Bejelentkezés
 Fórum
 
 
jegyzőkönyv: 080415

Jegyzőkönyv

az Országos Doktori Tanács (ODT) üléséről

 

ideje : 2008. április 15. 10:00

helyszíne : BCE szenátusi terme (1093 Budapest, Fővám tér 8., E2001 terem)

jelen vannak : jelenléti ív

 

A Tanács 25 tagjából 24 jelen van, így Zalai Ernő az ülést megnyitja . Bejelenti, hogy az ülésről előzetesen kimentését kérte

·         Mihály György (BME), akit Kollár István képvisel,

·         Török Gábor (KRE),

·         Dobróka Mihály (ME), akit -tanácskozási joggal - Lehoczky László képvisel,

·         Meskó Attila (MTA), akit Pléh Csaba képvisel,

·         Lasztovicza László (DOSz), akit Kucsera Tamás Gergely képvisel.

Az elnök jelzi, hogy előzetes bejelentés alapján a Debreceni Egyetemet ezúttal Debreczeni Attila EDT-társelnök képviseli, és megfigyelőként Varga Zsolt tudományos igazgató is részt vesz az üléseken. Külön köszönti a Tanács vendégeit: Bazsa Györgyöt (MAB), Manherz Károlyt (OKM), Csákvári Évát (OKM) Szabó Gábort (MRK), valamint Pléh Csabát (MTA).

Zalai Ernő felkéri Varga Balázs titkárt a jegyzőkönyv vezetésére, valamint Szél Ágostont és Zentai Lászlót a későbbi hitelesítésre, a Tanács ezt egyhangúan elfogadja. M egkérdezi, van-e valakinek észrevétele, javaslata az ülés előre meghirdetett, kiegészített és írásban szétosztott napirendhez, ami a következő:

1.       Bazsa György beszámolója a doktori iskolák MAB által elvégzett törvényességi felülvizsgálatának tapasztalatairól;

2.       Manherz Károly tájékoztatója a felsőoktatást érintő kormányzati szándékokról;

3.       A doktori képzés eredményessége az újonnan összegyűjtött (1997-2007) adatok tükrében;

4.       A doktori képzés tudományági sajátosságai elemzésének előkészítése;

5.       Javaslatok az alapszabály módosítására;

6.       Beszámoló a doktori adatbázis jelenlegi helyzetéről és javaslat a koordinátor személyére;

7.       Az adatbázis továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzelések;

8.       Az ODT közhasznú jelentése és elszámolása az OKMT támogatásról;

9.       Díszoklevél-formátum tervezete;

10.   Egyebek.

A napirendet a Tanács elfogadja. Zalai Ernő jelzi, hogy a 3., 5., 6., 8. és 9. pontokhoz a meghívottak előzetes írásos anyagokat kaptak. Felkéri Bazsa Györgyöt előadásának megtartására.

 

1. Bazsa György beszámolója a doktori iskolák MAB által elvégzett törvényességi felülvizsgálatának tapasztalatairól

Bazsa György előadását a doktori képzés rövid bemutatásával kezdi. Kiemeli a doktori iskolák nagyfokú autonómiáját, ami a felvételik és fokozatszerzések rendszerében is megnyilvánul, és úgy tekint a MAB szervezetére, mint ami ezen iskolánkénti autonómiák egy részét közösen gyakorolja. A MAB elnöke szerint a doktori képzések eredményességi statisztikái aggasztóak: alig valaki kap 30 éves kor alatt fokozatot. Fontos probléma, hogy a fiatal, magukat tovább képezni vágyó diplomások számára az akadémiai, kutató pályának erős versenytársai a szakvizsga-jellegű képzések, hiszen ezek a nem-akadémiai szférában többet érhetnek. Az eredménytelenség okainak feltárása azonban a doktori iskolák feladata.

Ezután az elvégzett MAB-vizsgálat részleteiről beszél. Ez egy úttörő, sokszereplős óriási volumenű munka volt, amelyben a MAB kiterjedten elemezte a doktori iskolák törzstagjainak megfelelőségét, majd ezek segítségével magának az iskolának a megfelelőségét is. Az úttörőség abban nyilvánul meg, hogy a teljes elemzés az ODT adatbázisán keresztül elektronikusan folyt, a doktori iskoláknak előre biztosítaniuk kellett, hogy az összes szükséges adat határidőre a MAB rendelkezésére álljon. A felvitt eredmények egy része teljesen nyilvános volt, ez nagy erő az intézmények számára. A nyilvánosság kérdését a MAB-elnök külön is kiemeli, de a honlapra kikerült MAB-véleményeket az érintett doktori iskola kérésére eltávolítják. Az elkészült értékelés viszont egyelőre csak tájékoztató jellegű, csak egy újabb, 2009-ben lefolytatandó vizsgálat után lehet majd jogkövetkezménye.

Az értékelés fő szempontjai a törzstagok esetében az életkor, foglalkoztatási előírások és a témavezetői eredményesség voltak. A publikációknak egyelőre csak a meglétét vizsgálták, de Bazsa György hosszan kifejti, hogy igazi értékelést - tudományterület sajátosságaitól függő módon - csakis tudománymetriai adatok segítségével lehet végezni. A személyi részhez hozzátesz egy felvetést, miszerint 70 év felett is lehessen bárki törzstag, de mindig legyen a doktori iskolában 5 törzstag 70 év alatt is. Ezt és ilyen jellegű megkötéseket könnyen lehetne az adatbázis segítségével ellenőrizni.

A doktori iskolai megfelelés szempontjai közül a kritikusok a megfelelt törzstagok és egyetemi tanárok minimális száma (ez 7 illetve 4), valamint hogy tudományáganként legyen 3 törzstag és az intézménynek egy mesterképzése.

A MAB-elnök szerint az értékelések mélysége, minősége nem egyenletes, olykor felületes, de összességében most vállalható azzal, hogy 2009-ben következes lesz. Az előadást a szervezet filozófiájával zárja: a doktori képzés és PhD fokozatszerzés eredményessége és minősége az intézményekben, a doktori iskolákban dől el. A MAB ezt feltételek és teljesítmény-követelmények állításával, azok értékelésével segíti.

Zalai Ernő megköszöni az előadást, majd várja a tagok kérdéseit.

László János : Az értékelés valóban nagy munka volt, de a PTE-en úgy gondoljuk, nem eléggé kiérlelt és pontos, vannak vitatható elemei. Először is, szerintünk egy ilyen munkára nem elég fél év, ennyi idő alatt nehezen végezhető el precízen. A törzstagok értékeléséhez: a nem egyetemi tanár törzstagoknál nem lenne-e egyszerűbb a habilitációs fokozatot feltételként előírni? Egyetemünknek két DLA-iskolája is van, úgy gondoljuk, az ezekre vonatkozó szabályok még kevésbé megalapozottak. Az itteni tanárok elismertsége általában idősebb korban növekszik (leginkább életműdíjakkal), ez ellentmondásban áll a követelményekkel. A vitás esetekben szerintünk személyes egyeztetés lenne szükséges az értékelés alkalmával, ami egyszersmind felveti a bírálók anonimitása feloldásának kérdését. A doktori iskolák értékeléséhez: az eredmények honlapról való levehetőségét értékeljük. Az értékelések itt és máshol ugyanazon feltételek teljesülése esetén más-más eredményt adtak: egyetemünk iskolái lényegében ugyanazt a minőségbiztosítási tervet adták le, ennek ellenére nagyjából a felük megfelelt, másik felük pedig nem.

Husvéth Ferenc : A kezdeti buktatók ellenére sikeresnek találom a MAB munkáját. A gondok abból adódtak, hogy bizonyos szabályok nem voltak előre tisztázva, például, hogy októberben még nem volt egyértelmű, hogy a törzstagsághoz kell egy sikeres fokozat, vagy hogy a kandidátusi cím ehhez megfelelő-e. Nem tartom jónak, hogy az is megfelelhetett, akinek bár sok, de rossz minőségű publikációja van (könyvek, könyv-fejezetek). A korhatárok meghatározása sem volt mindig előnyös: külső intézetből jövő, fiatalabb tanár megfelelhetett, miközben egy belső, ám idősebb nem. Összességében azonban a munkát pozitívnak tartom.

Zentai László : Egyetemünk osztja László János minőségbiztosítással kapcsolatos problémáját (az egyes szakterületek bírálói eltérően ítéltek meg ugyanazt az anyagot). A doktori iskolákra vonatkozó minősítések sokkal inkább formális adatszolgáltatás, mint valódi minőség alapján történtek - ezt az adatbázis felületén is ki kéne hangsúlyozni. A felülvizsgálat összességében sokat alakult menet közben, fontos, hogy ha majd az „éles”, jogkövetkezményekkel járó vizsgálat zajlik, a feltételek előre legyenek tisztázva.

Hornok László : Bár az életkorok bevallásával nekem is adódtak korábban problémáim, úgy gondolom, a nyilvánosság fontosabb ennél: a MAB ne adjon fel semmit a vizsgálat nyilvánosságából, és a minőségből se engedjen semmiképp. A természettudományi iskolák esetében szólok még az EISZ rendszer gondjairól, ez számukra komoly problémát jelenthet.

Zalai Ernő: Úgy gondolom, hogy a feltételes megfelelés kategóriája, ami legtöbbször csak formai hiányosságokat jelez, a súlyához képest túl nagy hangsúlyt kapott. Elhibázottnak tartom az értékelések nyilvánosságának kezelését, azt is, hogy a kapott értékelést az érintett doktori iskola külön kérésére le lehet vetetni a honlapról. Szelektíven kellett volna előzetesen dönteni arról, hogy egyáltalán mi kerüljön fel (érdemi, tartalmi problémák jelzése), most pedig arról, hogy - egységesen, és nem külön-külön kezdeményezésre - mi kerüljön le a honlapról.   A nyilvánosság ügyét ugyanakkor nagyon fontosnak tartom: az akadémiai életnek átláthatónak kell lennie. Az adatvédelem ügyében időről-időre felvetett problémák azt jelzik, hogy ezt a követelményt még nem mindenki elfogadni. Az értékelés összességében óriási munka volt, továbbra is nagy köszönet érte a MAB-nak, az adatokat feltöltő egyetemeknek, doktori iskoláknak, az adatbázist létrehozó Csizmadia Józsefnek. Mindazonáltal tudjuk, hogy egyelőre sajnos a formai szempontok domináltak, és hogy sok múlik a felkért szakértőkön. A szakértői értékelés objektivitása országunkban nem működik jól, vannak területek, ahol az összefonódás olyan erős, hogy ez egyáltalán nem megbízható.

Az elnök még tesz néhány megjegyzést Bazsa György előadásához. Az itthoni PhD képzésben elhibázottnak tartja a 2x3 éves beosztást, hiszen a képzési részre bőven elég lenne 2 év, a fokozatszerzés finanszírozását viszont nem kellene abbahagyni. A mi képzési szakaszunknak külföldön is van megfelelője, azonban ez sokszor más megnevezés alatt jelenik meg: a mi abszolutóriumunk egy MPhil szint felel meg az angolszász rendszerben, DEA a franciáknál. A Bazsa György által említett akadémiai - professzionális továbbképzés közötti verseny nem igazán működik nálunk. Inkább azt látja problémának, hogy nincsen elég igényes továbbképzési forma, ezért sokan a PhD képzés keretében kívánják kiegészíteni hiányos alapképzésüket. Ez pedig rontja a PhD képzés eredményességét, hiszen közülük sokan nem is tervezik a fokozat megszerzését.

Bazsa György megköszöni a kritikákat és javaslatokat. Elismeri, hogy a vizsgálat valóban tartalmazott hibákat, ezeket valóban át kell a későbbiekben gondolni. Másrészt pedig kiemeli, hogy az értékelés fontos tükör volt a doktori iskolák számára, melybe belenézhettek. Végül jelzi, hogy a MAB és ODT honlapokon az érdeklődők minden anyagot részletesen megtalálnak.

 

2. Manherz Károly tájékoztatója a felsőoktatást érintő kormányzati szándékokról

Manherz Károly részletesen beszámol a legfontosabb feladatokról, fejleményekről. Ennek során megnyugtatásul közli, hogy az MTA, az NKTH és az oktatási tárca közti szerződés értelmében az EISZ és az eddig biztosított folyóirat-adatbázisok jövője három évre mindenképp biztosítva van. Ezután az egyetemi keretelosztásról és az új felvételi rendszerről beszél: az előbbit érintve jelzi, hogy az ODT 2008-ra vonatkozó keretszám-javaslata feldolgozás alatt van. A felvételi rendszernél egyrészt beszámol a kidolgozás alatt lévő pontrendszerről, másrészt pedig a kapacitás-akkreditáció és felvételi utáni keret-átcsoportosítás ügyét említi - ez utóbbi kettő az MRK kérésére indult.

Az államtitkár elmondja, hogy a Bolognai rendszer áttekintésével már most foglalkozni kell, az első három év lejártát sem szabad megvárni - a szakok száma időközben túl nagy lett, alapképzésben 110 körül és a mesterképzésben is 250-300-ra tehető. Az EU-s tervek szerint a tárca egyébként forrásokat fog átcsoportosítani a bolognai képzésből a felnőttképzésbe, ott jelenleg csak költségtérítéses módon lehet tanulni. Összegzésképp a minőséget emeli ki: nemzetközi eredményekben a magyar felsőoktatásnak a hallgatóval való egyéni kapcsolattartásban van gyenge eredménye, érdemes lenne ezt fejleszteni.

Zalai Ernő megköszöni a teljes körű és részletes tájékoztatást, és a doktori képzés tekintetében vár hozzászólást.

Jeney Zoltán : a minőség és eredményesség érdekében megfontolandó, hogy a három évnyi ösztöndíjat évente feltételekhez kössük - a mi egyetemünkön ez nemrég lett bevezetve.

Csákvári Éva : Van, ahol évente beszámoltatják a hallgatót és az alapján határoznak a további ösztöndíjáról. Ilyen esetben azonban nagyon fontos a korrektül megírt szabályzat, valamint a jogorvoslat joga a hallgató részéről, hiszen nem mindig a doktorandusznak róható fel a lassú haladás. A szabályzat tehát két lábon kell, hogy álljon: a témavezetőt is kellhet szankcionálni.

Zalai Ernő: Előnyös, hogy az állami ösztöndíjak nem személyhez kötöttek, mert ez elvben az állami ösztöndíjak megfelelő hasznosulásának a biztosítéka. Ennek a feltételei azonban nem minden területen adottak: vannak szakmák, ahol a külső kereseti lehetőségek olyan vonzók, hogy a hallgatók inkább azt választják, mint az ösztöndíjat.

 

3. A doktori képzés eredményessége az újonnan összegyűjtött (1997-2007) adatok tükrében

Az elnök felvezeti a beszámolót: megemlíti, hogy az eredményesség a doktori képzésnek régóta neuralgikus pontja, pontos adatok azonban eddig nem igazán születtek. A korábban szétküldött Népszabadság-cikkre, megbízható adatok hiányában, nem volt lehetőség gyorsan reagálni, de talán nem is lett volna érdemes.

Varga Balázs bemutatja az adatokat, majd a DOSz eredményesség-számítási módszerét és annak hibáit. Felvázol egy nagyon hasonló, ám torzítatlanabb módszert, miszerint a fokozatig eltelt évek függvényében oly módon adandók össze a felvételek és fokozatszerzések, hogy ezek egymással összhangban, mégpedig a megadott évek számát elcsúsztatva legyenek egymáshoz képest. Végül prezentálja az így kapott eredményeket először az összes, majd az ösztöndíjas, végül a becsült levelező hallgatók esetében - ezek jóval magasabbak a DOSz által adottaknál, de az 50%-ot semmiképp nem lépik túl.

Az előadás után Kucsera Tamás Gergely kap szót. Kiemeli, hogy a módszerük, bár nem volt hibátlan, jobb képet adott a valósnál, a nagy különbséget a számadatok bizonytalanságai okozhatják. Örömét fejezi ki, hogy az ODT átvette és továbbfejlesztette a módszert, és két kérdést fogalmaz meg: egyrészt miért van az, hogy a felvettek száma látványosan különbözik az OKM statisztikáitól, másrészt pedig az előadó miért becsülte a levelezők számát, amikor rendelkezésre áll külön statisztika.

Pléh Csaba : A fő kérdés, hogyan visz ez tovább: az a lényeges, hogy az elemzést tovább bontsuk, megtaláljuk a rossz eredményesség okait.

Zalai Ernő a napirendi pont lezárásaképpen jelzi, hogy ki-ki bemásolhatja a saját egyeteme vagy doktori iskolája adatait a szétküldött Excel táblázatba, így képet kaphat arról, hogyan áll az ő intézménye az országos átlaghoz képest. Kéri, hogy a táblázatot és képleteit felhasználva minden egyetem végezze el doktori iskolái eredményességének a vizsgálatát, az eredményességet befolyásoló tényezők és okok elemzését, és elemzésük fontosabb tapasztalatait osszák meg az ODT-n keresztül egymással. Kéri, hogy beszámolóikat , a következő pontban kért adatokkal együtt, május 31-ig küldjék el az ODT titkárának , amelyet az elnökség fel fog használni a doktori képzés egészének véleményezéséhez.

 

4. A doktori képzés tudományági sajátosságai elemzésének előkészítése

Zalai Ernő : elmondja, hogy nagyon hasznos lenne az eredményességet tudományáganként vizsgálni, ehhez az ODT bizonyos iskoláktól már meg is kapta a részletezett adatokat. A felvetésre a tanács egyhangúan elfogadja a következő, 205/2008. (IV. 15.) határozat ot:

„Az ODT tagjai vállalják, hogy az elnökség számára 2008. május 31-ig megküldik - a korábbi Excel adatfile bontásának megfelelően -   az egyes doktori iskoláik 1997-2007 időszakra vonatkozó felvételi és fokozatszerzési adatait, megjelölve az iskolák tudományági besorolását.”

 

5. Javaslatok az alapszabály módosítására

Zalai Ernő Hornok Lászlót kéri fel az elnökség alapszabály-módosítási javaslatainak ismertetésére.

Klukovits Lajos felveti, hogy mivel a javaslatok későn érkeztek ki a tagokhoz, erről a Tanács most ne döntsön. Az elnök a felvetést elfogadja, javasolja, hogy az ülés csak első olvasatban vitassa meg a módosítási javaslatokat: döntés a következő, őszi tanácsülésen lesz az alapszabály módosításáról.

Hornok László ezután pontonként végigmegy a javaslatokon. A következő részeket érinti:

·         II.2.2 - az adatbázis vonatkozásai,

·         IV.2.3 - elnökségi ülések,

·         IV.4 - titkárt érintő változások,

·         IV.5 - az adatbázis koordinátor személye

·         V.5 - elnökválasztás kérdései

·         II.1, II.2.7, IV.1.5, IV.1.11, IV.5 - apróbb horderejű változtatások,

·         stilisztikai hibák több ponton.

Zalai Ernő : április 30-ig várjuk az előterjesztett alapszabályra vonatkozó további észrevételeket és javaslatokat, amelyeket majd visszaküldünk véleményezésre a tagoknak. Megerősíti, hogy a végső döntést az őszi ülés fogja meghozni. A tanács ezt a javaslatot egyhangúan elfogadja, további felvetések nélkül.

 

6. Beszámoló a doktori adatbázis jelenlegi helyzetéről és javaslat a koordinátor személyére

Zalai Ernő : amikor a titkári feladatok átadása-átvétele január elején megtörtént, az adatbázis-dokumentáció nem állt készen, valamint a MAB is éppen az adatbázis segítségével végezte értékelését, és annak munkálatai még folyamatban voltak. Az ODT ezért március 31-ig lemondott a doktori adatbázis teljes birtokbavételről, és Csizmadia Józsefet bízta meg az adott időszakra az adatbázis koordinátori teendőinek ellátásával. Az április 1-t követő időszakra az elnökség Kollár István egyetemi tanárt ( életrajz ) javasolja felkérni az adatbázis felülvizsgálatának és továbbfejlesztésének elvi irányítására, koordinálására. Néhány hétnyi türelmet kérek a tagoktól, az átvétellel járó nehézségek megoldásának idejére. Szükségesnek tartom leszögezni, hogy az ODT változatlanul együtt kíván működni a MAB-bal az adatbázist igénylő feladatok megtervezésében és kivitelezésében, és az adatbázis nyújtotta lehetőségek kiaknázásában.

A tanács ennek alapján megfogalmazza a 206 /2008. (IV. 15.) határozat át:

„Az ODT meghatározatlan időszakra megbízza Kollár Istvánt a Doktori Adatbázis szakértői és koordinátori feladatainak ellátására.”

 

7. Az adatbázis továbbfejlesztésével kapcsolatos elképzelések

Kollár István elmondja, hogy az adatbázis alapvetően jól van megírva, több helyen azonban van még mit fejleszteni: a program sokszor hatóságként működik valódi szolgáltatás helyett. Példaként a végzettek számának karbantartását említi. Egyelőre nem kíván konkrét fejlesztési elképzeléseiről beszélni, azokat az adatbázis közelebbi megismerését követően a közel jövőben fogja írásba foglalni.

Az elnök lezárásképpen megkéri a tagokat, hogy maguk is állítsák össze az adatbázissal kapcsolatos igényeiket, javaslataikat , és azokat május 31-ig küldjék el az ODT titkárának. Hozzáteszi, hogy a habilitációról szóló adatok adatbázisba történő integrálása a fenti fejlemények fényében került jelenleg levételre a napirendről.

 

8. Az ODT közhasznú jelentése és elszámolása az OKMT támogatásról

Zalai Ernő megjegyzi, hogy a két jelentést az ülés után a felügyelőbizottságnak is véleményezni kell majd. A Tanács mindkét jelentést egyhangúan elfogadja.

 

9. Díszoklevél-formátum tervezete

Reimholz Péter forma-tervezetére Bazsa György és Gaál Botond reagál: előbbi a többes számot, utóbbi pedig az „és” szó kétszeri használatát sérelmezi. Az elnök szavazásra bocsátja a külalakot: a Tanács ezt egy ellenszavazattal és egy tartózkodással fogadja el. Zalai Ernő végül megkéri a tagokat, hogy május 31-ig küldjék el a szövegezésre vonatkozó javaslataikat, és az őszi tanácsülésre tűzi ki az adományozás rendjének kialakítását.

 

10. Egyebek

Nem történt felvetés. Zalai Ernő megköszöni a Tanács munkáját, majd egyéb javaslat és kérdés hiányában az ülést berekeszti.

 

kmf.

 

Zalai Ernő

elnök

Varga Balázs

titkár

 

 

Szél Ágoston

jegyzőkönyv-hitelesítő

 

 

Zentai László

jegyzőkönyv-hitelesítő

 



2018. IX. 18.
ODT ülés
Az ODT következő ülésére 2018. október 5-én 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2011. V. 16. 20:23:28
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )