Jegyzőkönyv

az  Országos Doktori Tanács üléséről

 

 

ideje:               2015. május 8.

helyszín:         SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)

 

28 szavazati jogú tag közül 24 van jelen, a tanács határozatképes.

 

Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Maruzsa Zoltánt az EMMI helyettes államtitkárát, Jobbágy Ákost, a MAB Egyetemi Tanári és Doktori Kollégiuma elnökét és Szávai Ferenc rekor urat az MRK képviseletében. Bemutatta Németh Róbertet, a Nyugat-magyarországi Egyetem új doktori tanács elnökét. A Pécsi Tudományegyetemen elnöknek választották Bélyácz Iván professzort, őt az ülésen Szilágyi László képviseli.

 

Kérte, hogy a jelenléti íven a tagok a lakcímüket is írják be.

 

Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:

Az ülésről kimentette magát: Kovács Sándor (LFZE); Barnabás Beáta Mária (MTA), Zalai Ernő (ODT FB) és Bakacsi Gyula (ODT FB).

Helyettessel képviselteti magát:

Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Gulyás Lelle

Gebei Sándor (Eszterházy Károly Főiskola) helyett Ballabás Dániel

Repa Imre (Kaposvári Egyetem) helyett: Romvári Róbert

Bélyácz Iván (Pécsi Tudományegyetem) helyett: Szilágyi László

Szabó Miklós (Eötvös Loránd Tudományegyetem) helyett: Kméczik Anikó (szavazati jog nélkül)

Huszti Péter (Színház és Filmművészeti Egyetem) helyett: Kuti Edit

 

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Mihály György - BME, Kuti Edit - SZFE, 24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámlálót (Varga Zsolt - ODT, 24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd - a második és harmadik napirendi pont megcserélésével - a napirendet (24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

1. Elnöki beszámoló

 

Csernoch László (DE): Lezajlott a Tavaszi Szél doktorandusz konferencia, nagy érdeklődés mellett, érdekes témákkal, az Eszterházy Károly Főiskola volt a házigazda. Folytak egyeztetések a DOSZ-szal az Nftv. módosításával kapcsolatban, erről a második napirendi pont tárgyalása során lesz szó részletesebben. A Belügyminisztérium megkereste az ODT-t és a DOSZ-t, háromoldalú együttműködési szerződés aláírására kerül sor közszolgálati témában kutató doktoranduszok és doktorjelöltek szakmai munkájának támogatására, gyakornoki rendszer létrehozására. A megállapodás aláírására május 15-én kerül sor a BM-ben. Az EMMI-től ebben az évben 4 millió forint támogatást kért az ODT az adatbázis fejlesztésére, folyamatban van a szerződés előkészítése.

 

2. Az Nftv módosítási tervezetének doktori képzést érintő javaslatai

 

Csernoch László (DE): A tervezetnek több előremutató eleme volt, néhány pontban azonban jelentős egyet nem értés mutatkozott. Egyik legjelentősebb változási javaslat a képzési idő megváltozására vonatkozott: a jelenlegi 3 éves képzés 2+2 évre változott volna. Az első két éves doktorandusz képzés után szűrési pont került volna a rendszerbe, aminek teljesítése feltétele a további két év finanszírozásának, illetve nem teljesítés esetén valamiféle visszafizetési kötelezettség jelent volna meg. A második két év a doktorjelölti időszak, amelynek végére be kell nyújtani a disszertációt. Aki ezt nem teljesíti, azt szintén visszafizetési kötelezettség terheli. A javaslat része volt, hogy az ösztöndíj összege (jelentősen) megemelkedik. Az ODT-t érintő változás, hogy a hivatalos partner szervezetek közé kerül a testület, ezzel szerepe megerősödik. A legnagyobb problémának a visszafizetési kötelezettség tűnik. Mindenki számára ismert, hogy egy doktorandusz nem fordítja a teljes „munkaidejét” a képzésére és kutatásra, sok egyéb, például oktatási feladat is hárul rá. Valamiféle szerződés megkötése, visszafizetési lehetőség megfogalmazása elképzelhető, de ez nem lehet a teljes kétéves ösztöndíj összege. Másik kérdés, hogy el kell-e várni minden jelölttől, hogy a negyedik év végére benyújtja az értekezését. Segíti-e ez a minőségi értekezésekkel szembeni elvárás érvényesítését?

 

Maruzsa Zoltán (EMMI): Már a stratégia megalkotásakor is keresték azokat a pontokat a felsőoktatás rendszerében, ahol beavatkozásra, módosításra van szükség. A doktori képzésre vonatkozó elképzelések, javaslatok egy része a DOSZ-tól érkezett. Ezek közé tartozott a képzési idő megnyújtása is, további két finanszírozott félév beiktatása. Ez természetesen nem csak az ösztöndíj vonatkozásában, hanem az intézményi finanszírozásban is plusz két félévet jelentene. A félidőnél történő megméretést a minisztérium feltétlenül szükségesnek ítéli. Ennél a pontnál azonban nem terveztek visszafizetési kötelezettséget előírni azok számára, akik esetében nem biztosítja az intézmény további két évig a finanszírozott képzést. Azok esetében, akik a folytatás mellett döntenek és a doktori iskola is úgy ítéli meg, hogy reális a sikeres befejezés, további két év finanszírozást biztosítottak volna. Ugyanakkor nekik már valamiféle kötelezettséget kell vállalniuk. Az értekezés benyújtásának határideje azonban az ötödik év vége lett volna. A minisztérium magasabb és differenciált összegű ösztöndíjat tervezett megállapítani. A magasabb összeg természetesen nem öncélú, hanem olyan eszköz, amelynek segítségével vonzóbbá lehet tenni a doktori képzést a legjobbak számára is. A jelenlegi 100 ezer forintos ösztöndíj már a munkaerőpiacon az alapdiplomával rendelkezők számára kínált kezdő fizetésekkel sem versenyképes. Jelenleg a doktori képzés és a fokozatszerzési eljárás között gyakran évek telnek el, ebben az időszakban a legnagyobb a lemorzsolódás is. A képzési időszak meghosszabbítása ennek a jelenségnek a háttérbe szorítását is szolgálná. Ugyancsak ezért tervezték a disszertáció benyújtási kötelezettség bevezetését is. Vannak persze ellenérvek is, hogy a kötelezettség a minőség romlásához vezethet, a szigorú határidő miatt csökkenhet az értekezések színvonala. El kell fogadnia a DOSZ-nak is azt, hogy nem lehet csak az ösztöndíj emelését és a támogatott időszak meghosszabbítását javasolni anélkül, hogy az eredményesség javítására lépéseket tennének. Nem cél a 100 százalékos hatékonyság, de a jelenlegi 22 százalékos hatékonyság nem elfogadható. A kerekasztal ülése után úgy határoztak, hogy további egyeztetésekre van szükség, ezért a doktori képzést érintő javaslatok most kikerültek a törvénymódosítási csomagból. A tárgyalásoknak továbbra is témája a képzési idő meghosszabbítása, a támogatás összegének megemelése, de egyúttal a hatékonyság javítása érdekében bevezetendő szigorítások is, amelyek módját közösen kell kidolgozni. Ebben a minisztérium az ODT-re is számít.

 

Csernoch László (DE): Sem a doktori képzés időtartamának megváltoztatása, sem valamiféle anyagi felelősség törvénybe iktatása ellen nincs kifogása, a megfelelő, minden fél számára elfogadható megoldás kidolgozása a feladat.

 

Kékesi Tamás (ME): Akár három év alatt is megszerezhető a doktori fokozat egy jó hallgató és egy jó témavezető együttműködésével, amennyiben a doktorandusz egyéb munkaterhelése mértéktartó. A felelősséget meg kellene osztani, ne csak a doktoranduszokat terhelje, hanem az intézményt, illetve a doktori iskolát, hiszen a képzési támogatás révén ők is anyagilag érintettek. A témavezetőn is múlik, hogy milyen a doktorandusz előrehaladása.

 

Pósfai Mihály (PE): A 2+2 év és a közbenső számonkérés ötletével egyet lehet érteni, ez nagymértékben hasonlít az amerikai rendszerre. Ott a közbenső vizsgát nagyon komolyan veszik, nem ritka a bukás. Ha mi is erre vállalkoznánk, akkor viszont a doktori szigorlatot meg kellene szüntetni. A jelenlegi formájában úgyis formális, alig tudunk olyan esetről, hogy valaki ne teljesítette volna. A két év után tervezett vizsgának egyrészt a szakmai jártasságot kellene mérnie, másrészt az előrehaladást kellene vizsgálni. Ez nem feltétlenül a megjelent publikációkat jelenti, hanem a témában való elmélyülést, a kutatói készségek megszerzését mérhetné fel. Amerikában egy ez több órás „vallatása” a doktorandusznak. Sajnos jelenleg az intézmények abban érdekeltek, hogy a hallgatókat, doktoranduszokat a teljes támogatott időre a rendszerben tartsák, hiszen így kapják meg a normatívát utánuk. Az ösztöndíj visszafizettetésével semmilyen formában nem ért egyet. Nem kell feltétlenül mindenkinek fokozatot szerezni. A doktorandusz akkor is „hasznot hajt,” értéket teremt, ha a végén nem szerez fokozatot. Tulajdonképpen munkát végez, oktat, kutat, amiért megkapja a fizetségét ösztöndíj formájában. Ezt az összeget visszakövetelni nem lehet. Egy ilyen visszafizetési kötelezettségnek nem ösztönző, hanem elrettentő hatása lenne, még kevesebben vágnának bele.

 

Maruzsa Zoltán (EMMI): Arra azért számos példa van, hogy egy támogatási szerződés nem teljesítése esetén visszafizetési kötelezettség keletkezik.

 

Gingl Zoltán (SZTE): Az ösztöndíj visszafizetési kötelezettség ebben a formában nem jó, egyetért az elhangzottakkal. Ne azt büntessük, aki nem úgy teljesít, ahogy azt elvárjuk, hanem jutalmazzuk azt, aki célba ér. A két év utáni mérés bevezetését támogatja.

 

Jobbágy Ákos (MAB): A tudomány világában a jelölttől független akadályok, hátráltató tényezők is lehetnek. Például valahol a világban megelőzik az itteni doktoranduszt, kutatócsoportot egy új eredmény elérésében, publikálásában, így hiába csinált mindent jól, „elveszíti” az új tudományos eredményt. El kell különíteni azokat a követelményeket, amelyek teljesítése kizárólag a doktoranduszon múlik. Félő, hogy az értekezések színvonala csökkenni fog, ha a benyújtás időpontja szoros, következményekkel terhelt határidővé válik. Mikorra várható, hogy megjelenik a nemzeti felsőoktatási törvény többi részének a módosítása, ami már zöld utat kapott?

 

Maruzsa Zoltán (EMMI): Jelenleg a kormányzati elfogadáson vagyunk túl, a jövő héten következik a javaslat benyújtása az országgyűléshez. Az elfogadás a tavaszi ülésszak végére, júniusra várható. A különböző módosítások más-más időpontokban lépnek hatályba.

 

Gálfi Péter (SZIE): Az eredeti előterjesztést olvasva úgy tűnt, hogy a változások csak az állami ösztöndíjban részesülőket érintik.

 

Maruzsa Zoltán (EMMI): A képzési idő meghosszabbítása mindenkire vonatkozna, arra is, aki nem ösztöndíjas. Természetesen, aki nem az állam ösztöndíját vette igénybe, annak nem keletkezhet visszafizetési kötelezettsége.

 

Kóczy T. László (SZE): A doktori iskolák akkreditálása nagyon elment a számszerűsített kritériumok szigorú számonkérése irányába. Nem feltétlenül jó, hogy egy kiváló, iskolateremtő professzor mellé csak azért kell hat másik (esetleg gyengébb) törzstagot bevonni egy iskolába, hogy az előírt létszám minimumot teljesítsék. A felelősség kapcsán: egy jelölt sikerességében kb. 40%-ban a doktorandusz, 40%-ban a témavezető és 20%-ban a körülmények a meghatározók. A témavezetői megbízás nagy felelősség. Olyan oktatókhoz, akik maguk sem végeznek komoly kutatási tevékenységet, nem lenne szabad doktoranduszt rendelni. Az akkreditáció nem terjed ki a témavezetői alkalmasság vizsgálatára. A formális kritériumoktól a minőségi kritériumok értékelése irányába kellene elmozdulni. Nem az a fontos hogy hány törzstag vagy témavezető van egy iskolában, hanem hogy azok milyenek. Ugyancsak hibás az előírt minimális törzstagszám különbözősége a két- és a több tudományágas iskoláknál. Könnyebb egy három tudományágas iskolát összehozni (9 törzstag), mint egy két tudományágast (11 törzstag).

 

Maruzsa Zoltán (EMMI): Most van idő minden kérdés napirendre vételére. Össze kell állítani egy „probléma katalógust,” minden javaslatot örömmel fogadnak. A problémák megoldása különböző szinten történhet. Van olyan, ami törvényi változást igényel, van, ami kormányrendeleti szint, de vannak kérdések, amelyekre a „policy” (MAB, intézmény, iskola) adhat iránymutatást. Kodifikálni csak olyasmit lehet, ami egzakt, pontosan és általánosan megfogalmazható.

 

Mihály György (BME): Az ODT kidolgozott és elfogadott egy ajánlást a minőségbiztosításra. Ebben a témavezetővel kapcsolatos elvárások is megfogalmazásra kerültek. Ezeket nem lehet jogszabályokban előírni, valóban mindent a megfelelő szinten kell kezelni. Egyetért azzal a korábbi javaslattal, hogy inkább jutalmazni kellene a sikereseket, mint büntetni a kiesőket. Akár a második két évre előirányzott ösztöndíjának egy részét akkor kaphatná meg a jelölt, ha sikerül benyújtania a dolgozatát.

 

Maruzsa Zoltán (EMMI): Felmerült ez az ötlet is, bár nem a dolgozat benyújtását, hanem a sikeres megvédését gondolták jutalmazni. Nem valószínű, hogy párhuzamosan lesz keret az ösztöndíjak megemelésére, a képzési időszak meghosszabbítására és a sikeresek jutalmazására is. Az ülés további részéről kimentését kérte.

 

Galántai Aurél (ODT FB): Jó ötletnek tartja a 2+2 éves megoldást. Tudományáganként nagyon különböző a lemorzsolódás aránya. Ebben nem csak a doktori képzésnek van szerepe, hanem a társadalmi-gazdasági körülményeknek is. Az informatika és más műszaki területeken is nagyon nagy a munkaerő-piac elszívó ereje. Olyan kezdő fizetéseket ajánlanak, amelyekkel a doktori ösztöndíjak megduplázva sem versenyképesek. Ebben a képzési idő meghosszabbítása nem fog segíteni. Meg kellene fontolni az ösztöndíj összegének differenciálását.

 

Kóczy T. László (SZE): Javasolja, hogy az ODT kezdeményezze a minimális törzstagszám rendeleti előírását. Meg kellene fontolni, hogy csak az lehessen témavezető, aki tudományos szempontból megfelel a törzstagi elvárásoknak.

 

Csernoch László (DE): Összefoglalásként megállapítható, hogy az ODT nem támogatja a hallgatók ösztöndíj visszafizetési kötelezettségének bevezetését. A doktori iskoláknak viszont hatékonyabban kell tudniuk ellenőrizni, hogy a doktorandusz az ösztöndíjas időszak alatt valóban megdolgozik-e a pénzéért. Ezt nem csak két év elteltével, hanem folyamatosan meg kell tenni.

Az „iskola” nem lehet egyetlen személy, akármilyen kiváló is. Az „iskolateremtő” nem jelentheti azt, hogy egy személyben ő maga az iskola. A témavezetéshez viszont valóban szükséges lenne, hogy az illető megfeleljen bizonyos minőségi követelményeknek. Ezt nem lehet jogszabályokban megfogalmazni, ennek az adott iskola minőségbiztosítási rendszerében, tervében kell szerepelnie. A doktori.hu annyiban tudja ezt adminisztratív módon segíteni, hogy csak azoknak enged témahirdetést, akik feltöltötték 5+5 közleményüket. Emiatt kritika is éri az ODT-t, hiszen jogszabályban nincs ilyen előírás.

Messzire vezetne, ha arról tárgyalnánk, hogy hány doktori iskolára lenne szükség, kell-e annyi, amennyi jelenleg van. A formális minimum kritériumok teljes eltörlése azonban kezelhetetlenné tenné a rendszert és valószínűleg még nehezebbé tenné a minőség megőrzését.

 

Jobbágy Ákos (MAB): A MAB az elmúlt időszakban két nagy feladatot hajtott végre a doktori iskolákkal kapcsolatban. Az első egy tükör tartása volt, amely első sorban algoritmikus volt, a megfogalmazott számszerű előírások betartását ellenőrizte. Az volt a tapasztalat, hogy túl általánosak a szabályok és nehéz ráhúzni mind a 172 doktori iskolára ugyanazt a sémát. Ha viszont túl cizellált rendszert alakítanak ki, akkor minden iskola külön esetként jelenik meg. A második menetben, az éles akkreditáció során azt hangsúlyozták, hogy a döntéseket a szakértői véleményekre alapozzák. A második menetnek is vannak tanulságai, megállapítható, hogy kicsi az ország. Nagyon közeli kapcsolatok vannak, ami akár baráti, akár szembenállás a különböző műhelyek között. Nehéz olyan szakértőt találni, aki jól ismeri az adott területet, de elfogulatlan. Nehéz meghatározni az ideális iskola méretet. Az is felmerült, hogy nem elegendő-e intézményenként egy-egy iskola. A MAB sem ért egyet azzal a helyzettel, hogy a három tudományágas iskolához kevesebb törzstag kell, mint a két tudományágashoz. Ha a kormányrendelet módosítása terítékre kerül, ezt a kérdést feltétlenül elő kell venni.

 

Csernoch László (DE): Ágazati egyetemeknél elképzelhető az „egy egyetem - egy iskola” rendszer, de egy többkarú, multidiszciplináris, klasszikus tudományegyetemnél megvalósíthatatlan. Lehet, hogy továbbra is vannak egyes egyetemeken olyan iskolák, amelyek összevonva hatékonyabban működhetnének, de a túlzott integrációs törekvés nem szerencsés.

 

Szilágyi László (PTE): Pécsett 8 karon 22 doktori iskola működik, nem látja reálisnak ezek egyesítését. A témavezetők esetében a végpont ellenőrzését tartaná a legfontosabbnak, azt kellene vizsgálni, hogy milyen eredményességű a témavezetés.

 

Galántai Aurél (ODT FB): Évente 1300 új ösztöndíjas lép be a képzésbe. A doktori.hu-n 8-10 ezer témavezető van regisztrálva, többségüknek nem „jut” hallgató.

 

Csernoch László (DE): Továbbra is gyakori jelenség, hogy a szenior oktató „neve alatt” fut a doktorandusz, míg a tényleges témavezetést a fiatalabb kollégák végzik anélkül, hogy hivatalosan témavezetők lennének.

 

Pósfai Mihály (PE): A törzstagi előírások közül el kellene törölni a munkajogi és életkori feltételeket, csak az aktív tudományos tevékenységet kellene vizsgálni. Nem kényszerülnének az intézmények méltánytalan „sakkozásra” az akadémiai intézetekben dolgozó vagy nyugdíjas kollégákkal.

 

Keresztes Gábor (DOSZ): Az ösztöndíj összegének tervezett emelését üdvözlik, a jelenlegi 100 ezer forint már nem versenyképes. Az itt elhangzott hozzászólások arról győzték meg, hogy az alapvető kérdésekben az ODT és a DOSZ hasonlóan áll hozzá a felmerült módosítási elképzelésekhez. A doktoranduszok visszafizetési kötelezettségét határozottan elutasítják. Az ösztöndíjra úgy tekintenek, mint munkabérre, a doktoranduszok többsége esetében ez a kizárólagos bevételi forrásuk. A megélhetés mellett sok esetben a kutatásaikra, konferencia részvételükre is önerőből kell fordítaniuk, mert nem minden intézmény képes ezeket teljes egészében finanszírozni. Egyetértenek azzal, hogy a nem teljesítő hallgatókat valamiféle szankció fenyegesse. Ez első lépésben lehet az átsorolás az állami ösztöndíjas kategóriából az önköltségesbe, ez az alapképzés esetén bevált gyakorlat. Második lépésként következhet az elbocsátás. A DOSZ sem szeretne következmények nélküli doktori képzést. Egyetértenek abban is, hogy a doktorandusz mellett a felelősség terheli a témavezetőt, az iskolát és az intézményt is.

 

Tihanyi József (TF): Egyetért a 2+2 év elképzeléssel, illetve a két év utáni szűrő bevezetésével. A jól teljesítők díjazását meg lehetne oldani, hasonlóan a köztársasági ösztöndíj rendszeréhez. Akár a harmadik év végén is mérni lehetne az előrehaladást és a negyedik évre pályázni lehetne valamiféle kiemelt ösztöndíjra. Nagy szükség lenne a kutatási támogatás megemelésére is.

 

3. Az Országos Doktori Tanács 2014. évi beszámolója és közhasznúsági melléklete  

 

Csernoch László (DE): A honlapon elérhető volt a szakmai és a pénzügyi beszámoló is. Az elmúlt év kiemelt feladata volt az ODT anyagi helyzetének stabilizálása. Elhúzódott az elnökség bírósági bejegyzése és a minisztériumi támogatásról szóló megállapodás megkötése. Az év végére mindez rendeződött. A másik feladat az akkreditáció lebonyolítása, illetve az adatbázisban a folyamat segítése volt. Minden résztvevőt köszönet illet. Húsz éves lett a testület, egy sikeres ünnepséget tartottunk. Pénzügyi szempontból sikerült megteremteni az egyensúlyt. Az adminisztratív költségek - leszámítva a húszéves jubileumi ünnepség egyszeri költségét - csökkentek, ugyanakkor a doktori.hu programozási feladataira egyre többet kell fordítani. A jövőre nézve az látszik, hogy a tagdíjként befizetett összegek ezt már nem tudják fedezni, ezért idén is szükség lesz a minisztériumi támogatásra.

 

Galántai Aurél (ODT FB): A felügyelő bizottság értékelése is elérhető volt a honlapon. Az adminisztratív költségek csökkenésében egyik tényező, hogy a postaköltségeket a Debreceni Egyetem, az ülések lebonyolításával kapcsolatos költségeket pedig a Semmelweis Egyetem vállalta magára. Az FB szerint a 2014. évi működés a szabályoknak megfelelt, javasolja a beszámoló elfogadását.

 

Az ODT elfogadta a 2014. évi beszámolót és közhasznúsági mellékletét (24 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

4. Egyeztetés a doktoranduszok tudásának hazahozatala kapcsán

 

Csernoch László (DE): Az egyeztetésen az ODT képviseletében Rácz Károly társelnök vett részt, az ülés emlékeztetője elérhető volt a honlapon.

 

Rácz Károly (SE): Egy célzott pályakövetés létrehozása a cél, amelyben a doktoranduszok külföldi tapasztalatait és itthoni hasznosulását mérik fel. Mindez kapcsolódhat az ODT által korábban tervezett pályakövetési rendszer kidolgozásához. Minderre egy projekt körvonalazódott, amelyet a DOSZ koordinál.

 

Keresztes Gábor (DOSZ): Az első lépés a külföldön lévő doktoranduszok felmérése, ezt a DOSZ vállalta. A későbbi projekthez a minisztériumtól illetve az NKFIH-tól remélnek támogatást szerezni.

 

Kollár István (ODT): Az ODT-t az adatbázisban meglévő adatok kezelése kapcsán szigorú törvényi előírások kötik. A pályakövetés megvalósítása a doktori adatbázisban jelenleg nem megvalósítható, a doktoranduszok adatait csak az intézmények kezelhetik. Valószínű, hogy a DOSZ-nak sincs erre felhatalmazása.

 

5. Egyebek

 

-           2015. évi ODT tagdíj

 

Csernoch László (DE): A tagdíj minden intézményből beérkezett, köszöni a közreműködést.

 

-           A következő ülés

 

Csernoch László (DE): A következő ülés ősszel, várhatóan szeptember végén, október elején lesz. A nyár folyamán elkészül a habilitációs albizottság jelentése, amely majd kiküldésre kerül. Ugyancsak az őszi ülés napirendjére kerülhet a keretszám elosztási algoritmus megújítása, amennyiben erre konkrét javaslatok érkeznek.  

 

-           Minisztériumi támogatás

 

Csernoch László (DE): Várhatóan 4 millió forintot fogunk kapni az adatbázis fejlesztésére. Az egyik vállalás, hogy a doktoranduszok személyként jelenjenek meg az adatbázisban, hasonlóan az oktatókhoz. Ez lenne az első lépés a pályakövetéshez, a feltöltés sikerességéhez a DOSZ is felajánlott a segítségét. A másik vállalás a honosítások rögzítése az adatbázisban.

 

-           Függőben lévő doktori iskola akkreditációk

 

Mihály György (BME): Mikorra várható a még nem véglegesen lezárt akkreditációjú iskolák esetében döntés? A BME esetében két iskolánál várnak még eredményre.

 

Jobbágy Ákos (MAB): Az akkreditáció esetében is egyszerre hozta nyilvánosságra a MAB az összes iskola eredményét. Az várható, hogy a májusi plénumon nem tudják lezárni a felülvizsgálatokat. A következő plénum ülésen, július elején lesz döntés. A felvételi eljárásokat elvben nem befolyásolja a MAB döntése, hiszen csak az Oktatási Hivatal hozhat döntést egy iskola működéséről. Az Oktatási Hivatal - a nem egyértelmű jogszabályi felhatalmazások miatt - egyelőre várakozó állásponton van. A MAB ugyanakkor kérte azokat az iskolákat, amelyek nem kapták meg az akkreditációt, hogy ne vegyenek fel új hallgatókat.

 

Mihály György (BME): Javasolja, hogy az ODT kérje a MAB-ot az eljárás felgyorsítására. Ahol egyértelmű, hogy a formai hiányosságokat megszűntette egy iskola, hozzon a MAB gyorsított határozatot.

 

Csernoch László (DE): A MAB javasolta, hogy ne vegyenek fel hallgatókat a függőben lévő iskolákba. Ez ugyanakkor csak ajánlás, az egyetem jogszerűen vehet fel hallgatókat ezekbe az iskolákba is. Amennyiben az akkreditációs megfelelés nagy biztonsággal várható, ezt az egyetem jó szívvel megteheti.

 

Mihály György (BME): Kéri, hogy legalább azokat a döntéseket hozza nyilvánosságra a MAB, amelyek májusban megszületnek.

 

Kóczy T. László (SZE): Nincs jogi akadálya a felvételnek, a MAB csak jó szándékú ajánlást tett az önmérsékletre. A döntés elhúzódása sokszor nem a MAB-on múlik, a szakértői véleményekre kell általában várni.

 

Jobbágy Ákos (MAB): A MAB be fogja tartani a törvényben előírt határidőt.

 

 

kmf.

 

 

 

 

lejegyezte:       Varga Zsolt                                         jóváhagyta:      Csernoch László

                        titkár                                                                            elnök

 

 

Hitelesítők:

 

 

                        Mihály György                                                            Kuti Edit

                        BME                                                                           SZFE