogy az új szervezet bejegyzésre kerülhessen.

 

Szabó Miklós (ELTE): Egyetért a javaslattal.

 

Csernoch László (DE): Összefoglalja a módosító javaslatokat: kikerülnek a szövegből a büntetlenségre vonatkozó kitételek; a vállalkozási tevékenységre vonatkozóan csak megjegyzés volt, nem javasolták a törlést, talán jobb is, ha benne marad a szövegben; az elnökség megválasztása nem egy, hanem 3 évre történik. Ez utóbbi kérdésben külön szavazást kér.

 

6/2016. (X. 14.) sz. határozat:

Az Országos Doktori Tanács az elnököt, a társelnököt és az alelnököket 3 évre választja meg (27 igen, 0 nem, 1 tartózkodás).

 

Csernoch László (DE): Kéri, hogy az Nftv. által létrehozott Országos Doktori Tanács ügyrendjét a jelenlévők, mint a felsőoktatási intézmények doktori tanácsainak elnökei, azaz a törvényben az ODT tagjaiként megjelölt személyek fogadják el és terjesszék elő a miniszternek.

 

7/2016. (X. 14.) sz. határozat:

A felsőoktatási intézmények doktori tanácsainak elnökei, mint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben (72. § (5) bekezdés) az Országos Doktori Tanács tagjaiként megjelölt személyek, elfogadják az ODT ügyrendjét. (28 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

 

4. Döntés a 2017. évi doktori felvételi keretszám elosztási algoritmusáról

 

Csernoch László (DE): Az Országos Doktori Tanács 2016. június 17-i ülésén megvitatta a doktori felvételi keretszám elosztási algoritmusának módosítására előterjesztett elnökségi javaslatot. Az elosztási algoritmus módosítását az teszi szükségessé, hogy eddig a keret 20 százaléka a kutatóegyetem/kutató kar címmel rendelkező intézmények között került felosztásra, mert öt évvel ezelőtt, amikor ez a cím megjelent, a doktori felvételi keretszámot is megemelte a minisztérium, ezzel is támogatva a doktori képzés koncentrálását. A kutatóegyetemi cím várhatóan 2017-től megszűnik, így ez a szempont az elosztási algoritmusban már nem alkalmazható. Ugyanakkor a fenntartó részéről megfogalmazódott az elvárás, hogy a kutatás-intenzív intézmények továbbra is kiemelten részesüljenek a keretből. Az elnökség azon javaslata, hogy az intézményeket különböző kategóriákba soroljuk és az egyes kategóriákban külön szempontok alapján határozzuk meg az elosztás elveit, a hozzászólók részéről nem nyert egyértelmű támogatást. Ugyanakkor nem sikerült olyan mutatórendszert találni, amely minden intézményre, intézménytípusra egyformán igazságos. A keretosztás idei megújítását tovább bonyolítja az ODT folyamatban lévő átalakulása, az MTMT2 bevezetésének bizonytalanságai, valamint az intézmények és doktori iskolák bekövetkezett átalakulásai. Mindezek alapján az ODT elnökségének javaslata, hogy a 2017. évi felvételi keretszámokat - újraszámolás nélkül - a 2016. évivel azonos értéken határozza meg az ODT , azaz egy évre "fagyasszuk be" a keretszámot, megadva ezzel a lehetőséget az újonnan megalakuló ODT-nek a hosszabb távon is alkalmazható algoritmus megalkotására.

 

8/2016. (X. 14.) sz. határozat:

Az Országos Doktori Tanács a 2017. évi felvételi keretszámokra vonatkozó javaslatát intézményenként a 2016. évivel azonos értéken határozza meg. (26 igen, 0 nem, 2 tartózkodás).

 

Varga Zsolt (ODT): Az elfogadott intézményi keretszámokon belül a magasabb és az alacsonyabb finanszírozású helyek megosztására - a jogszabályi korlátok figyelembe vételével - lehetőség van az intézményi igények akceptálására. Amennyiben valamely intézmény részéről igény van a tavalyi megosztás módosítására, október 21-ig kérjük jelezni.

