Bejelentkezés
 Fórum
 
 
jegyzőkönyv: 070621

 

JEGYZŐKÖNYV

készült az Országos Doktori Tanács (ODT) ülésén

 

Ideje: 2007. június 21. 10:00

 

Helyszíne:

Professzorok Háza, földszinti tanácsterem (1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.)

 

Jelen vannak: Ld.: Jelenléti ív ( 1. sz. melléklet )

 

A Tanács 23 tagjából 21 jelenléte mellett Zombory László az ülést megnyitja, s külön köszönti Szabó Gábort, a MAB doktori bizottságának elnökét.

 

Ezt követően az alábbi bejelentéseket teszi:

1.       Kimentését kérte:

·         Szolcsányi János (PTE) és

·         Inzelt György (MAB),

valamint közvetlenül az ülés előtt:

·         Csákvári Éva (OKM), és

·         Manherz Károly (OKM).

2.       Helyettesítések:

·         Berta András helyett Varga Zsolt (DE),

·         Kovács Melinda helyett Bertalan Péter (KE),

·         Huszti Péter helyett Kuti Edit (SzFE),

·         Hornok László helyett Törökné Hajdú Mónika (SzIE) és

·         Lonovics János helyett Klukovits Lajos (SzTE)

vesz részt a Tanács mai ülésén.

 

Ezt követően Zombory László felkéri Solymosi Józsefet és Szél Ágostont jegyzőkönyv-hitelesítőnek.

 

Az ülés napirendi pontjai:

1.       Alapszabály-módosítás

az ODT részéről:                    Zombory László elnök

2.    A MAB Doktori Bizottságának aktuális feladatai, az eljárások részletkérdései

a MAB DB részéről:               Szabó Gábor elnök
3.    A habilitáció kritériumai

az ODT részéről:                    Zombory László elnök
4.   Felvételi keretszám elosztásának elvei

a bizottság részéről:               Szél Ágoston elnök

 

Zombory László : Manherz szakállamtitkár úr távolmaradása miatt az eredetileg másodikként meghirdetett „A felsőoktatást érintő jogszabályi változások és kormányzati szándékok” című napirendi pont elmarad.

           

1.          Alapszabály-módosítás

 

Zombory László tájékoztatja a Tanácsot arról, hogy az ODT számára a Professzorok Háza biztosította a székhelyet, melynek ingatlanát a Kincstári Vagyonkezelő időközben értékesítette, így új székhelyet kellett találni a szervezet számára. Tekintettel arra, hogy az ODT egyben a Magyar Rektori Konferencia tudományos bizottságaként is funkcionál, így adminisztratív és gazdasági okokból is célszerűnek tűnik az ugyancsak új székhelyet kereső MRK-val azonos helyre bejegyeztetni a szervezetet, így a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fogadná az egyesületet be, és erről a BME Rektora előzetesen biztosította az ODT elnökét.

Javaslatára a tanács ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a 111/2007. (VI.21.) határozat át:

„Az Országos Doktori Tanács alapszabályának I. fejezet utolsó sora helyébe a következő szövegrész lép: Székhelye: 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3 .”

 

 

2.                   A MAB Doktori Bizottságának aktuális feladatai, az eljárások részletkérdései

 

Szabó Gábor : A MAB elfogadta eljárásrendjét a doktori iskolák létesítése és működtetése kapcsán. Ezekben a MAB átvezette a jogszabályok előírásait. A doktori iskolák akkreditálása kapcsán két kérdés van:

·         az ezután minősítést kérők számára egyértelműen az új eljárásrendet kell alkalmazni

·         a már meglévő iskolák esetében a „működtetés követelményei” keretében az ellenőrzési folyamat keretében minden jelenleg is működő iskolát felül kell vizsgálni.

Többször megtörtént, hogy a határidő szorításában kellett egy-egy testületnek kényszeredett helyzetben döntést hozni - hibásan. A doktori iskolák szabályzatainak pro forma meg kell felelniük az új szabályozásoknak. A MAB vállalta, hagy néhány hónapon belül azokat átvizsgálja. A nagyobb feladat a szakmai és minőségi kritériumok ellenőrzése. Ennek keretében az ellenőrzés egy központi adatbázissal fog történni, amit az intézmények maguk töltenek fel adataikkal. Szempont, hogy minél kevesebb adminisztrációt rójunk az intézményekre.

