Emlékeztető
az Országos Doktori Tanács üléséről  
( jelenléti ív )

 

ideje : 2012.02.17. 10.00
helyszíne : BME Rektori Tanácsterem  ( 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.)

27 szavazati jogú tag közül 26 jelen, a tanács határozatképes

 

Mihály György , az ODT elnöke köszöntötte a jelenlevőket és egyből szót adott Szabó Miklósnak (ELTE), aki az előző napon küldött elektronikus levélben az 1. napirendi pont elhalasztását indítványozta ( az új Felsőoktatási törvény doktori képzést érintő egyes pontjainak egységes értelmezése, javaslatok a doktori képzésre és fokozatszerzésre vonatkozó kormányrendelethez ), mellékelve az ELTE Doktori Tanácsának az előzetesen kiküldött tervezethez fűzött észrevételeit.

 

Szabó Miklós (ELTE) : összefoglalta a kifogásait az elnökség javaslatával kapcsolatban. A javaslatot átnézték az ELTE jogászai, akik több ponton is jogi szempontból aggályosnak találták a szöveget. Különösen kifogásolták a javaslat azon pontját, hogy a levelező képzésben résztvevő hallgatók számát korlátozzák.

Azt kérte, hogy mielőtt az ODT tárgyal a kérdésről, az ELTE-hez hasonlóan a többi egyetem is kérjen jogi állásfoglalást az elnökség által megfogalmazott szövegről, tárgyalják meg a kérdést a doktori iskolák, egyetemi doktori tanácsok és minden intézmény tegyen le egy javaslatot a következő ülésen, ami alapján elkészülhet az ODT javaslata.

Mihály György: A doktori képzésre vonatkozó fogalmak eltérő értelmezése több évre visszanyúló probléma. Az ODT decemberi ülésének vitájában a mostani előterjesztésben szereplő pontok - ezen belül a levelező hallgatói kategória kérdése - már előkerült, és az akkor elhatározottaknak megfelelően, új Felsőoktatási Törvény (Ftv) megjelenését követően készítette elő javaslatát az elnökség. Ezt január 25-én minden ODT tagnak és meghívottnak elektronikusan eljuttatták, hogy elegendő idő legyen biztosítva áttanulmányozására.

Javasolta a vita lefolytatását a felvetett kérdésekről, azzal, hogy legfeljebb nem születik minden részéről határozat. A kérdés napirendre tűzésének és a vita elkezdésének további halasztása kockáztatja, hogy az ODT időben elő tudjon készíteni a minisztérium számára egy olyan javaslatot, ami felhasználható a doktori képzést szabályozó kormányrendelet megalkotásában (esetleg az Ftv. korrekciójában).

 

Szavazásra bocsátotta a kérdést:

Maradjon-e az eredeti napirend?

Az ODT 21 igen, 2 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta, hogy az eredeti napirend kerüljön megtárgyalásra.

 

Mihály György köszöntötte a tanács megjelent tagjait és a meghívott vendégeket. A tanács egyhangú szavazással elfogadta a jegyzőkönyv hitelesítőket (Kuti Edit - SzFE, Bernáth Jenő - BCE, 26 igen, 0 nem, 0 tartózkodás).

 

1. napirendi pont:

Az új Felsőoktatási törvény doktori képzést érintő egyes pontjainak egységes értelmezése, javaslatok a doktori képzésre és fokozatszerzésre vonatkozó kormányrendelethez.

 

Mihály György: az elnökség 4 oldalas vitaanyagát előzetesen kiküldték mindenkinek. Javasolta, hogy először azokról a pontokról induljon el a beszélgetés, amelyek kevésbé vitatottak.

 

Az elsőként tárgyalt pontok:

(Az emlékeztetőben szürke alapon vannak szedve az elnökségi vitaanyagból idézett részek.)  

Ftv. 16. § (5) A doktori tanács valamennyi tagjának - a doktorandusz képviselők kivételével - tudományos fokozattal kell rendelkeznie. Javasolt ODT határozat (Ftv által nem előírt, de magunk részére vállalt kötöttség): A doktori tanács tagjainak, valamint a szigorlati és a bíráló bizottságok tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy legalább 30%-ban legyenek olyan külső tagok, akik az érintett felsőoktatási intézménnyel nem állnak foglalkoztatási jogviszonyban. A szigorlati és a bíráló bizottságok elnöke csak az adott felsőoktatási intézmény egyetemi tanára vagy professzor emeritusa lehet (ez szigorúbb, mint a korábbi Ftv. előírás). Javaslatok Ftv. kiegészítésre/javításra, ill. a doktori képzésre és fokozatszerzésre vonatkozó kormányrendelet egyes pontjaira: A doktori tanács tagjainak, valamint a szigorlati és a bíráló bizottságok tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy legalább 30%-ban legyenek olyan külső tagok, akik az érintett felsőoktatási intézménnyel nem állnak foglalkoztatási jogviszonyban. A szigorlati és a bíráló bizottságok elnöke csak az adott felsőoktatási intézmény egyetemi tanára vagy professzor emeritusa lehet.

 

Szabó Miklós (ELTE) : nem vezethető le semmilyen törvényből a javasolt 30%, szerinte ez az előírás egyes társadalomtudományi területeken gondot okozna. Javasolta, hogy a habilitált docenseket se zárják ki a bizottságokból, mivel anyagi okok miatt az egyetemek nem tudnak elegendő egyetemi tanárt foglalkoztatni.

 

Mihály György: az új felsőoktatási törvényből hiányzik a külső tagokra vonatkozó bármilyen előírás. Kívánatos megtartani azt az eddigi gyakorlatot, hogy a külső tagok aránya legalább 30% legyen, ez egy szükséges biztosíték a minőség megőrzésére.

 

Bernáth Jenő (BCE): Fontos, hogy legyenek külső tagok, ne legyenek belterjesek a doktori iskolák. A habilitációs szabályok intézményenként különböznek, nem mindenhol veszik komolyan a habilitációt, ezért a bizottsági elnököknél a habilitált docens kategória nem garantálja egységesen az elvárt kvalitásokat.

 

Mihály György megkérdezte a jelenlevőket, hogy mindenhol teljesíthető-e a külső tagokra vonatkozó 30 %-os előírás? Páles Zsolt (DE) és Klukovits Lajos (SZTE)  felvetését követően a jelenlévők megállapították, hogy nincs olyan tudományterület, ami csak egy intézményben jelenik meg és tisztázták azt is, hogy a bizottsági összetételre vonatkozó 30%-os szabály nem jelenti azt, hogy a határozathozatalnál a jelen lévők 30 %-nak külső tagnak kell lennie.  (A határozatképesség feltétele a bizottsági tagok legalább 50%-ának jelenléte, de ez már nem tartalmaz megkötést a külső/belső arányra).

 

Rechnitzer János (SzE): a habilitációs bizottságokról szóló szövegben félreérthető a foglalkoztatási viszony megfogalmazás - itt egyértelműen közalkalmazotti jogviszonyról kell beszélni.

 

Mihály György: az ODT nem szeretne nyomást gyakorolni senkire, így az eredetileg felvetett ODT „önkéntes vállalás” helyett - az észrevételek alapján pontosított megfogalmazással - „javaslatként” megfogalmazva bocsátja szavazásra az első kérdéskört:

 

Az ODT javasolja, hogy a kormányrendelet megalkotásánál fontolják meg a következőt:

A doktori tanács tagjainak, valamint a szigorlati és a bíráló bizottságok tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy legalább 30%-ban legyenek olyan külső tagok, akik az érintett felsőoktatási intézménnyel nem állnak közalkalmazotti jogviszonyban. A szigorlati és a bíráló bizottságok elnöke csak az adott felsőoktatási intézmény egyetemi tanára vagy professzor emeritusa lehet.

Az ODT 22 igen, 4 tartózkodás, 0 nem szavazattal elfogadta az előterjesztett javaslatot.

 

Habilitációs Bizottság összetétele:

A habilitációs eljárást [Ftv. 108 . § (7),Ftv. 110 . § (25)] a felsőoktatási intézmény habilitációs bizottsága folytatja le. Tagjai kizárólag - egyetemi tanárok, vagy - habilitált docensek, habilitált magántanárok, vagy - „tudomány doktora” tudományos fokozattal, illetve az „MTA doktora” címmel, vagy  - Kossuth-, illetve Széchenyi-díjjal, a művészeti doktori iskolában emellett Steindl-, Ybl-díjjal, vagy . díjjal rendelkező személyek lehetnek. A habilitációs bizottság tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy legalább 30%-ban legyenek olyan külső tagok, akik az érintett felsőoktatási intézménnyel nem állnak foglalkoztatási jogviszonyban. Az intézmény doktori bizottsága és habilitációs bizottsága összevonható, ha a tagok a fenti feltételeknek eleget tesznek (a doktori bizottság doktorandusz képviselője a habilitációs döntésekben nem vesz részt).

 

Mihály György: az ODT egyik alapszabályban rögzített feladata a habilitációs irányelvek meghatározása, az intézményi szabályzatok és gyakorlatok véleményezése, ezért a testületnek ezzel a kérdéssel is foglalkoznia kell. Felkérte a művészeti intézményeket képviselő tagokat (főleg a zeneművészetit), hogy ha helyesnek látják, javasoljanak még olyan díjat, amivel kiegészíthető a habilitációs bizottsági tagokra vonatkozó előírás.

Páles Zsolt (DE): az ODT elnökség javaslata a habilitációkkal kapcsolatban összhangban van az MTA gyakorlatával, hogy egy címet olyanok ítéljék oda, akik maguk is rendelkeznek vele vagy azzal egyenértékű címmel.

Jeney Zoltán (LFZE): megszűnt a művészeti díjak egyenrangúsága. Nem ért egyet azzal, hogy a habilitációs eljárásban részt vegyenek olyan tagok, akik csak művészeti díjjal rendelkeznek és nincs mögöttük tudományos teljesítmény.

Mihály György (rövid vita után) az elhangzott véleményeket összegezve azt javasolta, hogy szigorúbban fogalmazzon az ODT a habilitációs bizottságok összetételével kapcsolatban, mint az elnökség javaslata és a következő határozati javaslatot bocsátotta szavazásra:

 

A habilitációs eljárást [Ftv. 108. § (7),Ftv. 110. § (25)] a felsőoktatási intézmény habilitációs bizottsága folytatja le. Tagjai kizárólag

- egyetemi tanárok, vagy

- habilitált docensek, habilitált magántanárok, vagy

- „tudomány doktora” tudományos fokozattal, illetve az „MTA doktora” címmel

rendelkező személyek lehetnek

A habilitációs bizottság tagjainak kiválasztásakor biztosítani kell, hogy legalább 30%-ban legyenek olyan külső tagok, akik az érintett felsőoktatási intézménnyel nem állnak közalkalmazotti jogviszonyban. Az intézmény doktori bizottsága és habilitációs bizottsága összevonható, ha a tagok a fenti feltételeknek eleget tesznek (a doktori bizottság doktorandusz képviselője a habilitációs döntésekben nem vesz részt).

A javaslatot 25 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadta az ODT.

 

László János (PTE): hiányzik az Ftv-ből, hogy csak azon a tudományterületen lehet habilitálni, ahol doktori iskola is működik az adott intézményben.

 

Mihály György: a következő megtárgyalandó pont az egyéni felkészítés - egyéni felkészülő kérdéskör. Ismertette az elnökség javaslatát:

Ftv. 53. § (1) - értelmezés Egyéni tanterv szerinti felkészítés - akár teljes idejű, akár részidős képzésben - a témavezető kérésére, a Doktori Iskola Tanácsa támogatásával az Egyetemi Doktori Tanács engedélyével lehetséges. [1] Ftv. 53 . § (2) - jelenlegi formában nem értelmezhető. A 3. mondat javasolt módosítása: A fokozatszerzésre egyénileg felkészülő [2]   - aki nem vett részt a doktori képzésben - csak akkor indíthat fokozatszerzési eljárást, ha mesterfokozatot szerzett, valamint a szigorlat és a nyilvános védés kivételével teljesítette a fokozatszerzés 53 . § (6) követelményeit. Alternatív megoldás: A fokozatszerzésre egyénileg felkészülő [3]   - aki nem vett részt a doktori képzésben - csak akkor indíthat fokozatszerzési eljárást, ha mesterfokozatot szerzett, valamint teljesítette a fokozatszerzés publikációs és nyelvvizsga követelményeit. Az ilyen doktorjelölt kérésére a Doktori Iskola Tanácsa 2 éves időtartamra konzulenst jelölhet ki a disszertáció készítésének időszakára. A konzulensi tevékenység sikeres védés esetén 50%-os témavezetésnek értékelhető. [4]

 

Többen megjegyezték, hogy az értelmezés nem szerencsés szóhasználat, mivel az ODT nem jogosult értelmezni egy törvény szövegét.

 

Mihály György: az elnökség nem értelmezni szeretett volna, hanem pontosítani a fogalmakat az egységes alkalmazás érdekében. Az elnökségi megfogalmazást itt módosítani kell.

 

Jeney Zoltán (LFZE) szerint nincs egyéni felkészítés. Náluk egyéni felkészülőnek azokat nevezik, akik elmúltak 38 évesek és megfelelnek az eljárás indítás követelményeinek. Ők abszolutórium megszerzése nélkül is szerezhetnek fokozatot. Melléjük konzulenst nevez ki az egyetem.

 

Mihály György: az elhangzottak alapján kis pontosítással szavazásra bocsátotta az elnökség javaslatát az alternatív megoldás kihagyásával

 

Az ODT javaslata:

Ftv. 53. § (1) - alkalmazása

Egyéni tanterv szerinti felkészítés a témavezető kérésére, a Doktori Iskola Tanács támogatásával az Egyetemi Doktori Tanács engedélyével lehetséges.

Ftv. 53. § (2) - jelenlegi formában hiányos, és nem alkalmazható. A 3. mondat javasolt módosítása:

A fokozatszerzésre egyénileg felkészülő [5] - aki nem vett részt a doktori képzésben - csak akkor indíthat fokozatszerzési eljárást, ha mesterfokozatot szerzett, valamint a szigorlat és a nyilvános védés kivételével teljesítette a fokozatszerzés 53. § (6) követelményeit.

Az ODT 26 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta a javaslatot.

 

Mihály György ismertette az elnökség javaslatát a teljes idejű képzés, részidős (levelező) képzés értelmezésére.

Ftv. 17. § (1) - értelmezés Teljes idejű képzésben vesz részt minden olyan doktorandusz, aki a felsőoktatási intézményben, vagy a vele együttműködési megállapodást kötött intézményben [6] folyó képzésen vesz részt. [7] Részidős (levelező) képzésben vesz részt az a doktorandusz, akinek rendszeres mindennapi tevékenysége [8] (munkaköre) nem kapcsolódik közvetlenül kutatási témájához. Javasolt Ftv. kiegészítés Doktori képzésben a 17 . § (1) - ben megnevezett tanórák közé számít a kutatási tevékenységre fordított idő.  Javasolt ODT határozatok (Ftv által nem előírt, de magunk részére vállalt kötöttség) Egy doktori iskola évente legfeljebb annyi részidős (levelező) hallgatót vehet fel, ahány teljes idejű képzésben részt vevő hallgatót vesz fel. Teljes idejű képzésben részt vevő hallgató a költségviselés formája szerint [Ftv. 46. § (1)] lehet állami ösztöndíjas vagy önköltséges , míg részidős (levelező) hallgató csak önköltséges lehet. Javasolt Ftv. kiegészítés A doktori képzésre együttműködési megállapodást kötött intézményben folyó teljes idejű doktori képzés esetén a 46 . § (1) -ben megjelölt önköltséget a doktori iskola tanácsa javaslatára a felsőoktatási intézmény elengedheti. [9]

 

Az új Ftv szerint a teljes idejű (nappali) képzés félévenként legalább 300 tanórából áll. Ez a meghatározás nem alkalmazható a teljes idejű doktori képzésre, hiszen így a kutatási munka nem ismerhető el kreditekkel (ahhoz ugyanis nem kapcsolódik tanóra). A tervezett kormányrendeletben a kutatási munkát is el kellene ismerni „tanórának” és ehhez kreditet kell rendelni. Kérdés persze, hogy milyen tevékenységet lehet kutatómunkának tekinteni, a rá fordított időt kutatási kredittel igazolni.

A doktori képzés egyszerű esete, ha BSc, majd MSc után az egyetemen kerül sor a doktori képzésre. Ekkor a kutatási munka az egyetemen folyik, a doktorandusz a témavezető irányítása alatt a kutatásra szánt (munka)idejét az egyetemen tölti. Ezt el lehet ismerni kredittel.

Hasonló a helyzet, ha a doktorandusz az egyetemmel együttműködési megállapodást kötött intézményben dolgozik. Ekkor, az intézmény infrastruktúráját használva, intézményi témavezető ellenőrzése alatt, a doktori téma kidolgozásához szükséges tevékenységet végez a hallgató.  

Kérdés, hogy a levelező képzésben milyen módon lehet teljesíteni a kutatási krediteket? Mire ad kutatási kreditet a doktori iskola? Ha mindennapi munkája nem a doktori témájára irányul, a kutatáshoz munkahelye nem ad szakmai irányítást, infrastrukturális hátteret, akkor erre a tevékenységre nem adható kutatási kredit. Szigorúan véve „levelező” definíciójából következik, hogy nem lehet a levelező képzéshez rendelni a 180 kreditet, amit viszont az Ftv. az abszolutórium feltételéül szab.

 

Szabó Miklós (ELTE): az ODT elnökség által a részképzésben és teljes idejű képzésben felvehető hallgatók arányára tett javaslat nem elfogadható. Az új Ftv. még csak utalást sem tesz arra, hogy bármiféle ilyen korlátozást szükségesnek vagy ésszerűnek, célszerűnek tartana a teljes idejű és a részképzéses doktoranduszok arányát illetően. Ezért az ODT által javasolt „önkorlátozás” - összefüggésben a teljes idejű és részképzéses doktori képzés ODT által javasolt „értelmezésével” - értelmetlen, káros, és doktori képzések és doktori iskolák megszűnését vonja maga után.

Így pl. a tanár PhD képzésben, az informatikai vagy a jogász PhD képzésben a hallgatók többsége tanári, informatikusi, gyakorló jogászi munkája mellett végzi a PhD képzést, nem kutatóintézetekben vagy kijelölt gyakorló intézményekben. Az ODT által javasolt „önkorlátozással ezek a doktori iskolák pénzügyileg teljesen ellehetetlenülnének és meg kellene szüntetni működésüket. Ezzel pedig megszűnne az a lehetőség is, hogy tudományosan felvértezett, magasan kvalifikált tudós tanárok, bírák, ügyészek, informatikai szakemberek dolgozzanak a gyakorlatban.

Ahogy az intézményi doktori tanácsok, illetőleg a doktori iskolák eddig is el tudták dönteni, hogy a teljes idejű képzésben meghirdetnek-e önköltséges képzést vagy sem, és azt is el tudták dönteni, hogy milyen arányban tudnak teljes idejű vagy részképzéses oktatást folytatni.

A pedagógusi életpálya modellben kiemelt szerep jut a kutatópedagógusoknak. Egy kutatópedagógus pedig csak részképzésben tud részt venni a doktori képzésben.

 

Bazsa György (MAB): A részképzésben résztvevő hallgatóknak félévente/évente be kellene számolniuk az elvégzett kutatómunkájukról, így ellenőrizhetővé válna, hogy van-e a munka mögött dokumentált teljesítmény. Erre már adható lenne kutatási kredit. A nappali-levelező képzés aránya jelenleg 2:1, a levelező képzés mértékét korlátozni kellene. Hasznos lenne az intézmények önkorlátozó magatartása.  Nem megengedhető az a létező gyakorlat, hogy úgy kap valaki PhD fokozatot, hogy a disszertáció mögött nincs egyetlen publikáció sem.

Rossz példaként ismertette az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában folyó gyakorlatot. Felelősen kell kezelni ezt a kérdést, hiszen a magyarországi doktori képzés színvonaláról van szó. A tanács komolyan fontolja meg az elnökség javaslatát, fontos, hogy a minősítési rendszerünk komolyan vehető legyen.

A habilitáció kérdésével is foglalkozni kell, nem véletlenül volt az ODT eredeti neve Országos Doktori és Habilitációs Tanács. Kialakult az a gyakorlat, hogy a docensek kinevezésének követelménye lett a habilitáció és nem az egyetemi tanáré, ami a színvonal csökkenését jelenti.

Felszólalása végén elköszönt az ODT-től, mivel MAB elnöki megbízatása március elsejével megszűnik. Megköszönte, hogy meghívottként részt vehetett az ODT munkájában.

 

Mihály György megköszönte Bazsa Györgynek a hosszú évekre visszatekintő eredményes együttműködést.

Különválasztaná a teljes idejű képzés és részképzés értelmezését a levelező hallgatói létszám vitatott korlátozásától. El tudja fogadni, hogy vannak kivételek, de szerinte ez nem tudományterülettől függ (vannak társadalomtudományi kutatóintézetek is, ahol fogadhatják a hallgatókat).

 

Jeney Zoltán (LFZE): náluk egyelőre nincs levelező képzés, viszont kevés államilag támogatott helyet kapnak. Sokkal többen szeretnének bekerülni a doktori képzésbe a vidéki oktatási intézményekből is. Ezzel lényegében kényszerítve vannak a levelező képzés bevezetésére, de ha a vitatott korlátozás bevezetésre kerülne, akkor nagyon kevés hallgatót tudnának felvenni.

 

Rechnitzer János (SzE): nem kellene külön kezeli a társadalomtudományokat (amik amúgy is egyre mostohább helyzetbe kerülnek). Hagyjuk dolgozni a doktori iskolákat és bízzunk bennük, hogy ezután is megoldják a minőség biztosítását, hiszen a doktori iskolákat ellenőrzi a MAB, a munkájukat szabályozza az egyetem, nincs szükség külső megszorításra.

Ha csak olyan intézményekben ismernénk el a kutatómunkát, amelyek megállapodást kötöttek a doktori iskolával (egyetemmel), akkor kizárnánk egy sor olyan külső foglalkoztatót, mint pl. az AUDI. Kizárnánk olyan szereplőket, akik fontos kutatómunkát végeznek vállalatoknál, bankokban, minisztériumokban.

 

Hornok László (SzIE): szerint időszerű korlátozni a levelező képzést, sokkal több fokozatot adnak ki Magyarországon, mint amit az ország helyzete, háttere indokolna. Személyes tapasztalata, hogy levelező képzésből kikerülő disszertációk nem képviselnek olyan minőséget, mint a nappali képzésben készültek. A disszertációk mögött legyen valódi teljesítmény.

 

Páles Zsolt (DE): a minőséget úgy is lehetne biztosítani, hogy ne kerüljön be mindenki a doktori képzésbe, aki oda jelentkezik. Az intézmények sokszor a normatív támogatás miatt vesznek fel annyi hallgatót, amennyit csak lehet. Szép gondolat a pedagógusi életpálya modell, de ne induljon be fokozatgyártás.

 

László János (PTE): az elnökség javaslata hosszú vita után született kompromisszum volt, mindannyian elfogadható megoldásnak tartották ezt a fajta korlátozást.

 

Szabó Miklós (ELTE): semmiképpen nem értenek egyet a korlátozással. A részképzést is lehet komolyan kontrollálni, az ELTE-n 3 beszámolót tartanak a levelező hallgatók (nyitó, középső, záró), ezzel tudják biztosítani az ott folyó munka minőségét. A Neveléstudományi DI az ELTE fekete báránya, igyekeznek megszűntetni az anomáliákat.

Érkezik hozzájuk doktori képzésekre néhány hallgató múzeumokból, levéltárakból és hasonló intézményekből. Nem tartja reálisnak, hogy ezekkel az intézményekkel megállapodási szerződést kössön az egyetem.

 

Klukovits Lajos (SzTE): nem lehet alkalmazni a 180 kredit elvárást a részképzésben résztvevő tanárokra. Részidejű képzésben lehetetlen 180 kreditet szerezni.

 

Fodor János (OE): náluk alkalmazott informatika doktori iskola van, sok a levelező hallgatójuk. Legyenek világos kritériumok, legyen féléves beszámoló az elvégzett munkáról, de ne korlátozzuk a levelező hallgatók számát.

Megmutatta egyetemi jogászoknak az ODT javaslatát, a jogászok véleménye szerint normaszöveget alkotott az ODT elnöksége, ehhez pedig nincs joga. A korlátozás sértené az egyetemek autonómiáját.

 

Dobróka Mihály (ME): szerinte is sérti az egyetemi autonómiát, azok az egyetemek hátrányba kerülnének, ahol alkalmazott kutatások folynak.

 

Gebei Sándor (EKF): Induló doktori iskoláknál különösen elfogadhatatlan a korlátozás, mivel a kevés állami helyet levelező hallgatókkal tudják csak ellensúlyozni. Különösen az új közoktatási törvény előírásai miatt nehéz biztosítani a tanárok számára a heti egy kutatónapot.

 

Szabó Miklós (ELTE): az ELTE gyakorló iskoláiban erre van lehetőség.

 

Mihály György berekesztette a vitát és azt javasolta, hogy a nappali-levelező képzés arányáról ne legyen most döntés, egy későbbi ODT ülés térjen erre vissza.

 

A lezajlott vita felvetett több tisztázandó kérdést, például azt, hogy a levelező képzésben milyen módon lehet elismerni a kutatómunkát. Felkérte az ELTE képviselőjét, hogy segítsék ennek tisztázását egy javaslat összeállításával, amit a legközelebbi ODT ülésen meg lehet vitatni.

 

Szavazásra bocsátotta a javaslatnak az Ftv. 17. § (1) pontját értelmező részeit:

 

Teljes idejű képzésben vesz részt minden olyan doktorandusz, aki a felsőoktatási intézményben, vagy a vele együttműködési megállapodást kötött intézményben [10] folyó képzésen vesz részt. [11]

Az ODT 26 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta a javaslatot.

 

Részidős (levelező) képzésben vesz részt az a doktorandusz, akinek rendszeres mindennapi tevékenysége [12] (munkaköre) nem kapcsolódik közvetlenül kutatási témájához.

Az ODT 24 igen, 1 nem és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

 

Javasolt Ftv. kiegészítés

A doktori képzésre együttműködési megállapodást kötött intézményben folyó teljes idejű doktori képzés esetén a 46. § (1) -ben megjelölt önköltséget a doktori iskola tanácsa javaslatára a felsőoktatási intézmény elengedheti. [13]

Az ODT 25 igen szavazattal és 1 tartózkodással a javaslatot elfogadta.

 

2. Napirendi pont - a 2012-es állami ösztöndíjas keret elosztása + 3. napirendi pont (az NKE felvétele az ODT-be) 

Mihály György: a NEFMI állásfoglalása alapján az 1300 fős keretből kell osztani az Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, valamint 30 helyet kell tartalékolni a határon túli magyar hallgatók számára. 

Ismertette a KRE részére javasolt 4 hely indoklását, utalva a tavalyi elosztáson kötött megállapodásra (PTE).

 

Gebei Sándor (EKF): a MAB január 22-i döntése alapján új doktori iskola indult az EKF-en, kéri, hogy utólagos korrekcióval vegyék ezt figyelembe a keretelosztásnál.

 

Mihály György: mivel az EKF-nek nincs még végzett hallgatója, ezért a keretelosztási algoritmusban az átlagos hatásfokkal számoltuk ki az EKF-nek jutó keretet, ami kedvező volt az intézmény számára. A viszonylag nagyszámú helyet a minősített oktatóinak köszönheti a főiskola. A kapott helyeknél többet igényelni nem reális, az új doktori iskola figyelembe vétele ezt nem befolyásolja.

 

László János (PTE): az NKE kérte a felvételét az ODT-be, ezért a keretelosztási javaslatról szóló szavazás előtt a 3. napirendi pontról kellene szavazni.

Mihály György felkérte Nemeslaki Andrást, az NKE tudományos rektorhelyettesét, hogy mutassa be az egyetemet.

 

Nemeslaki András (NKE) röviden bemutatta az egyetemet, a három kart. A január elején alakult egyetem a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) jogutódja.

 

Mihály György: a keretelosztás az NKE esetében a ZMNE korábbi eredményei alapján történt. Az egyetem rövid idő alatt teljessé tette adatait az ODT adatbázisban.

 

Szavazás az NKE felvételéről.

Az ODT 26 igen szavazattal egyhangúlag támogatta az NKE felvételét az ODT tagjai közé.

 

Szavazás a keretelosztásról.

Az ODT 26 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta a keretelosztást .

 

Mihály György: a 3,5 féléves BSc szakok (jellemzően mérnöki képzéseken) miatt szükségessé vált bizonyos szakokon a februári PhD felvételi bevezetése. A minisztériummal egyeztetve 2011-től ezeken a szakokon már februártól beléptethetők az új hallgatók, így már februártól érvényesíteni lehet az adott évre felvehető keretszámot. A többlet helyekkel az év végi jogosultsági eljáráskor lehet elszámolni.

 

Klukovits Lajos (SzTE): van-e lehetőség arra, hogy más szakokon, például matematikusoknál bevezessék a februári felvételt (a szeptemberi mellett).

 

Mihály György: elvileg lehetséges, de a doktori ösztöndíjak folyósításának előrehozásához célszerű megszerezni a NEFMI hozzájárulását.

 

Meg kell állapodni az A - B kategóriák közötti elosztásról is. A kiküldött javaslathoz egyedül a Debreceni Egyetemtől érkezett módosító javaslat, kérték 5 hely átcsoportosítását az A-ból a B kategóriába.

 

Jeney Zoltán (LFZE): kéri, hogy a nekik jutott 11 helyből 1-et csoportosítsanak át az A kategóriába.

 

Mihály György: javasolja, hogy fogadják el az ajánlott elosztást, azzal a feltétellel, hogy akinek nem megfelelő az arány, kérheti a kapott helyek átcsoportosítását. A kérelmeket február 22-én éjfélig küldjék el az ODT titkárának.

 

Az ODT 26 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta a javaslatot.

 

4. Napirendi pont: az FB beszámolója

Mang Béla (FB tag) ismertette az FB beszámolóját és megerősítette, hogy az ODT gazdálkodásában mindent rendben találtak. Az ODT olyan kis költségvetéssel dolgozik, hogy azt lehetne hinni, hogy néhány nulla hiányzik a számok végéről. (A gazdálkodási adatok összefoglaló táblázata )

Az ODT az FB jelentését 26 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta.

 

5. napirendi pont - egyebek

Klukovits Lajos (SzTE): védés előtt fel kell tölteni a disszertációt az egyetemi repozitóriumba, de az opponensek véleménye alapján esetleg javítani kell a szövegen. Ilyen esetben kicserélhető-e a disszertáció?

 

Mihály György: a doktori tanács határozatban engedélyezze a disszertáció cseréjét, ennek legyen írásos nyoma, amit az ODT titkára kapjon meg.

 

Szabó Miklós (ELTE): mi a helyzet a honosított fokozatokkal?

 

Mihály György: a honosított fokozat nem tekinthető az egyetem által kiadott fokozatnak, hiszen nem a honosító egyetem folytatta le a fokozatszerzési eljárást. A honosítás egy ekvivalencia-igazolás arról, hogy egy másik egyetem által kiadott oklevelet PhD fokozatként ismerünk el.

 

Klukovits Lajos (SzTE): jó lenne tisztázni a közös/kettős fokozatszerzést is („joint degree”/”double degree”).

 

Mihály György: kettős fokozatot ne adjanak ki az intézmények, betartva azt az elvet, hogy egy adott munkáért csak egy fokozat adható. A közös fokozat kiadása sok technikai nehézségbe ütközik. A BME-n végül az a megoldás született a közös fokozatra, hogy mindkét egyetem a saját szabályai szerint állítja ki az oklevelet, de az oklevélen szerepel hivatkozás arra, hogy a disszertáció közös képzés eredménye és fel van tüntetve a másik egyetemen erre a munkára kiadott oklevél azonosító száma.

 

Klukovits Lajos (SzTE): jó ötletnek tartja a BME-n követett gyakorlatot a közös fokozat kiadására.

 

Kardon Béla (NEFMI): a minisztérium kifejezetten várja az ODT javaslatait a készülő kormányrendeletekhez, illetve az Ftv. esetleges módosításához.

 

Mihály György megköszönte a Tanács munkáját, majd egyéb javaslat és kérdés hiányában az ülést berekesztette.

 

Budapest, 2012. február 28.