 

 

5. Egyebek

 

Csernoch László (DE): Az Nftv. 81. (1) bekezdés a) pontja szerint a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt . A 83. §   (1) bekezdés szerint, ha a hallgató önköltséges képzésben vesz részt, a 81. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakért önköltséget kell fizetnie. Azaz az önköltség megfizetésén túl fokozatszerzési eljárási díj a hallgatói jogviszony fennállása alatt az önköltséges hallgatóktól sem szedhető. Ugyanakkor mivel a doktori értekezést csak az abszolutórium megszerzését követően lehet benyújtani (amikor tehát már nincs hallgatói jogviszony), az értekezés bírálatára, a védéssel kapcsolatos költségekre lehet díjat szedni. Az intézményi szabályzatok megalkotásánál erre figyelni kell.

 

Kóczy T. László (SzE): Jelenleg a doktoranduszoknak az országos doktori adatbázisban történő rögzítéséhez témavezetőt szükséges megadni. A Széchenyi István Egyetemen régi gyakorlat az, hogy a doktoranduszok az első időszakban, iskolától függően 1-3 féléven keresztül, döntően tárgyak tanítása történik, a témavezető véglegesítésére csak ezt követően kerül sor. Feltétlenül szükséges-e már a kezdetektől témavezetőt megnevezni? A másik kérdés a nemzetköziesedéssel kapcsolatos. Természetes folyamatként megjelennek a képzésben külföldi társ-témavezetők. Ezek a személyek természetesen nem szerepelnek az MTMT-ben, tehát nem tudjuk őket a doktori iskolához témavezetőként rögzíteni. Mi lehet a megoldás? A MAB-ban is felmerült ez a kérdés, javaslatként megfogalmazódott, hogy ne csak az MTMT, hanem más adatbázisok is alkalmazhatók legyenek a publikációs tevékenységek mérésére (WoS, Scopus, Google Scholar, stb.).

 

Csernoch László (DE): Korábban konszenzus volt abban a tekintetben, hogy a doktori képzésre a hallgató egy adott témavezető által (az országos doktori adatbázisban) meghirdetett témára jelentkezik. Így tehát a kezdetektől van témavezetője. Annak semmi akadálya nincs, hogy menet közben az a témavezető megváltozzon, ennek módját a doktori szabályzat nyilván leírja. A külföldiek esetében a végleges és tökéletes megoldás még nem kidolgozott. Fontos és támogatandó, hogy külföldi szakemberek a doktori iskolákban oktatóként, illetve témavezetőként megjelenjenek. Ugyanígy támogatandó, hogy az iskolák idegen nyelven is kínáljanak doktori képzést, természetesen az Oktatási Hivatalnál történt regisztrációt követően. A külföldiek adatbázisban történő megjelenítésének szokásostól eltérő kezelésével kapcsolatban már elkezdődött az egyeztetés az adatbázis fejlesztőivel, de még nincs végleges megoldás. Az MTMT2 várhatóan nem jelent majd megoldást, egyelőre az sem tudható, hogy az mikor indul el. Végső esetben az is elképzelhető, hogy a külföldiek kézi bevitellel vigyék be azt a 10 közleményt, amelyet meghatározónak gondolnak.

 

Csépe Valéria (MAB): A nemzetköziesedés ilyen jellegű problémája több területen is jelentkezett, a doktori iskolák akkreditációjától kezdve az egyéni habitus vizsgálatokon keresztül a szakok akkreditációjáig. Azt javasolja, hogy a megoldás kidolgozására jöjjön létre egy külön fórum az érintettek (MAB, ODT, MRK, MTA) részvételével. Azokon a területeken, ahol a nemzetközi (elsősorban angol nyelvű) publikációs tevékenység általános, az egyéni habitus vizsgálat nem jelent gondot. Sajnos az MTMT még a magyar anyanyelvűek számára sem mindig megfelelően felhasználóbarát. Ráadásul előfordul, hogy olyan írások vannak tudományos publikációként megjelölve, amelyek nem fogadhatók el annak. Ez a láttamozó adminisztrátor felelőssége is. A külföldiek esetében az egyéb adatbázisok használata elfogadható lehet, de az egyéni habitus vizsgálatnak itt is megfelelőnek kell lenni.

 

Toldi József (SzTE): Az egyéni képzéssel kapcsolatban továbbra is számos kérdés merül fel, ami a mostani témához kapcsolódik, hogy rendelhető-e témavezető az egyéni képzésben részvevő doktoranduszhoz.

 

Csernoch László (DE): Személyes véleménye, de erről majd az ODT-nek célszerű egységes állásfoglalást kialakítani, hogy az egyéniek esetében is lehet, sőt kell témavezetőt megnevezni. Az új rendszerben az egyéni felkészülésű is hallgatói jogviszonyba kerül, azaz ugyanúgy téma és témavezető rendelhető hozzá. Probléma abban az esetben lehet, ha a komplex vizsgát követően kéri az illető az összes kreditjének elismerését és az abszolutórium kiadását. Ebben az esetben is meg kell vizsgálnia a doktori tanácsnak, hogy rendelhető a doktoranduszhoz olyan személy, aki a munkáját témavezetőként dokumentáltan segítette. Ennek kézenfekvő indikátora lehet a közös publikációs tevékenység. Ha a képzésben legalább egy félévet eltölt az illető, kutatási tevékenységét valaki irányítja, igazolja, onnantól nem kérdés, hogy van témavezetője.

 

Szabó Miklós (ELTE): Az ELTE-n bevett gyakorlat a szerződésen alapuló, közös tutorálás. Alapvető, hogy a két intézmény között szerződés van, amelyben a külföldi intézmény szakmai garanciát vállal a képzésben résztvevő oktatójáért.

 

Tímár József (SE): A Semmelweis Egyetemen a témavezetővel szemben elvárás a téma vezetése és a kutatás feltételeinek biztosítása mellett, hogy a közös közleményekben meghatározó szerző legyen. Ugyanez a kritérium alkalmazható az egyéniek esetében is.  Ha nincs közös közlemény, akkor csak konzulensnek tekinthető.

 

Csernoch László (DE): A természettudományok területén ez kézenfekvő és elfogadható. Ugyanakkor a bölcsészet- és a társadalomtudományok területén más a publikációs gyakorlat, ott nem jellemző az ilyen típusú társszerzőség, inkább monográfiák jelentik a publikációs teljesítményt. Itt tehát a doktori tanács feladata és felelőssége megítélni, hogy történt-e témavezetés.

 

Gebei Sándor (EKE): Hivatkozik Kenesei István szeptember 23-i, az Élet és Irodalomban megjelent írására. Több intézmény és doktori iskola is szóba került, de leginkább a MAB került középpontba. Felhívja a figyelmet, hogy az MTA osztályai részletes minőségi követelmény rendszereket állítanak fel, de ezek között nagyon nagy különbségek vannak osztályonként. Másik anomália, hogy az egyetemi oktatókra és kutatókra is a kutatóintézeti kutatók fogalmazzák meg az elvárásokat. Az is visszás, hogy a kutatóintézeti kutatókat semmi nem akadályozza abban, hogy egyetemeken további állásokat vállaljanak, míg visszafele erre nincs lehetőség. A MAB határozata szerint az tekinthető egyetemi tanárnak, aki egyetemi tanári munkakörben foglalkoztatva van. Egy egyetemi tanártól általában azt várják el, hogy heti 8-10 órát oktasson. Miért nem lehet határon túli, de magyar állampolgárt egyetemi tanári munkakörben foglalkoztatni és őt törzstagként elfogadni?

 

Csernoch László (DE): Régóta tudjuk, hogy létezik olyan, hogy osztályellentét. Nem valószínű, hogy ezen akár az ODT, akár a MAB változtatni tud.