Az adatok jelentős részének egyébként is nyilvánosnak kellene lenni, ha másért nem, a leendő hallgatók érdekében. A központi adatbázis alapján a majdan kijelölendő bírálók le tudják folytatni az ellenőrzést. Az előkészítés során felvettük a kapcsolatot az ODT tikárával, aki jelezte, hogy az ODT tevékenysége során is rendelkezésre állnak adatok, s célszerű elkerülni az adatok redundanciáit, így praktikus lehet egyetlen adatbázist létrehozni.

Az intézkedési tervet szeptember 30-ig kell megküldeni a MAB számára. Ennek tartalmaznia kell azt, hogy miként fog megfelelni a doktori iskola az új szabályozás előírásainak. Azok doktori iskolák, ahol ennek feltétele nem biztosítható, a 2008/2009-es tanévre már nem vehet fel hallgatókat. Azt a megfeleltetést is meg kell tenni, hogy a doktori képzés mely mesterszakra épül.

Feltételezhető, hogy több doktori iskola nem működhet tovább, hiszen tudjuk, nem megfelelő mindenütt a minőség.

Kérni fogom a MAB elnökségét, hogy hívja fel a MAB bizottságait arra, hogy tegyenek javaslatokat az egyes területeken a megfelelőségi eljárásra, annak kritériumaira. Ebben olyan kritériumoknak is kell lenniük, mint pl. a folyamatos publikálás. A folyamatosság kritériuma egyelőre nincs definiálva. A szakterületek különbözőségeit a MAB-nak valamelyest harmonizálnia kell. A kritériumrendszert a MAB honlapján közzé fogja tenni, a játékszabályokat mindenki előre fogja tudni.

Zalai Ernő : A megfelelőségi eljárás kritériumainak kidolgozása kulcskérdés. Maguk a szakbizottságok erre - álláspontom szerint - nem alkalmasak. A MAB 2003 körül próbálkozott az egyes tudományterületek követelményeinek meghatározásával, de talán túl kell lépni a bizottságokon ezzel a feladattal.

Szabó Gábor : A szakbizottságok javaslatait a kollégiumok megvizsgálják, s ott többnyire szigorodnak az elvárások. Nem gondolom, hogy ez száz százalékos megoldás. A javaslatot is nyilvánosságra hoznánk, talán véleményezésre is. Magukat a kritériumokat a MAB plénuma határozza meg a bizottsági, kollégiumi javaslatok figyelembevételével.

Zalai Ernő : Ha a MAB doktori bizottsága határozza meg a kritériumokat, s a bizottságok a szakspecifikus kérdésekben tehetnek „lazítást”, akkor az eredményre vezetőbb lehet.

Szabó Gábor : Magam hajlamos lennék az Akadémia elvárásait alapul venni, ugyanakkor az sem vehető át felülvizsgálat nélkül. A törzstagoktól a DSc-hez közeli tudományos tevékenységet várjuk el. A kritériumokat az aktív doktori iskolákkal és az MTA osztályaival is célszerű lehet véleményeztetni.

Húsvéth Ferenc: A MAB elnöke május elején részletesen megírta az egyetemeknek feladataikat, elvárásaikat. E levél szerint a törzstagok elmúlt 5 éves tudományos teljesítménye alapján végzi majd a törzstagi megfeleltetését. Egyetemünk ezen adatok feldolgozásában már előre jár.

Szabó Gábor : Nem csak az elmúlt 5 év alapján, hanem „különös tekintettel az elmúlt 5 évre” alapján kell vizsgálni a teljesítményt.

Meskó Attila: Felvetődött az MTA, vagy akár az osztályok közreműködése. Az MTA törekszik az egyetemekkel történő együttműködés bővítésére, így az egyetemek kihelyezett tanszékei formájában ez épp úgy megtörténhet, mint az ilyen eljárásokban történő közreműködéssel. Az Akadémia alapvető érdeke, hogy megfelelő magyar tudomány legyen a jövőben is, s ennek záloga a doktori képzés is.

Klukovits Lajos: A törzstagok megfeleltetésével kapcsolatban: az akadémiai intézetben dolgozók sérelmezik a kör meghatározását. Ez a tiltakozás eljutott már a MAB-hoz?

Meskó Attila: Sem én, sem a kutatók többsége nem érzi ezt diszkriminatívnak. A fiatal kutatók is törzstagok lehetnek majd, eljön az ő idejük is. A fiataloknak azt kell adni tanácsnak, hogy adja be DSc iránti igényét, szerezze meg a címet, s csatlakozzon be a doktori iskolák munkájába. Az akadémia elégedett ezzel az elvárás és követelményrendszerrel.

Klukovits Lajos: Bár nem értem, tudomásul veszem.

Szabó Gábor : Nem tudok a tiltakozás megérkezéséről.

Mátyás László: Több aggasztó eltérést hallottam a MAB elnöke és az itt elhangzottak között. Bazsa elnök úr szerint hétből négynek egyetemi tanárnak kell lennie. Több nagydoktorunk van, aki bár rendelkezik DSc-vel, nem egyetemi tanár.

Szabó Gábor : Nem látom az ellentmondást a tudományos kritériumok szempontjából. Ellentmondásnak tűnhet az, hogy egyetemi tanárnak is kell lennie a tagokból legalább négynek. Abban sem látok ellentmondást, hogy egyes egyetemi tanári előterjesztések nem mentek át a kinevezési eljáráson dacára annak, hogy DSc címmel rendelkeznek. Ennek oka lehetett többször az előadási készség hiánya is. Egészen más habitust igényel az, ha valaki tanít az egyetemen, s e mellett kell tudományos eredményeket is elérnie, mint ha csak a kutatásnak szentelheti idejét. A törzstagi, DSc és professzori kritériumok eltérőek, hiszen a funkciók is azok, s más-más habitust igényelnek. A doktori iskola törzstagjai a különböző habitusigényeket ötvözik.

Roska Tamás: A „különös tekintettel” kifejezés nemzetközileg konform. Másik megjegyzésem, hogy a doktori iskolákban nem csak törzstagok vannak, tehát nem szabad hogy ez legyen az egyetlen kritérium. Harmadsorban kiemelném, hogy mivel néhány év alatt tömegessé vált az egyetemi képzés, így ha nem sikerül az egyetemeknek a kutatóegyetemi életmódot biztosítani, akkor a továbbiakban nem is lesz alkalmas az oktató - s aztán az intézmény sem - a kutatói munkára. Ezért az aktív doktori iskolák a zálogai a valódi egyetemi formának.

Solymosi József: Az MTA köztestületi adattárára felhívnám a figyelmet, amelyet a MAB is felhasználhat, a magukat megméretni szándékozók is megadhatják publikációs adataikat.

Szabó Gábor : Nem kötelezhetünk senkit arra, hogy a köztestület tagja legyen. Másfelől a doktori iskolák vezetőinek felelősséget kell vállalnia az adatokért.

A kilencvenes években számtalan doktori program indult. Több talán jogosulatlanul. Több esetben párhuzamosságok is fennállnak, s a tudományos potenciál elaprózódik, esetenként nem is ismerik kellőképpen egymás munkáját sem. Az átalakulás során különösen ügyelni kell az együttműködés fenntartására és megerősítésére.

Az adatbázissal kapcsolatos technikai részletek kapcsán megkérem az ODT titkárát, hogy tájékoztassa Tanácsot.

Csizmadia József : A Tanács megalakulása után honlapot terveztem az ODT számára, amely hasznos tartalmakon túl praktikus szolgáltatásokat is nyújthatna a tagoknak és a nyilvánosságnak. Az adatbázisra épülő honlap szolgáltatási köre időközben is bővült. Intézményi jogosultságokkal a védések egységes meghirdetési lehetőségét épp úgy tudná biztosítani, mint a doktori iskolák - akkreditációt is kielégítő - adatainak kezelését. Ez utóbbi azért is jelentős, mert bár több helyütt rendelkezésre állnak egyes adatok, azok tartalma nem szavatolható. Az akkreditációs eljárás idejére egy-egy doktori iskolához tartozó minden adatot be kell fagyasztani, s más funkciót ellátó adatbázisoknál ez nem oldható meg. Ezen felül az önálló adatbázist az is indokolja, hogy az akkreditáció nem pusztán az felsőoktatási információs rendszerben (FIR) rendelkezésre álló személyi adatokat igényel a közlemények adatain kívül, hanem egyéb, személyhez kapcsolódó tudományos mutatókat is. Az adatok hitelességét az adatbázis jogosultsági struktúrája biztosíthatja. Az akkreditációs eljárás szükségein túl a doktori iskolák egyfajta iránytűje lehetne Magyarországon a leendő doktoranduszok számára is, valamint a teljes nyilvánosságot tudná biztosítani.

Az ügy kapcsán keressük az együttműködési lehetőségeket is az érdekeltek körében, így a MAB és a FIR képviselőivel is történt az ügyben egyeztetés. Ezzel párhuzamosan az OBH-val adatvédelmi egyeztetés történt, s folyik az arculattervezés is.

A portál jelentősen csökkentené a doktori iskolák aktuális akkreditációs eljárása kapcsán felmerülő adminisztrációs terheiket, hiszen ilyen rendszernél már érdemes kidolgozni más adatbázisok közötti adattranszportok jogi és informatikai megoldásait, s ergonómikus információtechnológiát, így a másutt már meglévő adatokat nem kellene ismét megadnia az oktatóknak, kutatóknak. Oktatónként átlagosan 3-4 óra időmegtakarítást eredményezne ez, így talán érdemes megfontolni, hogy a doktori iskolák hozzájáruljanak az adatbázis létrehozásához, hisz elemi érdekük.

Zombory László : A Tanácsnak mindezidáig semmilyen bevétele nem volt, így a programozásra sincs fedezete. Támogatásért - a felsőoktatási törvényre is hivatkozva - fordultunk az OKM-hez, azonban az az ezévi támogatástól elzárkózott. A kiírt csekélyszámú pályázatok zöménél az ODT idei megalakulása miatt esik ki, a többinél profiljából adódóan.

Csizmadia József : A pályázati lehetőségeket továbbra is keresem. Az esetleges támogatások hiányában doktori iskolánként 13eFt hozzájárulásra lenne szükség ahhoz, hogy az adatbázis a funkcióját elláthassa mindenki megelégedésére. Ha támogatást tudok szerezni, akkor abból többletszolgáltatásokat is kialakíthatunk, illetve annyival kevesebb tagdíjat kellene szedni 2008-ban.   Az egyesületnek pont ez a szerepe, hogy a doktori iskolák összefogással sokkal jobb (és jelentősen olcsóbb) eszközöket tudnak kialakítani munkájukhoz, mint külön-külön.

Szél Ágoston: Évek óta várunk arra, hogy olyan adatkezelési rendszer szülessen, amely kezelni tudja a doktori képzés specifikumait a hallgatói nyilvántartásban - nálunk a Neptunban. Sajnálom, hogy nincsenek jelen az OKM képviselői, ugyanis többször elhangzott már, hogy a problémára megoldás születik, de ma már arra sem emlékszik senki, hogy ki mit ígért. Az ODT kérje a minisztériumot, hogy egységes adatbázis kialakítását támogassa, amely a doktori képzés hallgatóinak nyilvántartását is alkalmas.

Csizmadia József : Ez az adatbázis más célt szolgál, de a már említett funkciókon túl teret adhat a védések meghirdetésének, s alapja a keretelosztás számításának is, bármilyen elveket is határoz meg ahhoz a Tanács.

Klukovits Lajos: Korábban az OKM kezelte a védések anyagait, most viszont egyetemi feladatkörbe került. Mi lesz a sorsa az ott lévő adatoknak? Az említett adatbázis kapcsán tudnunk kell ugyanakkor, hogy mit kapnánk a 13eFt-ért.

Csizmadia József : A doktori értekezések nyilvántartásának sorsáról nincs tudomásom. Az az OKM kompetenciája.

A tervezett adatbázis vázlatát, illetve főbb jellemzőit ma megküldöm a tagoknak. Azt kérem minden egyetemtől, hogy keddig adjon választ arra vonatkozólag, hogy hány doktori iskolája esetében venné igénybe ezt az adatbázis-szolgáltatást 13eFt iskolánkénti hozzájárulás mellett.

