Bejelentkezés
 Fórum
 
 
A 2016. április 15-i ODT ülés jegyzőkönyve

Jegyzőkönyv

az  Országos Doktori Tanács üléséről

 

 

ideje:              2016. április 15.

helyszín:         SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)

 

 

28 szavazati jogú tag közül 25 van jelen, a tanács határozatképes.

Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Mezey Barna rektor urat, az MRK képviseletében.

 

Kérte, hogy a jelenléti íven a tagok a lakcímüket is írják be.

 

Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:

Az ülésről kimentette magát: Zalai Ernő (az ODT Felügyelő Bizottság elnöke), Bakacsi Gyula (az ODT Felügyelő Bizottság tagja), Galántai Aurél (az ODT Felügyelő Bizottság tagja), Balázs Ervin (MAB), Maruzsa Zoltán (miniszteri biztos)

Helyettessel képviselteti magát:

Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Gulyás Lelle

Szabó Miklós (Eötvös Loránd Tudományegyetem) helyett: Kméczik Anikó (szavazati jog nélkül)

Repa Imre (Kaposvári Egyetem) helyett: Romvári Róbert

Tillmann József (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) helyett: Gáspár Júlia

Bélyácz Iván (Pécsi Tudományegyetem) helyett: Cseporán Zsolt

Huszti Péter (Színház és Filmművészeti Egyetem) helyett: Karsai György

Keresztes Gábor (Doktoranduszok Országos Szövetsége) helyett Kőmíves Péter Miklós

 

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Mihály György - BME, Nováky Erzsébet - BCE, 25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámlálót (Varga Zsolt - ODT, 25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

Csernoch László javasolta, hogy a 2. és a 3. napirendi pontot (a 2015. évi beszámolót és a felügyelőbizottság véleményét) összevonva tárgyalja a tanács.

 

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a napirendet (25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

 

1. Elnöki beszámoló

 

Csernoch László (DE): A mai napon 12 órától kezdődik az Óbudai Egyetemen a DOSz Tavaszi Szél rendezvénye, ezért az ODT ülése 11.45-kor véget ér.   

A ma reggeli adatok szerint 8660 aktív hallgatóból és doktorjelöltből 5490 főnek (63%) van már személyes adatlapja. Emlékeztetett, hogy a decemberi ülésen március 15-ig vállalták az intézmények a jelenleg aktív hallgatók rögzítését, kérte a munka folytatását. Honosításokat a 28 intézményből eddig 15-nél rögzítettek, 13 intézménynél még egyet sem, összesen 491 honosított fokozat jelent meg az adatbázisban.

Az ODT részéről aláírásra került az a megállapodás, amely szerint az EMMI 2016-ban is 4 millió forinttal támogatja az adatbázis fejlesztését. Az ODT tagdíjak befizetési határideje február 28. volt, minden intézmény átutalta.

 

 

2. Beszámoló az Országos Doktori Tanács 2015. évi tevékenységéről

3. Az ODT Felügyelőbizottság véleménye a testület 2015. évi tevékenységéről

 

Csernoch László (DE): A szöveges beszámoló a honlapon elérhető volt. Az Országos Doktori Tanács 2015. évi tanácsülésein foglalkozott a 2014-15. évi doktori iskola akkreditáció értékelésével, az Országos Doktori Adatbázis fejlesztésével, a habilitáció helyzetének áttekintésével, az Nftv módosításának doktori képzést érintő pontjaival, illetve állami ösztöndíjjal támogatott doktori helyek elosztásával. A testület munkájában ebben az évben is központi szerepet játszott a jogszabályi környezet, illetve a MAB akkreditációs előírások változásainak követése és az ezzel kapcsolatos ajánlások megfogalmazása a felsőoktatási intézmények doktori iskolái részére. Az EMMI, a DOSz és az ODT között egyeztetés történt „a hazatérő tudás koncepció” kialakításáról. Ez egy olyan projekt, amely a külföldön dolgozó magyar kollégákat célozza meg, megpróbálja őket jobban bevonni a hazai tudás fejlesztésébe. A Belügyminisztérium kezdeményezésére a BM, az ODT és a DOSZ háromoldalú együttműködési szerződést kötött a közszolgálati témában kutató doktoranduszok és doktorjelöltek szakmai munkájának támogatására, gyakornoki rendszer létrehozására. A gazdálkodási adatok fő számairól a titkár számolt be.

 

Varga Zsolt (ODT): Az ODT költségvetésének legmagasabb összegű bevételi tétele a tagdíj, amelynek 2015. évi összege 5.165.000 Ft volt, ebből 1.465.000 Ft-ot már 2014-ben átutaltak az intézmények. Az EMMI 4 millió forint, a DOSz 1,5 millió forint összeggel járult hozzá a doktori adatbázis fejlesztéséhez. A kiadások közül a könyvelési, banki, postai és egyéb költségek közel 224 ezer forintot jelentettek, a programozási költség 7.625.339 Ft, a személyi költségek pedig 2.134.787 volt. Az ODT pénzügyi helyzete stabil, a folyószámlán rendelkezésre áll a kiadások fedezete, a 2016. évi működés anyagi fedezete is biztosítottnak látszik.

 

Csernoch László (DE): A számlaegyenleg jelenleg 5,5 millió forint. A Felügyelőbizottság részletes véleménye szintén elérhető volt a honlapon. Megállapították, hogy az ODT a közhasznú működésre előírt szabályokat betartva végezte tevékenységét 2015-ben is, így a beszámoló elfogadását javasolták.

 

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a 2015. évi beszámolót (25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

 

4. A Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségének javaslatai

 

Csernoch László (DE): A DOSz egy viszonylag terjedelmes anyagot készített és juttatott el, amely az ülés előtt a honlapon is hozzáférhető volt. A javaslat két részre osztható. Az egyik arról szól, hogy a DOSz mit tart fontosnak megjeleníteni a módosuló kormányrendeletben. A másik konkrét ajánlásokat fogalmaz meg arra vonatkozóan, hogy az egyes intézmények, doktori iskolák milyen modulokat jelenítsenek meg a doktori képzés kurrikulumában.

 

Kőmíves Péter Miklós (DOSz): Bemutatta Asztalos Katát, aki a javaslat összeállításának felelőse volt. A doktori képzésben három modul bevezetését tartalmazza a javaslat. Ezek a szakmai tudásanyag mellett általános ismeretek elsajátítását teszik elérhetővé. Az első a felsőoktatási pedagógia, a második pályázatírási ismeretek, a harmadik pedig kutatás-módszertani és kutatásetikai modul. Tájékoztatta a tanácsot, hogy a hét elején került sor egy egyeztetésre a DLA képzést folytató doktori iskolák doktorandusz képviselőivel. A megbeszélésről készült jegyzőkönyvet eljuttatták az ODT vezetésének. Megfogalmazták a művészeti doktori képzés, illetve a komplex vizsga specialitásait. Az is felvetődött, hogy egyes művészeti ágakban a mestermű elkészítése olyan mértékű anyagi terhet jelenthet a doktorandusz számára, hogy megfontolandó a mű elkészítésére vonatkozó határidő meghosszabbítása. A jelentős különbségek miatt indokolt lenne a kormányrendeletben is külön kezelni a DLA képzésre vonatkozó előírásokat.

 

Tímár József (SE): Technikai jellegű megjegyzés, hogy a DOSz javaslata nem az egyetemi adminisztrációban megszokott úton jutott el az intézményekhez. Az MRK-n keresztül érkezett a rektorokhoz, így magasabb szinten indult, mint ahogyan ez indokolt lett volna. Célszerűbb lett volna, ha a DOSz először az ODT-vel egyeztet, majd közös javaslatként kerül az egyetemek vezetéséhez az előterjesztés.

 

Mihály György (BME): A BME-n több szemeszterre visszatekintő múltja van a készségfejlesztő kurzusoknak a doktori képzésben. Ezeknek a leírása megtalálható az egyetem doktori képzésének honlapján. Ugyancsak a tudományetikai, pedagógiai, prezentációs készségeket fejlesztik. A kurzusok nem járnak kredit ponttal, nem is illeszthetők be a képzési tervekbe, hiszen egyik sem teljes félévnyi tantárgy.

 

Kékesi Tamás (ME): A Miskolci Egyetemen is úgy érezték, hogy szokatlan módon, a „szolgálati utat” megkerülve érkezett a javaslat. Az anyag inkább a doktoranduszok elhelyezkedése, karrierépítése szempontjából érdekes javaslatokat tartalmaz. A doktori képzés elsődleges feladata a tudományos fejlesztés és az önálló kutatásra való képesség kialakítása. A doktori képzésnek nem lehet célja a pedagógiai ismeretek átadása, a doktoranduszok nem kötelezhetők önálló óratartásra. Az „academic writing” és a tudományos kommunikáció nem féléves tárgyak, egy-egy előadásban összefoglalható ismereteket jelent, ebben helyesnek tartja a BME gyakorlatát, nem szabad kredites tárggyá emelni. A kutatási ismereteket nem előadásokon, hanem a saját tapasztalat alapján, a témavezető segítségével lehet megszerezni. A pályázatírási ismeretek megszerzése nem része a tudóssá válás folyamatának. Ez önálló szakma, amire önálló szervezetek, cégek vannak, amelyek szolgáltatásait igénybe lehet venni. A kutatónak a tudományos tartalmat kell megfogalmaznia és megvalósítania.

 

Kőnig Frigyes (MKE): A DLA képzéssel kapcsolatban teljes mértékben egyetért a megfogalmazottakkal. A komplex vizsga tekintetében azt javasolják, hogy annak formáját és tartalmát a doktori iskolák saját hatáskörükben - figyelemmel az adott művészeti terület, műfaj sajátosságaira - határozzák meg.

 

Toldi József (SZTE): Alapvetően megfontolásra érdemesnek tartják a megfogalmazott javaslatokat. Szegeden is vannak hasonló tartalmú kurzusok. A második idegen nyelv ismeretével kapcsolatban pontos megfogalmazásra lenne szükség, nem kellene a második középfokú nyelvvizsga előírása.

 

Gálfi Péter (SZIE): Az előterjesztés jól átgondolt és alaposan kidolgozott. Az állatorvosi doktori képzésben két ilyen modul is szerepel, kötelező, kredites tárgyként. A cikkírás, publikációs ismeretek és a pedagógiai készségek fejlesztése is része a képzésnek. Azt nem tartaná szerencsésnek, ha olyan publikációk is elfogadhatók lennének, amelyek még nincsenek beküldve, illetve közlésre elfogadva.

 

Kóczy T. László (SZE): Azt az álláspontot támogatja, hogy a készségfejlesztő tárgyakért, modulokért is kapjanak kreditet a doktoranduszok. A Széchenyi István Egyetemen a doktori iskola megalakulása óta része a képzésnek egy 28 órás, teljes féléves tárgy a publikáció írás és a tudományos kommunikáció témakörében. A kurzus teljesítéséhez egy formai követelményeknek megfelelő írásmű elkészítése is kötelező. Ezeket összegyűjtve saját kiadásban meg is jelentetik. A jelenlegi tervek szerint a képzés során kötelező publikálás is elő lesz írva a doktoranduszoknak. Az oktatási gyakorlatra is van értelme kreditet adni.

 

Karsai György (SZFE): Egyetért Tímár József professzorral, hogy a hivatali utat jó lett volna követni a javaslattal. Maga az anyag ugyanakkor támogatható, a javasolt háromféle modul a Színház- és Filmművészeti Egyetemen évek óta létező tantárgy.

 

Vajda István (ÓE): A mester-tanítvány viszony hangsúlyozása nagyon fontos, ez a doktori képzés alapja. Az oktatási gyakorlat kérdése fontos aspektus. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a doktori képzésben résztvevők jelentős része már egyetemi oktató. Nekik munkakörük szerint előírt oktatási kötelezettségeik vannak amellett, hogy doktoranduszok, így nem lehet maximálisan heti négy óra oktatást előírni.

 

Tímár József (SE): A javaslat jórészt nyitott kapukat dönget, jó lett volna felmérni, hogy van-e olyan egyetem, ahol nincsenek ilyen kurzusok. Sajnos az egyes egyetemek csak a saját kurzuskínálatukat ismerik. Jó lenne, ha létezne egy kurzus „pool”, amely elérhető a doktoranduszok számára, akár más egyetemek kínálatából is.

 

Kékesi Tamás (ME): A Miskolci Egyetemen a publikációs készség fejlesztésére az a gyakorlat vált be, hogy a doktoranduszoknak félévente írásos beszámolót kell készíteniük a tudományos munkájukról. Ennek szerkezete, felépítése megfelel egy tudományos publikációnak. A beszámolót bíráló értékeli, törekszenek arra, hogy ugyanaz a bíráló láthassa a hallgató fejlődését. Az írásművet magas, 10-15 kredit értékkel jutalmazzák.

 

Gebei Sándor (EKF): Foglalkozik-e azzal a DOSz, hogy az egyetemi, illetve a doktori képzés nyugdíjba történő beszámítását elérjék?

 

Mezey Barna (MRK): A duális képzéssel kapcsolatban fontos azt megjegyezni, hogy a német nyelvterületen ez a technikumi szintet valamivel meghaladó, szakfőiskolai program, a képzés egy jó része valamilyen üzemben teljesített gyakorlat, amit a cégek finanszíroznak. Tévedés ezt a tudományegyetemek képzésébe erőltetni, de a doktori képzésben végképp semmi keresnivalója nincs a duális képzésnek.

 

Csernoch László (DE): Valószínűleg minden egyetemen van valamiféle általános, minden doktorandusz számára elérhető kurzus, így van ez a Debreceni Egyetemen is. Tehát a DOSz nyitott kapukat dönget, de hasznos kezdeményezés, hogy ez az anyag összefoglalja a doktoranduszok elvárásait is. A kurzusok az egyes doktori iskolák képzési terveiben elvileg elérhetők, de támogatható Tímár professzor úr javaslata, hogy ezeket a kurzusokat valahol egy helyen láthatóvá tegyük. A következő, még nyár előtti ODT ülésen a DOSz konkrét javaslataira még vissza lehet térni.

 

Kőmíves Péter Miklós (DOSz): Elnézést kér, amennyiben a szolgálati út be nem tartása valakit kellemetlen helyzetbe hozott. A DOSz mindig az egyes intézmények doktorandusz önkormányzatainak véleményét tolmácsolja, elsősorban velük egyeztetve alakítja ki javaslatait. Ez az anyag is egy viszonylag hosszú, széles körű egyeztetésen ment keresztül. Az egyes intézményekben már létező kurzusokról természetesen tudnak, az anyag összeállításánál alapul is vették ezeket a jó gyakorlatokat. A pedagógiai kötelezettségekkel kapcsolatban egyetért azzal, hogy a PhD/DLA hallgatóknak az elsődleges feladata a kutatás. Az intézményi gyakorlatok azt mutatják, hogy egyes egyetemeken nagyon jelentős a doktoranduszok oktatási terhelése. A felsőoktatásban huzamosabb ideig nem lehet valaki oktató úgy, hogy nincs doktori fokozata, tehát mégis csak a jelen doktoranduszaiból kerülnek ki a jövő oktatói. Ideális esetben valóban nem kellene az oktatóknak, kutatóknak, doktoranduszoknak pályázatokat írniuk, de a mai felsőoktatásunk még messze nem tart itt. Nem haszontalan ezeknek a készségeknek az alapjait, illetve „mesterfogásait” a doktori képzés keretében elsajátítani. A DLA képzéssel kapcsolatos hozzászólásra reflektálva elmondta, hogy legalább az iskolák szintjéig le kell vinni a komplex vizsga követelményeinek megfogalmazását, de még így is vannak olyan iskolák, amelyek több művészeti ágat fognak át. A DOSz sem szeretné a második idegen nyelv követelményének előre hozását. Támogatnák a SZIE javaslatát, hogy egyes területeken már a beküldött, közlésre elfogadott publikáció is legyen elfogadható. Az általános modulok kredittel történő elismerését fontosnak tartanák. Üdvözlik a mester-tanítvány viszony hangsúlyos megjelenítését a doktori képzésben. Bár nem hangsúlyozták, de a maximális oktatási terhelést csak a nappali tagozatos képzésben résztvevők esetében rögzítenék, így a már oktatói státuszban lévő doktoranduszokra nem vonatkozna. Az átoktatás/áthallgatás segítését minden szempontból hasznosnak és támogatandónak ítélik. A miskolci kutatási beszámoló és annak megvédése, értékelése egyike a megfontolásra javasolt jó gyakorlatoknak. A nyugdíjjogosultságra vonatkozó felvetéssel kapcsolatban elmondja, hogy a DOSz gyakorlatilag megalakulása óta foglalkozik a kérdéssel, több egyeztetés is zajlott. Az EMMI támogatja a kezdeményezést, de a gazdasági kihatások miatt ez túlmutat a minisztérium kompetenciáján. Az anyagban a „duális képzés” kifejezés talán nem szerencsés, de magát az üzenetet, a felsőoktatási intézményeken kívül szerzett gyakorlati tapasztalatot fontosnak tartják.

 

Asztalos Kata (DOSz): Fontosnak tartanák, hogy a komplex vizsga, illetve a doktori fokozat pontos nyelvi követelményeinek meghatározása a doktori iskolák szintjén legyen. Azt tapasztalták a javaslat összeállításánál, hogy sok intézményben vannak általánosan is megfontolandó jó gyakorlatok.

 

Kóczy T. László (SZE): Úgy tudja, hogy megszűnt az a kizáró ok, hogy ösztöndíjat kapjon valaki, ha esetleg alkalmazásban áll. Mivel a hivatkozási alap az volt, hogy az ösztöndíj nem elegendő a megélhetéshez, meg kell vizsgálni, hogy ez az érv az emelt ösztöndíj mellett is fenntartható-e. Etikai kérdés, hogy olyan személyeknek adjunk állami ösztöndíjat, akik egyébként alkalmazásban állnak, fizetést is kapnak.

 

Csernoch László (DE): Nincs tudomása olyan jogszabályról, amely kizárja, hogy egy állami ösztöndíjas hallgató munkát vállaljon, fizetést kapjon. A munkáltatónak persze tudnia kell arról, engedélyeznie kell, hogy a munkavállalónak más jogviszonya is legyen.

 

Karsai György (SZFE): Az Nftv. 25.§ és a 44.§ rendelkezik az oktatói munkáról, illetve a hallgatói munkavégzés szabályairól. A 44.§ (5) bekezdése szerint „ a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető. A doktorandusz által végzett munka ideje egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát.” Kötelezni tehát maximum heti 8 órában lehet munkavégzésre és csak oktatási-kutatási feladatra.

 

Kőmíves Péter Miklós (DOSz): Az elhangzottakból is látszik, hogy több olyan kérdés van, amelyet nem ODT és nem DOSz hatáskörben lehet eldönteni, hanem jogalkotási feladattal jár. A DOSz kérte Palkovics államtitkár urat, hogy kerüljön sor egy háromoldalú, EMMI-ODT-DOSz egyeztetésre.

 

 

5. Az állam- és jogtudományi iskolák állásfoglalása

 

Csernoch László (DE): A honlapon is közzétett állásfoglalást az állam- és jogtudományi doktori iskolák fogalmazták meg, azt eljuttatták az EMMI-be is. Az állásfoglalás egybecseng azzal, amit a DOSz képviselője az imént elmondott. December 1-én elfogadták törvényi szabályozás változását, de a doktori kormányrendelet módosítására nem került sor. Ellentmondások lesznek a rendszerben, ha erre a rendeletmódosításra szeptemberig sem kerül sor. A jogi doktori iskolák felvetéseivel maradéktalanul egyetért, kérte jelezni, ha a felvetett kérdéseket továbbiakkal kívánja bárki is kiegészíteni.

 

Vajda István (ÓE): Az exlex állapot nemcsak szeptembertől következik be, hanem már most is fennáll. Ki kellene dolgozni az intézményi szabályzatokat, képzési terveket. A felvételi eljárás elindult, de még nem dolgoztuk ki a részleteket.

 

Mezey Barna (MRK): Az anyag készítésénél azokat a pontokat gyűjtötték össze, amelyek problémához vezethetnek, amelyek megoldásához a jelenlegi rendelkezések nem adnak megoldást. A reformkoncepció kidolgozásának kezdete óta, a felsőoktatási kerekasztal ülésein az MRK és a DOSz is több alkalommal felhívta ezekre a kérdésekre a figyelmet. Alapvető probléma, hogy az egész koncepció csak az állami ösztöndíjasokra koncentrál, az önköltséges képzéssel kapcsolatban sok kérdés nyitott maradt. Más területeket is arra ösztönöz, hogy gyűjtsék össze a problémáikat és juttassák el a minisztériumba.

 

Tímár József (SE): Az orvostudományi területen - de feltehetően máshol is - gyakori, hogy kész disszertációval jelentkezik valaki fokozatszerzésre. Ennek mikéntje is kidolgozatlan.

 

Cseporán Zsolt (PTE): Az állásfoglalás két részből áll, a második részben vannak összegyűjtve azok a kérdések, amelyek nincsenek a jogszabályokban rendezve. Az első rész azt is bemutatja, hogy milyen ellentmondások vannak az új törvényi szabályozás és a hatályos kormányrendelet rendelkezései között. Legfontosabb témakörök, az abszolutórium szerepe, a fokozatszerzési eljárásnak a képzésen belülre helyezése és a doktorjelölti jogviszony rendezetlensége. Ezekben a kérdésekben a törvényi szabályozás újragondolására, pontosítására is szükség lenne.

 

Mihály György (BME): Jelentős problémát fog jelenteni, hogy a doktoranduszok legnagyobb része az új rendszerben hallgatóként kezdi meg a fokozatszerzési eljárást. A törvényben benne maradt, hogy ezek a hallgatók mentesülnek a fokozatszerzési díj megfizetése alól. Ezzel gyakorlatilag a fokozatszerzési díj rendszerét megszűntette a törvény. A kész disszertációval jelentkező egyéni felkészülőkkel kapcsolatban az látszik járható útnak, hogy bejelentkezik komplex vizsgára, fizetni fogja az önköltséget addig, amíg az eljárás le nem zárul. Ha ügyes, akkor néhány hónap önköltség fizetés után sikerül lezárnia az eljárást.

 

Csernoch László (DE): Javasolja, hogy június 24-én az ODT ismét üljön össze. Bízunk abban, hogy addigra már elkészül az EMMI-ben egy tervezet a rendeletmódosításra, amit lehet majd véleményezni, kiegészíteni.

 

Nováky Erzsébet (BCE): Kéri, hogy hamarabb kerüljön sor az ülésre.

 

Csernoch László (DE): A következő ülés időpontja június 17.

 

 

6. A komplex vizsga tudományterületi elvei és szabályai

 

Csernoch László (DE): A törvény - a DOSz-szal egyeztetve - az ODT-t hatalmazta fel a komplex vizsga elveinek kidolgozására. Az elmúlt ülésen elfogadtuk az általános elvekre vonatkozó dokumentumot. Felkérésre kerültek tudományterületi bizottságok, hogy fogalmazzanak meg speciális követelményeket. Nagyon kevés olyan konkrét javaslat érkezett, ami indokolttá tenné a tudományterületi speciális szabályozást. Ugyanakkor három olyan kérdés merült fel, amely az általános elvek módosítását, pontosítását igényelné. A komplex vizsgára jelentkezés feltételeit fogalmaztuk meg, helyesebb lenne ehelyett a vizsgára bocsájtás feltételeiről beszélni. Bár a múlt alkalommal szoros szavazás eredményeként arról állapodtunk meg, hogy már a komplex vizsga előtt elvárás lenne a fokozatszerzés nyelvi követelményeinek teljesítése, a beérkezett számos észrevétel alapján elfogadhatónak tartja a szigorítást kivenni a feltételek közül. Természetesen egyetemi szabályzatokban a szigorítás fenntartható. A harmadik javaslat, hogy a szöveget egészítsük ki egy olyan mondattal, amely a DLA képzést folytató intézmények esetében intézményi hatáskörbe utalná a komplex vizsga általános elveinek elfogadását.

 

Tímár József (SE): A komplex vizsga elméleti része ismételhető, specifikálni kell, hogy az adott vizsgaidőszakban van erre csak lehetőség.

 

Csernoch László (DE): A szövegben ez szerepel.

 

Nováky Erzsébet (BCE): Még inkább egyértelmű lenne, ha az „adott” szó helyett „ugyanabban” szerepelne.

 

Mihály György (BME): Fontos lenne egységesíteni, hogy a komplex vizsga értékelése szerepet kap-e a fokozat minősítésében. A komplex vizsga minősítése, számszerűsíthető értékelése abból a szempontból is fontos lehet, ha az állami ösztöndíj további folyósításáról külön is dönteni kellene, vagy rangsorolni kellene a vizsgázókat. A jogszabály itt sem egyértelmű, hogy aki bekerül a doktori képzésbe, az automatikusan négy évre kapja-e meg az állami ösztöndíjas helyet vagy csak az első két évre. Az elnökség úgy ítélte meg, hogy ebben a kérdésben optimistának kell lennünk, és elegendő, ha a bizottság csak igen/nem döntést hoz. A komplex vizsga annyira korán van a fokozatszerzéshez képest, hogy az eredményét nem indokolt abba beleszámítani.

 

Csernoch László (DE): Hivatalos állásfoglalás nincs a kezünkben, de az EMMI részéről szóban azt erősítették meg, hogy akik az állami ösztöndíjas képzésbe felvételt nyertek, és a második év végén a komplex vizsgát sikeresen teljesítették, jogosultak lesznek az ösztöndíjra a második négy félévre is. Ugyanakkor az sincs kizárva, hogy valaki az első két év teljesítése nélkül, a komplex vizsga letételével lépjen be az állami ösztöndíjas képzésbe. Erre persze csak akkor kerülhet sor, ha az intézménynek van szabad (felszabaduló) finanszírozott kerete. Előzetesen a minisztérium úgy számolt, hogy nem lesz annyi hallgató a második két éven, mint amennyi az első két évet elkezdte, de jogszabály jelenleg nem zárja ki, hogy a sikertelen komplex vizsga miatt felszabaduló helyeket az intézmények feltöltsék.

 

Kőmíves Péter Miklós (DOSz): Államtitkár úr úgy nyilatkozott, hogy a második két évre nem lesz külön keretszám, de valóban számoltak valamiféle természetes lemorzsolódással. Ha sor kerül a minisztériummal a háromoldalú egyeztetésre, akkor ott ezt a kérdést is fel kell vetni. Szerencsés lenne, ha a doktorandusz számára már a felvételkor biztosított lenne, hogy - amennyiben a követelményeket folyamatosan teljesíti - az ösztöndíjat négy évre kapja. 

 

Csernoch László (DE): Emlékeztetett: arra a kérdésre, hogy a 2016 szeptembere után az újfajta képzésbe komplex vizsga teljesítésével egyéniként belépő hallgató kaphat-e már magasabb összegű, 180 ezer forintos ösztöndíjat, Maruzsa Zoltán egyértelműen nemmel válaszolt, ilyen ösztöndíjakat először csak 2018. szeptembertől lehet fizetni. Ugyanakkor ez a jogszabályból nem következik egyértelműen.

 

Fazakas Sándor (DRHE): Továbbra sem egyértelmű a komplex vizsga eredményének és a későbbi fokozat minősítésének egymáshoz való viszonya. Az állásfoglalás úgy fogalmazott, hogy a komplex vizsga eredménye beszámíthat a fokozat minősítésébe. A tudományterületi anyagok erre különféle javaslatokat tartalmaznak.

 

Csernoch László (DE): Az állásfoglalás azért fogalmazott így, hogy az intézményeknek legyen lehetőségük erről saját hatáskörben dönteni. Ugyanakkor a komplex vizsga az új rendszerben a fokozatszerzési eljárásba történő belépés feltétele, kvázi „felvételi vizsga”. Távoli analógia, hogy az alapképzésbe a felvételhez számít az érettségi vizsga, de az érettségi eredménye nem számít bele az alapképzés oklevelének minősítésébe.

 

Mihály György (BME): Fenntartja azt a javaslatot, hogy csak abban az esetben kellene a komplex vizsgát számszerűen értékelni, ha ennek bármilyen rangsorolási szerepe is van. Ha a döntés csak arról szól, hogy továbbmehet-e a hallgató vagy sem, akkor nincs jelentősége az értékelésnek. Jó lenne, ha erre vonatkozóan az intézmények, doktori iskolák egységes gyakorlatot alkalmaznának.

 

Fazakas Sándor (DRHE): Bármelyik megoldás elfogadható, csak legyen egyértelmű.

 

Csernoch László (DE): Amennyiben a feltételes mód nem elfogadható, akkor inkább azt támogatja, hogy ne számítson bele a komplex vizsga eredménye a fokozat minősítésébe.

 

Gebei Sándor (EKF): Nem volt szó arról, hogy a hallgató a komplex vizsga keretében szólaljon-e meg idegen nyelven.

 

Csernoch László (DE): Az idegen nyelvi feltételek korábbi teljesítése terén is nagy volt az ellenállás. Nem kell, hogy része legyen a komplex vizsgának az idegen nyelv ismeretének mérése. Vannak intézmények, ahol gyakori, hogy az értekezés nem magyarul készül és a doktori védésre is idegen nyelven kerül sor. Ezt kötelezően előírni nem lenne szokás, ez külföldön sem szokás. Itt is a megengedő, de nem előíró hozzáállás a szerencsés.

 

Cseporán Zsolt (PTE): A jelenlegi rendszerben csak a habilitációs eljárásban előírás az idegen nyelven történő előadói készség mérése. Nem lenne szerencsés a doktori képzés közbülső vizsgájához telepíteni egy ilyen megméretést. Kötelezővé tenni semmiképpen nem javasolható.

 

Tímár József (SE): Szeptembertől kétféle doktori képzés folyik majd párhuzamosan. Nem lenne jó, ha a végső követelmények tekintetében lényegesen eltérőek lennének az előírások. Ilyen szempontból indokolt lehet a komplex vizsga eredményének beszámítása a fokozat minősítésébe, hiszen a szigorlat eredménye jelenleg része a minősítésnek. Az eredeti ötlet az volt, hogy az elméleti tárgyak kerüljenek a képzés elejére, ezt a szakaszt zárja le a komplex vizsga. A graduális képzésben is a szigorlatok eredménye a diploma minősítésének részét képezik annak ellenére, hogy esetleg évekkel a záróvizsga letétele előtt voltak.

 

Asztalos Kata (DOSz): A DOSz korábban úgy foglalt állást, hogy a komplex vizsga elméleti részének eredményét érdemes lenne beleszámítani a fokozat minősítésébe. A doktori fokozat nemcsak a doktorandusz szűk tudományos területén született értekezés és annak megvédésének értékeléséről szól, hanem a tágabb területén szerzett magas szintű elméleti ismereteit is méri. Az elméleti felkészültségről pedig csak a komplex vizsga keretében ad számot a hallgató. Az idegen nyelv ismerete kapcsán az volt a véleményük, hogy fontosabb a szakmában valóban használatos nyelv magas szintű, gyakorlatban is alkalmazható ismerete, mint a második idegen nyelvből, sokszor kényszerből letett, „alibi” nyelvvizsga.

 

Kőnig Frigyes (MKE): A komplex vizsga célja, hogy eldöntse, alkalmas-e a doktorandusz a fokozatszerzési eljárás megkezdésére és sikeres befejezésére. Felesleges érdemjegyekkel mérni, hogy mennyire alkalmas.

 

Csernoch László (DE): Jogszabály írja elő, hogy 2020-tól az egyetemi belépéshez előírás a középfokú nyelvvizsga. Ezt sokan azzal az érvvel kritizálták, hogy így a felsőoktatás csak a gazdagoknak lesz elérhető, mert csak ők tudják megfizetni a nyelvvizsgához szükséges nyelvi különórákat. A probléma a közoktatás nyelvi képzésében van, amely nem elég hatékony. A nyelvismeret a kommunikációs képességet kellene, hogy jelentse, nem pedig a nyelvtani szabályok összességének ismeretét. Az érettségi idejére, 8-10 év nyelvtanulás után a diákoknak folyékonyan kellene tudniuk beszélni az adott idegen nyelven. Semmiképpen nem a doktorképzés keretében kell a nyelvtudást elsajátítani, itt már csak a szaknyelv alkalmazásának az elsajátítása lehet a feladat.

 

Kőmíves Péter Miklós (DOSZ): Amikor a doktori képzés új rendszerének kidolgozása folyt, abból indultak ki, hogy a komplex vizsga egyrészt a doktori szigorlat örökébe lép, méri az elméleti felkészültséget, másrészt a disszertáció elkészülésének a realitását kell eldöntenie. Nem tekinthető kizárólag „felvételi vizsgának” a második két évre, illetve a fokozatszerzési eljárásra. A nyelvtudás szempontjából az a DOSz álláspontja, hogy egy aktív nyelvtudás legyen az elvárás a saját szakterületének általánosan elfogadott nyelvén. Nem támogatnák a habilitációs eljárásban szokásos idegen nyelvű előadás kötelezővé tételét a komplex vizsga vagy a fokozatszerzési eljárás folyamatában.

 

Csernoch László (DE): Első lépésben szavazást kér a napirendi pont vitájának elején megfogalmazott három módosítás kérdésében.

 

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a komplex vizsga általános elveiről és szabályairól szóló állásfoglalás három módosítását: a) komplex vizsgára „jelentkezés” helyett „bocsájtás” kerül a szövegbe; b) törlésre kerül, hogy a nyelvi követelmények teljesítése a komplex vizsga előtt szükséges; c) a DLA képzést folytató intézmények maguk határozhatják meg az előírásokat (25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

Csernoch László (DE): Külön szavazást kér arról, hogy maradjon-e a szövegben a feltételes módú, megengedő megfogalmazás arra vonatkozóan, hogy a komplex vizsga vagy annak részeinek értékelése beszámíthat a doktori fokozat minősítésébe.

 

Az ODT elfogadta, hogy maradjon az eredeti megfogalmazás (21 igen, 4 nem, 0 tartózkodás).

 

 

7. Egyebek

 

Csernoch László (DE): Az előző ülésen már említésre került, hogy a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezésére munkacsoportok alakultak, többek között újfajta doktori címek, fokozatok bevezetésének lehetőségét vizsgálva. Egy nemzetközi, angol, spanyol, holland, német, finn alkalmazott tudományok egyetemeiből álló konzorcium legutóbbi ülésén is napirendre került az alkalmazott tudományok területén bevezethető speciális doktori fokozat kérdése. A felvetést valamennyi résztvevő egyértelműen elutasította. A mellett foglaltak állást, hogy a saját tudományos képzésüket kell oly módon megerősíteni, hogy alkalmas legyen a PhD fokozatra történő felkészítésre.

 

 

 

kmf.

 

 

 

 

lejegyezte:       Varga Zsolt                                        jóváhagyta:     Csernoch László

                        titkár                                                                          elnök

 

 

 

 

Hitelesítők:

 

 

                        Mihály György                                                          Nováky Erzsébet

                        BME                                                                          BCE



2018. IX. 18.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2018. október 5-én 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2016. VI. 08. 09:57:02
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )