Bejelentkezés
 Fórum
 
 
A 2014. november 14-i ODT ülés jegyzőkönyve

Jegyzőkönyv

az  Országos Doktori Tanács üléséről

 

ideje:              2014. november 14.

helyszín:         SE Szenátusi terem (1085 Budapest, Üllői út 26.)

 

27 szavazati jogú tag közül 25 van jelen, a tanács határozatképes.

Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Maruzsa Zoltánt, az EMMI helyettes államtitkárát és Jobbágy Ákost, a MAB Egyetemi Tanári és Doktori Kollégiuma elnökét.  Bemutatta az Óbudai Egyetem új doktori tanács elnökét, Vajda Istvánt, és köszöntötte Tihanyi Józsefet a Testnevelési Egyetem doktori tanácsának elnökét. Kérte, hogy a jelenléti íven a tagok a lakcímüket is írják be.

 

Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:

Az ülésről kimentette magát: Kóczy T. László (Széchenyi Egyetem); Mezey Barna (MRK); Barnabás Beáta Mária (MTA).

Helyettessel képviselteti magát:

Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Gulyás Lelle

Nováky Erzsébet (Budapesti Corvinus Egyetem) helyett: Zámboriné dr. Németh Éva

Repa Imre (Kaposvári Egyetem) helyett: Romvári Róbert

Kékesi Tamás (Miskolci Egyetem) helyett: Roósz András

Lichtmann Tamás (Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem) helyett: Bognár Zsuzsanna

Huszti Péter (Színház és Filmművészeti Egyetem) helyett: Kuti Edit

 

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Mihály György - BME, Rácz Károly - SE, 25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámlálókat (Varga Zsolt és Vida Mária, 25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

 

1. Testnevelési Egyetem felvétele az ODT-be

 

Csernoch László (DE): A 2014. szeptember 1-i hatállyal megalakult a Testnevelési Egyetem. A Semmelweis Egyetem korábbi sporttudományi doktori iskolája (DI79) átkerült a Testnevelési Egyetemre. A TE-n megalakult a doktori tanács, amelynek elnökévé Tihanyi Józsefet választották. A TE kérte felvételét az ODT egyesületi tagjai közé.

 

Az ODT egyhangú szavazással tagjává választotta a Testnevelési Egyetemet (25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

Az ülés további részében a Testnevelési Egyetem képviselője szavazati joggal vett részt.

 

2. A doktori képzéssel kapcsolatos elképzelések a „Fokozatváltás a felsőoktatásban - A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztési irányvonalai” című stratégiai munkaanyagban

 

Csernoch László (DE): Az ODT titkára készített egy kivonatot, amely a doktori képzésre vonatkozó pontokat emeli ki a stratégiai vitaanyagból. Üdvözlendő a doktori képzés kapacitásának és eredményességének emelésére vonatkozó javaslat. Problémaként említhető, hogy nem látszik a rendszerben az a nagy számú tehetséges mesterszakos hallgató, akik bemenetként szolgálhatnának a doktorképzési létszám emeléséhez. Kérdés, hogy az emelkedő létszámot hogyan kívánják finanszírozni. Egyik mód az államilag támogatott keret megemelése, a másik pedig annak ösztönzése, hogy más szereplők (gazdasági, ipari partnerek) nagyobb számban szálljanak be a doktori képzés finanszírozásába. 

Kiemelte a stratégia 24. oldalán szereplő megállapítást, mely szerint „a doktori képzések alapvető eleme az eredeti kutatásokon keresztül elért újszerű tudományos eredmények létrehozása,” beleértve ebbe a művészeti alkotások létrehozását is.

A doktoranduszok anyagi helyzete jelenleg több területen problémás. Ugyanakkor egy differenciálás nélküli ösztöndíj emelés komoly bérfeszültségeket generálhat a felsőoktatási szférában. Ettől függetlenül az ODT partnere a DOSz-nak az ösztöndíjak megemelésének ügyében. Bizonyos területeken a doktori ösztöndíj összege már messze nem versenyképes a munkaerő-piaci kínálattal. Példaként említette az orvosi területet, ahol a rezidensként elérhető jövedelem szintje miatt nagyon lecsökkent az érdeklődés a PhD képzés iránt. Ezért is támogatható a stratégiában megjelenő differenciált ösztöndíj bevezetése. A harmadik év utáni finanszírozás is támogatandó, természetesen csak azok esetében, akiknek teljesítménye megfelelő volt.

A doktori képzés hatékonysága kapcsán kétségét fejezte ki az anyagban szereplő, jelenlegi 22 %-os érték pontosságát illetően, de a statisztikai hiányosságok és a pontos definíciók hiánya miatt ez nehezen pontosítható. Ugyanakkor 30 %-os célérték tekintetében bátrabb vállalás is megfogalmazható, akár 45-50 % is. A cél elérése érdekében a minőségbiztosítás területén vannak teendők. A stratégiában szereplő tutori rendszer megfelelő eszköz lehet a lemorzsolódás csökkentésére, az előrehaladás monitorozására. Az intézményen belüli ösztöndíjas helyelosztásnak fontos szempontja kellene legyen az egyes iskolák eredményessége.

A doktoranduszok előrehaladásának monitorozása szempontjából újra lehet gondolni a doktori szigorlat célját és időbeliségét, lehetne a szigorlat a hároméves képzés lezáró aktusa, az abszolutórium előfeltétele is. Így a szigorlat letétele akár a további finanszírozás előfeltétele is lehet.

 

Gálfi Péter (SzIE): Nem támogatja az „újszerű” tudományos eredmények megfogalmazást, helyette az „új” eredmények elvárását tartja megfelelőnek.

 

Zalai Ernő (ODT FB): A matematikai közgazdaságtan területének képviselőjeként elmondta, hogy a bolognai rendszer bevezetése ellehetetlenítette a szakterületet. Már a mesterképzés folytatását is akadályozza, hogy az alapképzésből nem kerül ki elegendő megfelelő képzettségű végzett hallgató. Így a doktori képzésbe szinte lehetetlen megfelelő hallgatókat beiskolázni. A doktori képzés célja, hogy kutatási készségeket adjon a hallgatóknak a gyakorlati képzettségük mellé. A végzett doktorok számának növelésére a legegyszerűbb megoldás a követelményi szint lejjebb vitele. Ehhez vezethet, ha az eredményességet túlzottan honorálja a rendszer.

Többször javasolta a minisztérium felé, hogy fontolják meg a kombinált „bachelor-master,” illetve a kombinált „master-PhD” képzés lehetővé tételét. Ez a rendszer az elitképzést célozná, akár a képzési idő lerövidülését is lehetővé tenné. A doktori képzésnek nem egyedüli célja a felsőoktatási oktatói utánpótlás képzése. A gyakorlati élet számára képzett kutatókkal szemben másfajta elvárások fogalmazhatók meg, másfajta készségek elsajátítására van szükség.

 

Szabó Miklós (ELTE): A stratégia globális tendenciája jó. A statisztikával kapcsolatosan elmondta, hogy megjelennek az anyagban számok, de tényleges háttéranyagok nincsenek. Az egyetemeken bevezetett pályakövetési rendszereket a doktori képzésre is ki kell terjeszteni. A bolognai rendszer hibái is közrejátszottak abban, hogy a doktori képzés iránti érdeklődés és a képzés eredményessége is csökkent. Ugyancsak negatív a hatása annak, hogy a középiskolai pedagógusok új minősítési rendszerében a doktori fokozat nem sokat jelent. Pozitívnak tartja a tutorális rendszer megjelenését a vitaanyagban. A szervezett képzés önmagában nem képes pótolni a mesterképzés során meg nem szerzett készségeket. Kritikus pontja a hazai doktori képzésnek az oktatói minőség. A felsőoktatás jelenlegi helyzetében nagyon sokan lépnek ki a rendszerből, az utánpótlás nem megoldott.

 

Mihály György (BME): Véleménye szerint a doktori képzésnek nem az a célja, hogy új tudományos eredményeket érjenek el, hanem hogy olyan kutatásra alkalmas személyeket képezzen ki, akik képesek önállóan kutatás-fejlesztési tevékenységet végezni és új tudományos eredményeket elérni. Az üléshez kapcsolódó előzetes anyagok között elérhető volt az az előadás, amelyet az MTA-n tartott a doktori képzés eredményességével kapcsolatosan. Az ODT komoly munkát fektetett abba, hogy az adatbázisban 2008-ig visszamenőleg hiteles adatok álljanak rendelkezésre. Ha azt vizsgáljuk, hogy a rendszerbe belépő doktoranduszok közül 5 éven belül hányan jutnak el a fokozatig, akkor reális a 22 %-os eredményesség. A valóságos fokozatszerzési idő azonban 5 év felett van, a hallgatók nagyjából fele 5 éven túl jut el a fokozatig. Végső soron a rendszerbe bekerült hallgatók közel fele eljut a fokozatszerzésig (az arány a közép-magyarországi régióban 58 %, a konvergencia régiókban 42 %, országosan 49 %). Az 5 éven belül fokozatot szerzők aránya tekintetében azonban reális cél a 22 % megemelkedése 30 %-ig.

 

Roósz András (ME): A szigorlat helye szerinte is inkább a képzés végén van, nem a fokozatszerzési eljárásban. Több szempontból hátrányban van a nappali tagozatos doktorandusz azzal a tanársegéddel szemben, aki oktatói álláson van és levelező doktoranduszként vesz részt a képzésben. Például nem juthat banki kölcsönhöz. A munkaviszonyba sem számít bele a doktorandusz időszak. A munkabér is magasabb, mint a doktorandusz ösztöndíj. A mérnöki mesterdiplomát általában januárban kapják a hallgatók, belépésük a doktorképzésbe keresztféléves rendszerben problémás. A doktori iskolák akkreditációjánál külön kellene figyelni az egyes témavezetőkhöz rendelt doktoranduszok számára. Irreális, hogy egy-egy témavezető 8-10 doktorandusz kutatómunkáját effektíven tudja irányítani.

 

László János (PTE): Az abszolutórium feltétele a publikációs kredit is. Sokszor az abszolutórium kiadását az hátráltatja, hogy a doktorandusz nem rendelkezik elegendő publikációval. Megfontolandó, hogy a publikációk teljesítése ne a képzés befejezésének, hanem a fokozat megszerzésének legyen a feltétele. Az egyetemi oktatók óraterhelésének a része a doktori képzésben megtartott kurzusok is. Ha a tutor rendszer bevezetésre kerül, akkor a tutori munkát is bele kell számítani valamilyen mértékben az óraterhelésbe.

 

Toldi József (SzTE): A tutorális rendszert nagyon hatékonynak tartaná. Egyetért László Jánossal, hogy a tutori tevékenységet óraterhelésként is el kellene ismerni. Egyetért a szigorlat idejének szabályozásával, de a tudományterületi különbségeket mindenképpen figyelembe kell venni. Az ösztöndíjakkal kapcsolatosan is indokoltnak tartaná a differenciálást, hiszen vannak olyan szakterületek, amelyeken egyszerűen nem éri meg vállalni a doktorandusz időszakot.

 

Csiszár Imre (DOSz): A DOSz írásban véleményezte a minisztérium részére a stratégiát, az anyagot szívesen eljuttatják az ODT tagjai részére is. A szigorlatot szerintük is célszerűbb lenne a képzéshez időben közelebb letenni. Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a képzési kreditek megszerzése után, akár a második év végén is le lehetne tenni a szigorlatot. Az ösztöndíjak 150.000 Ft-ra történő megemelésére tettek javaslatot, de látják, hogy bérfeszültséghez vezethet, ha az ösztöndíj jelentősen meghaladja a tanársegédi jövedelem szintjét. A doktori képzés éveinek szolgálati időbe történő beszámítását szorgalmazzák, hiszen 1998 óta az egyetemi évek sem számítanak bele a szolgálati időbe, így egy doktorandusznak már nyolc év időveszteséget kell elkönyvelnie. Az elkészült stratégia tervezetet összességében nagyon előremutatónak tartják.

 

Jobbágy Ákos (MAB): A MAB is kialakította a véleményét a stratégiával kapcsolatban, az anyag a testület honlapján elérhető. A MAB összességében támogatja a dokumentumot, a stratégiai célokkal egyetért. Fontosnak tartják, hogy az egyetemi tanároknak és a főiskolai tanároknak más-más vonatkozásokban kell kiemelkedőknek lenniük, velük szemben nem lehetnek azonosak a kinevezési, kiválósági szempontok. Ugyancsak támogatják az emelt szintű érettségi elvárását a felsőoktatási felvételhez. A tervezet egy önálló célkitűzést fogalmaz meg a MAB szerepének újraértelmezésére vonatkozóan. Az anyagban ugyanakkor több helyen is előfordulnak a MAB-ot közelebbről érintő elemek. Javasolják, hogy ezek integráltabban jelenjenek meg egy általánosabb, minőségbiztosítási fejezetben. Javasolják az engedélyezés és az akkreditáció fogalmának és folyamatának hangsúlyosabb elkülönítését, valamint az érintett szervezetek hatáskörének és felelősségének világos megfogalmazását. Az intézmények profiljának differenciálása kapcsán nem tartják szükségesnek a tudományegyetemi kategória kiemelését. Minden egyetem egyik alapvető feladata a kutatás, a tudomány alkotó művelése. Egyetértenek azzal, hogy a hallgatók komolyabb, intenzívebb egyéni munkát végezzenek az intézményben hallgatott kontaktórákon túl is.

A Bologna folyamat megítélése kapcsán fontosnak tartja figyelembe venni, hogy a folyamat magyarországi bevezetése időben egybeesett az elitképzésről tömegképzésre történő átállással.

 

Zalai Ernő (ODT FB): A szigorlattal kapcsolatban nem kell várni rendeleti szabályozásra, ma is van arra lehetőség, hogy a szigorlat több részből álljon, esetleg korábban letett vizsgákat részben beszámítsanak a szigorlati teljesítménybe. Létezik olyan gyakorlat, hogy ún. alapszigorlati vizsgát már a képzés során letegyenek a hallgatók.

 

Galántai Aurél (ODT FB): Nem tud olyan gyakorlatról a világban, hogy a doktori fokozatszerzési eljárásnak ne legyen része a szigorlat vagy annak megfelelő vizsga. A fokozatszerzés nincs feltétlenül képzéshez kötve. Ha a szigorlat a képzés részévé válna, akkor lennének olyanok, akik szigorlat nélkül szereznek fokozatot. Ezt nem tartja elfogadhatónak.

 

Csernoch László (DE): Összességében megállapítható, hogy az ODT egyetért a megfogalmazott célokkal. A problémák gyökere nem is a tömegesedésben van, hanem az iskolai képzés szemléletével. Az általános iskola nem önálló gondolkodásra nevel, hanem egyre nagyobb mennyiségű - néha felesleges - adathalmaz elsajátíttatására törekszik. Ez folytatódik a középiskolában, így az egyetemre is egyre kevesebb, önálló gondolkodásra, kutatási feladatok megoldására alkalmas hallgató kerül. A felsőoktatás reformja elképzelhetetlen a közoktatás szemléletének megújítása nélkül, ezt a jelen stratégiai dokumentum is felismeri. A szigorlattal kapcsolatban úgy látja, hogy aki részt vesz doktori képzésben, annak lehet a szigorlat a képzést lezáró vizsga, egyéb esetben pedig megmaradhat a fokozatszerzés részének. Az ODT-t nem kérte a minisztérium hivatalos véleményezésre, de az elhangzottak jegyzőkönyvbe kerülnek és a minisztérium részére is rendelkezésre állnak.

 

Maruzsa Zoltán (EMMI): Expozét nem tartott helyénvalónak mondani a dokumentumról, de az elhangzottakra mindenképpen reagálni szeretne. Az elmúlt két évben megtanulta, hogy vannak „célviták” és vannak „eszközviták”. A lezajlott eszmecsere fényében úgy látja, hogy célvita nincs a minisztérium és az ODT között, a célokban teljes az egyetértés. Zalai Ernő javaslatára reflektálva elmondta, hogy kész a kérdésben konzultálni, nem tud róla, hogy bármilyen felvetést válasz nélkül hagytak volna. Ugyanakkor a kombinált BA-MA vagy MA-PhD rendszert nem tudja támogatni, az teljesen idegen a mostani struktúrától. A stratégiai dokumentum nem terjed ki minden részletre, de ez nem is várható el. A stratégia elfogadása után következhet a kodifikáció, a részleteket majd a vonatkozó törvény- és rendeletmódosítások tartalmazzák. Konkrétumokra reagálva: a létszám bővülés többféle módon megvalósulhat, ennek egyik formája az ösztöndíjasok számának emelése. Ebben van mozgástér, hiszen az egyes évfolyamokra beiskolázott doktoranduszok száma jelentősen meghaladja az állami ösztöndíjas, 1300 fős keretet. Ennek anyagi vonzata sem vállalhatatlan volumenű, 2011-ben már bekövetkezett egy jelentős, 30 %-os emelés. Pár százas nagyságrendnél nagyobb emelés nem várható, a helyek megfelelő színvonalú jelentkezőkkel történő feltöltése nem lenne reális. A doktori ösztöndíj összegének növelését differenciáltan tartja megvalósítandónak, erre várhatóan 2016-tól kerülhet sor. Fontos kiemelni, hogy az ösztöndíj emelés feltételekkel fog járni, erről a DOSz-szal folyamatosan egyeztetnek. Itt is meg kell jelenjen valamiféle - akár visszafizetési - kötelezettség, amennyiben nincs teljesítmény. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenkinek fokozatot kell szerezni. Nem lehet elvárás, hogy mindenki fokozatot szerezzen, aki a képzésbe bekerül. Az anyagban megjelenő, a képzés félidejében bevezetni tervezett számonkérés nem jelenti a szigorlat idejének módosítását, célja az előrehaladás monitorozása. A szigorlattal kapcsolatban nem terveznek jogszabályi módosítást, az intézményeknek megvan az autonómiájuk a saját gyakorlatuk kidolgozására, alkalmazására. A doktori képzés anyagi hátterének szempontjából fontos változás lesz a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal megalakulása. Ennek a keretében is megjelennek doktori kutatási célokra szolgáló források. Fontos hangsúlyozni, hogy a hivatal részéről adható doktori ösztöndíjak függetlenek az EMMI által kezelt 1300 fős állami ösztöndíjas kerettől, azok plusz forrásként jelennek meg.

A statisztikával kapcsolatban elmondja, hogy napi tapasztalat, hogy az adatbázisok nem tökéletesek. A FIR adatbázis konkrét hallgatókat vizsgál különböző időpontokban, így pontos képet tud adni, amennyiben az adatfeltöltés megfelelő. A megfogalmazott 30 %-os célérték valóban óvatos vállalás, de nem is kell ennél magasabb értéket teljesíteni.

A stratégia a következő hetekben véglegesedik. Jelentős bővítést nem terveznek, csak pontosítást. A tervek szerint még decemberben visszakerül a Kormány elé.

 

3. 2015. évi felvételi keretszám intézmények közötti elosztása

 

Csernoch László (DE): A javaslat a tagok számára előzetesen hozzáférhető volt a honlapon. Három dolgot szeretne elöljáróban elmondani. Az algoritmust nem ismerteti részletesen, hiszen az évek óta lényegében változatlan. Kiosztásra került a végleges elosztási javaslat, amely nem teljesen egyezik meg azzal, ami a honlapon elérhető volt. A számítás során első körben a FIR-be feltöltött adatokkal dolgoztunk. Több intézménynél egyértelművé vált, hogy az adatok nem tökéletesek, több helyen hiányosak. Emiatt az adatokat - első sorban a minősített oktatói létszámadatokat - validáltatni kellett az intézményekkel. Miután volt egyetem, amellyel csak előző napra sikerült az adatok pontosítása, az előzetesen elérhető táblázatot még módosítani kellett. A változás csak néhány intézményt érint, maximum 1-2 hellyel, ami a kiosztott táblázat alján, illetve pirossal kiemelve külön is feltüntetésre került. Idén is három változat kerül vitaanyagként a testület elé, amelyek abban különböznek egymástól, hogy a kutatóegyetemek, illetve a kutató karral rendelkező intézmények milyen százalékos arányban kedvezményezettek a számításnál. Ezt a fajta kedvezményezést a 2011 évi 30 %-os keretszám emelés óta alkalmazza az ODT. A három változat 15, 20, illetve 25 százalékos részt oszt szét a kedvezményezett intézmények között. A szokásoknak megfelelően 30 hely a határon túliak részére lett félretéve. A finanszírozás szerinti „A” és „B” oszlop között intézményi kérésre még elképzelhető módosítás, amennyiben a meghatározott maximum és minimum értékeket összességében nem lépik túl az intézmények.

Az algoritmus megváltoztatására több javaslat, jelzés is érkezett. Ezeket a jövő év során lehet leghamarabb érvényesíteni, amennyiben az ODT ezt előzetesen támogatja.

Az elmúlt héten az ODT elnöksége helyettes államtitkár úr jelenlétében tárgyalt a keretosztásról, az elnökség többsége a 20%-os táblázatot javasolja elfogadásra.

 

Toldi József (SzTE): Támogatja, hogy a doktori ösztöndíjas helyek elosztásában a kutatóegyetemi, illetve kutató kari címek hangsúlyosan legyenek figyelembe véve, támogatja a 20 százalékos változat elfogadását.

 

Zámboriné Németh Éva (BCE): Az előző heti elnökségi ülésen is helyettesítette Nováky Erzsébet elnök asszonyt, ahol az előzetes táblázatokat tárgyalták. Ott is felvetette, hogy a kutatóegyetemi címek megszerzése óta nem tud arról, hogy mérve lettek volna ezek az intézmények, hogy valóban plusz teljesítményük lett volna azóta. Sokféle mérés, rangsor van a világon és Magyarországon is, a kutatóegyetemi kritériumok csak egyféle megméretést jelentenek, nem minden rangsorban ugyanazok az intézmények állnak az élen. Nem látja indokoltnak, hogy a kedvezményezési százalékot bármilyen irányban eltolja az ODT. A hallgatói férőhelyek mögött nem csak az ösztöndíj, hanem kutatási támogatás is van, ami az adott műhely kutatásának finanszírozásához járul hozzá. A felvételi helyek elvonása a nem kedvezményezett intézményektől további erózióhoz vezet.

 

Csernoch László (DE): Hangsúlyozni kell, hogy a két dolog, nevezetesen a keretszám korábbi megemelése és a kutatás-intenzívebb intézmények kiemelt támogatása, nem független egymástól. A 30 %-os többletet soha nem kapták meg teljes egészében a támogatott intézmények és ez nem is lehet cél. A megkapott minősítések 2016-ig szólnak, várható, hogy az egész minősítési rendszer felülvizsgálatra kerül. Évenként nem várható el a minősítési eljárás lefolytatása.

 

Varga László (NyME): Egyetért a Corvinus Egyetem képviselőjének véleményével és elnök úr érvelését is elfogadja. Tavaly 15 % mellett foglalt állást a testület, kérdés, hogy tavalyhoz képest történt-e valami változás a kutatóegyetemi státusz megítélésében. A kutatóegyetemek, ha jobban teljesítenek, az alap algoritmus alapján is több helyhez jutnak. Ezért azt a változatot támogatja, amelyben a legkisebb arányú a külön kedvezmény.

 

Gálfi Péter (SzIE): A kutató karral rendelkező intézmények esetében nincs megkülönböztetés abban a tekintetben, hogy egy vagy több ilyen kara van egy intézménynek. Nyilvánvaló, hogy a kutatóegyetemek érdekeltek a magasabb százalékos kedvezményben, míg a kisebb intézményeknek a kisebb százalékok kedveznek.

 

Maruzsa Zoltán (EMMI): A kutatóegyetemi címek odaítélésének jogosságát senki sem vitatta korábban, a kutatási kapacitások és eredményesség alapján képzett mutatók felhasználásával kiválasztott hat intézmény messze kimagasodott a felsőoktatási intézmények mezőnyéből. A címet és támogatást elnyert intézmények évente részletes beszámolót készítenek, így folyamatos a kontroll. A készülő felsőoktatási stratégia is foglalkozik a minősítések jövőjével, az intézményi kiválósági központok irányába kívánják elvinni azt. Várhatóan a 2017-től kezdődő új ciklusban már nem teljes intézmények kapnak minősítést, hanem akár karoknál is kisebb szervezetek, központok. A keretszám elosztásnál az elmozdulást a 15 %-os szintről nem a minisztérium kezdeményezte, de támogatják a 20 %-os szint elérését. Bármilyen döntés is születik, azt kéri, hogy minél előbb érkezzen meg a hivatalos javaslat a minisztériumba.

 

Zalai Ernő (ODT FB): Bármilyen átcsoportosításnak - az adott évre vonatkozó keretszám mellett - van egy évek alatt jelentkező, kumulatív hatása is, amely folyamatosan hátrányba hozza a minősítéssel nem rendelkező intézményeket.

 

Csernoch László (DE): Röviden összefoglalva arról szól a vita, hogy a kutatóegyetemi minősítésekkel egyidejűleg elhatározott 30 százalékos keretszám-emelés milyen része jusson el ténylegesen a minősített intézményekhez. A kumulatív hatást nem látja jelentősnek.

 

Szabó Miklós (ELTE): Az előző évben is kompromisszumos döntés született, most is a középső táblázat elfogadását javasolja.

 

Varga László (NyME): Az előző évben négy változat készült.

 

Csernoch László (DE): Szavazásra azt a kérdést teszi fel, hogy ki támogatja a 20%-os változat elfogadását.  

 

Az ODT elfogadta, hogy a 2015. évi felvételi keretszámok intézmények közötti felosztásánál a kutatóegyetemeket és kutatókarral rendelkező intézményeket 20 %-kal támogató számítást alkalmazzák (11 igen, 9 nem, 1 tartózkodás).

 

 

4. Az elnökség megválasztása

 

Csernoch László (DE): Az ODT elnökségének tagjait az Alapszabály szerint évente kell megválasztani, a tisztségek három egymást követő évben tölthetők be. Minden elnökségi tag vállalja a további megbízatást. Az Alapszabály szerint az előző elnök - tiszteletbeli elnökként - a leköszönését követően egy évig tagja az elnökségnek. Anélkül, hogy az Alapszabály módosítására sor kerülne, arra kérte Mihály György professzor urat, hogy továbbra is vegyen részt az elnökség munkájában, aki ezt vállalta. Javaslat, hogy az elnökség megerősítése ne személyenként, hanem egyben történjen, ez ellen kifogás nem hangzott el.

 

Az ODT egyhangú szavazással megválasztotta a 2015. évi elnökséget: elnök - Csernoch László; társelnök - Rácz Károly; alelnökök - Kőnig Frigyes és Nováky Erzsébet; állandó meghívottként Mihály György tiszteletbeli elnök (20 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

 

5. Egyebek

 

a) MAB elnökének levele

 

Csernoch László (DE): Érkezett egy levél a MAB elnökétől. A doktori kormányrendelet 2.§ (1) bekezdésével kapcsolatosan („ Doktori iskola létesítését legalább hét törzstag kezdeményezheti. A törzstagok többsége egyetemi tanár. Egy személy egyidejűleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag. ”) az az álláspontja, hogy a „törzstagok többsége egyetemi tanár” kitétel csak a hét törzstagra vonatkozik, azaz nem kell az összes törzstag között többségben legyenek az egyetemi tanárok. Kéri helyettes államtitkár urat a jogalkotói szándék ismertetésére.

 

Maruzsa Zoltán (EMMI): Felhívja a figyelmet az idézett rendeletszöveg első mondatában a „legalább” szóra. Mivel így lehet akár 10 vagy 15, vagy még több törzstag, az összes törzstagra vonatkozik az egyetemi tanári többség előírása. A többségnek nem csak az alapításkor, hanem mindig meg kell lennie. Az akkreditáció szempontjából egy doktori iskola megfelel, ha teljesíti a minimum feltételt, azaz van 7 megfelelő törzstagja, akik közül legalább négy egyetemi tanár. Tehát az egyetemi tanári többség nem az akkreditációnak feltétele, hanem jogszabályi kötelezettség.

 

Csernoch László (DE): Az akkreditáció előtt természetesen lehet több személyt törzstagnak jelölni. Nem szabálytalan, ha a törzstag-jelöltek között nincsenek többségben az egyetemi tanárok, hiszen nincs garancia arra, hogy az akkreditációs eljárásban mindenki megfelel. Az akkreditációs eljárás lezárása után a törzstagok (törzstag-jelöltek) közül törölni kell azokat, akik nem feleltek meg. Amennyiben ezek után az egyetemi tanárok nincsenek többségben, annyi nem egyetemi tanár törzstagot kell témavezetőnek átírni, hogy a jogszabályban előírt professzori többség biztosított legyen. Ugyanakkor az adatbázisban biztosítani kell, hogy az „akkreditációban törzstagnak megfelelt” minősítés megmaradjon azoknál is, akik nem törzstagként, hanem témavezetőként jelennek meg az egyetemi tanári többség biztosítása érdekében.

 

Jobbágy Ákos (MAB): Az ideális törzstag szám megítélésében a doktori iskolák különböző stratégiák szerint működnek. Az iskolák nagyjából egyharmada törekszik arra, hogy minél több törzstagja legyen, míg a kétharmad alacsonyan tartja a létszámot és szigorú feltételekhez köti a törzstagságot. Köszöni államtitkár úrnak az értelmezést, javasolja, hogy a MAB és az ODT - helyettes államtitkár úr bevonásával - tartson konzultációt az ügyben. A MAB és az ODT egyformán az erős, minőségi doktori iskolák létében érdekelt. Egy évvel ezelőtt volt olyan stratégiai koncepció, amely a törzstagok számának arányában adott volna anyagi támogatást. Ez a terv is a törzstagok számának növelését ösztönözte.

 

Csernoch László (DE): Bár a törzstagok számának figyelembe vétele a finanszírozásban már lekerült a napirendről, a maga részéről támogatná, de csak abban az esetben, ha szigorúan betartjuk, hogy a törzstagok többsége egyetemi tanár. Véleménye szerint a doktori iskolák minőségét az erősíti, ha az egyetemi tanárok száma gátat szab a törzstagok összlétszáma növelésének.

 

Mihály György (BME): A doktori iskolák akkreditációjakor a törzstagok száma és összetétele csak egy szempont az értékelésben. Az iskolák minőségét nem kizárólag a törzstagok határozzák meg.

 

Maruzsa Zoltán (EMMI): A rendelet 2. §-ában többször is előfordul a „legalább” szó és egyértelműen a működő iskolákra is vonatkozóan. A rendelet szerinte egyértelmű, de ha a MAB szükségesnek lát további egyeztetést, nem zárkózik el előle. Véleménye szerint nem baj, ha egy iskolában sok törzstag van, sőt.

 

Jobbágy Ákos (MAB): Szerinte sem gond, ha sok törzstag van egy iskolában. Csak az egyes iskolák különböző stratégiái mögött meglévő motiváció nem látszik egyértelműen.

 

Zámboriné Németh Éva (BCE): Célszerű lenne az elnök úr által imént elmondott eljárásrendet rögzíteni és kommunikálni az intézmények felé, hogy a doktori iskolák is tisztában legyenek azzal, hogy mit kell tegyenek a törvényes működés érdekében.

 

Csernoch László (DE): A sikeres akkreditációt követően az iskoláknak biztosítaniuk kell a kormányrendelet előírásainak megfelelő működést. Ha egy nem megfelelő összetételű doktori iskola döntését valaki megkérdőjelezi, akkor jogosan hivatkozhat arra, hogy az eljárás, a döntést meghozó testület összetétele nem volt szabályszerű.

 

Gálfi Péter (SzIE): Az esetek többségében egy-egy iskola azért működik a minimális törzstag létszámmal, mert az adott intézményben, karon nincs több potenciális oktató, kutató.

 

Csernoch László (DE): Ugyanakkor tudjuk, hogy egyes esetekben csak azért van több kisebb iskola, mert egy-egy professzornak presztízs kérdés, hogy saját vezetésű doktori iskolája legyen.

 

 

b) keretszám algoritmus felülvizsgálata

 

Csernoch László (DE): A harmadik napirendi pont tárgyalásánál jelezte, hogy az algoritmus megváltoztatására több javaslat, jelzés is érkezett. Például az ELTE azt javasolja, hogy azokat az akadémikusokat is vegyük figyelembe, akik már nem teljes munkaidejű alkalmazottak, de aktívan részt vesznek az iskola munkájában. A SZIE részéről elhangzott a javaslat, hogy a kutatókarok számával is számoljunk. Az ODT következő ülésén létrehoz egy bizottságot, amely mérlegeli az eddig beérkezett és még beérkező javaslatokat, szempontokat. Majd az ODT jövő év őszére dönthet az algoritmus megújításáról.

 

 

A következő ODT ülésre várhatóan 2015. februárban kerül sor, amikorra a MAB minden akkreditációs döntése megszületik.

 

Csernoch László az ülést bezárta, a tagoknak kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánt.

 

 

kmf.

 

 

lejegyezte:        Varga Zsolt                                         jóváhagyta:       Csernoch László

                        titkár                                                                           elnök

 

 

Hitelesítők:

 

 

                        Mihály György                                                Rácz Károly

                        BME                                                                          SE



2017. XI. 23.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2017. december 8-án 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika tetőterében levő MSD teremben (Bp. Szentkirályi u. 46., a rektori épület mellett).

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2015. II. 06. 14:35:01
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )