Bejelentkezés
 Fórum
 
 
A MAB doktori bizottságának megjegyzései a doktori szabályzatokról

A MAB Doktori Bizottságának általános megjegyzései az egyetemek doktori szabályzataival kapcsolatban figyelemmel a DOSZ véleményére

 

Jóváhagyva: MAB Doktori Bizottság 2007. október 3-ai és a Plénum 2007.október 5-ei ülésén

 

Az egyetemek által beküldött doktori szabályzatokat a Doktoranduszok Országos Szövetségének és a MAB Doktori Bizottságának szakértői egymástól függetlenül véleményezték. A Doktori Bizottság megvitatta a véleményeket, és úgy döntött, hogy az egyetemeknek a részletes, egyedi szakvéleményeket csak később juttatja el, mert szükségesnek látja az ajánlások, módosítási javaslatok egységes szempontok szerinti rendezését, valamint a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról és 33/2007 (III.7) Korm. rendelet egyes pontjainak értelmezését. Mindazonáltal fontosnak tartja néhány, több egyetem szabályzatában korrigálásra illetve kiegészítésre szoruló szabályzati pontokra, illetve hiányokra felhívja a figyelmet. A DOSZ általános összefoglalója a doktori szabályzatok véleményezéséről rávilágít a főbb kérdésekre. A DOSZ javaslataival a MAB DB is túlnyomórészt egyetértett.

 

1. Formai problémák

 

a)       Sok szabályzat nehezen kezelhető, a paragrafuspontok számozása nem logikus, valószínűleg a többszöri módosítás miatt egyes szabályozások, definíciók többször, esetenként némileg eltérően szerepelnek. Hiányzik a tartalomjegyzék , ami a könnyebb áttekinthetőség elengedhetetlen feltétele lenne. Ennek elkészítésekor a párhuzamosságok is azonnal kiütköznének.   Néhány doktori szabályzat egyes fogalmakat, ilyen pl. az Intézet, nem az Ftv. értelmezésében használ.

 

b)       Az intézmény doktori szabályzatában világosan kell utalni arra, hogy milyen részszabályozások találhatók meg a kari (tudományterületi, szakterületi) szabályzatokban illetve a doktori iskolák szabályzataiban.

 

c)       A DOSZ jogosan hívja fel a figyelmet az adatvédelem re, illetve a jogorvoslati rend törvénynek megfelelő szabályozására. A MAB DB úgy gondolja és ebben egyetértésre jutott a DOSZ-szal, hogy az adatvédelem tekintetében és egyéb olyan kérdésekben (pl. hallgatói jogok és kötelességek, minőségbiztosítás), amelyek az egyetem más szabályzatában megtalálhatók, elegendő csak utalni a doktori szabályzatban, és legfeljebb a specifikumokra kitérni.

 

2. Tartalmi szempontok

 

a)       Több szabályzatban nem MAB 2007. május 1-től érvényes állásfoglalásának („A doktori iskolák létesítésének és működésének követelményei”, elfogadva a MAB plénum 2007. április 27-ei ülésén) megfelelő a törzstag és az iskola vezetőjének meghatározása . (Van ahol egyszerűen csak az hiányzik, hogy az iskola vezetője törzstag.)

 

b)       A bírálóbizottság külső tagjainak arányáról rendelkezni kell, és továbbra is minimum 1/3 arányban kell a bizottság tagjainak külsősnek lennie. (Az új Ftv-ben a szabályozás némileg félreérhető. A 69.§ (1)-ben ugyanis ez áll: „ A szigorlati vizsgabizottság legalább három tagból áll. A szigorlati vizsgabizottság összeállításánál biztosítani kell, hogy legyen legalább egy olyan tagja, aki nem áll foglalkoztatási jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel.” Ugyanezen paragrafus (2) pontjában pedig így fogalmaz: „ A bírálóbizottság létrehozásában egyebekben az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni” Ez azonban nem 1 főt, hanem 1/3 arányú részvételt kell, hogy jelentsen. A „ bírálóbizottság elnöke a felsőoktatási intézmény szakmailag illetékes egyetemi tanára vagy professzor emeritusa” (Ftv.69.§(2)). Számos szabályzatban csak egyetemi tanár, vagy ami még inkább ellentmond a törvénynek, vezető oktató szerepel! Kérjük ellenőrizni és javítani!

 

c)       Az egyik kritikus pont az un. egyéni felkészülés a fokozatszerzésre. (Ftv.68.§ (3): „Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel.”) A törvényi szabályozás valószínű (vélhetően nem szándékos) hiányossága az, hogy míg a doktori képzésre az jelentkezhet, aki „mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik”(Ftv.43.§(3)), viszont aki nem vett részt doktori képzésben, az tulajdonképpen nem csak abszolutórium, hanem egyenesen MSc vagy azzal egyenértékű diploma nélkül is jelentkezhet doktori eljárásra!

 

Az egyéni felkészülés sok egyetemi szabályzatban nem megfelelően rendezett. Van, ahol homályosak a kritériumok arra nézve, hogy minek alapján fogadják el a jelentkezést. Van, ahol további 1, de van, ahol 5 évet adnak. Ez utóbbi teljességgel értelmezhetetlen.

 

A MAB DB kívánatosnak tartja azt, hogy a jelentkező beiratkozzon egyéni doktori képzésre, aminek engedélyezéséről az iskola véleményének megfontolása után, a tudományterületi (kari) doktori bizottság döntsön, előírva képzési kreditek megszerzését vagy nagyon indokolt esetben részlegesen vagy teljesen elengedve ezt a követelményt.

 

Az egyéni felkészülés alapján (után?) beadott kérelem elfogadását szigorúan kell szabályozni. Több egyetem különleges esetnek kezeli ezt a lehetőséget - véleményünk szerint helyesen - és jelentős kutatói és oktatói gyakorlathoz és teljesítményhez köti. A törvény megengedi ezt a lehetőséget, de a jelentkezést elfogadni nem kötelező.

 

Javasoljuk a következők megvizsgálását és e kritériumoknak a szakterület sajátosságai szerint való szabályozását. A tudományos, alkotói teljesítmény indokolttá teszi-e az elfogadást? Az eredményeket a kérelmező maga érte-e el? Hiszen ebben az esetben az egyetem nem tudta követni a munka elkészülését, az más egyetemen, kutatóintézetben, vagy ami gyakori eset, külföldön készült. Minden esetben, de különösen a külföldről hazahozott vagy általában más egyetemen készült anyag esetén kívánatos megvizsgálni azt, hogy miért nem ott jelentkezett a jelölt doktori eljárásra. Nyilatkozatot kell kérni a társszerzőktől nemcsak a publikációk részszerzőségét illetően, hanem arra nézve is, hogy ezeket az eredményeket más disszertációnál nem használják/használták-e fel.

 

d)      A doktoranduszok által választott képviselő kérdése esetén a MAB DB-nek nem volt világos a törvényalkotó szándéka. Kívánatos az lenne, ha doktorandusz képviselő(k) lenne (lennének) a tanácsokban. Mivel egy másik paragrafus kimondja, hogy a tanácsok tagjainak fokozattal kell rendelkezniük, a doktoranduszok által választott tag nyilván nem doktorandusz. A választás módjának kérdését azonban a megfelelő intézményi szabályzatban kell rendezni, és nem szükséges azt a doktori szabályzatban részletezni. Megjegyezzük, hogy minden doktori tanácsban, tehát a kari és az iskolai tanácsokban, valamint a felvételi bizottságokban is helyénvalónak tartanánk doktoranduszok bevonását tanácskozási joggal, a felvételi bizottságban és esetleg más bizottságokban szavazati joggal.

 

e)       A doktorjelölti jogviszony tekintetében egyetért a MAB DB a DOSZ véleményével, hogy a jogszabályi háttér további rendezést kíván.

 

f)        A doktori tanácsok létszáma sok esetben nincs megfelelően szabályozva. Nem tartjuk megfelelőnek a kis létszámú tanácsok létrehozását. Több szabályzat megenged 3-4 fős iskolai tanácsokat. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolák doktori tanácsának a létszáma minimálisan 7 fő legyen, de kívánatos lenne az ennél nagyobb létszám.

 

g)       A programok sok esetben rendkívül szétaprózottak. Nem tartjuk kívánatosnak az egy professzor egy program típusú szerveződéseket.

 

h)       A DOSZ véleményével ellentétben állami ösztöndíjas hallgatók esetén nem támogatjuk azt, hogy más, teljes munkaidejű munkaviszonyt vállaljon a doktorandusz. Ezt - a korábbiakkal ellentétben - nem tiltja az új jogszabály, de főleg kísérleti munkánál ez elképzelhetetlen. Véleményünk szerint egy állami ösztöndíjas doktorandusznál szabályozni lehet a kutatóhelyén való megjelenés heti időtartamát is, illetve ha a kutatómunkát elhanyagolja, a kutatási kredit megvonását. A törvény szelleme is a MAB DB álláspontját erősíti, hiszen az oktatómunkában vagy más kutatási tevékenységben való részvételt a törvény korlátozza ( Ftv. 48.§ (4).

 

i)         Egyes szabályzatok oktatási kredit kötelező megszerzését írják elő. Ez aggályosnak tűnik, hiszen nem mindenhol biztosított ennek megszerzésének lehetősége.

 

j)         Több szabályzat nem tér ki a külföldi egyetemekkel való közös doktori képzés kérdésére.

 

k)       Minden egyetem módosította a szabályozását a kormányrendelet 10.§ (3) bekezdésének megfelelően, nevezetesen „A két hivatalos bíráló, a doktori tanács felkérésére, az értekezés benyújtásától számított - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában meghatározott szorgalmi időszakra eső - két hónapon belül, írásos bírálatot készít az értekezésről”. Az 51/2001 kormányrendeletben előírt 3 hónap is már rendkívül feszített volt (a korábbi rendeletben a bírálónak állt 3 hónap rendelkezésére). A meghatározott 2 hónap, figyelembe véve azt, hogy legalább két egymásra épülő tanácsülés határozatára van szükség (a doktori iskola tanácsának javaslatára és a tudományterületi tanács döntésére), beleszámítva további időveszteségeket, jegyzőkönyvkészítés, postázás stb., kétséges, hogy a bírálónak marad-e ideje szakszerű és alapos bírálat elkészítésére. A MAB DB aggodalmát fejezte ki, hogy ez a határidő betartható-e. E tárgyban a MAB egyeztetést kezdeményez. Egyébként az Ftv: nem ismeri a doktori képzésben a szorgalmi időszakot. Ftv. 68.§ (1) „A doktori képzés egységes, harminchat hónapos képzési időből áll, amely felosztható beszámoltatási időszakokra .” Szorgalmi időszak és vizsgaidőszak az alapképzésben és a mesterképzésben van.

 

A fenti tapasztalatokat 23 egyetemi szabályzat áttanulmányozása után vontuk le (két egyetemtől nem kapta meg a MAB a szabályzatot, egy intézmény ügyrendet küldött szabályzat helyett). Összességében megállapítható, hogy az egyetemek általában megfelelően átvezették az új törvényi rendelkezéseket a Doktori Szabályzatukba. Komolyabb kifogás 5 szabályzatnál merült fel, azonban kisebb változtatások a legtöbb szabályzatnál szükségesek.

 



2021. X. 14.
ODT online ülés
Az ODT következő, online ülésére 2021. november 19-én 10.00 órakor kerül sor.

 
nyomtatás utolsó módosítás: 2007. X. 11. 12:58:35
Minden jog fenntartva © 2007, Országos Doktori Tanács - a doktori adatbázis nyilvántartási száma az adatvédelmi biztosnál: 02003/0001. Program verzió: 2.2358 ( 2017. X. 31. )