Bejelentkezés
 Fórum
 
 
A 2016. február 12-i ODT ülés jegyzőkönyve

Jegyzőkönyv

az  Országos Doktori Tanács üléséről

 

 

ideje:               2016. február 12.

helyszín:         SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)

 

 

28 szavazati jogú tag közül 24 van jelen, a tanács határozatképes.

Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Jobbágy Ákost, a MAB egyetemi tanári és doktori kollégiumának elnökét és Szél Ágoston rektor urat, az MRK képviseletében.

 

Kérte, hogy a jelenléti íven a tagok a lakcímüket is írják be.

 

Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:

Az ülésről kimentette magát: Németh Dávid (Károli Gáspár Református Egyetem), Bélyácz Iván (Pécsi Tudományegyetem), Zalai Ernő (az ODT Felügyelő Bizottság elnöke), Maruzsa Zoltán (miniszteri biztos)

Helyettessel képviselteti magát:

Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Gulyás Lelle

Fazakas Sándor (Debreceni Református Hittudományi Egyetem) helyett: Baráth Béla

Repa Imre (Kaposvári Egyetem) helyett: Romvári Róbert

Padányi József (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) helyett: Haig Zsolt

Huszti Péter (Színház és Filmművészeti Egyetem) helyett: Stőhr Lóránt

Keresztes Gábor (Doktoranduszok Országos Szövetsége) helyett: Kőmíves Péter Miklós

 

 

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Mihály György - BME, Nováky Erzsébet - BCE, 24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámlálót (Varga Zsolt - ODT, 24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

1. Elnöki beszámoló

 

Csernoch László (DE):

Január 21-én megtartotta első ülését a 2016-ra megválasztott új elnökség, a megfogalmazott javaslatot a komplex vizsgára a második napirendi pontban tárgyaljuk.

 

Elindult a hallgatók regisztrálása és a honosítások felvitele az adatbázisba. Ezúton is köszöni azok munkáját, akik végzik ezt a feladatot. A tegnapi napig a 28 intézményből 20 rögzített hallgatókat, összesen 1941 hallgatót vittek fel az intézmények, ez az októberi statisztika szerinti teljes létszám (7323 fő) 26,5%-a. Emlékeztetett, hogy a legutóbbi ülésen március 15-ig vállaltuk a jelenleg aktív hallgatók rögzítését. Honosításokat a 28 intézményből eddig 8-nál rögzítettek, 20 intézménynél még egyet sem, eddig összesen 345 honosított fokozat jelent meg az adatbázisban.

 

Levélben fordultunk a MAB-hoz, hivatalos állásfoglalást kérve arról, hogy tervezi-e a MAB a képzési tervek soron kívüli vizsgálatát, tekintettel a megváltozott törvényi szabályozásra. Soron kívüli vizsgálat nem lesz. Fontos azt hangsúlyozni és az intézményeken belül is kommunikálni, hogy ettől függetlenül az iskoláknak el kell készíteniük az aktualizált képzési terveket, hiszen a szeptemberben belépőknek már 240 kreditet kell teljesíteniük.

 

Az ODT tagdíjak befizetési határideje február 28. Eddig egy sem érkezett be. Jelezzék a titkárnak, ha nem érkezett meg a számla vagy valami probléma van!

 

A következő ülésen lesz napirenden az előző évről szóló beszámoló elfogadása. A számlaforgalom adatai alapján elmondható, hogy a bevétel 9,2 millió forint volt. Ennek forrása a tagdíjak, valamint a minisztériumtól és a DOSz-tól az adatbázis fejlesztésére befolyt összegek. A kiadások megközelítették a 10 millió forintot, amelynek legjelentősebb tétele az adatbázis fejlesztésére kifizetett 7,6 millió forint volt. Mivel a 2015 évi tagdíjakból közel másfél millió forint már 2014-ben befolyt, összességében a gazdálkodásunk egyenlege pozitív. Remélhetően az idei évben sem lesz gond a számlák kifizetésével, a minisztériumtól előzetes ígéretet kaptunk a tavalyihoz hasonló összegű támogatásra.

 

 

2. A komplex vizsga általános elvei és szabályai

 

Csernoch László (DE): A legutóbbi ülésen abban állapodott meg a tanács, hogy két lépésben kezeljük a komplex vizsga kérdését. Most azokat az általános szabályokat kell megfogalmazni, ami mindenki számára érvényesek lehetnek. A következő ülésre a most felkérésre kerülő „csapatok” készítik elő a tudományterületi sajátságokat is figyelembe vevő speciális elvárásokat. Az elnökség kidolgozta a javaslatot, amit a DOSz-hoz is eljuttattunk. A honlapon elérhető volt a javaslat, illetve azok a vélemények is, amelyeket az intézményektől kaptunk. Az első vitapont a javaslatnak az pontja, amely a komplex vizsgára történő jelentkezés feltételeként írná elő a doktori fokozatszerzés idegen nyelvi kötelezettségeinek teljesítését. A javaslat megfogalmazásakor figyelembe vette az elnökség azt, hogy ma már a diploma megszerzésének feltétele a középfokú nyelvvizsga, így tulajdonképpen csak a második idegen nyelvből kell a komplex vizsga előtt teljesíteni a kötelezettséget, amely általában egy alapfokú nyelvvizsga. Annak a kockázatát akarja az elnökség elkerülni, hogy a nyelvi követelmény nem teljesítése miatt fusson ki a doktorandusz a fokozatszerzésre rendelkezésre álló időből, így emiatt keletkezzen „visszafizetési” kötelezettsége az egyetemnek. Személyes véleménye ugyanakkor, hogy vitatható a második idegen nyelv ismeretének hasznossága a tudomány művelése szempontjából.

 

Galántai Aurél (ODT FB): Jelenleg a törvény előírja a két idegen nyelv ismeretét. A statisztika azt mutatja, hogy a mai napig nagy számban fordul elő, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt nem szerzik meg a hallgatók a diplomájukat. Valós veszély, hogy ha a komplex vizsgán nem várjuk el a nyelvi követelmény teljesítését, akkor sokan lesznek olyanok, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudnak védeni. Nemcsak az egyetem kerül anyagi hátrányba, de a témavezetőnek is egyfajta megbélyegzés, ha nem végez a hallgatója. Egyetért azzal, hogy javasolni kellene a második idegen nyelv követelményének eltörlését.

 

Kékesi Tamás (ME): A Miskolci Egyetem gyakorlatában a második idegen nyelv nem olyan nehezen teljesíthető, akár az egyetem által szervezett szakmai nyelvi felméréssel is igazolható a nyelvtudás.

 

Pósfai Mihály (PE): A Pannon Egyetem részéről is arra tettek javaslatot, hogy ne legyen a komplex vizsgára jelentkezés feltétele az idegen nyelvi követelmények teljesítése. Az anyagi megfontolásra nem gondoltak, az valóban reális veszély. Egyetért azzal, hogy javasolja az ODT a második idegen nyelv követelményének eltörlését. A külföldi hallgatók esetében egyébként is mindig zavaros, hogy mit tekinthetünk első vagy második idegen nyelvnek.

 

Toldi József (SZTE): A szegedi véleményben is szerepelt, hogy ne legyen a komplex vizsgára jelentkezés feltétele az idegen nyelvi követelmények teljesítése. Nem tartják szükségesnek a törvényi előírásnál hamarabbra előírni azt.

Tímár József (SE): Veszélyesnek tartja a képzés második szakaszára átengedni a nyelvi követelmények teljesítését. Fontos szempont, hogy az egyetem vagy egy adott tudományterület milyen nyelvekből fogadja el a nyelvvizsgát.

 

Kóczy T. László (SZE): A Széchenyi István Egyetemen sem elvárás, hogy a második idegen nyelvből is állami nyelvvizsgája legyen a jelöltnek. Még a mostani rendszerben rendelkezésre álló hét év sem elegendő mindenkinek még ezt az alacsonyabb szintet sem teljesíteni. Egyetért azzal, hogy javasolja az ODT a második idegen nyelv követelményének eltörlését. Ugyanakkor az első idegen nyelvből csak egy pontosan meghatározott, szűk listáról tenné lehetővé a nyelv megválasztását.  

 

Gingl Zoltán (SZTE): Az egyetemekre, sőt azon belül diszciplínákra kellene bízni a döntést, hogy mit írnak elő a nyelvi követelmény teljesítésére, annak időpontjára. Az első két év nagyon komoly terhelést fog jelenteni a hallgatók számára. A tárgyakat is teljesítenie kell, de a kutatásaival is haladnia kell, hogy a komplex vizsgát majd teljesíteni tudja.

 

Mihály György (BME): A komplex vizsgának egy nagyon komoly szűrő szerepet kell ellátnia. Elő fog állni az a helyzet, hogy átmennek hallgatók a komplex vizsgán, de az egyetemnek nem lesz megfelelő számú állami ösztöndíjas helye. Egyetért Kóczy Lászlóval, hogy elegendő egy nyelv, de az valóban az a nyelv legyen, amit a szakma használ.

 

Kőnig Frigyes (MKE): Fontos a nyelvismeret, de reálisan mérlegelve kijelenthető, hogy egy alapfokú nyelvtudás nem elegendő a szakmai kommunikációhoz, így az előírás csak formális.   

 

Szabó Miklós (ELTE): Jogi szempontból is meg kell vizsgálni a kérdést. A nyelvtudást a fokozatszerzési eljárás megindításakor kell vizsgálni. A javaslat egyfajta túlterjeszkedés a jelenlegi törvényen. Félő, hogy emiatt jogorvoslattal fog élni a hallgató, aki emiatt nem tud továbbhaladni, így a kérdést mindenképpen jogszabályi szinten kell rendezni.

 

Csepregi Zoltán (EHE): Az új rendszerben a komplex vizsgára jelentkezéssel gyakorlatilag megindul a fokozatszerzés.

 

Szabó Miklós (ELTE): A jelenlegi törvényszövegből véleménye szerint ez nem következik.

 

Csernoch László (DE): Az elhangzottak alapján egyetértés látszik abban, hogy az ODT javasolja a második idegen nyelv törvényi előírásának eltörlését. Az elfogadható nyelvek körét az adott tudományterület határozza meg. További hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az eredeti javaslatot, hogy a komplex vizsgára történő jelentkezésnek legyen feltétele a doktori fokozat megszerzéséhez előírt nyelvi követelmények teljesítése.  

 

Az ODT elfogadta, hogy a komplex vizsgára történő jelentkezésnek legyen feltétele a doktori fokozat megszerzéséhez előírt nyelvi követelmények teljesítése (13 igen, 9 nem, 0 tartózkodás).

 

Csernoch László (DE): A következő vitapont a vizsgát lebonyolító bizottság összetételének kérdése. A javaslat szerint a vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. Volt olyan javaslat, hogy habilitált egyetemi docens is lehessen elnök, de olyan is, hogy elegendő a tudományos fokozat és jártasság az adott témában.

 

Pósfai Mihály (PE): Mi a helyzet a külföldiekkel? Külföldi személy nem lehet elnök?

 

Kontler László (CEU): A MAB a doktori iskola vezető esetében is eltekint az MTA Doktora címtől, ha külföldi az illető.

 

Kóczy T. László (SZE): A magyar egyetemi tanári cím akkor is elvárás, így a jelen javaslat megfogalmazásába ez belefér.

 

Tímár József (SE): Az MTA Doktora címnek ismert a követelményrendszere, ez alapján megítélhető egy külföldi személy is, hogy eléri-e ezt a szintet.

 

Mihály György (BME): A komplex vizsga keretében felelős döntést kell hozni, adott esetben nem csak a továbbengedésről, hanem az állami ösztöndíjról is. Célszerű, ha a bizottságnak van rálátása az összes vizsgázóra, ezért is célszerű szűk körből összeállítani a bizottságot. Ezt a döntést nem célszerű külföldi bizottsági elnök vezette testület kezébe adni. A habilitáció egységes színvonala ügyében nem sikerült még jelentősen előrelépni, óvakodni kellene a habilitált docensi szint megengedésétől.

 

Csernoch László (DE): Támogatandó a különféle bizottságokba a külföldiek bevonása, de nem javasolt az elnöki teendőket rájuk bízni.

 

Kékesi Tamás (ME): A komplex vizsga kritikus szempont lesz hamarosan egy kar működése és gazdálkodása szempontjából is. Így nagyon fontos, hogy a döntést olyan bizottság kezébe adjuk, amely felelős, mindenki számára elfogadott döntést tud hozni.

 

Csernoch László (DE): Megállapítja, hogy az eredeti javaslat, mely szerint a vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató, a vita alapján mindenki számára elfogadható. A bizottsággal kapcsolatban további kérdés, hogy a témavezető legyen-e tagja a bizottságnak. Nemzetközi tapasztalatok szerint a témavezetőt mindig meghívják egy ilyen vizsgára. Olyan is előfordul, hogy kötelezően meg is kell hallgatni a témavezető véleményét, ugyanakkor az eredmény megállapításában nem vesz részt, nincs szavazati joga.

 

Galántai Aurél (ODT FB): Akár az írásbeli véleményét is ki lehet kérni.

 

Pósfai Mihály (PE): Ez azt is jelenti, hogy a témavezető is tehet fel kérdést a vizsgázónak.

 

Gingl Zoltán (SZTE): Ahhoz hasonlítható ez, mint az MTA Doktora eljárásban az opponens szerepe, aki részt vesz a teljes eljárásban, de az eredmény megállapításában nem.

 

Csernoch László (DE): Tehát a témavezető nem tagja a bizottságnak, de belekerül az általános elvek közé, hogy a témavezetői értékelés legyen része a komplex vizsgának.

Következő pont, amiről egyeztetni kell, a vizsgatárgyak kérdése. A javaslat szerint a doktori iskoláknak előre meg kell fogalmazniuk és közzé kell tenniük a vizsgatárgyakat. Ez természetesen csak iránymutatás lehet, hiszen a cél a hallgató általános ismereteinek, gondolkodásának, készségeinek a felmérése.

 

Galántai Aurél (ODT FB): A tárgyaknak illeszkedniük kell a vizsgázó témájához is. Valamiféle iránymutatást lehet általánosan adni, de lehetőséget kell biztosítani arra, hogy abból a diszciplínából vizsgázzon a hallgató, amit közelebbről ismer.

 

Tímár József (SE): Az elnökségnek az volt a célja, hogy az eddig bevált rendszert ne borítsa fel. A szigorlat eddig is hasonló rendszerben zajlott, azt a gyakorlatot kell a komplex vizsga egyik részeként továbbvinni.

 

Kóczy T. László (SZE): Úgy tűnik, konszenzus van abban, amit az egyetemeken úgy fogalmaznak meg, hogy a szigorlat előbbre jön a második év utáni időpontra. A szigorlat nem különbözött lényegesen a mesterképzés végén letett záróvizsgától. De nem szabad elfelejteni, hogy azért „komplex vizsga” a neve, mert azt is fel kell mérni, hogy a vizsgázónak van-e már tudományos eredménye, alkalmas-e arra, hogy a kutatást végig vigye és elkészüljön a disszertációval.

 

Csernoch László (DE): Az elnökségi javaslat ezt az elvárást is tartalmazza, erről szól a vizsga másik része.

 

Kőmíves Péter Miklós (DOSZ): A DOSZ elnökségi ülése előző napon tárgyalt a témáról. Nem csak a komplex vizsga rendszerének kialakítása a feladat, hanem cél a képzés megújítása, versenyképesebbé tétele, minőségének javítása is. A nyelvi követelményekkel kapcsolatban az az álláspontjuk, hogy publikáció-, tárgyaló- és előadóképes nyelvismeretet kell elvárni a doktori fokozatot szerzőtől. A komplex vizsgának fel kell mérnie a vizsgázó tárgyi tudását, szakirodalmi ismeretét és kritikai képességét, emellett ki kell terjednie a pályakezdés vizsgálatára is. A DOSZ javasolja, hogy a doktori képzés teljes kurrikulumát felül kell vizsgálni. A hagyományok megőrzése mellett új elemek beépítését javasolják a képzésbe, melyek célja új készségek modul rendszerű fejlesztése. Ezeket a javaslatokat részletesen kidolgozták és eljuttatták az ODT vezetésének. Ilyen modul lehet a felsőoktatás-pedagógia; a vállalkozásfejlesztési ismeretek, projekt- és innováció menedzsment, illetve az információkeresés, tudományos kommunikáció és tudományetika. Ezeknek az ismereteknek is meg kellene jelenniük a komplex vizsgában. Ugyanakkor nem javasolják a túlzott formalizálást. Azt kell felmérni, hogy a vizsgázó mennyire van tisztában a szűkebb kutatási környezete (tanszék, intézet) által művelt diszciplínák aktuális ismereteivel és mennyire tudott a saját kutatási témájával előrehaladni.

 

Kékesi Tamás (ME): A művészeti egyetemek véleményében szerepel az a javaslat, hogy a komplex vizsga részeként a vizsgázó bemutatja a disszertáció első fejezetét. Ebben benne kell legyenek a szakmai ismeretek, az előzmények, a kutatási célok és az alkalmazhatóság, a kutatás hasznossága. Ehhez lehetne kötni elméleti kérdéseket is.

 

Tímár József (SE): A komplex vizsga elválasztja egymástól a képzés két szakaszát. A vizsga elméleti része lezárja a képzési szakaszt, a mostanra formálissá vált szigorlat helyett egy olyan vizsgára kerül sor, aminek súlya van. Nem szabad csak a disszertáció szűk tématerületére korlátozódjon. A munkatervet nem itt kell értékelni, hiszen azt már a felvételikor be kell mutatnia a doktorandusznak. Itt már azt kell megítélni, hogy az eddigi teljesítmény, eredmények elég alapot adnak arra, hogy a következő időszakban a disszertáció határidőre elkészüljön.

 

Csernoch László (DE): Az általános elvekbe csak olyan elvárásokat lehet megfogalmazni, amelyek mindenkire érvényesíthetők. A szakma, illetve tudományterület specifikus elvárásokat a második körben kell kialakítani. Például az eredmények hasznosíthatóságát el kell várni a műszaki területen, de értelmezhetetlen a művészeteknél. Ugyanez igaz a publikációs elvárásokra is.

 

Kőnig Frigyes (MKE): A művészeti terület jelentősen eltér a többitől, itt mestermunkát hoznak létre a jelöltek.

 

Stőhr Lóránt (SZFE): A művészeti egyetemek javaslatának a része, hogy ne nevezzük „tárgynak” az elméleti, művészeti felkészültséget mérő vizsgarészt.

 

Nováky Erzsébet (BCE): Tárgy helyett nevezhetjük ismeretkörnek.

 

Kovács Sándor (LFZE): A zeneművészet esetében a vizsga egyik része, hogy a vizsgázó egy teljes koncertet ad. Úgy kell megfogalmazni az általános elvárásokat, hogy beleférjen a művészeti egyetemek teljesen eltérő gyakorlata is. Nyilvánvaló az is, hogy MTA Doktora címmel rendelkezőket a DLA iskolák nem tudnak kiállítani.

 

Szabó Miklós (ELTE): A hozzászólásokból is látszik, hogy a fokozatszerzési eljárás megindítását pontosan definiálni kell.

 

Tillmann József (MOME): Az ismeretkör nem jól definiált fogalom, helyesebb lenne a tudásterület szó használata.

 

Tímár József (SE): A felsőoktatásban a tárgy egy jól bejáratott, általánosan elfogadott fogalom. A hallgatók tárgyakat vesznek fel, azokból vizsgáznak. Az iskola szabadon eldönti, hogy ezt milyen tartalommal tölti meg, de az elnevezést célszerű tárgyként meghagyni.

 

Csernoch László (DE): Ha a tárgyat úgy definiáljuk, hogy egy ismeretkör vagy tudásterület, művészeti terület, amit számon kérünk, akkor abba minden belefér. Ugyanez igaz a gyakorlati részre, azt is bármilyen tartalommal meg lehet tölteni a disszertáció egy fejezetének bemutatásától, a kutatási eredmények ismertetésén át a hangversenyig vagy egy festészeti portfolió bemutatásáig. Ezeket kell majd a terület specifikus elvárások megfogalmazásánál konkretizálni.

 

Toldi József (SZTE): A komplex vizsga ismételhetőségével kapcsolatban az a javaslatuk, hogy a második rész is legyen ismételhető.

 

Csernoch László (DE): A javaslat arra vonatkozik, hogy az adott vizsgaidőszakban nem lehet ismételni a vizsga disszertációs részét, ha ez félreérthető, akkor pontosítani kell a szöveget.

 

Jobbágy Ákos (MAB): Az új rendszer bevezetésének deklarált célja volt az eredményesség növelése. A komplex vizsga célja a kiválóság segítése, a reménytelen esetek időben történő kiszórása. A vizsgázókat mindenképpen kell valahogyan orientálni a felkészülésben, szükség van a tárgy vagy ismeretkör előzetes meghatározására. Amikor a MAB leírta, hogy a képzési terveket nem kívánja soron kívül most megvizsgálni, azt is javasolták, hogy a plusz 60 kreditet ne további tantárgyakhoz rendeljék a doktori iskolák, hanem alapvetően a kutatásra. Nem világos a javaslatban, hogy a vizsgára történő jelentkezésnek miért 90 kredit megszerzése a feltétele, mi az a 30 kredit, amire nincs szükség. Másik megjegyzés, hogy a vizsga eredményét a vizsga napján ki kell hirdetni elvet pontosítani kell, hiszen lehet írásbeli rész is, így nem biztos, hogy a vizsga egyetlen naphoz köthető. Itt érdemes beírni, hogy a szóbeli vizsga napján kell eredményt hirdetni.

 

Csernoch László (DE): A 90 kredit praktikus okból került ide. A harmadik évet úgy kezdheti a doktorandusz, hogy már abszolválta a komplex vizsgát. A negyedik félév azonban hivatalosan augusztusban zárul, így ha csak annak lezárása után lehetne vizsgára jelentkezni, akkor lehetetlen helyzetbe hoznánk a hallgatókat és az iskolákat is.

 

Vajda István (ÓE): „A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén nem ismételhető” mondatot ki kell egészíteni „az adott vizsgaidőszakban” résszel.

 

Csernoch László (DE): Mivel a komplex vizsgára a törvény szerint bárki bejelentkezhet, ez nem tiltható meg annak sem, akinek korábban esetleg volt egy sikertelen vizsgája.

 

Galántai Aurél (ODT FB): Ebben az esetben viszont már nem állami ösztöndíjasként folytatja a képzését.

 

Gálfi Péter (SZIE): Az egyéni felkészülés feltétele az új rendszerben a komplex vizsga sikeres letétele.

 

Haig Zsolt (NKE): Milyen arányban kell az első két évben képzésben illetve kutatással krediteket szerezni?

 

Csernoch László (DE): Erre általános szabályt nem lehet megállapítani, maximum az egyes tudományterületek tehetnek ilyen ajánlást vagy egy intézmény, illetve egy doktori iskola írhatja elő a saját szabályzatában.

 

Kovács Sándor (LFZE): Ne zárjuk ki teljesen annak a lehetőségét, hogy a második két évben is szerezzen kreditet a doktorandusz egy képzési programban, például egy mesterkurzus teljesítésével.

 

Csernoch László (DE): Ezt nem zárjuk ki, a kutatási kreditet bármire adni lehet, ami a kutatásához, művészeti eredményeihez hozzájárul.

 

3. Egyebek

 

Csernoch László (DE): A következő ülés tervezett időpontja április 15. Ezen az ülésen kerülnek napirendre a tudományterületi specifikumok. Ehhez az előterjesztéseket munkacsoportok készítik elő az elnökség egy-egy tagjának a koordinálásával. A művészeti területet Kőnig Frigyes, az élettudományi (orvos és agrár) területet Tímár József, a természettudományi és műszaki területet Mihály György, míg a bölcsészet- és társadalomtudományi területet Gebei Sándor fogja össze. A munkaanyagokat az érintett tagok bevonásával kellene előkészíteni. Kérjük, hogy az előkészítő munkában a DOSZ képviselői is vegyenek részt.

Többen jelezték, hogy egységes álláspontot kellene kialakítani arra vonatkozóan, hogy hogyan kell, hogyan lehet kezelni a jelenleg már képzésben lévő doktoranduszok átjelentkezését, újbóli jelentkezését az új rendszerbe. Az ügyben állásfoglalást kértünk Maruzsa Zoltán miniszteri biztos úrtól. Amint ez megérkezik, mindenkihez eljuttatjuk.

A Magyar Rektori Konferencia kezdeményezésére munkacsoportok alakultak. Ezek közül kettő érint bennünket közvetlenül. Az egyik a sport és testnevelés területén vizsgálja speciális doktori cím bevezetését. Erre a nemzetközi gyakorlatban nemigen található példa, mindenhol a PhD fokozat az elfogadott ezen a területen is. A másik ilyen témakör a „Doctor of Professional Studies” cím, amely angolszász területen létező gyakorlat. Ez a gyakorlatorientált képzések doktori szintjét jelenti. A munkabizottság következő ülésére az ODT is meghívást kapott. Alapelvként fontosnak tartja kijelenteni, hogy fokozatként továbbra is csak és kizárólag a PhD/DLA-hoz kell ragaszkodni. A sport területén nem látszik a szakmai indok.

 

Tihanyi József (TE): Nem kérték ki a TE doktori tanácsa véleményét az ügyben. Egyetért azzal az alapelvvel, hogy csak egyfajta tudományos fokozat létezhet.

 

Csernoch László (DE): Különféle anomáliákról kapott jelzést. Az egyik, hogy van olyan doktori iskola, ahol a törzstagok többsége külföldi, az anyaegyetemén is teljes állású professzorként foglalkoztatott személy. Súlyos minőségbiztosítási kérdéseket vet ez fel, hiszen nem reális, hogy valaki két ország két különböző egyetemén is el tudja látni azokat a feladatokat, amelyek egy főállású professzortól elvárhatók, illetve törvény szerint előírtak. A másik, hogy van olyan doktori iskola, ahová nagy tömegben vesznek fel hallgatókat, de ennek átláthatósága alól kibújnak oly módon, hogy nem jelenítenek meg minden hallgatót a témavezetőjénél. A MAB előírja, hogy egy témavezetőnek egy időben hatnál több doktorandusza ne legyen.

 

Mihály György (BME): A hallgatói átjelentkezések kapcsán a BME kidolgozta a maga rendszerét. A már bent lévő, felsőbb éves doktoranduszok és doktorjelöltek érdekeltek abban, hogy minél előbb komplex vizsgát tegyenek és megszerezzék a magas ösztöndíjat. Ezeknek a hallgatóknak a száma nagyobb, mint egy új évfolyam. A BME emiatt a doktori szabályzatában rögzíti, hogy az új rendszer felmenő módon kerül bevezetésre, ami azt jelenti, hogy aki 2018. szeptember 1. előtt komplex vizsgára jelentkezik, az csak önköltségesként léphet be a képzés második szakaszába. A jelenlegi első, esetleg másod évfolyamos hallgatók szintén abban lehetnek érdekeltek, hogy újból felvételizzenek, már az új rendszerre és a magasabb állami ösztöndíjra. Ráadásul ebben a témavezetők is érdekeltek lehetnek. Egy ilyen átjelentkezési folyamat is évfolyamokat zárhat ki az állami ösztöndíjas doktori képzésből. Ezt is egységesen kellene rendezni: a doktori iskola ne írja ki újra azokat a témákat, amelyeket jelenleg betöltenek a hallgatók. Nem szabad megengedni, hogy évfolyamok tűnjenek el a rendszerből, mert az súlyos veszteség az egyetemnek és a doktori iskoláknak. Nincs idő minisztériumi állásfoglalásra várni, a szabályokat sürgősen egyértelművé kell tenni.

 

Kőmíves Péter Miklós (DOSZ): Nem biztos, hogy jogszerű a felmenő rendszer egyetemi szintű előírása. A két ösztöndíj összeg közötti jelentős különbség egyértelműen feszültséget kelt. A DOSZ tárgyal a minisztériummal egy olyan új, teljesítményalapú kompenzációs rendszer bevezetésén, amely ezt a feszültséget csökkentheti.

 

Csernoch László (DE): A minisztériumnak, illetve jogszabálynak kell azt kimondani, hogy adhatunk-e állami ösztöndíjat olyan hallgatóknak, akik nem a felmenő rendszerben teszik le a komplex vizsgát.

 

Kékesi Tamás (ME): Ha az egyéni felkészülők nem kaphatnak állami ösztöndíjat, akkor a komplex vizsgára nincs is szükség.

 

Csernoch László (DE): Az új törvényi előírás szerint, aki 2016. szeptember 1-ig nem kezdi meg a fokozatszerzési eljárást, egyéni felkészülőként már csak a komplex vizsga letételével léphet be.

 

Kékesi Tamás (ME): Mi a helyzet azzal, akinek júniusban sikertelen a komplex vizsgája? Augusztusig megkapja az ösztöndíját?

 

Csernoch László (DE): Igen, az első két évre a felvétellel, illetve a félévek teljesítésével megszerezte a jogosultságot az ösztöndíjra augusztus 31-ig.

 

Kékesi Tamás (ME): Milyen kredit engedményt lehet tenni az önköltséges doktorandusznak, hogy lerövidíthesse a képzési időt?

 

Csernoch László (DE): Az adott doktori tanács dönthet a kredit beszámításról.

 

Galántai Aurél (ODT FB): Hogyan biztosítható, hogy a sikeres komplex vizsga után ne tűnjön el a hallgató, hogyan védheti ki az egyetem a visszafizetési kötelezettséget?

 

Csernoch László (DE): Nem visszafizetésről szól a törvény, hanem az intézményi támogatás csökkentésének lehetőségéről. A hallgatót szankcionálni nem lehet, az egyetem a minisztériummal alkudozhat, indokolhatja a hallgató eltűnését, kérheti az eltekintést a szankciótól.

 

 

kmf.

 

 

 

 

lejegyezte:       Varga Zsolt                                         jóváhagyta:      Csernoch László

                        titkár                                                                            elnök

 

 

Hitelesítők:

 

 

                        Mihály György                                                            Nováky Erzsébet

                        BME                                                                           BCE



2017. XI. 23.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2017. december 8-án 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika tetőterében levő MSD teremben (Bp. Szentkirályi u. 46., a rektori épület mellett).

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2016. III. 02. 13:12:12
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )