Jegyzőkönyv

az  Országos Doktori Tanács üléséről

 

 

ideje:              2015. december 4.

helyszín:         SE Semmelweis Szalon (1085 Budapest, Üllői út 26.)

 

 

28 szavazati jogú tag közül 27 van jelen, a tanács határozatképes.

Csernoch László, az ODT elnöke köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. Külön köszöntötte Balázs Ervint, a MAB elnökét, Szél Ágoston rektor urat, az MRK képviseletében. Bejelentette, hogy a Semmelweis Egyetemen Tímár Józsefet választották meg a doktori tanács elnökének, a jövőben ő képviseli az egyetemet az ODT-ben.

 

Kérte, hogy a jelenléti íven a tagok a lakcímüket is írják be.

 

Csernoch László ismertette a kimentéseket és helyettesítéseket:

Az ülésről kimentette magát: Zalai Ernő (az ODT Felügyelő Bizottság elnöke), Maruzsa Zoltán (miniszteri biztos)

Helyettessel képviselteti magát:

Ellen Bos (Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem) helyett: Gulyás Lelle

Mihály György (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) helyett: Huszthy Péter

Fazakas Sándor (Debreceni Református Hittudományi Egyetem) helyett: Baráth Béla

Repa Imre (Kaposvári Egyetem) helyett: Romvári Róbert

Kékesi Tamás (Miskolci Egyetem) helyett: Kazár Lászlóné (szavazati jog nélkül)

Padányi József (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) helyett: Kovács László

Bélyácz Iván (Pécsi Tudományegyetem) helyett: Szilágyi László

Huszti Péter (Színház és Filmművészeti Egyetem) helyett: Karsai György

 

 

Az ODT egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Toldi József - SZTE, Nováky Erzsébet - BCE, 27 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), a szavazatszámlálót (Varga Zsolt - ODT, 27 igen, 0 nem, 0 tartózkodás), majd a napirendet (27 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

1. Elnöki beszámoló

 

Csernoch László (DE): Kollár István helyett - betegsége idejére - november 16-tól Marton József kapott megbízást az adatbázis koordinátori feladatok ellátására.

December 1-én az Országgyűlés elfogadta „az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot, ennek részeként a doktori képzés átalakítására vonatkozó csomagot. Az ODT ezzel kapcsolatos feladataira a 4. napirendi pontnál visszatérünk. Mivel az ODT a törvényben megjelenő, hivatalos felsőoktatási szervezetté vált és bejegyzésre kerül az Oktatási Hivatalnál, a következő év során át kell alakítani a jelenlegi közhasznú egyesületi formát. Ennek előfeltétele, hogy a törvény jogi személyiséggel ruházza fel a testületet, ami azonban a jelenlegi módosítással nem történt meg, várhatóan 2016 tavaszán kerül rá sor. Előzetes egyeztetés történt arról is, hogy a doktori adatbázis is nevesítésre kerül a törvényben.

November 16-án újabb fordulója volt „a hazatérő tudás koncepció” kialakításának. Az egyeztetés az EMMI, a DOSz és az ODT között történt. Ez egy olyan projekt, amely a külföldön dolgozó magyar kollégákat célozza meg, megpróbálja őket jobban bevonni a hazai tudás fejlesztésébe. Nem az egyes kutatók hazahozatala a cél (mint például a Lendület pályázat esetében). A minisztérium támogatni kívánja azt, hogy a külföldön dolgozó, ott egzisztenciát kialakító kollégák magyarországi doktoranduszokat fogadjanak. Cserébe azt várják, hogy a külföldön dolgozó kutatók tartsanak kurzusokat az itteni doktori iskolákban, alakítsanak ki közös kutatási projekteket. Elsőként Londonban megalakul egy olyan, ún. „új nemzedék központ,” amely az ott dolgozó magyar kutatókat fogja össze. Sikeres működés esetén más országokban is létrejöhet ilyen központ.

 

Keresztes Gábor (DOSz): A DOSz a programmal kapcsolatban egy felmérés elkészítését vállalta, majd javaslatot tesz a konkrét akciókra.

 

Csernoch László (DE): Elkészült a doktori.hu idei évre vállalt fejlesztése. Köszönet illeti meg egyrészt a fejlesztőket, másrészt a támogatókat, végül pedig mindazon intézményeket, doktori iskolákat, akik a tesztelésben részt vettek. A már élesben elérhető fejlesztéssel a doktoranduszok ugyanolyan személyes oldallal szerepelhetnek az adatbázisban, mint az oktatók. Ahhoz, hogy ezek az oldalak ténylegesen létre is jöjjenek, a doktori iskoláknak rögzíteniük kell a rendszerben a hallgatókat (ugyanúgy, mint az oktatók esetében), akik azután saját oldalaikat adatokkal, információkkal feltölthetik. A DOSz felajánlotta a segítségét, hogy a hallgatók körében propagálja az adatfeltöltést. Az lenne a kérés a doktori iskolák felé, hogy 2016. március 15-ig vigyék be az adatbázisba az adott doktori iskola jelenlegi doktoranduszait, doktorjelöltjeit. A következő ODT ülésen beszélnénk arról, hogy mi legyen a korábbi hallgatók rögzítésének a módja, ütemezése.

 

Szabó Miklós (ELTE): Más-más határidőket kellene megállapítani a nagy és a kis egyetemek esetében.

 

Csernoch László (DE): A feladat nem intézményenként, hanem doktori iskolánként jelentkezik. A március 15-i határidő nem a hallgatói adatfeltöltésekre vonatkozik, csak arra, hogy az iskolák hozzák létre az adatbázisban a hallgatói oldalakat. Ez személyenként minimális adatfelvitelt (név, email cím, témavezető) jelent.

 

Az ODT elfogadta, hogy a doktori iskolák adminisztrátorai 2016. március 15-ig rögzítik a doktori adatbázisban az iskolák jelenlegi doktoranduszait és doktorjelöltjeit (27 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

Csernoch László (DE): A fejlesztésnek az is része volt, hogy a honosított fokozatok is megjelenhetnek a doktori adatbázisban. A honosított fokozatokra vonatkozó adatokat (név, tudományág, eredeti fokozat intézménye) az intézményi adminisztrátorok tudják rögzíteni. Az lenne a kérés, hogy az adatbázis indulásáig, azaz 2008-ig visszamenően kerüljenek felvitelre a honosított fokozatok.

 

Tímár József (SE): A hazatérő tudás programmal kapcsolatosan az lenne a kérdése, hogy van-e valamilyen jogi háttere annak, hogy egy külföldi intézmény bekapcsolódik a képzésbe (hasonlóan azokhoz az együttműködési megállapodásokhoz, amelyeket a hazai, például akadémiai intézményekkel kötnek az egyetemek).

 

Csernoch László (DE): Formálisan nem intézmények, hanem személyek kapcsolódnak be. Jelenleg is működik a külföldi részképzés lehetősége, ez annyival több, hogy a minisztérium pénzügyi támogatást rendel mellé.

 

 

2. A 2016. évi felvételi keretszám intézmények közötti elosztása

 

Csernoch László (DE): Az elosztási javaslat elérhető volt a honlapon. A korábbi évektől eltérően nem készült több alternatív javaslat, az egyetlen javaslat a tavalyi elfogadott elosztásnál alkalmazott algoritmus szerint készült. Mivel a jelenleg szempontként érvényesített kutatóegyetemi minősítések jövőre lejárnak, a 2017-es keretszám elosztásánál mindenképpen újra kell gondolni az algoritmust. Köszönjük a Miskolci Egyetemről érkezett jelzést, amely szerint a számítás egy részében hibás képlet szerepel. A hibát kijavítottuk, a javított táblázat kiküldésre került. A hiba az algoritmus egy olyan részét érinti, amely eddig nem okozott előnyt vagy hátrányt egyik intézménynek sem, most azonban mindenképpen javítani kellett. Jövőre több változás lesz a felsőoktatási intézményi struktúrában. Bizonyos karok intézmények között mozognak, egyes intézmények összeolvadnak, új egyetemek jönnek létre. A Szent István Egyetemből kiválva létrejön az önálló Állatorvostudományi Egyetem; a Budapesti Corvinus Egyetemtől a budai karok a SZIE-hez kerülnek; a Nyugat-magyarországi Egyetemről a Széchenyi István Egyetemhez kerül a mosonmagyaróvári kar. Ezeket a változásokat az elosztási javaslat figyelembe veszi.

 

Nováky Erzsébet (BCE): A budai karok kérését tolmácsolva azt kezdeményezi, hogy a minisztérium felé továbbítandó javaslatban egyértelműen legyen megadva, hogy hány főnyi keretszámot visznek magukkal a Corvinusról a SZIE-hez.

 

Vajda István (ÓE): A számolási hiba korrekciójában hátrányosan érintett egyik egyetem képviselőjeként a matematikai korrekciót elfogadja, annak helyességét nem vitatja. Ugyanakkor elvi kérdés, hogy helyes-e a gyors ütemű fejlődést mesterségesen visszafogni a korláttal.

 

Csernoch László (DE): Az algoritmus szerint két egymást követő évben egy adott intézmény keretszámai között nem lehet 15%-nál nagyobb eltérés. Ezzel annak idején azt próbálta kivédeni a tanács, hogy ne szenvedjen egy intézmény hirtelen, nagymértékű hátrányt egyik évről a másikra. Most először fordul elő, hogy nem csökkenést fékez, hanem emelkedést gátol ez a szabály. Meg lehet fontolni, hogy egyáltalán ne alkalmazzunk korlátokat vagy esetleg csak a túlzott csökkenést védjük ki és az emelkedést hagyjuk korlátlanul.

 

Kóczy T. László (SZE): Az is egy lehetőség, hogy a korlát ne egyik évről a másikra, hanem több évben „elsimítva” érvényesüljön.  

 

Csernoch László (DE): Ennek a programozása nem túl egyszerű, de persze megoldható.   

 

Szabó Miklós (ELTE): Most lezárul egy szakasz, a jövőre nézve most nem célszerű vitatkozni. Azt javasolja, hogy most a beterjesztett javaslatot fogadja el a tanács és jövőre vitassuk meg az új elveket.

 

Csernoch László (DE): További hozzászólás hiányában az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.  

 

Az ODT elfogadta az állami ösztöndíjas doktori felvételi keretszám intézmények közötti elosztásának beterjesztett javaslatát (23 igen, 1 nem, 3 tartózkodás).

 

 

3. A 2016. évi elnökség megválasztása  

 

Csernoch László (DE): Az ODT vezetését évente választja meg a testület. Általában három éves ciklusa van az elnökségnek. Ugyanakkor az elnökség két tagja jelezte, hogy a következő évben már nem tudja vállalni a feladatot. Rácz Károly professzor úr doktori tanács elnöki mandátuma lejárt, Nováky Erzsébet professzor asszonyé pedig a jövő év során szűnik meg.

 

Nováky Erzsébet (BCE): Az egyetemi tanári jogviszonya Professor Emeritára változott, a doktori tanács elnöki megbízatása 2016. június 30-án lejár. Köszöni a lehetőséget, hogy alelnökként segíthette az ODT munkáját.

 

Csernoch László (DE): Az új személyek jelölésénél több szempontot kellett figyelembe venni. Egyrészt az alapszabályban előírt tudományterületi képviselet biztosítása volt szempont, másrészt az intézmények sokféleségét is meg kívánta jeleníteni az elnökségben. A javaslat szerint Rács Károly (SE) helyett Tímár József (SE) lenne a társelnök, Nováky Erzsébet (BCE) helyett pedig Gebei Sándor (EKF) lenne az egyik alelnök. Az elnök (Csernoch László - DE) és a másik alelnök (Kőnig Frigyes - MKE) személye változatlan, illetve továbbra is állandó meghívottja az elnökségnek Mihály György (BME) korábbi elnök.

 

Szabó Miklós (ELTE): Le kell szögezni, hogy a most megválasztásra kerülő elnökség mandátuma addig szól, amíg nem kerül sor az ODT jogi státuszának megváltozására.

 

Tímár József (SE): Köszöni a felterjesztést a maga és a Semmelweis Egyetem nevében is. Elmondja, hogy a SE doktori tanácsában az előző elnök helyetteseként dolgozott, így felelősséggel tudja vállalni a jelölést.

 

Gebei Sándor (EKF): Köszöni a felterjesztést a maga és az EKF nevében is. Megválasztása esetén történészként a humán tudományterületet képviseli majd az elnökségben. Úgy látja, hogy ezen a tudományterületen több problémát fog jelenteni a 2+2 éves rendszer bevezetése. Az átállás évében örömmel vesz részt az elnökség munkájában.

 

Csernoch László (DE): További hozzászólás és javaslat hiányában elrendeli a titkos szavazást a kiosztott szavazólapokon.

 

Az ODT megválasztotta a 2016. évi elnökséget:

elnök - Csernoch László (22 igen, 0 nem, 3 tartózkodás).

társelnök - Tímár József (23 igen, 0 nem, 2 tartózkodás).

alelnök - Gebei Sándor (21 igen, 0 nem, 4 tartózkodás).

alelnök - Kőnig Frigyes (23 igen, 0 nem, 2 tartózkodás).

 

4. Az Nftv. módosításával kapcsolatos ODT feladatok

 

Csernoch László (DE): Az elfogadott törvényszöveg szerint „az ODT - a DOSz-szal egyeztetve - meghatározza a komplex vizsga szervezésének elveit.” A komplex vizsga lesz hivatott mérni a második év végén a jelöltek tudományos/művészeti képességeit, másrészt döntenie kell arról, hogy folytathatják-e a második két évben is a képzést. A feladat megtisztelő, ugyanakkor nagyon nehéz lesz olyat alkotni, amivel mindenki maradéktalanul elégedett. Nem várható el, hogy minden tudományterületre érvényes, minden részletkérdésre kiterjedő szabályozást alkossunk. Az lenne a menetrend, hogy a most megválasztott elnökség a következő tanácsülésre előkészít egy általános elvekre vonatkozó javaslatot, majd a vita alapján egy újabb tanácsülésen kerülne elfogadásra a végleges, részletesebb tervezet.

 

Kóczy T. László (SZE): Az első lépésben csak az általános elveket fogalmazzuk meg, amelyek mindenki számára követendők.

 

Galántai Aurél (ODT FB): Várható-e, hogy a MAB módosítja a doktori iskolák akkreditációjára vonatkozó szabályokat? Ha igen, mikorra várható ez? Lehet-e tudni, hogy a jogalkotó milyen típusú vizsgát képzelt el?

 

Balázs Ervin (MAB): Egyelőre nincs szándék az akkreditációs szabályok módosítására.

 

Tímár József (SE): A komplex vizsga egyrészt tantárgyi felkészültséget kell mérjen (mint a jelenlegi szigorlat), másrészt a doktorandusz előrehaladását kell értékelnie.

 

Galántai Aurél (ODT FB): Az eddigi törvény és az új is megengedi, hogy valaki az „utcáról” jöjjön be az egyetemre fokozatot szerezni. Az ő esetükben is meg kell határozni a komplex vizsga helyét, szerepét.

 

Csernoch László (DE): A komplex vizsgát mindenkinek le kell tennie, az „utcáról” jövő jelölt ezzel léphet be a fokozatszerzési eljárásba.

 

Pósfai Mihály (PE): Nem helyes, ha a mostani szigorlatból indulunk ki. Ez egy egészen más rend lesz, amihez hasonló az Egyesült Államokban van. Ott szintén a képzés közepénél vizsgáztatják a jelöltet, de nem formalizált, tantárgyi vizsgák keretében. A megméretés, amely akár félnapos hosszúságú, szintén két dolgot mér: a jelölt szakmai felkészültségét és az önálló kutatási, alkotói készségét. Ennek megfelelően óvakodni kell a túlszabályozástól.

 

Csernoch László (DE): A túlszabályozást valóban kerülni kell, de az alapvető minőségirányítási elveket meg kell határozni.

 

Kékesi Tamás (ME): A korábbi ülésen Maruzsa Zoltán is azt mondta, hogy kívülről belépni a komplex vizsga letételével lehet. A szigorlathoz képest a felmérési feladat tágabb, a doktorandusz terveinek a realitását is igazolni kell. Ha nem fejezi be a jelölt a fokozatszerzést, az intézményt anyagi hátrány éri, így nagy a felelősség.

 

Kóczy T. László (SZE): A törvénytervezet vitatásakor az volt a kiindulás, hogy miért nem végeznek a doktoranduszok, miért nem szereznek többen fokozatot. A komplex vizsga célja, hogy időben felmérje, hogy képes lesz-e a jelölt egy megfelelő disszertációt elkészíteni a rendelkezésére álló időn belül. Ne az „iskolásság,” hanem a tudományosság irányába mozduljunk el, lépjünk túl a szigorlaton!

 

Csernoch László (DE): A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a művészeti egyetemekre is alkalmazható elveket kell megalkotni.

 

Tímár József (SE): Fontos szempont a témavezető bevonása a komplex vizsgába, hiszen a fokozatszerzés útján együtt kell végigmenjenek.

 

Csernoch László (DE): A vitát a következő ülésen folytatjuk. Addig is szívesen veszünk minden ötletet, javaslatot.

 

 

5. Egyebek

 

Csernoch László (DE): Az éves tagdíjat az alapszabály szerint az adott év február 28-ig kell befizetni. Az elmúlt évek gyakorlata szerint, ha valamely egyetem kéri, a számlát már idén kiállítjuk és idén is lehet az átutalást teljesíteni. Kérjük december 9-ig jelezni, ha valaki élni kíván ezzel!

 

Balázs Ervin (MAB): A MAB-ról szóló friss kiadvány kiosztásra került.

 

Kékesi Tamás (ME): A felvételi keretszámok intézményen belüli továbbosztására hiányzik egy általános szabályozás.

 

Csernoch László (DE): Az ODT nem szólhat bele az egyetemek belügyeibe. Az algoritmus mindenkinek rendelkezésére áll, csak javasolni tudjuk, hogy ezt alkalmazzák a belső elosztásoknál.

 

Tímár József (SE): A Semmelweis Egyetem továbbra is szívesen biztosítja a helyszínt az üléseknek.

 

Csernoch László (DE): Köszöni a felajánlást, valamennyi tagnak kellemes ünnepeket és boldog új évet kíván.

 

 

 

 

 

kmf.

 

 

 

 

lejegyezte:       Varga Zsolt                                        jóváhagyta:     Csernoch László

                        titkár                                                                          elnök

 

 

Hitelesítők:

 

 

                        Toldi József                                                   Nováky Erzsébet

                        SZTE                                                             BCE