témavezető: Kollár István
helyszín (magyar oldal): Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék helyszín rövidítés: MIT
A kutatási téma leírása:
Mottó: Mit tegyünk, ha egy rendszeren zajos és torzított be- és kimenő jeleket tudunk mérni, de van egy jó számítógépünk?
Ha egy flexibilis robotkar vezérlőrendszerét meg akarjuk tervezni, egy épülő híd pilonjának rezgéseit aktív rezgéscsillapítóval szeretnénk csillapítani, jó autóbusz-karosszériát szeretnénk tervezni, vagy egy motor fogyasztását és szennyezőanyag-kibocsátását kell csökkentenünk, a kiindulópont mindig a rend-szer matematikai modellje: differenciálegyenlet-rendszer, átviteli függvény, stb. Ezt azonban nehéz és pontatlan elméleti alapon meghatározni. Sokkal pontosabb modellt lehet felállítani a tényleges rend-szeren végzett mérések alapján. A mérések azonban általában zajosak, a mérőrendszer torzítja a mért jeleket, és a mérést nem tudjuk elszigetelni a külső zavaroktól sem. Ezért a mérés megtervezése és a modell felállítása a mért jelekből gyakran valóságos művészet. Tanszékünkön részben ezzel az izgal-mas kérdéskörrel foglalkozunk: mérünk, és a mért adatokból kiszűrjük a használható információt.
Mivel a számítógépek teljesítőképessége rohamosan nő, és egyre komplikáltabb számításokat lehet elfogadható időn belül elvégezni, az identifikációs módszerek kutatása az utóbbi években felgyorsult. Lehetővé vált a jelek komplex feldolgozása, a „teljes” információtartalom kinyerése.
Az identifikációval kapcsolatban sok területen folyik intenzív kutatás. Ilyenek:
• gépkocsi-karosszériák mérése és modellezése (gerjesztés a kerekek helyén rázógéppel, vagy valódi úton haladva, a rezgések vizsgálata)
• trükkös gerjesztőjelek és mérési elrendezések alkalmazása, a nemlinearitások és zajok hatásá-nak csökkentése céljából
• időben folytonos rendszerek (azaz szinte minden fizikai rendszer) modellezése folytonos ill. diszkrét időtartományban, a modellek pontossága és elvi korlátai
• robosztus eljárások, melyek jó eredményt adnak akkor is, ha a feltételezések egy része nem teljesül, például a zaj nem Gauss-eloszlású
• az identifikációs eljárások alkalmazása szűrőtervezésre
• hatékony, az identifikációban eddig nem alkalmazott optimalizálási módszerek
• stb.
A tanszéken az elmúlt évek során kifejlesztettünk egy frekvenciatartománybeli rendszeridentifikációs programcsomagot (fdident) a MATLAB programhoz, és a elkészült egy erre alapozott grafikus kezelői felület is. Ezek a munkák új, izgalmas elméleti és gyakorlati kérdéseket vetettek fel. Ilyenek például a lineáris/nemlineáris viselkedés ellenőrzése, a grafikus felületek tesztelése, felhasználóbarát fejlesztése, stb.
A doktorandusz feladata a fentiekből közösen választott kérdéskör tanulmányozása valódi mérési ada-tok, elméleti megfontolások és a szakirodalom alapján, a választott feladat minél jobb megoldása, és új eljárások kidolgozása.
Együttműködés: Speciális ösztöndíj, továbbá információcsere, együttműködés is elképzelhető a Vrije Universiteit Brussel hasonló témán dolgozó kutatócsoportjával, esetleg náluk töltött rész-képzés. A téma részterületein már dolgoznak disszertációjukat készítő doktoranduszok, ezért csapatmunkába le-het bekapcsolódni.
ajánlott nyelvtudás (magyar oldal): angol felvehető hallgatók száma: 1
Jelentkezési határidő: 2015-01-05
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Bejelentkezés
