A társadalmi tőke gazdaságfejlődésben játszott szerepének vizsgálata olyan nagy jelentőségű összefüggésekre mutatott rá, amelyek egészségügy terén történő alkalmazása egy sor úttörő jellegű kutatást indított el Magyarországon a társadalmi változások egészségi állapotra gyakorolt hatásának területén. Ezeknek a kutatásoknak az eredményei alapvető jelentőségűek a Magyarországon (illetve tágabban a volt kommunista országokban) zajló nagyléptékű változások megértésében és az azokkal történő sikeres megbirkózási stratégiák felismerésében és alkalmazásában. Egyre szélesebb azon bizonyítékok köre, amely a társadalmi tőke egészségmegőrzésben játszott meghatározó szerepét támasztja alá (Skrabski, 2004). A társadalmi tőke egészségügyi ellátórendszer működésében betöltött szerepét és ennek egészségpolitikai jelentőségét azonban még csak most kezdik felismerni, éppen a régiónkban zajló gazdasági, társadalmi és politikai átalakulási folyamat elemzésének eredményeképpen (Ensor & Witter, 2001, Ensor, 2004). Az egészségügy finanszírozási rendszerekben eddig nem kellően vizsgált terület azoknak az alapvető kontextuális tényezőknek a szerepe, amelyek által meghatározott körülmények között például az azóta egészségügy közgazdaságtani alaptudásnak számító egészségbiztosítási piac specialitásait megfigyelték és leírták (ilyen például az információs aszimmetriából származó káros szelekció, illetve a lefölözés jelensége). Az újabb, úttörő jellegű kutatások azonban éppen arra mutattak rá, hogy ezeknek a kontextuális tényezőknek a hiánya merőben más magatartást eredményezhet, amely eltérő fejlődési utakhoz vezet, mind a társadalmi célokat teljesítő egészségügy leépülésének, mind pedig felépítésének vonatkozásában.
Az egészségügyi rendszerek működését vizsgáló egészségügy közgazdaságtani kutatások az egészségügyi költségrobbanás jelensége kapcsán kerültek előtérbe, és számos, ma már közismert összefüggésre hívták fel a figyelmet az egészségügyi piac ’abnormális’ működésével kapcsolatban. A volt kommunista országok átalakulási folyamatának vizsgálata azonban annak lehetőségét is felvetette, hogy ezek a jelenségek (pl. káros szelekció, kockázati szelekció) csak bizonyos környezeti feltételek között figyelhetők meg, és ha ezek nem érvényesülnek az emberek magatartása is más lesz, amelyet a hagyományos elméleti keretrendszerben nem lehet megmagyarázni (Ensor & Witter, 2001). Bizonyos régióra jellemző jelenségek (pl. hálapénz) megértésében ezen felismerés kiterjesztésének nagy jelentősége lehet, a társadalmi tőke elméletének az egészségügyi ellátás szolgáltatói és igénybevételi oldalára való kiterjesztésével (Gaál, 2004, Gaál et al, 2006). Az orvos és a beteg kapcsolatában alapvető jelentősége van a bizalomnak, amely az egészségügyi ellátórendszer irányában meglévő bizalmi tőke formájában mutatkozik meg társadalmi szinten. Ennek a bizalmi tőkének az erodálódásával plauzibilis magyarázat adható a hálapénz típusú jelenségek magyarázatára. Ugyanakkor ennek a társadalmi tőkének az újraépítése nélkül minden olyan intézkedés, amely az „inxit” típusú reakciókat kívánja visszaszorítani nem lehet igazán eredményes. Olyan reformokra van tehát szükség, amely a hálapénz közvetlen kiváltó okai mellett, stratégikusan és érdemben foglalkozik az egészségügyi bizalmi tőke eróziójával, képes azt megállítani és folyamatosan újra felépíteni.
Ennek a kutatási témának a keretében ezeknek az összefüggéseknek a vizsgálatát célozzuk meg, részben már meglévő adatbázisok elemzésével, illetve szükség esetén új felmérések végzésével.
Number of students who can be accepted: 1
Deadline for application: 2008-05-27
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