 

3.                   A habilitáció kritériumai

 

Zombory László : Az ODT elődjének, az ODHT-nak habilitációs kérdésekben vezetője Spät András volt, aki jelenleg is a Semmelweis Egyetem habilitációs bizottságának elnöke, s akit külön köszöntök körünkben. Részvételével egy kis létszámú bizottság felmérte, hogy milyen vélekedések vannak a felsőoktatási intézmények részéről a habilitáció jelenéről és jövőjéről. A kiküldött összefoglalóban is szereplő gondolatok nagyon heterogén véleményekből álltak össze. A legtöbben egyetértenek abban, hogy szükség van valamiféle habitusvizsgálatra, amely vagy a docentúra vagy a professzúra „előszobája” kell legyen. Lényeges, hogy ne köztes „tudományos fokozat” legyen, hanem az oktatási és tudományos rátermettséget együtt vizsgálja. Fontos kérdés, hogy a habilitáció azon egyetemen történjék-e, ahol foglalkoztatni fogják a jelöltet vagy el lehet fogadni (és ha igen, milyen feltételek mellett) más egyetemek habilitációját.

A lehetséges kritériumok között még nagyobb a szórás. A jegyzet-tankönyv részlet ugyancsak indokolatlan kritérium, mint többen meg is jegyezték: ha van, szükségtelen, ha nincs, akkor pedig nem elégséges egy tartalomjegyzék.

Lehet-e egységesíteni a habilitációs eljárások követelményeit? Ez célszerű. Az adott tudományterületnek, vagy inkább tudományágnak a képviselői megpróbálnák létrehozni a követelményrendszert.

Más egyetemen történt habilitáció elismerése az egyes intézmények döntési körébe tartozik. A minőségkontrollnak a saját intézményben - ahol oktatni kíván az illető - kell történnie. Az eljárások közelítése érdekében tud az ODT tenni.

A habilitáció nem köztes tudományos fokozat.

Spät András: Az elhangzottakat kiegészítve. A docensi kinevezés előtt lehet egyfajta „habilitáció”. Minden intézmény előír követelményrendszert mind a docensi, mind az egyetemi tanári követelményrendszerre. Ha a docentúra előfeltétele lenne a habilitáció, akkor arra más nevet kell keresni, mert az ez idáig történt habilitációk nagyobb teljesítményt mutatnak. A habilitáció intézmények közötti elfogadását nem lehet jogilag megkérdőjelezni.

Ha ott kell pályázni, ahol az illető tanítana, akkor az előadás tartása is aggályos lehet a hallgatósággal szemben.

Klukovits Lajos: Matematikus és orvos professzoraink is véleményezték a habilitációs eljárásrendet, amiből látszik, hogy azt egységesíteni kell, de az lehetetlen. A törvény említi ugyan a habilitációt, de az Unióban nem lehet ilyen alapú megkülönbözetést tenni. A SzTE szenátusa a docensi munkakör követelményeként határozta meg a habilitációt. Ahonnan a rendszer származik, Németországban, nem is lehetett professzor az a személy az adott intézményben, aki ott habilitált. Valóban hiányzik egy közbülső „fokozat”.

Zombory László : A BME a majdani országos rendszert fogja alkalmazni.

Szél Ágoston: Maga a docensi kinevezéshez kapcsolás gondolata is meglep. Az 5 éves oktatói gyakorlatot keveslem, a 10 év megfelelőbb. A PhD képzésben való részvétel ebbe való beszámolását támogatom ugyan, de az nem elégséges. Nem egyértelmű a vitaanyagból, hogy akár mindkét szinthez előírnánk-e.

Zombory László : Csak egy eljárásról lenne szó.

Húsvéth Ferenc: Mivel az egyetemek belügye a habilitáció, az ODT-nek ajánlásokat kell ehhez adni, s ne legyen szándékunk az egyetemek belügyeibe történő beavatkozás.

Zombory László : Ennek megfelelően a Tanács ajánlást adna.

Zalai Ernő : A habilitáció kérdésénél nagyobb probléma az egyetemi tanári kritériumok kérdésköre. Még abban is hiányzik az országos egység. Numerus clausus megoldhatná a minőség-gazdálkodás alapkérdéseit.

Nyilván egyetemeken belül sem lehetnek a karok között különbségek az elvárás tekintetében, azaz hogy docensi, vagy egyetemi tanári kritérium legyen-e a habilitáció. Az egyetemeknek maguknak is meg kell oldani előbb ezt a problémát.

Zombory László : Az elhangzottakból kitűnik, hogy több kérdésnek még érnie kell ahhoz, hogy ajánlást adhassunk.

 

4.                   Felvételi keretszám elosztásának elvei

 

Zombory László : Az ad hoc bizottság alapos munkát készített elő. Megkérlek, Ágoston, hogy ismertesd a javaslatotokat.

Szél Ágoston: A bizottság megállapította: a korábbi elvek nem is rosszak. A felsőoktatási reform is még folyamatban van, folyamatosan változnak a feltételek, célok, követelmények, ezért lehetséges, hogy végleges algoritmust még nem lehet kialakítani. Az egyik hibája az elosztásnak, hogy nem tudományterületek, hanem intézmények között oszt el keretet. Ennek megoldására készséggel tesz javaslatot a bizottság, amennyiben arra felhatalmazást kap, de ehhez több előkészítő munka és egyeztetés szükséges. A másik hiányosság az eddigi rendszerben, amelyre ugyanakkor választ ad az új algoritmus, hogy nem veszi figyelembe az intézmények eredményességét, a hatásfokot. Természetesen nem lenne jó az a gyakorlat, hogy pusztán a fokozatkiadás számát növelnék az intézmények, de a minőség megfelelő biztosítása mellett a színvonalcsökkenés kivédhető.

Az egyes paraméterek tekintetében:

Sz1: minden indexszel rendelkező hallgató hallgatónak számít. Levelező és nappali megkülönböztetés azonos teljesítmény mellett felesleges. Itt említem a „méltányosság” kérdését, amely valójában nem az: minden akkreditált intézmény legalább 3 helyet kapjon.

N: Csak a doktori iskolákkal rendelkező karok egyetemi végzős hallgatói számíthatnak bele a „méretbe”.

Sz3: jelenleg kevésbé, hamarosan nagyobb eltérés lesz a tudományterületek száma (új paraméter) és a doktori iskolák száma (régi paraméter) között.

Sz4: A művészeti képzés sajátosságait „a méltányosság” talán nem kezeli tökéletesen, de a tudomány-specifikus megközelítés megoldást jelenthet. Az anyagból az előterjesztő figyelmetlensége miatt kimaradt egy mondat (SzIMA tagság azonos megítélés alá esik, mint az akadémiai tagság).

H: a képzés eredményessége, azaz a hatásfok. Ezt azonban tompítva, egyelőre 40%-ban vennénk figyelembe.

Az új elvek bevezetésekor átmenetet képzendő 10-15%-os eltérési korlátot alkalmaznánk az előző évhez képest.

Köszönöm Zalai Ernő és Csizmadia József munkánkhoz nyújtott segítségét.

Lasztovicza László: Örülünk, hogy az új szempontrendszerbe belekerült a hatásfok. Az MSc képzés volumene jobban predesztinálhatná a helyeket. Nem jelenik meg a külföldi hallgatók száma az elvekben. Újabb szempontként javasolnánk, hogy a sikertelenségek arányát (azaz a fokozatot nem szerzőket) is figyelembe vegyék.

Szál Ágoston: Az N tényező figyelembe veszi a végzettek számát. Mi kellene ezen felül?

Lasztovicza László : Pont azt kellene elhagyni.

Szél Ágoston: Irrelevánsnak azért azt nem lehet nevezni. Ezt jelen körülmények között felvetésnek tudom tekinteni a majdani elvekhez.

A külföldieket intézményünk is próbálja vonzani különböző támogatásokkal és kedvezményekkel, de számuk egyelőre olyan alacsony, hogy az algoritmusba nehezen lehetne beilleszteni.

A fokozatok számát illetően: sem honosítás, sem elismerés nem számít bele. Ugyanakkor a képzés nélkül fokozatot szerzők és azon eljárások a doktori iskola teljesítményét mutatják, tehát azt mindenképpen figyelembe kell venni. A hatásfok az általad is javasolt eredményességet fejezi ki.

Klukovits Lajos: Milyen tényekkel tudja alátámasztani Lasztovicza elnök úr azon állításait, miszerint sokan más intézményben szereznek fokozatot?

Lasztovicza László: Az ellenkezőjét mondom.

Klukovits Lajos: Akkor viszont hogy értelmezzem a külföldiek figyelembevételét? Ők azonos feltételekkel vehetnek részt a képzésben.

Állandóan az eredményességen lovagolnak, milyen adatokat tudnak felhozni negatív véleményük alátámasztására?

Agyrém, hogy a visszafizetés gondolatát veti fel a DOSz. E téren a saját házuk táján kellene söpörniük.

A képzésben nem résztvevők megkülönböztetés megint csak a gyakorlat ismeretének hiányára utal.

Roska Tamás: A mesterképzésben végzők számát differenciáltabban kellene figyelembe venni. Ez predesztinálta, hogy a nagy egyetemeken lettek nagyobb doktori iskolák. 15 év után az már kétszeres figyelembevételt jelent, hiszen a végzős MSc és a fokozatot szerzők száma is egy tőről fakad. Külföldi hallgatók fogadására fel kell készülni. Nyugaton egyre kisebb arányban tudják saját hallgatóikkal az ösztöndíjas helyeiket betölteni. Doktori iskoláinknak vonzóbbaknak kell lennie a külföldiek számára. A távolkeleti tehetségesek most már áramlanak vissza keletre.

Szél Ágoston: A külföldi hallgatókkal egyetértek, a mostani helyzetben viszont arányukban még kicsi a jelentőségük.

Lasztovicza László: Nem a kisujjunkból szoptuk a visszafizetési javaslatunkat, ez Angliában jól működik. Gyakran az egyetemek nem szolgáltatnak adatokat, azért nincsenek adataink, amikkel alátámaszthatnánk, hogy rossz a doktori képzés.

Husvéth Ferenc: A bizottság jó munkát végzett. Több részletkérdés taglalható lenne, s egyes elvek is újragondolhatóak.   Ennek a bizottságnak a jövőben is tovább kell dolgoznia az esetleges hibák kompenzálásához.

Dobróka Mihály: Egyes területeken a lemorzsolódásnak sajátos okai lehetnek, mint ahogy az ipar elszívása is a legtehetségesebb hallgatóinknak viszi el végzés előtt. Ezt figyelembe kell venni akkor, amikor a hatásfokot vagy a tudományterületi elosztást részletesebben kimunkálja a bizottság.

Szél Ágoston: Köszönöm szépen a megjegyzéseket. Jelzem, hogy a többek által felvetett MSc hallgatói létszám az előterjesztésben is kisebb súllyal (20 helyett 15) jelenik meg.

Zombory László : A bizottság munkáját ismét köszönöm. Nagy eredmény a hatásfok figyelembevétele. Egzakt módon kezeli a levelező hallgatók kérdését is az új elv. Javasolom a bizottság munkájának meghosszabbítását és kiterjesztését.

Zalai Ernő : E bizottságnak nem csak a folyamatos reform kell a feladata legyen, hanem a felmerülő kérdések opponálása is.

Zombory Láslzó: Egy feladat máris a művészeti egyetemek külön kezelése.

 

Zombory László javaslatára a Tanács ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a 112/2007. (VI. 21.) határozat át:

„A Tanács a 2. sz. melléklet szerinti módon határozza meg az állami ösztöndíjas doktorandusz helyek elosztásának elveit.”

 

A tanács ugyancsak ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a 113/2007. (VI. 21.) határozat át:

„A Tanács további 12 hónapra megbízza a bizottságot munkájának folytatásával, továbbá a szolgáltatott adatok feldolgozásával és az értelmezési kérdésekben állásfoglalással. Értelmezési kérdések tekintetében - adatszolgáltatási és feldolgozási időszakokban - a bizottság elnöke egy személyben is dönthet.”

 

Zombory László szavazásra bocsátja a kérdést, hogy az előterjesztésben szereplő átmeneti csillapítás, mint „kompenzáció”, 10, vagy 15%-os értékű legyen-e. A szavazásban Dobróka Mihály és Schmidt Rezső voksol a 10% mellett, a többség a 15%-os eltérés megengedését támogatja, így a 2008. évi elosztásnál alkalmazandó elvek ezzel véglegesednek.

   

 

Zombory László egyéb javaslat és kérdés hiányában 12:42-kor az ülést berekeszti.

   

kmf.

 

Zombory László

elnök

 

Csizmadia József

titkár

 

Solymosi József

jegyzőkönyv-hitelesítő

 

Szél Ágoston

jegyzőkönyv-hitelesítő

 

 

 

 

 

 

 

 



2017. XI. 23.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2017. december 8-án 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika tetőterében levő MSD teremben (Bp. Szentkirályi u. 46., a rektori épület mellett).

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2011. V. 16. 20:20:24
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )