Thesis supervisor: Gábor Ittzés
Location of studies (in Hungarian): Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet Abbreviation of location of studies: SE
Description of the research topic:
A doktori téma célkitűzései: a javasolt téma célja annak a kölcsönhatásnak a vizsgálata, amely az egyetemes kultúra, a vallás és az oktatás intézményesült formái között elsősorban a tágan értelmezett elitképzés (vezetőképzés) során kialakult, közelebbről pedig ezen kölcsönhatások átrendeződésének elemzése, ami a korunkban zajló tudományos paradigmaváltás hatására következik be.
A latin kereszténység kulturális övezetében az egyetem egész története során a vezetőképzés meghatározó, bár nem kizárólagos helyszíne volt. A vezetőképzés modelljei elválaszthatatlanok az egyetemi képzés pedagógiai modelljeitől, utóbbi változásai az előbbire is kihatnak. A posztmodern nemcsak a metanarratívák érvényességét kérdőjelezte meg, hanem „az objektivitás mítoszát” is kikezdte, magával hozta a megfigyelő és megfigyelt problémamentes elhatárolásának elbizonytalanodását, utat nyitva az autoritás fogalmának elméleti újragondolása felé. A paradigmaváltás szinte egyetlen tudományterületet sem hagyott érintetlenül, a fizikában éppúgy tetten érhető a hatása, mint az irodalomtudományban, a vallástudományban, a filozófiában vagy a történettudományban, s ezek a folyamatok természetesen az egyetemeken is éreztetik hatásukat. A XIX. század elején a felvilágosodás szellemi mozgalmának intézményesülése folyamán német minta alapján létrejött és a modernitás letéteményeséül szolgáló tudományegyetem, pontosabban kutatóegyetem ismeretfelhalmozásra és átadásra, illetve ismeretszerzési (kutatási) módszerek közvetítésére koncentráló pedagógiai modellje elvesztette elvi egyeduralmát. A tudományorientált „berlini” modell mellett a szakirodalomban egyre több szó esik a paideiát, nevelést, élet- és szemléletformálást központi kategóriának tekintő „athéni” modellről. A gyakorlat (praxis) egyetemi képzésben bekövetkezett felértékelődésével együtt ez hozzájárult ahhoz, hogy újragondolandóvá vált a vezetőképzés megjelenése, szerepe és társadalmi hatása. A magyar felsőoktatásban is sok helyen és formában jelentkeznek ezek a változások. A Mentálhigiéné Intézet keretében zajló oktatásszervezői tevékenység országos szinten is példaértékű, ez pedig egyaránt elengedhetetlenné teszi a kérdéskör elvi reflexióját és gyakorlati kutatását.
A javasolt téma mindkettőre – elméleti és gyakorlati vizsgálatra – lehetőséget kínál, a külföldi szakirodalom kritikus feldolgozására éppúgy, mint a hazai felsőoktatási intézmények gyakorlatának elemzésére. Megfelelő elméleti háttérismerettel a kérdéskör vizsgálatában annál nagyobb szükség lenne a társadalomtudományok empirikus módszereinek alkalmazására, mivel a vezető külföldi (elsősorban amerikai) szakmunkák szinte kivétel nélkül elméleti jellegűek, és jórészt nemzetközi szinten is hiányzik a tapasztalati ellenőrzés, illetve visszaigazolás. Ilyen irányú kutatások jól illeszkednének a Mentálhigiéné Intézet hosszabb ideje sikerrel folyó eredményességvizsgálati felméréseihez, és hasznosíthatnák az ott felhalmozott elméleti és módszertani eredményeket.
Bár a javasolt téma kiindulópontja a már hosszabb ideje intézményesen működő vallási vezetőképzés vizsgálata, ami magyar kontextusban elsősorban a történelmi egyházak, illetve az állami egyetemek keretei között zajlik, érdeklődő és motivált hallgatók esetében lehetséges, sőt kívánatos lenne a kutatási terület bővítése mind a nem keresztény vallások, mind pedig a vezetőképzés nem vagy csak részben intézményesült, illetve az autoritások egészséges és megbetegítő formái felé (pl. istenképek). Igényes doktori munkáknak természetesen nemcsak lehetősége, hanem szinte kötelessége lenne a témában inherensen jelenlevő interdiszciplinaritás kiaknázása.
Number of students who can be accepted: 3
Deadline for application: 2012-05-25
2024. IV. 17. ODT ülés Az ODT következő ülésére 2024. június 14-én, pénteken 10.00 órakor kerül sor a Semmelweis Egyetem Szenátusi termében (Bp. Üllői út 26. I. emelet).
Login