 

Kóczy T. László (SzE): Az imént az általa képviselt egyetem doktori iskoláinak kérdését hozta a tanács elé, személyes véleménye, hogy minden doktorandusznak témavezetőhöz és témához kell tartoznia. Ugyanúgy igaz ez az egyéniekre, hiszen nem csak szakmai, hanem módszertani iránymutatást is ad egy témavezető. Gebei Sándor megjegyzésére reflektálva elmondja, hogy az egyetemi tanár esetében nem véletlenül szerepel az „egyetemi tanári munkakörben” történő foglalkoztatás, nem elegendő, hogy valaki rendelkezik a professzori címmel, az is fontos, hogy az egyetemi feladatköre is az egyetemi tanári feladatokra irányuljon. Ha nem végez oktatást, kutatást, vagy a témája nem koherens a doktori iskola kutatási területével, akkor nem vehető figyelembe törzstagként. Határon túli professzorok számos intézményben, doktori iskolában vannak, ezt a MAB is el tudja fogadni. Az akadémiai elvárásokkal kapcsolatban elmondja, hogy a MAB nem ragaszkodik az MTA elvárásaihoz, azokat csupán kiindulási pontnak tekinti. A MAB most készülő stratégiájában is szerepel, hogy törekedni kell a különböző tudományterületi elvárások egymáshoz közelítésére. Vannak területek, amelyek nem helyeznek hangsúlyt a nemzetközi megméretésre. Véleménye szerint nagyobb elismerést érdemelne a nemzetközileg elismert tudós, mint a csak Magyarországon, magyarul publikáló, de a hazai hierarchiában magasabbra jutó kutató.

 

Tímár József (SE): Felmerül a kérdés, hogy hogyan kerül az ODT elé az egyetemi tanári kinevezések témája. A felsőoktatási törvény érdekes módon kapcsolta össze a doktori képzést és a habilitációt. Több egyetemen a habilitációs bizottság és a doktori tanács egy közös testület. Az alapvető probléma a habilitációs kritérium rendszerben meglévő hatalmas különbségek, ez vezet az egyetemi tanári pályázatok körüli anomáliákhoz. Az ODT-nek komolyabban fel kellene vállalnia a harmonizációt.

 

Kékesi Tamás (ME): El kell fogadni, hogy az egyes tudományterületeknek vannak specifikumaik. Az egyetemi tanári megítélés független az MTA Doktora címtől, persze az szerencsés, ha a kettő együtt jár. A törvény nem írja elő a professzori kinevezéshez az MTA Doktora címet, csak a habilitációt. Bizonyos tudományterületeket működésképtelenné is tenne egy ilyen előírás. Az egyéni képzéssel kapcsolatban merül fel egy további kérdés: Mikor lehet jelentkezni egyéni felkészülőnek? A képzések általában szeptemberben indulnak. Igaz ez az egyéniekre is? Kötött-e tanévhez? Az egyéniek témavezetőhöz rendelése indokolt, a kreditek elismerhetőségéről is a témavezetőnek kellene nyilatkoznia. További érv, hogy a komplex vizsgán is előírás a témavezető jelenléte.

 

Csernoch László (DE): A kezdetektől az a véleménye, hogy az ODT-nek fel kell vállalnia a habilitáció ügyét. A Mihály György professzor úr által vezetett bizottság le is tette az asztalra a javaslatát, ezt újra elő kell majd vennie a testületnek. Sajnos ma a habilitált doktori cím nem sokat jelent, hozzá kell tenni azt, hogy melyik egyetemen szerezte meg azt. Kékesi professzor kérdésére annyi mondható, hogy nincs jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy az egyetem mikor szervez komplex vizsgát. Ugyanakkor mivel az egyéni felkészülő is hallgatói jogviszonyba kerül, őt is fel kell vinni a tanulmányi rendszerbe, le kell jelenteni a statisztikába. A felvétellel az egyetem automatikusan elismeri a komplex vizsgára bocsátás feltételéül meghatározott krediteket, azaz tulajdonképpen az első négy félévet.

 

Mihály György (BME): Mindenkit óvatosságra int az egyéniek témavezetésével kapcsolatban, vannak esetek, amikor a konzulens jobb megoldás. Mi van akkor, ha a jelentkező olyan valakit akar témavezetőként megjeleníteni, akit az adott doktori iskola nem ismer el témavezetőként.

 

Tímár József (SE): Praktikus megoldás a Semmelweis Egyetem gyakorlata, amely szerint az egyéni felkészülő is ugyanúgy felvételi eljárásban vesz részt, mint a többi jelentkező. Erre az előzetes szűrésre feltétlenül szükség van, így nem a komplex vizsgán kell a sikertelenséget megállapítani.

 

Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): Kéri az ODT szakmai támogatását, javaslatait a doktori képzéssel kapcsolatos jogalkotásban. Az Nftv. jelenlegi módosítása már előrehaladott állapotban van, ahhoz már újabb módosításokat már nem várnak. A doktori kormányrendelet törvényhez igazítása ugyanakkor újra napirendre kerül. Több megkeresés érkezett intézményektől, doktori iskoláktól, amelyek különböző problémákra, hiányosságokra világítanak rá. Ezúton is kéri az ODT-t és a DOSz-t, hogy segítsék a legjobb jogszabályi megoldások megtalálását. Ilyen kidolgozásra váró téma például a közös doktori képzés, közös doktori oklevél kiadása. Másik téma a törvényben meghatározott kötelező tanórák száma, amelyet a doktori képzésben most az általánosan érvényes 200 helyett 40 órában határoznak meg. Az értelmező rendelkezések szerint a tanórába a konzultáció is beletartozik. Ehhez a részhez sem az ODT, sem a DOSz nem fűzött megjegyzést, így ezt támogathatónak vélik. Minden részidős (levelező, esti, távoktatás) képzési formában a kötelező tanórák számát ehhez a teljes idejű képzésben meghatározott értékhez viszonyítják. Ennek a szabályozásnak az átgondolása a doktori képzés szempontjából szintén fontos lenne. Ugyancsak foglalkozni kell a kreditszerzés kérdésével. A 87/2015. végrehajtási kormányrendelet 51. § pontosan megadja, hogy egy hallgató féléve mikor tekinthető aktívnak, ez a szabály a doktoranduszokra is vonatkozik. Az EMMI nyitott egy olyan egyeztetésre, hogy milyen szabályok esetében van szükség kivételek megfogalmazására. A kreditelismerésnek határt szab az az általános rendelkezés (Nftv. 49. § (7) bekezdés), hogy az intézmény egy adott képzésben akkor adhat ki abszolutóriumot, ha a kreditek harmadát a hallgató az adott intézményben szerezte meg.

 

Csernoch László (DE): Az ODT nevében köszöni a lehetőséget, amellyel természetesen élni kíván, igyekeznek minden segítséget megadni a jogszabályok megalkotásában, hiszen ez az intézmények, illetve a doktori iskolák érdeke is. Az egyéni felkészülők témájához további szempont, hogy ők értelemszerűen önköltséges hallgatók, tehát önköltséget fizetnek, így érdekeltek a képzés minél gyorsabb lezárásában.

 

Kőmíves Péter Miklós (DOSz): A Doktoranduszok Országos Szövetsége nevében is köszöni a lehetőséget, nyitottak az egyeztetésre. A 40 tanóra tekintetében az volt a javaslatuk, hogy a doktori képzés második szakaszában ez alatt már kizárólag konzultációt kelljen érteni, formális tanórára, szemináriumra itt már nem kerül sor. 

 

Jakabné Szalai Krisztina (EMMI): Ez a „tanóra” jelenlegi törvényi definíciójába belefér. Az intézmények doktori szabályzatának, illetve a doktori iskola képzési tervének kell azt szabályozni, hogy az egyes szakaszokban milyen tevékenységekre szerezhető kredit.

 

Csernoch László (DE): Az ODT következő ülésére várhatóan 2016. november 18-án kerül majd sor. Megköszöni a részvételt.

 

 

 

kmf.

 

 

 

 

lejegyezte:       Varga Zsolt                                        jóváhagyta:     Csernoch László

                        titkár                                                                          elnök

 

 

 

 

Hitelesítők:

 

 

                        Mihály György                                                          Gulyás Lelle

                        BME                                                                          ANNyE


2017. XI. 23.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2017. december 8-án 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika tetőterében levő MSD teremben (Bp. Szentkirályi u. 46., a rektori épület mellett).

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2017. IV. 24. 14:34:41
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )