Bejelentkezés
 Fórum
 
 
A 2013. február 8-i ODT ülés emlékeztetője

 

Emlékeztető
az Országos Doktori Tanács üléséről
 

( letölthető PDF )

 

ideje : 2013.02.08. 10.00
helyszíne : BME Rektori Tanácsterem  ( 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.)

27 szavazati jogú tag közül 25 jelen, a tanács határozatképes

 

Mihály György, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket.

Külön köszöntötte Balázs Ervint, a MAB elnökét, Kovács Sándort a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem új EDT elnökét, Varga Lászlót, a Nyugat-magyarországi Egyetem új EDT elnökét és Csiszár Imrét a DOSz új elnökét.

Javasolta, hogy a kiküldött napirendi pontokkal ellentétben először a 2. napirendi pontot tárgyalják, majd utána kerüljön sor az 1. napirendi pontra.

Az ODT - a fenti módosítással - elfogadta a napirendet, majd a jegyzőkönyv hitelesítőket (Bernáth Jenő - BCE, Kuti Edit - SzFE), és a szavazatszámlálókat (Kollár István és Vida Mária). Mindhárom szavazás egyhangú volt (25 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

1. Elnökségi beszámoló a 2012-es évről

Mihály György (BME): az elnökségi beszámolót mindenki megismerhette, előzetesen felkerült az ODT honlapra a Munkaanyagok közé. Röviden kiemelte a beszámoló legfontosabb pontjait:

  • az Nftv. egységes értelmezése, valamint a tervezett doktori kormányrendelet előkészítéséhez tett javaslatok megfogalmazása (az ODT februári és júliusi ülése);
  • az elnökség részvétele a doktori képzésről és fokozatszerzésről szóló kormányrendelet szövegszerű előkészítésében (szeptember-október);
  • a kormányrendelet közigazgatási egyeztetése során tartott ODT ülés (november) után további módosító javaslatok megfogalmazása az EMMI számára;
  • a doktori adatbázis folyamatos fejlesztése (az adatbázis dinamikussá tétele a kötelező témakiírói frissítésekkel, fokozatszerzési adatok intézményi hitelesítése);
  • az ODT működésének gazdasági kimutatásai.

Az ODT 25 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta az elnökségi beszámolót.

2.  A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012.(XII.19.) kormányrendelettel kapcsolatos intézményi teendők

Mihály György (BME): 2013. január 1-én lépett hatályba a doktori kormányrendelet. A doktori iskolák működése, a törzstagok köre, illetve a doktori és habilitációs tanácsok összetétele jelenleg nem mindenben felel meg a kormányrendeletben előírt feltételeknek. Az eljárási szabályok is változtak. Kérdés, hogy a most működő doktori iskolák által kibocsátott fokozatok jogszerűek-e vagy sem?

Kérte az egyetemi doktori tanácsok vezetőit, hogy a január 1. után megszerzett fokozatokat mindenképpen intézményi szinten ítéljék oda, nehogy megkérdőjelezhető legyen egy kiadott fokozat jogossága. Ugyanakkor a tényleges szakmai elbírálás továbbra is a szakterületi doktori tanácsoknál maradhat, akik ennek eredményét javaslatként küldik fel az egyetemi doktori tanácsnak.

Felmerül a kérdés, hogy a kormányrendeletben előírt törzstagi feltételeket nem teljesítő doktori iskolák egyáltalán működhetnek-e még? A nagy egyetemek doktori tanácsai - amelyek sokszor szakterületenként szerveződtek - mennyire szabályosan működnek? Mihály György elmondta, hogy az EMMI-nek januárban küldött két levélben állásfoglalást kért a minisztériumtól a testületek átalakításának határidejét illetően, és ismételten kérte a törzstagokra vonatkozó tudományági megkötés felülvizsgálatát. A minisztériumi válasz az első kérdésben egyértelmű: 2013. július 31-ig kell átalakítani a testületeket. A második pontban megvizsgálják a felvetést (a két levél és az EMMI válasz megtalálható az ülés háttéranyagai között). Javasolta, hogy az EMMI válaszokat az ODT vegye tudomásul, és ennek megfelelően minden intézmény a saját doktori és habilitációs szabályzatának kormányrendelethez illesztésével egyidejűleg tegye meg a szükséges szervezeti átalakításokat (2013. július 31-ig). 

Komoly probléma, hogy sok doktori iskola nem felel meg a kormányrendeletben előírt szigorúbb törzstagi feltételeknek. Természetesen lehet, hogy tényleg a doktori iskolákkal van a baj, és valóban szigorításra van szükség. Az ODT törzstagi nyilvántartás jelzi a hiányosságokat, de nem biztos, hogy ezek nem szűnnének meg a törzstagi kör felülvizsgálatával, és a közelgő MAB akkreditáció miatt egyébként is aktuálissá váló minőségi átalakításával. A kérdés megvizsgálására a BME doktori iskolái felmérték, hogy megfelelő személycserékkel a doktori iskolák eleget tudnának-e tenni az új feltételeknek. Megállapítottuk, hogy a 14 doktori iskola közül biztosan nem tudná teljesíteni a feltételeket 4 doktori iskola. Országos szinten sem maradhatna meg pl. közlekedéstudományi doktori iskola, mivel nincs olyan intézmény, amelyik megfelelő számú egyetemi tanárt tudna kiállítani kizárólag közlekedéstudományok fokozattal (a törzstagok között jelenleg gépészeti tudományok fokozattal rendelkezők is szerepelnek). Hasonló a helyzet az építészmérnöki doktori iskolával (építőmérnök törzstagok kiesése), de bajban lenne a Filozófia, a Pszichológia, sőt az Informatika doktori iskola is. A felmérés alapján jól működő doktori iskolák is veszélybe kerülnének a tudományági megkötés miatt.

Azt javasolta, hogy a törzstagokra és a doktori tanácsok tagjaira vonatkozó tudományági megkötést egyelőre hagyják az intézmények figyelmen kívül, kezeljék úgy, mintha nem lenne ilyen megszorítás. Az ODT 2012. november 30-i javaslatát a tudományági megkötés eltörlésére a MAB is támogatta: a legutóbbi MAB plénum határozatot hozott, hogy az EMMI-hez fordulnak a törzstagokra vonatkozó tudományági előírás ügyében és szintén kezdeményezik a kormányrendelet megváltoztatását.

Egy másik problémás kérdés lehet a törzstagokra és doktori tanács tagokra vonatkozó előírás, amely szerint legalább egy fokozatot szerzett PhD hallgatóval kell rendelkezniük. Az EMMI megengedőbb értelmezése szerint elegendő két 0.5 védett hallgató. Úgy kell készülnünk, hogy ez egy megoldandó feladat.

Az ODT 2012. július 5-i ülésén elfogadott nappali-levelező képzéssel kapcsolatos két javaslata végül nem került be a doktori kormányrendelet végleges változatába. Azt javasolta, hogy az intézményi doktori szabályzatokba viszont kerüljön be ez a két pont:

1. Doktori képzésben tanórának számít a felsőoktatási intézményben, vagy a vele együttműködési megállapodást kötött intézményben folytatott kutatási tevékenységre fordított idő is. Olyan tudományterületeken, * ahol a kutatás és a felkészülés könyvtárhoz, levéltárhoz, múzeumhoz vagy terepi munkához kötött, a tevékenységet pontosan leíró témavezetői és tanszékvezetői engedély alapján végzett munkával, témavezetői igazolással lehet ettől eltérő módon kutatási munkaidőt teljesíteni.

* Elsősorban bölcsész- és egyes társadalomtudományi területek

2. A doktori képzés csak teljes idejű képzésként szervezhető, hat félév alatt egységesen 180 kreditet kell szerezni [Nftv 16.§ (1)]. A doktorandusz hallgató a képzési követelmények folyamatos teljesítése esetén - témavezetői, tanszékvezetői és doktori iskola vezetői hozzájárulással - munkát vállalhat.

A jogszabályi hátteret a kormányrendelet 11. § (1) pontja biztosítaná, miszerint a doktori képzéshez kapcsolódóan megállapodás köthető a felsőoktatási intézmény, a doktorandusz, doktorjelölt és a témavezető között.

Érzékenyen érintik a doktori képzést a nyugdíjazással kapcsolatban született új jogszabályok is. Az ODT adatbázisban lévő törzstagok életkorát megvizsgálva azt találtuk, hogy a 2247 törzstagból 1040 fő 62 év feletti, és ha ők úgy döntenének, hogy a nyugdíjba vonulást választják, akkor a 182 doktori iskolából csak 108 olyan iskola maradna, amely teljesítené a törzstagok minimális számára vonatkozó feltételt.

Balázs Ervin (MAB): a MAB a törzstagokra vonatkozó tudományági megkötés kérdésében támogatja az ODT-t, és kezdeményezik az EMMI-nél a vonatkozó paragrafus módosítását. Ebben a kérdésben a MAB eddig is megengedő volt, de az új jogosítványa már csak szakértésre jogosítja fel, a végső döntést a törzstagok esetében az Oktatási Hivatal hozza meg.

A MAB szeptember 1. előtt nem kezdi el a doktori iskolák felülvizsgálatát. Áprilisig pedig kidolgoznak egy gyakorlati útmutatót a felülvizsgálathoz.

Sok a 182 doktori iskola, mindenképpen szükség van a doktori iskolák minőségi szempontból való felülvizsgálatára. Vannak olyan doktori iskolák, amelyek oklevélgyárként működnek, ezeket mindenképpen meg kéne szüntetni. A MAB szándéka az, hogy a kimenetet fogja vizsgálni a doktori iskoláknál, milyen minőségű értekezések születnek, vannak-e publikációk és milyenek az értekezések mögött. Hányan iratkoznak be és végeznek az egyes doktori iskolákban (a gyesre menő hallgatók kivételt képeznek).

Páles Zsolt (DE): a nyugdíjazási kérdéshez hozzászólva, felhívta a figyelmet a határidőkre. Július 31-ig meg kell történni a nyugdíjazásoknak, ezek gyengíthetik a doktori iskolákat. Az új egyetemi tanárok kinevezése várhatóan csak ősszel esedékes, így esetleg a MAB vizsgálat idején formálisan még nem fognak elegendő törzstaggal rendelkezni egyes doktori iskolák. Jó lenne, ha a MAB azután vizsgálná a doktori iskolákat, miután megtörténtek az egyetemi tanári kinevezések.

Balázs Ervin (MAB): ebben a kérdésben a MAB szokás szerint rugalmas lesz. Az egyetemi tanári pályázatokat február 18-ig kell benyújtani, a pályázatok elbírálása meg fog történni addigra, mire a doktori iskolák felülvizsgálatára sor kerül. Arra törekednek, hogy az egyetemi tanárok tényleges kinevezése ne legyen akadálya a doktori iskolák megfelelőségének.

Páles Zsolt (DE): a tudományági elnevezések nincsenek összhangban a korábbi tudományos fokozatokkal. Ha így maradna a doktori rendelet, akkor új tudományágban nem is jöhetne létre doktori iskola, ez pedig lemerevítené a tudomány fejlődését.

Balázs Ervin (MAB): volt egy olyan időszak, amikor presztízs okokból nagyon sok doktori iskola alakult, lényegében tudományáganként jöttek létre doktori iskolák.

Mihály György (BME): a MAB február 1-i plénum ülésén elmondta, de itt is megerősíti, hogy az ODT maximális segítséget kíván nyújtani a MAB munkájához az adatbázison keresztül, valamint szívesen részt vesz az akkreditációs szempontok kialakításában.

Vannak gyenge doktori iskolák, és az intézményi Doktori Tanácsoknak lehetőségük van az ilyen doktori iskolák megszüntetésére. Egyszerűbb és az intézmény megítélése szempontjából pedig mindenképpen szerencsésebb házon belül megoldani a dolgot, mint ha ezt a MAB teszi meg. Javasolta, hogy minden intézmény vizsgálja felül a saját doktori iskoláit.

Gebei Sándor (EKF): aggodalmát fejezte ki az új nyugdíjszabályok miatt, és kérte, hogy az ODT lépjen fel ellene.

Mihály György (BME): komoly probléma a nyugdíjazás, nincs befolyásunk arra, hogy egy oktató elmegy-e nyugdíjba vagy tovább dolgozik. Nem csak a felsőoktatásban, hanem az egészségügyben is komoly gondot okoznak az új szabályok. A probléma országos, adatokkal alátámasztva fogjuk jelezni az EMMI-nek, hogy a doktori képzésben nehézségek merülhetnek fel.

Páles Zsolt (DE): a mostani szabályozás szűkíti a doktori iskolák törzstagjainak bázisát, egyre rövidebb ideig lehet törzstag egy oktató.

Hornok László (SzIE): sok gyenge doktori iskola van, ha egy intézmény nem tud 4 egyetemi tanárt kiállítani, akkor ne akarjon doktori iskolát működtetni.

Mihály György (BME): egy ilyen formális megkötés nem oldja meg a minőségi problémát, értékes oktatók, témavezetők fognak kiesni, a doktori iskola kibocsátását is megsínyli a nyugdíjazás. Nem csak a törzstagokat érinti ez a probléma.

Kóczy T. László (ODT FB): felmerült a törzstagokra vonatkozó tudományági kritérium és a nyugdíjazás ügye. Egyiknek sincs köze a tudományos teljesítményhez, csak formális kritériumok alapján minősítenek. Az a fontos, hogy milyen tudományos eredményt produkál egy doktori iskola, milyen mértékben vesz részt a tudományos életben, vannak-e nemzetközi publikációk. A kor szerinti diszkrimináció nagyon helytelen, félre kéne tenni a formális szempontokat. Kéri a MAB-ot, hogy próbáljon meg eredményt elérni ebben az ügyben.

Rácz Károly (SE): hogyan lehet kezelni a képzés nélküli fokozatszerzést? A rendeletből kimaradt ez a kérdéskör. Egy főorvosi kinevezéshez fokozatot kell szerezni, de egy gyakorló orvosnak nincs lehetősége doktori képzésben részt venni.

Továbbá jól érti-e, hogy a doktori kormányrendelet 11. § (1) pontjában említett megállapodás lehetőséget teremt arra, hogy tanulmányi szerződés keretében a munkahely átvállalja az önköltség egy részét?

Mihály György (BME): az Nftv-ben keveredik két fogalom: az egyéni tanterv szerint felkészülőé és az egyéni fokozatszerzőé (aki az utcáról jött kész dolgozattal), ennek javítása törvénymódosítást igényel. Ezt már 2012. februárban jeleztük az EMMI felé.

Az önköltség csökkentésére lehetőséget ad a hallgatóval kötött megállapodás, ami - egyebek mellett - kiterjedhet a hallgató oktatásba történő bevonására is. Az Nftv. arról is rendelkezik, hogy a doktoranduszt az oktatási tevékenységért milyen mértékű munkadíj illeti meg.

Határozati javaslatot terjeszt elő, miszerint az ODT kezdeményezi az EMMI-nél a törzstagokra vonatkozó tudományági megkötés módosítását, adatokkal alátámasztva tájékoztatja az EMMI-t a nyugdíjazások várható hatásairól és ismételten elküldi az NFtv-t érintő módosító javaslatait.

Az ODT 25 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta a javaslatot és az elnökségi beszámolót.

3. Felügyelő Bizottsági beszámoló a 2012-es évről

Galántai Aurél (ODT FB): a felügyelő bizottság elkészítette az elnökségi beszámoló és a közhasznúsági jelentés alapján az ODT működéséről szóló jelentését, az anyag felkerült a honlapra a Munkaanyagok közé. Az FB mindent rendben talált az ODT működésében és gazdálkodásában.

Az ODT 25 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta a Felügyelő Bizottság beszámolóját.

4. Az elnökség megválasztása

László János (PTE): mint az előző ülésen megválasztott jelölő bizottság elnöke, előterjesztette a bizottság javaslatát a 2013-as elnökség tagjaira:

elnök: Mihály György (BME), társelnök: Páles Zsolt (DE), alelnök: Rechnitzer János (SZE)

Titkos szavazással az ODT megválasztotta az elnökség tagjait:

Mihály György (24 igen)

Páles Zsolt (23 igen, 1 tartózkodás)

Rechnitzer János (22 igen, 1 nem, 1 tartózkodás)

5. Egyebek

Mihály György (BME): javasolta egy olyan monitoring rendszer bevezetését, amely a fokozatot szerzett hallgatók életpályáját követi. Az ODT adatbázison keresztül nem lenne nehéz egy országos szintű és folyamatos nyomon-követést megvalósítani, egy jól kidolgozott szempontrendszer alapján történő közvetlen elektronikus adatfeltöltéssel.

A doktori képzés legutóbbi országos MAB felülvizsgálatakor a doktori iskoláinak önértékeléséhez a BME készített statisztikákat a hallgatók elhelyezkedéséről közvetlenül a fokozat megszerzése után és 5 évvel később. Rákérdeztek pl. a munkahely jellegére - egyetem (ezen belül saját egyetem), kutatóintézet, egyéb szakterület (ipar, vállalkozás, stb) -, a külföldi/hazai első elhelyezkedésre, illetve a tartós külföldi munkavállalás utáni hazatérési arányra. Minderről a témavezetők lettek megkérdezve, akik általában hosszú távon tartják a kapcsolatot a volt diákjaikkal. Nagyon nagy volt a válaszadási arány (70 % feletti), a felmérés mindenképpen reprezentatív volt. Ugyanakkor módszertanilag talán helyesebb lenne a diákokat kérdezni, és egy országos felmérésnél a kérdések körét is átgondoltan kell kiválasztani. Minderről kérdezi az ODT véleményét, illetve kér javaslatokat, ötleteket.

Pósfay Mihály (PE): jó ötletnek tartja a kezdeményezést, úgy véli, hogy célszerűbb a témavezetőket megkeresni ez ügyben.

Mihály György (BME): valóban, a hallgatói felmérések tapasztalata, hogy nagyobb a válaszadási arány a sikeres hallgatók körében, ami torzítja az eredményt.

Kollár István (ODT): a témavezetőket technikailag is könnyebben lehet megtalálni.

Rechnitzer János (SzE): felajánlotta, hogy alelnökként szívesen foglalkozik ezzel a feladattal, összegyűjti a beérkezett ötleteket, javaslatokat.

Balázs Ervin (MAB): külön szeretné megköszönni Mihály György ODT elnök felvetését, hogy az intézmények maguk vizsgálják meg minőségi szempontok alapján a doktori iskoláikat. Jobb, ha nem a MAB szüntet meg doktori iskolákat, annak ugyanis az egész doktori képzésre nézve lenne negatív visszhangja.

Klukovits Lajos (SzTE): a törzstagi ellenőrzés szempontjából érdekli, hogy mi legyen azokkal a védésekkel, amelyek még az ODT adatbázis létrejötte előtt történtek meg.

Mihály György (BME): nincs akadálya annak, hogy az adatbázisba bevigyék a 2008 előtti védéseket is.

Mihály György megköszönte a Tanács munkáját, majd egyéb javaslat és kérdés hiányában az ülést berekesztette.

 

Budapest, 2013. február 8.

 

Mihály György

elnök

Vida Mária

titkár

Bernáth Jenő

jegyzőkönyv-hitelesítő

Kuti Edit

jegyzőkönyv-hitelesítő

 


2018. IX. 18.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2018. október 5-én 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2013. II. 26. 16:24:15
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )