Az Országos Doktori Tanács javaslata a Nemzeti Erőforrás Minisztérium számára a nemzeti felsőoktatási törvény (Ftv.) doktori képzést érintő egyes pontjainak alkalmazására, illetve a doktori képzést és a fokozatszerzést szabályzó kormányrendelet ezekre utaló részeinek megfogalmazására.
1. A doktori tanács és a doktori bizottságok összetétele
az Ftv. 16. § (5) javasolt kiegészítése a kormányrendeletben
A doktori tanács tagjainak, valamint a szigorlati és a bíráló bizottságok tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy legalább 30%-ban legyenek olyan külső tagok, akik az érintett felsőoktatási intézménnyel nem állnak közalkalmazotti jogviszonyban. A szigorlati és a bíráló bizottságok elnöke csak az adott felsőoktatási intézmény egyetemi tanára vagy professzor emeritusa lehet
.
16. § (5)
A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése (a továbbiakban: doktori eljárás) a felsőoktatási intézmény doktori tanácsának joga. Az intézmény doktori tanácsa tudományterületenként - ezen belül a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában meghatározott tudomány-, illetve művészeti ágakban - tudomány-, illetve művészeti ági doktori tanácsot hozhat létre. A doktori tanács valamennyi tagjának - a doktorandusz képviselők kivételével - tudományos fokozattal kell rendelkeznie.
110. § (1)
A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza
:
4.
b)
a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét és feltételeit, a doktori iskola tagságára és szervezetére, a doktori tanács számára biztosított hatáskörre, a doktori tézisek, a doktori értekezés nyilvánosságára, a doktori fokozatszerzési eljárásra vonatkozó általános szabályokat, a doktori fokozat megszerzésének feltételeit.
|
2. Habilitációs bizottság
javasolt megfogalmazás a kormányrendeletben
A habilitációs eljárást a felsőoktatási intézmény habilitációs bizottsága folytatja le. Tagjai kizárólag
- egyetemi tanárok, vagy
- habilitált docensek, habilitált magántanárok, vagy
- tudomány doktora tudományos fokozattal, illetve az MTA doktora címmel
rendelkező személyek lehetnek.
A habilitációs bizottság tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy legalább 30%-ban legyenek olyan külső tagok, akik az érintett felsőoktatási intézménnyel nem állnak közalkalmazotti jogviszonyban. Az intézmény doktori bizottsága és habilitációs bizottsága összevonható, ha a tagok a fenti feltételeknek eleget tesznek (a doktori bizottság doktorandusz képviselője a habilitációs döntésekben nem vesz részt).
108. § (7)
habilitáció:
a habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény intézményi megítélése,
110. § (1)
A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel
szabályozza:
25. a habilitációs eljárás rendjét.
|
3. Egyéni felkészítés
az Ftv. 53. § (1) javasolt kiegészítése a kormányrendeletben
Egyéni tanterv szerinti felkészítés a témavezető kérésére, a Doktori Iskola Tanács támogatásával az Egyetemi Doktori Tanács engedélyével lehetséges.
53. § (1)
A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. Doktori képzésben az vehet részt, aki mesterfokozatot szerzett.
110. § (1)
A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel
szabályozza:
4.
...
a doktori képzés szabályait
|
4. Egyéni felkészülő
az Ftv. 53. § (2) harmadik mondatának javasolt átfogalmazása és kiegészítése
A fokozatszerzésre egyénileg felkészülő
- aki nem vett részt a doktori képzésben - csak akkor indíthat fokozatszerzési eljárást, ha mesterfokozatot szerzett, valamint a szigorlat és a nyilvános védés kivételével teljesítette a fokozatszerzés 53. § (5) követelményeit.
53. § (2)
A doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő a doktorjelölt. Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett, és teljesítette a doktori képzés követelményeit. Ha a doktorandusz a képzési időn belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is.
|
5. Teljes idejű képzés és részidős képzés
az Ftv. 17. § kategóriáinak alkalmazása a doktori képzésre vonatkozóan (kormányrendelet)
Teljes idejű képzésben
vesz részt minden olyan doktorandusz, aki a felsőoktatási intézményben, vagy a vele együttműködési megállapodást kötött intézményben
folyó képzésen vesz részt.
Részidős (levelező) képzésben
vesz részt az a doktorandusz, akinek rendszeres mindennapi tevékenysége
(munkaköre) nem kapcsolódik közvetlenül kutatási témájához
.
17. §
(1) A felsőoktatásban a képzés megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll.
(2) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.
(3) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama - kivéve a szakirányú továbbképzést - a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet.
|
6. Doktori képzés önköltsége együttműködési megállapodást kötött intézményben
az Ftv. 46. § (1) kategóriáinak alkalmazása a doktori képzés olyan esetére, amikor a kutatás feltételeit az együttműködő intézmény biztosítja
A doktori képzésre együttműködési megállapodást kötött intézményben folyó teljes idejű doktori képzés esetén a 46. § (1) -ben megjelölt önköltséget a doktori iskola tanácsa javaslatára a felsőoktatási intézmény elengedheti.
46. § (1)
A költségviselés formája szerint a felsőoktatási képzésben részt vevő lehet
a)
magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató,
b)
magyar állami részösztöndíjjal támogatott hallgató,
c)
önköltséges hallgató
|
Tipikusan: MTA kutatóintézet,
egészségügyi intézmény, K+F tevékenységet folytató cég.
Pl. középiskolás tanár, hivatalnok, vállalkozó.