Bejelentkezés
 Fórum
 
 
A 2012. július 5-i ODT tanácsülés emlékeztetője.

 

Emlékeztető
az Országos Doktori Tanács üléséről
 

( letölthető PDF )

 

ideje : 2012.07.05. 10.00
helyszíne : BME Rektori Tanácsterem  ( 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.)

27 szavazati jogú tag közül 19 jelen, a tanács határozatképes

( jelenléti ív )

 

Mihály György, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Balázs Ervint, a MAB elnökét és Mezey Barnát, az MRK elnökét, akik e tisztségükben először vettek részt ODT ülésen, valamint Csépe Valériát, az MTA főtitkárhelyettesét és Jobbágy Ákost a MAB Egyetemi tanári és doktori kollégium elnökét.

Balázs Ervin megköszönte a meghívást, kiemelte, hogy különösen fontosnak tartotta, hogy kinevezése után személyesen képviselje a MAB-ot az ODT ülésén. A közeljövő egyik fontos feladata a doktori képzéssel kapcsolatos kormányrendelet megalkotása és a Nemzeti felsőoktatási törvény vonatkozó részeinek módosítása. Ebben a munkában a MAB és az ODT szoros együttműködésére számít, közösen kell olyan javaslatot megfogalmazni, amit a jogalkotók figyelembe tudnak venni.

Rámutatott, hogy a MAB-nak sok teendője van a doktori képzés területén. Az eddigi akkreditációs gyakorlat megváltoztatását szeretné; túl sok a 171 doktori iskola Magyarországon. Az akkreditációnál még fennálló feltételek a későbbiekben sokszor már nem teljesülnek, esik a színvonal, kérdéses a kiadott disszertációk minősége. Kiemelte, hogy nem a doktori iskolának van egyeteme, hanem az egyetemnek van doktori iskolája.

Mihály György megköszönte Balázs Ervin hozzászólását, és elmondta, hogy az ODT is fontosnak tarja a MAB-bal való együttműködést. Megállapította, hogy a tanács határozatképes, majd szavazásra bocsátotta a napirendet.

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a napirendet (19 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

Mihály György felkérte Keszei Ernőt (ELTE) és Kuti Editet (SzFE) a jegyzőkönyv hitelesítésére, Vida Máriát (ODT) és Páles Zsoltot (DE) pedig a szavazatok megszámlálására.

Mindkét javaslatot egyhangúlag elfogadta az ODT (19 igen, 0 nem, 0 tartózkodás)

1. napirendi pont

A Felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, pénzügyi tájékoztatás.

A Felügyelő bizottságba egy tagot delegált az MRK Galántai Aurél személyében, egyet pedig a MAB, Kóczy László személyében.

Az ODT titkos szavazással mindkét jelöltet három évre megválasztotta a Felügyelő bizottság tagjának:

Galántai Aurél (17 igen, 1 nem, 0 tartózkodás - itt Galántai Aurél nem szavazott)

Kóczy László (19 igen, 0 nem, 0 tartózkodás)

Mihály György röviden ismertette az ODT pénzügyi helyzetét. A kiadások legnagyobb részét a szoftverfejlesztések teszik ki, aminek óradíját a megbízott cég a fogyasztói árindex változásának megfelelően emeli. A tagdíjat egy 2008-as ODT határozat állapította meg (25 000 Ft alapdíj + doktori iskolánként 20 000 Ft), az azóta eltelt idő alatt 21 %-os fogyasztói árindex-növekedés történt.

Két határozati javaslatot terjesztett elő:


1. határozati javaslat:

2012-től az ODT tagdíj számítása

alapdíj: 30 000 Ft

doktori iskolánként fizetendő összeg: 25 000 Ft.

Az ODT egyhangúlag elfogadta a javaslatot (19 igen, 0 nem, 0 tartózkodás)

 

2. határozati javaslat :

Az ODT tagintézmények a 2012. évre pótlólag befizetik az emelésből származó különbséget.

Az ODT 15 igen, 2 tartózkodás és 2 ellenszavazat mellett elfogadta ezt a javaslatot is.

 

2. napirendi pont           
Az új Nftv. egyes pontjainak egységes alkalmazása (levelező - nappali képzés)

Mihály György: az elnökség állásfoglalását előzetesen kiküldték mindenkinek.

(Az emlékeztetőben szürke alapon vannak szedve az érintett Nftv. pontok és az elnökségi anyagból idézett részek)

Először az előírt tanórák teljesítésének módjára javasolt anyagot ismertetette.

 

Nftv :


16. §
(1) A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő  képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idő hat félév. A doktori képzés egységes, harminchat hónapos képzési időből áll, amely felosztható beszámoltatási szakaszokra.

 

17. §  (1) A felsőoktatásban a képzés megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll.

(2) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.

(3) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama - kivéve a szakirányú továbbképzést - a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet.


108. § (1) E törvény alkalmazásában:

37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc.

 

A 108. (1) 37) javasolt kiegészítése:

 

A MAB Egyetemi tanári és doktori kollégium elnökével egyeztetett kiegészítés pontosítja a NFtv 17. § (1)-ben előírt tanórák teljesítésének módját a doktori képzésben és útmutatást ad a kutatómunka/alkotómunka elismerésére is.

 

Doktori képzésben tanórának számít a felsőoktatási intézményben, vagy a vele együttműködési megállapodást kötött intézményben folytatott kutatási tevékenységre fordított idő is. Olyan tudományterületeken, * ahol a kutatás és a felkészülés könyvtárhoz, levéltárhoz, múzeumhoz vagy terepi munkához kötött, a tevékenységet pontosan leíró témavezetői és tanszékvezetői engedély alapján végzett munkával, témavezetői igazolással lehet ettől eltérő módon kutatási munkaidőt teljesíteni. 

 

* Elsősorban bölcsész- és egyes társadalomtudományi területek (az ODT ülésen erre egy pontosabb meghatározást alakítunk ki).

 

Mihály György: a törvény megalkotói feltehetően nem gondoltak a 300 tanóra megfogalmazásnál a doktori képzés sajátosságára: a kutatási tevékenység hangsúlyosabb, mint a kontakt-tanóra, és magasabb kreditszám is kapcsolódik hozzá. Az elnökség ezért tesz javaslatot arra, hogy - a megfelelő feltételek teljesülése esetén - a kutatásra fordított idő tanóraként legyen elismerve.

Galántai Aurél (OE ): azok, akik ipari tevékenységet folytató cégnél dolgoznak, nem tudnak együttműködési megállapodást kötni.

Mihály György: ha van a cégnél kutatás-fejlesztési tevékenység, akkor megköthető az együttműködési megállapodás. Az egyetem ezzel ismeri el, hogy az adott cégnél biztosítottak a kutatás feltételei. Akkreditáláskor/felülvizsgálatkor a MAB ellenőrizni tudja, hogy teljesülnek-e ezek a feltételek. A megállapodást nem kell személyenként külön-külön megkötni, a szerződés intézményre szól.

Hornok László (SzIE): Vannak olyan intézmények, amelyekkel nem szívesen kötne megállapodást, mert nem garantálható az ott végzett minőségi munka (államigazgatási szervezetek, média, stb.).

Mihály György: az együttműködési megállapodást az egyetem köti, a rektor írja alá. Szerencsés az a gyakorlat, hogy aláírás előtt az EDT véleményezi a tervezetet (ez lehet olyan minőségi kontroll, ami felülírhat lokális érdekeket).

Kuti Edit (SzFE): Kéri, hogy a javaslatokban a kutató tevékenység megnevezés mellé mindig kerüljön be az alkotó tevékenység is.

Neményi Miklós (NyME): Fontos, hogy ne csak a témavezető és a tanszékvezető, hanem a doktori iskola vezetője is jelenjen meg ezekben a megállapodásokban.

Mihály György: Kuti Edit és Neményi Miklós javaslatait beépítve szavazásra bocsátotta az első javaslatot:

 

3. határozati javaslat:

A 108. (1) 37) javasolt kiegészítése:

Doktori képzésben tanórának számít a felsőoktatási intézményben, vagy a vele együttműködési megállapodást kötött intézményben folytatott kutatási/alkotási tevékenységre fordított idő is. Olyan tudományterületeken, * ahol a kutatás/alkotás és a felkészülés könyvtárhoz, levéltárhoz, múzeumhoz vagy terepi munkához kötött, a tevékenységet pontosan leíró - a témavezető, a tanszékvezető és a doktori iskola vezető által aláírt - engedély alapján végzett munkával, a teljesítés témavezetői igazolásával lehet ettől eltérő módon kutatási/alkotási munkaidőt teljesíteni. 

* Elsősorban bölcsész- és egyes társadalomtudományi területek.

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a javaslatot (19 igen, 0 nem, 0 tartózkodás)

 

Mihály György: az előző ODT ülés legvitatottabb kérdése a levelező képzési forma korlátozása volt.  Ismertette a korábban kiküldött elnökségi javaslatot:

A teljes idejű és részidős képzésre vonatkozó korábbi ODT javaslat kiegészítése:

 

Egy doktori iskola évente legfeljebb annyi részidős (levelező) hallgatót vegyen fel, ahány teljes idejű képzésben részt vevő hallgatót vesz fel. Új (három éven belül létesített), illetve kis hallgatói létszámú, legfeljebb 15-20 hallgatóval bíró doktori iskolák esetében törekedni kell az azonos arány közelítésére.

 

Az ODT adatbázis alapján megállapítható, hogy vannak tudományterületek, ahol nagyon magas a levelező hallgatók aránya, pl. a neveléstudomány, a gazdálkodási tudományok, vagy a regionális tudományok területén. Ugyanakkor a fokozatszerzési arányok ezeken a területeken a legalacsonyabbak; van olyan nagy létszámú neveléstudományi doktori iskola, ahol a hallgatóknak csak 10-12 %-a jut el a fokozatig. Ezzel a kérdéssel részletesebben is kell majd foglalkozni a közeljövőben. 

Mihály György az ODT ülést közvetlenül megelőző elnökségi ülésen egyeztetett, új javaslatot terjesztett elő. Ez a témavezető, tanszékvezető és doktori iskola vezető együttes felelősségvállalására építve kezeli a részidős (levelező) doktori képzés kérdését, ill. szabályozza a doktori képzés melletti munkavégzést.

A javaslat szerint a levelező képzés helyett minden PhD/DLA hallgató nappali képzésre iratkozzon be és - amennyiben indokolt - a képzés mellett vállaljon munkát. Ez lehet az oktatási intézménnyel együttműködési szerződést kötött intézményben, de lehet más munkahelyen is, amennyiben ehhez megkapja a témavezetői, tanszékvezetői és doktori iskola vezetői hozzájárulást. Így a hallgató alaptevékenysége a doktori képzésben való részvétel, ami mellett munkát vállal - szemben a hagyományos levelező képzéssel, ahol a doktori iskolában való részvétel volt a melléktevékenység. A kutatási kreditek elismerésére az éppen elfogadott  3. határozati javaslat szerint van mód.

Tanórákra a munkát vállalóknak is be kell járni, az már az intézmény/doktori iskola hatásköre, hogy ezt milyen formában szervezi meg a munkát vállaló hallgatók számára. Ez a korábbi levelező képzésnél is így volt (a doktori követelmények egységesek), bár elképzelhető, hogy levelező képzés alacsonyabb fokozatszerzési aránya éppen abból származott, hogy a hallgatók nem vettek fel megfelelő számú tanórát és nem tudtak felkészülni a doktori szigorlatra.

Javaslat: doktori képzésben nincs levelező képzés, de témavezetői, tanszékvezetői és doktori iskola vezetői hozzájárulással, képzési követelmények teljesítése esetén munkát vállalhat a hallgató.

Keszei Ernő (ELTE): Munkajogi szempontból van-e abban különbség, hogy valaki dolgozik és mellette levelező doktorandusz vagy nappali doktoranduszként vesz részt a képzésben?

Galántai Aurél (OE): műszaki, informatikai területen nehéz megtartani a PhD hallgatókat, a magasabb fizetés, a jobb infrastruktúra elcsábítja őket. Ha csak félállásban vállalhatnak munkát, akkor nem maradnak benne a doktori képzésben.

Mihály György : nem tiltja semmilyen szabály, hogy egy doktorandusz hallgató egész állásban végezzen munkát. A hallgató beiratkozik a doktori iskolába, emellett állása van és a kutatási munkáját a 3. határozati javaslatnak megfelelően teljesíti, amit a témavezető igazol.

Klukovits Lajos (SZTE): Szegeden már évek óta az a gyakorlat, hogy minden PhD hallgató nappali képzésre iratkozik be.

Zalai Ernő (ODT FB): a Corvinuson sem tesznek különbséget a nappali és levelező hallgató között. Aki dolgozik, annak hoznia kell a munkahelyéről egy nyilatkozatot, hogy nem akadályozzák a doktori képzésben való részvételét. Támogatja, hogy szűnjön meg a doktori képzésben a nappali-levelező különbségtétel, viszont felhívja a figyelmet arra, hogy aki állami ösztöndíjat kap, az ne vállalhasson mellette egész állásban munkát. Akinek teljes állása van, az ne kapjon mellette ösztöndíjat is.

Hornok László (SzIE): attól fél, hogy nem minden témavezető gondolkodik felelősen, meg fogják adni az engedélyt a hallgatónak, bárhová is megy dolgozni.

Mihály György: nem csak a témavezetőnek, a doktori iskola vezetőjének is hozzá kell járulni a munkavégzéshez, továbbá a MAB is ellenőrzi az intézményekkel kötött együttműködési megállapodásokat és ellenőrizheti az ettől eltérő módon igazolt kutatási munkaidőt is (könyvtár, levéltár, múzeum, terepi munka, stb.).

Hornok László (SzIE): kétségei vannak, mitől fog megváltozni a rossz gyakorlat.

Mihály György: az EDT-nek nagy a felelőssége, hiszen ez a testület felügyeli az egyetem doktori iskoláinak működését. A BME-n az EDT eredményesen szólította fel az egyetem több doktori iskoláját, hogy vizsgálja felül a témavezetők eredményességét, a témakiírások gyakorlatát és hogy szorítsák vissza a levelező képzést.

Rácz Károly (SE): Mi fog történni a hallgatói juttatásokkal (TB, diákigazolvány, stb.)?

Mezey Barna (MRK): ez már jogi kérdés. Egységesíteni kell a jogállást, de ebbe beletartoznak a kedvezmények is, amiket olyanok is megkapnának, akik eddig nem részesültek belőle. Komoly jogi következménye van egy ilyen döntésnek.

Galántai Aurél (OE): tisztázni kell a jogi hátteret. Viszont a levelező képzés elhagyása nem fogja automatikusan javítani a doktori képzés minőségét. A disszertációk nyilvánossága fontos, de nem elégséges feltétele a minőség javulásának. Vannak olyan doktori iskolák, ahol tömegtermelés folyik, máshol pedig megszakad a hallgató, hogy teljesítse az előírásokat.

Neményi Miklós (NyME): ne a témavezető személye határozza meg, hogy elfogad-e egy munkahelyet vagy sem, központilag kéne ezt meghatározni.

Jobbágy Ákos (MAB): a BME Villamosmérnöki karán a mesterszakos hallgatók 66 %-a vállal munkát a tanulmányai mellett. Mihály György javaslata tulajdonképpen egy létező gyakorlatot ajánl a jogalkotók figyelmébe.

Balázs Ervin (MAB): a levelező-nappali képzés arányára vonatkozó eredeti javaslat elfogadásával megkezdődhetne a változás a doktori képzésben. Az üzenet mindenképpen az legyen, hogy a levelező képzést korlátozni kell. A törvény megváltoztatása egy következő lépés kell, hogy legyen, ehhez át kell gondolni a jogi következményeket is. A doktori képzéssel foglalkozó kormányrendelethez pedig közösen adjon majd a MAB és az ODT javaslatot.

Zalai Ernő (ODT FB): az ODT csak javaslatot fogalmazhat meg. Óvatosan kell kezelni azt a kérdést, hogy a levelező képzés szűnjön meg. Készüljön egy összefoglaló erről a kérdésről, kapják meg az egyetemek, az ODT és a MAB pedig közösen adjon javaslatot a kormányrendelethez. A doktori képzéshez kapcsolódó kontakt-tanórák megszervezésénél legyen szabadsága az egyetemeknek.

Mihály György: Továbbra is fenntartja a javaslatot, hogy csak egyféle doktori képzés legyen (teljes idejű) és ezen belül a doktorandusz csak megfelelő hozzájárulással vállalhasson munkát. Ezt a témavezető/tanszékvezető/doktori iskola vezető akkor adja ki, ha biztosított, hogy a munkavállalás nem akadályozza a kutatási kreditek megszerzését.

 

4. határozati javaslat

a teljes idejű és a részidős képzés kormányrendeletben történő szabályzására

A doktori képzés csak teljes idejű képzésként szervezhető, hat félév alatt egységesen 180 kreditet kell szerezni [Nftv 16. § (1)]. A doktorandusz hallgató a képzési követelmények folyamatos teljesítése esetén - témavezetői, tanszékvezetői és doktori iskola vezetői hozzájárulással - munkát vállalhat.

Az ODT elfogadta a javaslatot (18 igen, 0 nem, 1 tartózkodás)

Mihály György: az ODT javasolja az EMMI-nek, hogy az állami ösztöndíj és a munkavállalás kapcsolata törvényben legyen szabályozva.

 

3. napirendi pont

A plágium kérdéskör egységes kezelése a doktori szabályzatokban

Ajánlás a felsőoktatási intézmények doktori szabályzatainak plágiummal kapcsolatos szabályozására

(1)    Az egyetem a doktori eljárásban elfogadja és alkalmazza az MTA Tudományetikai kódexének elveit és ajánlásait, továbbá a Tudományetikai Bizottság állásfoglalásait. Ugyanakkor az államigazgatási eljárás általános szabályai nem alkalmazhatók, a meghozott döntések sem bíróság, sem közigazgatási szerv előtt nem tehetők vitássá.

(2)    A doktori fokozat visszavonható, h a azt annak jogosultja úgy szerezte meg, hogy részben vagy egészben sajátjaként mutatta be más szellemi alkotását, vagy értekezésében hamis, esetleg hamisított adatokat használt, és ezzel a doktori ügyben eljáró testületet vagy személyt megtévesztette vagy tévedésben tartotta. A doktori cím visszavonása iránti eljárás akkor folytatható le, ha a cím jogosultja az eljárás kezdeményezésekor még él.

(3)    A (2) bekezdésben foglalt cselekmények nem évülnek el, a felelősségre vonás csak a cím jogosultját érintheti.

(4)    A doktori fokozat visszavonása iránti eljárást bárki kezdeményezheti a fokozatot kibocsátó Egyetemi Doktori Tanács (EDT) elnökénél, ha az (2) bekezdésben foglaltakat igazolja vagy valószín ű síti.

(5)    A doktori fokozat visszavonásáról az EDT dönt. A fokozat visszavonása ügyében az el ő terjeszt ő az EDT elnöke, aki köteles a doktori fokozat tudományága szerint illetékes tudományterületi doktori tanács határozatát kérni arról, hogy az (2) bekezdésben foglaltak ténylegesen megállapíthatók-e a fokozat birtokosáról. A doktori fokozat visszavonása iránti eljárásban szakért ő (k) bízható(k) meg, és meg kell hallgatni az érdekeltet is. Ha az érdekelt ismételt szabályos értesítés ellenére sem jelenik meg, vagy kéri meghallgatásának mell ő zését, az EDT a meghallgatás mell ő zésével is jogosult érdemi döntéshozatalra. Ha a szerz ő kezdeményezésére indított eljárásban a szerz ő i jogok megsértését joger ő s bírói ítélet az eljárás megindítása el ő tt már megállapította, az EDT-nak ebben a kérdésben már nem kell vizsgálatot lefolytatnia, a joger ő s ítélet elegend ő a fokozat visszavonásához.

(6)    A joger ő s visszavonó határozatot az egyetem nyilvánosságra hozza.

(7)    Doktori fokozat visszavonása esetén az érintett nem jelentkezhet újabb fokozatszerzési eljárásra. 

Megjegyzés :

Az intézményi doktori szabályzatok megfelelő pontjába célszerű belefoglalni az alábbi kiegészítést:

 

(xx)  Doktori fokozat az egyetem szakmailag illetékes Doktori Tanácsához benyújtott kérelem alapján lefolytatott fokozatszerzési eljárás eredményeként nyerhető el. 

…

 (xy) A kérelemhez az eljárás indításakor csatolni kell az alábbi mellékleteket:
…

d)       nyilatkozat, hogy a jelölt nem kezdeményezett és nincs folyamatban ugyanezen tudományágban doktori fokozatszerzési eljárása, illetve fokozatszerzési eljárás kezdeményezését két éven belül nem utasítottak el,

e)       nyilatkozat, hogy a jelölt nem áll doktori fokozat visszavonására irányuló eljárás alatt, illetve nem vontak vissza tőle korábban odaítélt doktori fokozatot.

 

 

Páles Zsolt (DE): az elnökség javaslatát kiküldtük a résztvevőknek. Az eredeti javaslathoz képest voltak módosítások, az új változat az ülés előtt kiosztásra került.

Változatosan szabályozzák a plágium kérdését az intézményi doktori szabályzatok. Az elnökségi javaslathoz a debreceni szabályokat vette alapul. Debrecenben volt néhány olyan eset, ami kikényszerítette ennek a szabályozásnak az alapos átgondolását. Az eredeti előterjesztés 7. pontjához kapcsolódik a kérdés, hogy legyen-e a rendszer megbocsájtó, elévüljön-e a plágium következménye, és ha igen, akkor hány év múlva.

Galántai Aurél (OE): tényleg szabályozni kell ezt a kérdést. Úgy véli, hogy itt szerzői-jogi kérdésről is szó van. Szerinte fellebbezésnek helyt kéne adni államigazgatási eljárásban is.    A (4) ponthoz azt javasolja, hogy ne lehessen akárkinek kezdeményezni a doktori fokozat visszavonása iránti eljárást. A (7) ponthoz 10 év elévülést javasol.

Mezey Barna (MRK): Az Alaptörvény kimondja, hogy tudományos kérdésben csak tudományos szervezet dönthet. („Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”). Javasolja, hogy az (1) pontban az „Ugyanakkor az államigazgatási eljárás általános szabályai nem alkalmazhatók” helyett az „Alaptörvény értelmében” megfogalmazás kerüljön be.

Zalai Ernő (ODT FB) megbízásából felveti, hogy jó lenne szakmai fórumot biztosítani a vitás kérdésekben.  A plágium nem szerzői jogi, hanem etikai kérdés.

Csépe Valéria (MTA): Az MTA Tudományetikai Bizottságának sokkal szélesebb körben születnek ajánlásai. A (4) ponthoz azt javasolja, hogy csak olyan kezdeményezhesse az eljárást, aki maga is rendelkezik ilyen címmel. A fellebbezés kapcsán felveti, hogy az ODT is lehetne egy feljebbviteli fórum.

Keszei Ernő (ELTE): a legfontosabb az, hogy etikai vétségről van szó. Az ajánlásban az MTA tudományetikai elveire történik hivatkozás. Felveti, hogy az ODT is kidolgozhatna egy tudományetikai kódexet és kiállíthatna egy etikai bizottságot.

Klukovits Lajos (SZTE): az (5) pontban pontosítani kell, hogy melyik szerzőről van szó (az eredetiről vagy a plagizálóról).

Rácz Károly (SE): ha van az egyetemen etikai bizottság, akkor annak a véleményét is ki lehet kérni az illetékes tudományterületi doktori tanács mellett.

Neményi Miklós (NyME): egy konkrét esetet ismertetve javasolja, hogy legyen annak retorziója, ha hamisan vádolnak meg valakit plágiummal.

Rechnitzer János (SzE): a szövegszerű plagizálást manapság már ki lehet szűrni programmal, de óvatosan kell használni, mert a saját publikációból vett idézetet is megtalálja.

Galántai Aurél (OE): nem csak formális, hanem tartalmi ellenőrzésre is szükség van.

Rövid vita bontakozott ki arról, hogy ki indíthasson eljárást a fokozat visszavonásáról: milyen jártassággal, milyen fokozattal kell rendelkeznie az illetőnek.

Rechnitzer János (SzE): lehet-e fellebbezni az ODT-hez, megengedi-e ezt az ODT alapszabálya? Célszerűbb lenne a MAB-hoz benyújtani a fellebbezést.

Mihály György: összefoglalta a vitában elhangzott javaslatokat, hangsúlyozta, hogy az előterjesztés csak egy ajánlás az intézmények részére. Két részletben tette fel szavazásra az ODT javaslatát.

Az (1) - (6) pontokban leírtakat a vitában elhangzott módosításokkal az ODT egyhangúan elfogadta (19 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

A (7) pontban az elévülési időt tette fel szavazásra: az ODT többsége az 5 éves elévülést támogatta a 10 éves helyett (5 év: 13 szavazat, 10 év: 6 szavazat)

Páles Zsolt (DE): Felhívta a figyelmet az elnökségi javaslat végén szereplő megjegyzésekre. Javasolta, hogy legyen a disszertáció része egy olyan nyilatkozat is, amelyben a szerző kijelenti, hogy a disszertáció a saját eredményein alapul.

Az ODT egyhangúlag elfogadta, hogy az ajánlás egészüljön ki a nyilatkozat előírásával.

(19 igen, 0 nem, 0 tartózkodás)

 

5. határozati javaslat

Ajánlás a felsőoktatási intézmények doktori szabályzatainak plágiummal kapcsolatos szabályozására.  Az elfogadott szövegszerű megfogalmazást az 1 sz. melléklet tartalmazza.

 

4. napirendi pont

Adatbázis hitelesítés (intézményi szinten)

Mihály György: az ODT titkársága az intézményeknek kiküldte a megítélt tudományos fokozatok hitelesítő listáit. Azt javasolja, hogy előbb az intézményi anyakönyvek adataival történjen meg az összehasonlítás és ez után kerüljenek ki a listák a doktori iskolákhoz, akik a témavezetői hozzárendeléseket tudják ellenőrizni.

Az ellenőrzött, hitelesített listák visszaküldésének határideje szeptember közepe legyen.

A megszavazott tagdíjemelés lehetővé tesz majd a szoftverben olyan fejlesztéseket, amelyek segíteni fogják az intézmények munkáját a védések nyilvántartásában.

Páles Zsolt (DE): javasolja, hogy a szoftver automatikusan írja be a fokozatot szerzett hallgatót az oktatóhoz, ha egyértelműen megállapítható a kapcsolatuk.

 

5. napirendi pont

Egyebek

Mihály György: egyes doktori iskolák tömegesen nem hozzák nyilvánosságra a disszertációkat. Jellemzően társadalomtudományi területen meghirdetett védéseknél létezik az a gyakorlat, hogy a disszertáció és tézisfüzet helyett egy egyoldalas pdf-re mutató URL van belinkelve a védésnél. A pdf-en az a szöveg szerepel, hogy a disszertációt a könyvtárban lehet elolvasni vagy az, hogy kétéves moratóriumot kapott a disszertáció. A kétéves moratórium lehetősége nem szerzői jogi megfontolásból került be a törvénybe, inkább szabadalmak, műszaki eljárások védelme miatt. Azt javasolja, hogy szerzői jogok biztosítása érdekében az ODT honlapon való megjelenéskor egy disszertációhoz egy DOI azonosítót rendeljenek, a technikai feltételek tisztázására az ODT adatbázis koordinátorát kéri majd fel.

Kéri az EDT elnököket is, hogy szúrópróbaszerűen teszteljék intézményük disszertációit; valóban elérhetők-e a megadott linken?

Az EMMI-től kapott információk alapján ősszel kerül a kormány elé a doktori képzésről szóló kormányrendelet előterjesztése. Az ODT elnöksége két személyt fog delegálni a MAB-bal folytatandó megbeszélésekhez, hogy még a nyáron elő tudjanak készíteni egy közös javaslatot, amit a jogalkotók figyelembe tudnak venni a rendelet előkészítésénél.

Bejelentette, hogy a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban (ún. röghözkötés) benyújtott az Országgyűlés Oktatási bizottsága egy törvényjavaslatot, amely szerint ez a szabályzás nem fog vonatkozni az ösztöndíjas doktorandusz hallgatókra.

Mihály György megköszönte a Tanács munkáját, majd egyéb javaslat és kérdés hiányában az ülést berekesztette.

 

Budapest, 2012. július 5.

 

Mihály György

elnök

Vida Mária

titkár

Keszei Ernő

jegyzőkönyv-hitelesítő

Kuti Edit

jegyzőkönyv-hitelesítő

 


2018. IX. 18.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2018. október 5-én 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2012. VII. 12. 10:13:09
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )